Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-31 / 359. szám
1994. december 31., szombat Gazdaság aj Dunántúli napló 9 Több mint 2000 embert érintene az uránbánya bezárása Fotó: Müller Andrea Gazdasági „leg”-ek 1994-ből Baranyában az uránbánya bezárásának híre hozta a megyét érintő legnagyobb negatív szenzációt NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS BARANYÁBÓL Népszerű a bérgarancia Leltározik az értéktőzsde A Budapesti Értéktőzsde Tanácsa legutóbbi ülésén december 30-ával új tagot vett fel. A tanács határozata értelmében az Equitas Bróker Rt. péntektől tagja a Budapesti Értéktőzsdének, amennyiben ez ellen az arra jogosultak 14 napon belül nem élnek kifogással. Az új tőzsdei résztvevőnek azonban néhány napig várakoznia kell az aktív munkával, ugyanis a Budapesti Értéktőzsde Tanácsa az év végi zárási és leltározási munkálatokra tekintettel tőzsdei kereskedési szünnappá nyilvánította a január 2-át, 3-át és 4-ét. Növekedő turistavaluta November végéig - az előzetes adatok szerint - dollárban számolva csaknem 50 százalékkal több turistavalutát vásároltak valutalapjuk terhére a magyar állampolgárok, mint a megelőző év hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bank arról adott részletes tájékoztatást, hogy november 30-áig 563 millió dollárt váltottak ki az ügyfelek, ami mintegy 60 milliárd forintnak felel meg. Tavaly 11 hónap alatt 383 millió dollárt adtak el turizmus céljára, igaz, akkor még csak évi 350 dollár volt az egy főre jutó valutakeret. Az idén 800 dollárra emelt éves valutakeretre 1,9 millió alkalommal fizettek ki külföldi fizetőeszközt, ami alkalmanként átlagosan 300 dollár eladását jelenti. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1994. december 30-án Pénznem vételi közép eladási angol font 171,28 173,02 174,76 ausztrál dollár 85,34 86,14 86,94 belga frank (100) 343,72 347,18 350,64 dán korona 18,01 18,19 18,37 finn márka 23,12 23,35 23,58 francia frank 20,49 20,70 20,91 gör. drachma (100) 45,63 46,09 46,55 holland forint 63,11 63,74 64,37 ír font 169,27 171,00 172,73 japán yen (100) 110,03 111,13 112,23 kanadai dollár 78,19 78,98 79,77 kuvaiti dinár 366,33 369,95 373,57 német márka 70,70 71,41 72,12 norvég korona 16,19 16,35 16,51 olasz líra (1000) 67,44 68,14 68,84 osztrák sch. 10,05 10,15 10,25 portugál esc.(100) 68,60 69,30 70,00 spanyol pes.(100) 82,86 83,72 84,58 svájci frank 83,65 84,50 85,35 svéd korona 14,69 14,84 14,99 USA dollár 109,84 110,91 111,98 ECU (Közös Piac) 134,28 135,64 137,00 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A mögöttünk álló esztendő is hozott néhány gazdasági „leg”-et Baranya megyében. A kiemelkedő események, történések között egyaránt voltak negatív, illetve pozitív szenzációk is. Most a teljesség igénye nélkül vegyünk sorra néhányat ezek közül. Baranya megye gazdaságát érintő legkedvezőtlenebb döntés 1994-ben az a kormányhatározat volt, amely kimondta a mecseki uránbánya 1997-es bezárását. Ez a döntés nemcsak a Mecsekurán Kft-nél dolgozó mintegy 2000 embert érinti, ugyanis a kitermelőcég a mai napig számos baranyai beszállító szolgáltatásait veszi igénybe. Az év legsikertelenebb privatizációs akciója címért több eset is versenyben volt. A Szigetvári Cipőgyár, illetve a Szigetvári Konzervgyár elől azonban talán mégis a Siklósi Tenkes Bútorgyárnak sikerült elvinnie a negatív címet, a tönkre ment cégtől ugyanis január végén várhatóan valamennyi dolgozót elbocsátják. Az idei legnagyobb fejlődést a Möbiusz Húsipari- Rt. vallhatja a magáénak, elsősorban azzal, hogy a cég összevont irányítása alá került a Bácshús Rt. is. A baranyai nagyvállalat nemcsak a helyi fejlesztéseivel, de a szovjet utódállamokban alapított cégeivel is fölhívta magára a figyelmet. A leglátványosabb zuhanást 1994-ben a Hantarex produkálta - igaz önhibáján kívül. A firenzei anyavállalat csődje és fölszámolása olyan pénzügyi helyzetet eredményezett az olasz cég pécsi érdekeltségénél, amely nagyarányú létszámleépítést tett szükségessé. A legnagyobb gazdasági szélhámosság a vasasi bányát újra megnyitó Antracit Kft. nevéhez fűződik. A mecseki bányászok körében sokáig emlékezetes lesz a légből kapott, és sokakat becsapó vállalkozás, amely végül is a bánya végleges bezárásával zárult. A leglátványosabb fordulat a Pannónia Sörgyár Rt. működésében következett be. Nemcsak azzal, hogy a cég időközben fölvette a Pécsi Sörfőzde Rt. nevet, hanem azzal is, hogy a tavalyi 500 milliós veszteség' helyett idén már 0-körüli eredményt produkál a társaság. A legnagyobb piaci sikereket a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. vallhatja magáénak, miután a hazai piacnak immár 55 százalékát birtokolja az egyre erősödő angol érdekeltséggel privatizált cég. Az év végéig kellett várni a legváratlanabb privatizációs döntésre. Decemberben történt, hogy a tulajdonos ÁV Rt. leváltotta a Zsolnay Porcelángyár Rt. teljes igazgatóságát, majd újat nevezett ki annak élére. A legsikeresebb arculatváltást a frissen privatizált Bara-' nyatej Rt. hajtotta végre, amely offenzív marketingpolitikájától piaci sikereket remél, nemcsak Magyarországon. Az esztendő legnagyobb gazdasági botrányát a TRIBU-ügy hozta. Az elhúzódó jogi procedúra következtében a nagy haszonban reménykedő, pórul járt befektetők a mai napig sem jutottak hozzá - nemhogy a remélt nyereséghez, de még - a betétük összegéhez sem. A baranyai gazdaság legnagyobb szervezeti sikerét a kamarai választások hozták meg idén. Az országban megyénkben állt föl először a kereskedelmi- és ipar, a kézműves-, valamint az agrárkamara szervezete, tömörítve a baranyai gazdálkodókat. A legeredményesebb vásár- szervező címet idén a Pécsi Ipari Vásár Kft. érdemelte ki, amely idén elnyerte az „A” kategóriás vásárszervező címet. A minősítésnek megfelelően a cég sikeres hazai és külföldi vásárokon képviselte a magyar gazdaságot. Kaszás E. Mintegy 150 millió forintot fizet ki ez év végéig a Bérgarancia Alap a felszámolás alatti cégeknek a bértartozások teljesítéséhez. Az Országos Munkaügyi Központban elmondták, hogy az első kérelmeket december 2-ától fogadták. A "hónap közepéig 34 kérelem érkezett, a legtöbb Budapestről. Viszonylag nagy volt az érdeklődés Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Győr-Moson-Sopron megyéből is. A kérelmekre 120 millió forintot fizettek ki, ez több mint 3 ezer dolgozó elmaradt bérének, végkielégítésének részbeni teljesítéséhez adott lehetőséget. December közepe és vége között további 10 kérelem beadására lehet számítani, 30 millió forint körüli támogatási igénnyel. A munkaadók a bruttó bérek utáni 0,3 százalék járulékot fizetik az alapba, amelybe az idén 1,7 milliárd forint bevétel került; jövőre Az év utolsó munkanapján, pénteken, a kilencezredik idén felszerelt telefonállomást kapcsolta be a Magyar Távközlési Részvénytársaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vállalat az országnak ezen a vidékén - a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően - 1944-ben kétmilliárd forintot költött 1994-ben a teljes távbeszélő-hálózat kiépítésének megkezdésére. A legnagyobb arányú fejlesztés Nyíregyháza és Kis- várda térségében valósult meg. A nyírségi megyeszékhelyen, valamint az észak-szabolcsi városban, korszerű, digitális telefonközpontot helyeztek üzembe. Ugyanitt megkezdték a vezetékrendszer modernizálását, bővítését, valamint az alközpontok szerelését. Az utóbbiak a környező települések távhívásba kapcsolását tették, illetve teszik majd lehetővé. Hozzáláttak a mátészalkai központhoz kapcsolt 21 sza- mosháti község telefonhálózatának kialakításához is. Január másodikától Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán távközlési centrumot működtet a MATÁV Rt. Az intézmények feladata a további beruházások 1,9 milliárd forintra számítanak. Az eddigi viszonylag szerény érdeklődés a kölcsön visszafizetésének szigorú kötelezettségével magyarázható. A szabad pénzeszközök ideiglenes lekötésével már idén is több mint 10 millió forintos kamatbevételhez jutott az alap. Ilyen befektetéssel jövőre is gyarapíthatják az alap lehetőségeit. Ä kölcsönt akkor igényelheti a felszámoló, ha a bérek és végkielégítések ösz- szegét - a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt - a bérfizetési napot követő 8 napon belül sem tudja kifizetni. A kölcsön összege a bértartozás mértéke lehet, de nem haladhatja meg, dolgozónként számítva, a minimálbér ; négyszeresét. Az igényelhető támogatás mértékét csökkenteni kell a bérfizetéskor rendelkezésre álló, illetve a kérelem benyújtásáig megszerzett bevételek összegével. gyorsítása: és a szolgáltatások javítása lelsz. A távközlési részvénytársaság a tervek szerint 1996 végére fejezi be Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye teljes telefonhálózatának kiépítését. A fejlesztés eredményeként addigra 98 ezer telefonfővonala lesz a Nyírségnek. A telefont igénylők 90 százaléka - 1997. január 1-től - hat hónapon, 10 százaléka pedig egy éven belül készüléket kap, lakjon bárhol is a nagy kitérjedésű régióban. Ugyanakkor üzembe helyezték tegnap a második digitális nemzetközi telefonközpontot Budapesten is. Ä Magyar Távközlési Rt. Helyközi Távbeszélő Igazgatósága közleményben adta hírül a sajtó képviselőinek, hogy a DMS 300 típusú, közös csatornás jelzésrendszerrel működő telefonközpont határidőre elkészült. Az új központ jelenlegi állapotában elsősorban a GSM szolgáltató és az első hazai ISDN (Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat) helyi központ nemzetközi forgalmának kezelésére alkalmas. Az ország távlati igényéinek kielégítésére is alkalmas nemzetközi központtá fejlesztett változatát 1995 májusában tervpzik átadni. Új telefonközpontok Budapesttől Szabolcsig Kétmilliárdos fejlesztés a Nyírségben A második csődegyezség a remény Van érdeklődés a Pécsi Bőrgyár privatizációjára Ezzel az újabb egyezséggel már biztos megmenekül a nagymúltú pécsi bőrgyártás - jelenti ki nyomatékosan Várnagy Valéria vezérigazgató azok után, hogy sikerült újabb, vélerdénye szerint kedvező egyezséget kötni hitelezőikkel. A Pécsi Bőrgyár első számú emberének véleményét el kell fogadni, hiszen ő volt az, aki a süllyedő hajón a kapitányságot két esztendeje nagy merészen átvette, mert bízott benne, a bőripar válsága csak egy-két évre szól, s ha ezt sikerül átvészelniük, s addig valamilyen formában rendezni tudják hitelezőikkel kifizetetlen számláikat, akkor majd ismét régi fényében csillog a több száz éves múltra visszatekintő gyár neve. Mert üzemi szinten mindig nyereséget termelt a bőrgyár, az adósságszolgálat feneketlen zsákjában azonban minden plusz fillér azonnal eltűnik. A könnyűipari üzem 1992-ben került csődhelyzetbe, s Vámagy Valéria megfogalmazása szerint méltánytalanul szigorú megállapodást kellett kötniük a hitelezőkkel. A múlt év végéig - ha néha fogcsikorgatva is - teljesítették a hitelezők követeléseit. Ez azonban nemhogy előnyükre szolgált volna, hátrányukat okozta, hiszen amikor pályáztak a gyorsított csődeljárást jelentő adóskonszolidációra, azzal utasították vissza kérelmüket: minek ez a segítség a bőrgyárnak, hiszen eddig is rendezte adósságait. A gyár azonban csak 1993. december 31-ig tudta visszafizetni a lejárt hitelek törlesztőrészleteit, valamint a kamatokat. Ez év januárjában már ismét fizetésképtelenné vált, ezért a Magyar Hitel Bank augusztusban felszólította az üzem vezetőségét, vagy jelentsen újabb öncsődöt vagy megkezdik a fel- számolási eljárást. A felszámolást viszont mindenféleképpen el akarták kerülni, hiszen ezzel a két év alatt nehezen visszaszerzett piaci pozícióikat is elveszítették volna. Éppen ezért választották az újabb öncsődöt, s egyeztek meg a napokban hitelezőikkel. A vezérigazgatónő szerint ez az egyezség már minden szempontból kedvezőbb, mint az előző, megfogalmazása szerint most a „csőd értelmezése pozitívabb volt, mint két évvel ezelőtt.” A partnerek ez időszak alatt minden valószínűség szerint meggyőződtek a cég élet- képességéről, ezért voltak engedékenyebbek. Ezzel a második csődegyezséggel már megteremtették a talponmaradás hosszútávú esélyeit, megítélésük szerint ugyanis a termelés eredményeiből, s nem utolsó sorban a még meglévő ingatlanok eladásából a most vállalt kötelezettségek teljesíthetők. Mindeközben a cég eladásáról is folynak már a tárgyalások. A jelenleg száz százalékban állami tulajdonban lévő Pécsi Bőrgyár iránt van bel- és külföldi érdeklődés, az előrejelzések alapján az európai cipőipar hanyatlása megállt, jövőre már Fotó: Tóth László Jó minőségű bőrre mindig szükség lesz fellendülést jósolnak az elemzők, szükség lesz tehát mind nagyobb mennyiségben a jóminőségű bőrre. Szó ami szó, ráférne már egy kis tőkeinjekció is a cégre, az üzemekben a gépek elöregedtek, hat éve nem volt jelentős felújítás, a környezetvédelmi beruházásokra sem jutott pénz. A még kitartó dolgozókat is jobban meg kellene fizetni a jövőben - mondja Várnagy Valéria -, hiszen bérük a könnyűipar átlagának alsó színjét sem éri el. Békéssy Gábor
