Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-31 / 359. szám

8 üj Dunántúli napló Portré 1994. december 31., szombat A pedagógus-igazgató kedvenc virágaival Fotó: Tóth László A gyerekek is megváltoztak Harminc éve az Úttörő - Gyermekház élén: Kóczián Erzsébet A napokban volt épp 30 éve, hogy egy lelkes, fiatal matema­tika-kémia szakos tanárnőt a vá­rosi úttörővezetés a frissen ala­kult Úttörőház élére hívott, el­szakítva ugyan a tanítástól, de nem szakítva el a gyerekektől. Kóczián Erzsébet, aki a mai na­pig az Úttörőház jogutódjának, a Szivárvány Gyermekháznak az igazgatója, ugyanis csak így vállalta a megbízást: gyerekek közelében akart maradni.- Hogyan kezdődött a pálya? - kérdeztem az igazgatónőt egy csésze tea mellett.- Elég hamar kialakult ben­nem, hogy pedagógus szeretnék lenni. A gimnáziumban szeret­tem tanulni, de azt hiszem, nem voltam stréber. Jó voltam ma­gyarból, imádtam olvasni, így aztán mindenkit meglepetés­ként ért, hogy végül is ma­tek-kémiára jelentkeztem, ugyanis inkább valami egzakt tárgyat akartam tanítani. Dip­lomázás után egy évig Vókány- ban voltam, s azután kerültem be az akkor újonnan épült 39-es dandár úti (ma Esztergár Lajos u.) iskolába, amit akkoriban még „reptéri iskolának” is hív­tak. A 60-as évek elején ez még nagy csodának számított, egy volt belőle a városban, afféle lakótelepi iskola, amely - ellen­tétben a hagyományos, régi belvárosi iskolákkal - modem volt, jól felszerelt, a célnak megfelelően épült szaktermek­kel. Nem is tagadom, mikor ott jártunk hospitálni, még vágya­koztam is rá, hogy valamiképp idekerülhessek - és egy év után sikerült! De nem csak az iskola volt új, hanem a tantestületet is fiatal csapat alkotta, akik na­gyon lelkesen dolgoztak. Én is olyan voltam világéletemben, hogy a kötelező munkán túl mindig csinálnom kellett vala­mit, mert csak úgy éreztem jól magam. Persze, úttörőcsapat vezető is voltam, sokat kirán­dultunk, táboroztunk, igyekez­tünk a szülőket bevonni a fog­lalkozásokba. Ez tűnhetett fel másoknak, s így ajánlottak az Úttörőházhoz. Nagyon nehéz szívvel hagytam ott a tanítást, mert állítom, hogy legalább annyit tanultam a gyerekektől az „életből”, mint ők tőlem ma­tematikából.- Az „ úttörőmozgalom ” kife­jezés a nevében is hordozza a „mozgalom” szót. Mennyire volt ez felelős politikai állás?-Nem mondanám, hogy ez direkt politikai állás lett volna. Sokszor megesett ugyanis ké­sőbb, hogy más, sokkal politi­kusabb helyekre, Budapestre csábítottak, de én mindig azt mondtam, hogy egyrészt ra­gaszkodom Pécshez, a család­hoz, másrészt a szakmához, ami számomra - nem győzöm hang­súlyozni - a gyerekeket jelen­tette. Természetesen, a minden­napokban megjelenő politiká­ból nem lehetett kivonni ma­gunkat, megünnepeltük a köte­lező évfordulókat, részt vettünk a városi úttörőelnökség rendez­vényein. De állítom, hogy ezeknek mindig volt tartalmas része is, ami sok élményt nyúj­tott a gyerekeknek. Csak egyet említek, 1979-ben a Gyermekek Éve alkalmából 3000 fős ün­nepséget rendeztünk a Városi Sportcsarnokban rengeteg pe­dagógus összefogásával, és kö­zösen a gyerekkel, akik sok fan­táziával, ötlettel vettek részt eb­ben, mert érezték, hogy más, mint egy iskolai ünnepély, csa­ládiasabb, otthonosabb. A mi úttörőházi munkánk sokkal inkább szakkörök szer­vezéséből állt. Volt képzőmű­vész, néptánc, vasútmodellező, fotós, rádiós, lövész és még egy sereg más szakkörünk, amiket mind lelkes szakemberek vezet­tek nagy odaadással és szeretet­tel. A másik dolog az, hogy az Úttörőházba nem volt kötelező járni. Azok jöttek, akiket érde­kelt valami és szívesen töltötték el itt a szabadidejüket. Jóma­gam is azon voltam, hogy ezek­től az egytől egyig értékes és érdekes emberektől minél töb­bet tanuljak, ellessek tőlük va­lamit, ami aztán még jobban, hatékonyabban használhatunk a jövőben. Szóval afféle szervező-„me- nedzser” szerep hárult rám, hisz elsődleges feladatom az volt, hogy felkutassam, kitől mit le­het kérni úgy, hogy természetes legyen a számára, hogy azt a gyerekekért megteszi. Más kér­dés, mivel csak ketten dolgoz­tunk akkor a Házban, hogy rám hárult, mondjuk, a filmvetítő­gép kezelése is, és bizony este 8 előtt ritkán vetődtem haza.- Változtak-e a gyerekek a 30 év alatt?- A gyerekek ugyanúgy vál­toznak, ahogy a környezetük, nem önmaguktól. Ma is érdek­lődőek, nyitottak, mint minden gyerek, de olyan sok információ éri őket, hogy az sokszor meg­zavarja őket. A célunk mindig is az volt, hogy sok mindennel, lehetőleg tartalmas dolgokkal ismertes­sük meg őket, és ösztönözzük őket a választásra - de nem sza­bad a gyerekek helyett nekünk választani. Sajnos, a családon kívül kevés érték adódik önma­gától, ráadásul a felnőtt-társada­lom is tévedhet. Ezért fontos, hogy gyermek-szülő orientált munkát folytassunk, s továbbra is szoros kapcsolatban marad­junk az iskolákkal. M. K. MEDDIG ÉR AZ ÁGAZATI „TAKARÓ” 103 milliárd, ami sok is, kevés is A Földművelésügyi Minisz­térium 1995-ben 103 milliárd forinttal gazdálkodhat. Az agrártámogatásra fordít­ható 75 milliárdból exporttá­mogatásra 35, a termelési költ­ségeket csökkentő támogatásra 14, reorganizációra 6,5, inter­venciós célokra, agrárpiaci tá­mogatásra 7,5 milliárd forint jut. A Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alapba 9, meliorációra és öntözésfejlesztésre 1,6, erdőte­lepítésre, fásításra 1,0, erdőkár- és mezőgazdasági katasztrófa elhárításra 0,2-0,2 milliárd fo­rintot tervez a minisztérium. A különféle cél- és szakmai feladatokra többletként mintegy 3 milliárd forint szerepel a költ­ségvetés tervezetében. Ebből 1,8 milliárd forint a köztisztvi­selői törvény végrehajtásához nyújt "mankót". Ennyi szüksé­ges ahhoz, hogy az agrárága­zatban dolgozó köztisztviselők bére elélje a 90 százalékos beál­lási szintet. Ugyancsak a célfel­adatokra elkülönített összegből kell a minisztériumnak előte­remtenie az erdészeti szakigaz­gatási feladatok ellátására 80, az erdei kisvasutak fenntartá­sára 15, az állattenyésztési tör­vény végrehajtására 60, vala­mint az állategészségügyi és növényegészségügyi intézmé­nyek működési költségének fe­dezetére 270 millió forintot. A pénzügyi megszigorítások a földművelésügyi tárcát sem kímélik. így például a felújítás­sal kapcsolatos igényeiknek, el­képzeléseiknek jövőre a korábbi évekhez képest várhatóan csu­pán 40 százalékban tudnak majd eleget tenni. A korábbihoz képest kevesebb pénz marad be­ruházásra, a halasztást nem tűrő fejlesztések pedig várhatóan az intézmények költségvetésének terhére valósíthatók csak meg. Gondot okoz a minisztérium­nak hogy a költségvetés a köz- tisztviselői törvény alapján 1995 január 1-vel életbe lépő bértarifáknak csak a 90 százalé­kát biztosítja központi forrás­ból, a fennmaradó 10 százalékot a minisztériumnak kell kigaz­dálkodnia. Mivel erre megfelelő forrás nem áll rendelkezésre, ezért a létszámcsökkentések mellett valószínűleg más terüle­tekről - a működési-dologi kia­dásoktól, a beruházásoktól, a fejlesztéstől - kell elvonni a béremelésekhez szükséges ösz- szeget. Hátrányosan érinti az agrár­ágazatot, hogy a költségvetés nem tesz említést az üzemanyag és az energiaárak emeléséhez társuló kompenzációról. így va­lószínű, hogy az ezzel járó több­letterheket is az intézmények­nek kell majd viselniük, illetve kigazdálkodniuk. Ellentételezés híján komoly működési gondokkal kerülhet­nek szembe jövőre a földhivata­lok is. Már most bizonyosra ve­hető, hogy az FM költségveté­sében elkülönített 1.2 milliárd forint nem lesz elegendő a kár­pótlással kapcsolatos teendők, a földkimérések befejezésére. MAGYARUL - MAGYARÁN Nyelvi finomságok Növekedés a világgazdaságban Az ENSZ egyik intézménye szerint jövőre a világgazda­ságban erős növekedésre lehet számítani, miközben alacsony lesz az infláció mértéke. Jean- Claude Milleron, a New Yor-i székhelyű Gazdasági és Társa­dalmi Információ és Politikae­lemző Intézet vezetője, az ENSZ főtitkár-helyettese ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei kedve­zőtlen munkanélküliségi muta­tók összességében jövőre sem változnak. Milleron szerint a fogyasztói árak az ipari álla­mokban jövőre csupán 2,5 százalékkal emelkednek majd, és mértéke az utóbbi egy évti­zedben a legalacsonyabb lesz. Várhatóan a munkanélküliek száma is csökken, de csak a legfejlettebb ipari államokban. Ami a fejlődő országokat illeti, ott a világgazdaság jelenlegi fellendülési szakasza még nem érezteti majd hatását a súlyos munkanélküliségre. Fiat értékesítések A Fiat Magyarország 1994- ben megduplázza értékesítését az előző évhez képest. Idén mintegy 3500-4000 Fiat gép­kocsit értékesítettek Magyar- országon, amely a márka 5 százalékos részesedését jelenti a hazai autópiacon. Legna­gyobb számban a Fiat Unot vásárolták a jelenlegi 24 már­kakereskedés üzleteiben. Jö­vőre a Fiat-vásárlások további emelkedése prognosztizálható miután a Fiat Punto lett az év autója. Ennek keretében a márkakereskedők számát 24- ről 30-ra növelik. Egy rokon család nagylánya „bulira” készülődve idegesen kereste öltönyének fontos da­rabját, a nadrágot, s mivel nem találta, így fakadt ki:- „Már megint hová tettétek a gatyámat?” - Ezt hallva meg­jegyeztem: Egy évszázaddal ez­előtt elképzelhetetlen lett volna a gatya szót jobb családból való leány szájából hallani. Ha pedig a környezetében valaki megfe­ledkezett volna magáról, s el­hangzik ez a szó, a jelenlévő hölgyeknek illett elájulni, de legalábbis elpirulni. Miért is? A stílus, a nyelvi eszközök közül való válogatás (a rokonér- telműség, a szinonimika alap­ján), ugyanis nemcsak a beszélő személyéhez kötődik, s nem­csak a beszélt vagy írott műfa­jokhoz, hanem korokhoz is. A finomkodás közismert túl­zása a préciosité (ejtsd: prészio- zité), a XVII. századi francia szalonok stílusa. A précieux (ejtsd: présziő) illetlennek tar­totta a testrészek, az intim ruha­darabok, az életfolyamatok, a test váladékai stb. néven neve­zését. Valamely fogalom nevének babonás félelemből, társadalmi illendőségből vagy a beszédtárs iránti tapintatból más szóval való kifejezését a stilisztika eu­femizmus, azaz szépítve, eny­hítve mondásnak nevezi. Ma túlzásnak érezzük például a franciáktól származó, imént említett korstílusnak azt a gya­korlatát, amely a fogak helyett azt mondta: a száj bútorzata. Lényegesen enyhébb változata ennek a nép-nemzeti ruhadarab alsónadrág elnevezése, de a ké­nyesebb igények kielégítésére a nyelvközösség megalkotta a lábravaló szavunkat is. Tud­tommal a férfi fehérnemű ke­reskedésekben, legalábbis a ki­rakati megnevezésben, reklám- szövegben ma is ez járja. Egyfajta közmegegyezés zárja ki a félreértést, azt ugyanis, hogy ha a szemünk láttára nem kapcsolódik össze a tárgy és a neve, senki se té­veszti össze a zoknival, haris­nyával, cipővel, pedig mind­ezek ugyancsak lábravalók.- A klozet-budi-ámyék- szék-toilette-WC-illemhely-fér- fiak, női-férfi mosdó, női mosdó a szinonímasor szintén személetes példája az eufe­mizmusnak. Nyilvános helyen némi szorongással érdeklő­dünk e helyiség holléte felől. Bizalmasabb körben így: oda igyekeznék, „ahova a király is gyalog jár.” Az orvosi nyelvben, az egészségügyi dolgozók szak­nyelvében különösen gyakori az eufemizmus. . Az excrementum, fécesz, úrin magyar köznyelvi megfe­lelőjét régebben írásban kipon­tozták, ma már nem. A furun- kulus, tumor, karcinoma talán kevésbé rémítő, mint a geny- nyes daganat, a rosszindulatú daganat, a rák. Aki delirium tremensben szenved, könnyebben viseli sorsát, mint ha remegő őrült­nek neveznék. Aki pedig az orvosi szaknyelvben való jár­tasságát akarván bizonyítani, így mondja: delirium kredence van, az még elesett állapotunk­ban is mosolyra hangol ben­nünket. Rónai Béla Kérész trej tvény ______________________.________________________________________________________________________________________ T ROPÚG'«E“EG SLCjfiCN KZEHVBD ' A VICC PÜlÍNJA. FLSÖRES7 1 *• COR OT JÁlZ At AMUinr V T/ilMI tlh-Si l- INi vtm e ’• Hr>- ÜMEV —? •t LL NE SáUkT. MIMIIK1'------------------1 4 V.i ÉL POÉNJA 1 Z. Réve ■■ \ r 's V#t> y /-i'"1 . *.,.Y fc:vi 1. .■ • vV líV .. \ LCNYC GES □sszc­L-Aj & V ‘ OLDAT JC LEKÉT A KIEL ■l!S* ti > t 1 rL\\ ___________ • c* F.O lAKEI. A t HDk. i i Krrr­*ÁVfc AIÚL XhI 1 V t i j s' . -i-­i H--*- ‘l i ! 1 J L*I«M i>:>i ur.i hFM f ? 7 1 IÁVDL LlŰO MUL II vaku:; K FTTCli’- Vi-.äf. FIK AI 1 ADUM r~ TUIT UAZ VÍZI - MÁDÉ P „MAE Rl UU N.CJNYI1A «(n r i növény •* C NAP IXVMIA V a via: l'iji-NJJ.. n rsrsz £ 9 ki l V PÉNZ Ca LT Fi r ll,M SZlhHAZ > R.IT<A rériH­hlÉV * * ÉL !íAlsK 1 ’csőm-' VÁZ. kAr r INUL > SZÉPE ITM 0;>GZUL 4 T > 1 v>OfEN rULYU­€üu 1 FNfiVFI opv^ <5 Y-uLEG U. V t w PIAI csúcs. !!7SF R V. MOV. > I“ WÉO KAPTA* DlTR WIRIJI HtLÚl KUlfi NVÍ-n S7F MÍLIfT "l’r ’ * I * Mrwir i­•fl.t V-M - ecvsíí; > riLihi N-vj yQk kic-í: A►tLSÜ VÉGTAG A lLO VÍ7 [~ Síí •­V lűnPő Ni. KÉP TAll HCll.TT > NU-ÚAll T6GTE­FFDI . UU^ !*Vim > ÉkZF- . 1 N 3-AN­L n l 1Ú1 ____ J tH KtAI- MOT 1 TekébT­MJCül- MlkH A VÉGE. ANUD- JLSil _____ MPI 1 PÚI JtSL RE-­.*E KiTFI fi. rí l roCATi AMA RÉ92E _ SP41Ä“ MANU 1 A Ü. "MIUÍI lv K F R ETÉBE ' 1“ IJJ.Mi DVIL­N0l«A TTTT­vurvt , ERIKA , > V Ki N •t 7IDN 1 ­gén .AAC1I SÚVÉNV •!nn/.7iL hói % V tá;. nrniL LIUW. UAIj.Zf 1 aA . ! takta ; ASCIC L V r pwac rtrP7FN AZ UFÓT StuYÜL ■> ELIV­Jö&hSA. VADAL LArc%: ' j ___________j Beküldendő a helyes megfejtés január 9-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A december 17-i lapban közölt rejtvény meg­fejtése: „Sajnálom, de nem vagyok megelégedve a munkájával.” Utalványt nyertek: Gungl Antalné, Pécs, Ányos P. u. 5., Major Sándor, Pécs, Eszék u. 15., Oroszi Béláné, Szent- lőrinc, Kodolányi u. 15/A., Fabi Márta, Szigetvár, Kerecsényi u. 11., Törő Benőné, Harkány, Tere- hegyi u. 21. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom