Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-06 / 336. szám

1994. december 6., kedd Közélet üj Dunántúli napló 9 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN SOKAT FEJLŐDÖTT A FALU A töttösiek önállósulni szeretnének Nyögve-nyelős megállapodás A megélhetés került veszélybe Az édesanya kegyelmet kér II. János Pál pápa közben­járását kérte a katolikus egy­házfő ellen merényletet el­követett Ali Agca édesanyja ahhoz, hogy életfogytiglani börtönbüntetését töltő fia kegyelemmel szabadlábra kerülhessen. Müzejen Agcát, a merénylő édesanyját szombaton fogadta magán­kihallgatáson a Vatikánban II. János Pál pápa. Joaquin Navarro Valis pápai szóvivő a találkozó után csak annyit mondott: közismert, hogy II. János Pál pápa már régen megbocsátott a török terro­ristának. 0,3 ezrelék Romániában Románia enyhített az au­tóvezetőkre vonatkozó teljes alkoholtilalmon és 0,3 ezre­lékben szabta meg a vér megengedett alkoholszintjét. A közlekedésben résztve­vőkre Romániában büntető- eljárás vár, amennyiben a vér alkoholszintje 0,8 ezre­lék vagy annál magasabb. A líra visszatér? Olasz kormány- és gazda­sági körökben vita kezdődött a nemzeti valuta újbóli visz- szatéréséről az Európai Va­lutarendszerbe, az EWS-be. Az olasz líra az ellene irá­nyuló devizaspekulációk miatt lépett ki az EWS-ből 1992 őszén. Azóta a líra a német márkához képest 25 százalékot veszített értéké­ből. A líra kiválását érő kri­tika ezért nemcsak az olasz kormány- és gazdasági kö­rökben erősödik, hanem mindinkább hallhatóak a bí­ráló hangok az Európai Unió többi országában is, ahol a líra értékvesztése miatt ver­senyképesebbé vált olasz exportőrök hónapról hó­napra magukra irányítják a figyelmet. Megfagyott turisták Egy túrára vállalkozó bol­gár csoport 8 tagja fagyott meg a mínusz 20 fokos hi­degben a Balkán-hegység­ben. További 10 túrázót sú­lyos fagyási sérülésekkel ápolnak egy plovdivi kór­házban. A túrára a dél-bulgá­riai Kardzsali városában szervezték a csoportot, de annak 48 tagja nem volt kel­lően felkészülve és felsze­relve a kirándulásra. A cso­port elérte ugyan a célként kitűzött turistaházat, de azt éppen átépítik. Ezért a jéghi­deg éjszakában megpróbál­tak eljutni a következő me­nedékházig. A cspport 18 tagjának erejét azonban meghaladta ez a vállalkozás. Bolytól alig néhány kilomé­terre fekszik Töttös. A többsé­gében németek lakta település lakói igyekeznek minél szebbé tenni környezetüket, a lehetősé­geikhez mérten fejleszteni falu­jukat. Az eltelt négy évben jár­dákat építettek, aszfaltozták az összekötő földutakat. Most már autóval is körbe lehet járni a községet. Az utcákon még láthatók a gázvezeték és a telefonhálózat építésének nyomai. Hamarosan fellobban itt is a gázláng, és a házakban megszólal a telefon. Az elmúlt években, mint az a 85 éves János bácsi mondja, több történt, mint eddig bármikor. 1947-ben jött Töttösre Farkas József, aki szerint 46 év alatt nem épült annyi minden a falu­ban, mint 1990 óta. — Amikor annak idején meg­választottak bennünket, nagyon sok teendő szakadt a testületre - mondja Weber József polgár- mester. - 1991-ben is hasonlóan nézett ki a falu, mint most, de akkor a vízvezetéket fektették le, most pedig 100 lakásban a telefon csengését várják, és ha­marosan a gáz is megérkezik a faluba. Az elmúlt években felújította az önkormányzat a kultúrházat és az italboltot. Megszüntették a nyitott folyosót, korszerűsítet­ték a vizesblokkot, már a tető sem ázik be. A színházterem lyukas székeit, fapadjait ké­nyelmes, kárpitozott székek vál­tották fel. Lecseréltek a régi függönyöket. Az italboltban központi fűtés van. Felújították a polgármesteri hivatalt, az öre­gek napközijét, a házasságkötő termet, az iskolát, az óvodát és a hozzájuk tartozó konyhát. Elké­szült a temető kerítése és a par­koló, amelynél még az aszfalto­zás hátra van. A ravatalozót is felújították. Vízfolyás épült a Jókai utcában. A négy év alatt az önkormányzat csaknem 50 millió forintot fordított fejlesz­tésre, a számláján jelenleg 11 millió forint van, valamint a vízközmű fejlesztésére zárolt számlán 2 260 000 forint, ami december 10-ig 3 760 000 fo­rintra módosul.-A négy év alatt összesen 104 millió forinttal gazdálkod­hattunk - folytatja Weber Jó­zsef. - 1994 május 30-án hatá­rozatot hozott a képviselő testü­let az önálló jegyzőség létreho­zásáról, hogy ne kelljen minde­nért Bolyba utazni. Sajnos ta­valy decemberben meg kellett szüntetnünk a bólyi napközit, ami nagyon nehéz és fájdalmas döntés volt, de az egy gyer­mekre eső 15 000 forintos nap­közis díjat Boly 41 500-ra akarta emelni. Ezzel egyidőben a körjegyzőségi hozzájárulást is 850 000-ről 1 500 000-re. Leve­let írtam a bólyi képviselőtestü­letnek, amit 1993. december elején elküldtem, de a mai na­pig nem érkezett rá válasz. A tervek szerint a jegyzőség ja­nuár elsejétől működne, és mindössze 474 000 forinttal je­lentene több kiadást az önkor­mányzatnak a jelenleginél. Sze­retnénk, ha megmaradna az is­kola és az óvoda is fejlődne. Az öregek napközije is, ha lesz rá igény, délelőtt is kinyitjuk. A terveink között szerepel, hogy a konyha ellátásához magunk termelnénk meg az önkormány­zati földeken a zöldséget, a konyhakerti növényeket, vala­mint magunk készítenénk a sa­vanyúságot és befőtteket, ezzel csökkenthetnénk a költségeket, nem kellene jelentősen meg­emelni az étkezési díjakat. A kultúrházhoz egy konyhát is építünk, hogy a lakodalmakhoz, nagyobb rendezvényekhez helyben lehessen főzni. Szeret­nénk egy Gazda- és egy Nemze­tiségi Klubot is létrehozni. A következő években befeje­zésre vár a Jókai utcai vízfolyás, valamint annak megépítése a Zrínyi utcában és a Holczer féle kanyarban. A polgármesteri hi­vatal tetőzetének a javítása is elengedhetetlen. Az önkor­mányzat hozzá kíván járulni a templom felújításához, vala­mint a középületek központi fű­tését is átállítják gázra. A Mo­hács Térségi Tanács pályázatán elnyert pénzből a szövetkezettel közösen horgásztavat építenek. Karácsonykor a hagyomá­nyokhoz híven ünnepséget ren­dez az önkormányzat az idő­seknek. Minden 60-70 év kö­zötti egyedül élő, valamint 70 év fölötti nyugdíjas 2000 forin­tot, az óvodások, általános és középiskolások, közel száz gye­rek, 1500 forint értékben aján­dékot kap, az Öregek Napközije ezen kívül még 25 ezer forintot karácsonyfára és a karácsonyi összejövetel megtartására. Próbáltak munkahelyet is te­remteni. A tsz egyik épületét meg is kapták erre a célra. Kül­földi partner is jelentkezett, de kiderült, hogy nem megbízható. A faluban egyre többen kive­szik a földjüket és megpróbál­nak gazdálkodni. Öten 30-40 hektáron termelnek, aminek egy része a saját tulajdonuk, a többit úgy bérlik másoktól. A legna­gyobb gond, hogy a gazdáknak nincs szinte semmijük, se gé­pük, se istállójuk. Van, akinek az önkormányzat adott helyet a jelenleg üresen álló istálló épü­letében, hogy ott tárolja a gabo­náját. A faluban 70 munkanélküli van, ebből eddig 25 kapott ki­egészítő támogatást, jelenleg csak 17. Töttösön 700-an élnek, nagyon meg kell gondolni, hogy hány embert tartanak el. Ugyanis nagyon magas a mun­kanélküliek száma. A bólyi szövetkezet és a gazdaság is egyre kevesebb gyalog munkást alkalmaz. Régebben 50-60 em­bert foglalkoztattak, most ennek a tizedét. A Vetőmagüzembe és az Agrokémiához járnak az em­berek. Közhasznú munkára jö­vőre 11 embert szeretnének al­kalmazni. Közülük egy a meg­alakuló jegyzőségen dolgozna, aki jelenleg átképzésen van, és a bérének a felét a Munkaügyi Hivatal fizetné. Sz. K. Elmondhatjuk, hogy Advent első vasárnapján igazán feszült várakozás töltötte el társadal­munk közalkalmazottait. A vá­rakozás oka az volt, hogy az Ér­dekegyeztető Tanács hétvégi kétnapos ülésén nem sikerült az oldalaknak megállapodni és a rendkívüli kormányüléstől vár­ták a megoldást, a döntést. Saj­nos a kormány kitartott a liberá­lis gazdaságpolitikája mellett. Mi is volt a közalkalmazottak feszült várakozásának oka? Természetesen a megélheté­sük és ezáltal a munkahelyük sorsa, jövője. A vita egyik sarokpontja az 1992-ben életbelépett közal­kalmazotti törvény bértáblájá­nak, mai napig 8 000 Ft-os szorzókulcsa volt. Miért is elégedetlenek első­sorban a közalkalmazottak? Ha megnézzük egy „B” kate­góriába tartozó és tíz éve a pá­lyán lévő ápolónő, vagy egy szakmunkás alapilletményét - az említett bértábla és szorzó­kulcs alapján -, az havi 15-17 ezer forint bruttó. Erre az alapil­letményre még különböző pót­lékok (éjszakás, ügyeleti, dél­utáni ügyeleti stb.) „rakodhat­Folyik a vita a jövő évi költ­ségvetésről, amelyben az egyes ágazatok kiadásai és bevételei is tételesen szerepelnek. Súlyos gazdasági gondjaink közepette nem kerül-e lehetetlen anyagi helyzetbe a rendőrség? Nem fenyegeti-e veszély or­szágunk közrendjét, közbizton­ságát? Megkapja jövőre a mű­ködéséhez elengedhetetlenül szükséges forintokat a rendőr­ség? Az Országos Rendőrfőkapi­tányság gazdasági főigazgatója, Valenta László rendőr dandár­tábornok szerint nehéz év vár nemcsak az országra, hanem a rendőrségre is:- A költségvetési előirányza­tok alapján 43,5 milliárd forint­tal gazdálkodhatunk majd, mindössze 3,5 milliárd forinttal többel, mint 1994-ben. És ez semmiképp nem fedezi a vár­ható 22-25 százalékos inflációt.- A rendőrség mindennapi munkájában hol szorul majd leginkább a „nadrágszíj”?- A mai 30 ezer forintos bruttó átlagbér 10 százalékos emelése szerepel a jövő évi ter­vekben, ami akkor is kevés, ha tudjuk, hogy más területeken még ennyi sem jut. A rendőrök nem vállalhatnak mellékállást, másodállást, abból a pénzből kell megélniük, amennyi a borí­tékba kerül. A pálya eddigi vonzerejét jelentő lakástámoga­han”, de így sem kerül a borí­tékba 12-13 ezer forintnál több a hónap végén. Ebből eddig sem lehetett a kor színvonala szerinti életvitelt fenntartani, hát még ha a pénzügyi kor­mányzat prognózisát nézzük, ami 20-22%-os inflációt irá­nyoz elő, akkor már egyes köz- alkalmazottak megélhetése ke­rül veszélybe. Az ÉT-n elfogadott 8 500 Ft-os szorzó az előzetes számí­tások szerint megközelítőleg 6%-os béremelést eredményez a 22%-os inflációval szemben. Akárhogy is számoljuk, ez kö­zel 16%-os életszínvonal-csök­kenést fog eredményezni egyes közalkalmazottaknál. A közalkalmazottak többsége megérti, hogy nehéz anyagi helyzetben van az ország, de egyesek még emlékeznek a ta­vaszi ígéretekre, hogy „Nem le­het a választók vállára több ter­het rakni!” Nem tudom, hogy hogyan befolyásolja a jelenlegi meg­egyezés - a mindenki által óhaj­tott - társadalmi megegyezést? Perényi József Eü-i Munkavállalók Szakszervezete elnök tási keretünk az 1994-es szinten marad, pedig ahhoz, hogy az or­szág minden településén ele­gendő rendőr legyen, lakásokat kell építenünk. Sajnos 1995-ben vissza kell fognunk a technikai fejlesztést és csökkentenünk kell a gépjármű parkunkat is. Romlani fog a rendőrségi épületek állaga is, hiszen csak a legszükségesebb karbantartá­sokra jut majd pénz. A szinten tartást tudjuk biztosítani a rendőrség működésében létfon­tosságú informatikai rendsze­rekben is.- Vannak-e preferált rend­őrségi feladatok, amelyekre a költségvetésben elkülönített összegeket szánnak?- A jövő évi költségvetésben három olyan új tétel szerepel, amit megadott célokra fordít­hatunk. Ezek egyike a gazda­sági bűncselekmények meg­előzését és felderítését szol­gáló szervezet továbbfejlesz­tése, amelyre várhatóan 250 millió forintot kapunk. A má­sodik az Országház védelmi rendszerének a megerősítése, ami a robbantásos merényletek elszaporodása miatt vált ha­laszthatatlanná és mintegy 100 millió forintba kerül. A harma­dik: a rendőrségi titkos infor­mációk gyűjtésére 150 millió forintot tervezett a központi költségvetés. N. Zs. Az óvoda is megújult az elmúlt időszakban Löffler Gábor felvétele Több pénzt a gazdasági bűnüldözésre! Tisztújítás a parasztszövetségnél Túlélők visszaemlékezései A Magyar Paraszt Szövetség Baranya Megyei Szervezete november 26-án tartotta tiszt­újító megyei gyűlését. A régi vezetőség mandátu­mának lejártával az elnökségről lemondott a 76. életévét betöltő Vér Elemér, aki 1989 óta, a Pa­raszt Szövetség újraszervezése óta töltötte be ezt a tisztet. Munkájának elismeréseként a gyűlés egyhangúlag örökös tisz­teletbeli elnöknek választotta. Ugyancsak egyhangú szava­zattal Szőke Gyula mg. vállal­kozó kozármislenyi lakost, ed­digi alelnököt elnökké válasz­tották. A kilenc tagú elnökség tagjai lettek: Géczi Dezső pécsi, Ku- rucz Lajos lothárdi, Bíró Imre pécsi, Herczeg Dezső pécsi, Lehőcz János tormási, N. Vargha Dezső pécsi, Pap Béla pécsi lakosok, mezőgazdasági vállalkozók. A hét tagú ellenőrző-fe­gyelmi és etikai bizottság tag­jai: dr. Tarai Lajos elnök, aba- ligeti állatorvos, Perháts László baranyajenői mg. vál­lalkozó, Orbán Ferenc harká­nyi mg. vállalkozó, Grecskó Ferenc turonyi mg. vállal­kozó, Kosa Tihamér kirá­lyegyházi mg. vállalkozó, dr. Mérész Győző bicsérdi állat­orvos. A megyei gyűlés megerősí­tette, hogy az alapszabálynak megfelelően a továbbiakban is a parasztság a régi és új ma­gángazdálkodók, régi és új földtulajdonosok, kistermelők és minden falun élő ember független érdekvédelmi és ér- deklépviseleti szerve kíván lenni. Elősegíteni akarja, hogy a mélypontra süllyedt mező- gazdasági termelés, az állatte­nyésztés, a növénytermesztés és egyéb termelési ágazatok ismét fellendüljenek. Az agrárolló jelenlegi hely­zete, az értékesítési bizonyta­lanság, kedvező hitelek hiá­nya, az új és régi gazdákat se­gítő gépszövetkezetek, gép- és egyéb eszköztársulatok hiánya egyaránt sújtja a kistermelő­ket és a nagyüzemi termelést. A jelenlegi árak nem teszik lehetővé a jövedelemképzést a mezőgazdaságban. Ezért a Magyar Paraszt Szövetség együtt kíván mű­ködni a mg-i kamarában, a kü­lönböző terméktanácsokban és érdekegyeztető fórumokon a MOSZ-al, Gazdakörök Szö­vetségével, Kertészek és Kertbarátok Szövetségével. A gyűlésen egyhangúan el­fogadták a Magyar Paraszt Szövetség megyei képvi­selő-jelöltjeit dr. Tarai Lajos abaligeti állatorvos, dr. Mé­rész Győző bicsérdi állator­vos, Kosa Tihamér királyegy­házi gazdálkodó, Lehőcz Já­nos tormási falugazdász, Or­bán Ferenc harkányi gazdál­kodó személyében. Szőke Gyula elnök Az MTI tudósítója a szolnoki Hetényi Kórházban a szajoli tömegszerencsétlenség sérült­jeit kereste fel azzal a kérdéssel, mire emlékeznek a fekete pén­teken velük történtekből. Barkó Attila 29 éves leveleid lakos az öccsével együtt utazott a fővárosba és elmondása sze­rint abban a vasúti kocsiban ült, amelyik az állomásépület mel­letti lakóházba vágódott. Egy erős rándulást tapasztalt, majd nekicsapódott a fülke falának. Eszméletét nem vesztette el, és hangos szóval a testvérét nyug­tatgatta. Az oldalára fordult va­gonon később egy rést fedezett fel és ezen sikerült kimásznia, majd többek segítségével jutott le a földre. Bevitték a váróte­rembe, ahonnan a mentők a kórházba szállították. Az öccse hasonló módon túlélte a kataszt­rófát. A Barkó fivéreknél súlyo­sabban sérült meg az a 21 éves egyetemista, aki Debrecenből vonatozott Budapestre. A ro­bogó vonat - emlékszik vissza - egyszercsak nagyot rándult, kia­ludtak a fények és újabb rándu­lások következtek. Arra esz­mélt, hogy egy falnál fekszik. Segítségért kiabált, mintegy 10 perc elteltével egy férfi annyira megbontotta a törmeléket, hogy támogatásával kimászott. Pén­teken éjjel több törése miatt megműtötték. A menetirányban ült az ablak mellett Nagy Sándomé, 69 éves debreceni nyugdíjas pedagógus. Hirtelen lecsúszott az ülésről, amikor a robbanásszerű jelen­séget tapasztalta; következő em­lékképe, hogy egy vastag falda­rab alatt fekszik, szeme-szája tele törmelékkel. Hangosan kérte a mellette fekvőket, hogy ne mozogjanak, mert esetleg rá­juk omolhat a ledőlt falrész. Egy idő elteltével emberi han­gokat hallott, és azt látta, egy­szercsak rés támadt a falon, majd egy férfi óvatosan kihúzta. A 76 éves Kovács Istvánná odahaza volt, vagyis abban a négylakásos épületben, az egyik földszinti lakásban tartózkodott, amelyikbe a szerelvény bele­robbant. Éppen fürdött, amikor hatalmas robajlás után törmelé­kek zúdultak rá. A lánya rögtön a segítségére sietett; egy szál kabátban menekült ki a sza­badba. A fővárosba tartó 73 éves Makiári Károly csak egy nagy csattanásra emlékszik, majd arra, legalább ketten feküdtek rajta a fülkében lévők közül. Csupán az egyik kezét tudta egy kissé megemelni, de annyira már nem, hogy a kisebb tégla­daraboktól megtisztítsa az arcát. Több mint két órát töltött a hi­degben a roncsok között, míg egy mentőbrigád elérte és ki­menekítette a veszélyes hely­zetből. A baleset során - az első orvosi vizsgálatok alapján - mindössze zúzódásokat szen­vedett. * * f 1 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom