Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-21 / 351. szám

6 üj Dunántúli napló Oktatás - Kultúra 1994. december 21.. szerda INTERJÚ GÁBOR JÓZSEF ÁLLAMTITKÁRRAL MAGYAR-AMERIKAI PROGRAMOK A művelődés fontos stratégiai ágazat Nyílt titok már - hiszen újsá­gokban, tv-ben is hírül vehettük hogy a következő esztendőre igen‘szűkösek lesznek az okta­tás, a kultúra, a művelődés pénzügyi lehetőségei A lehetőségeken belül- Mit tehet ilyen körülmények között e fontos stratégiai ága­zat? - kérdeztük Gábor József­től a Művelődési Minisztérium államtitkárától.- A hír igaz, de nem csak itt, és nem csak most, hiszen világ- problémáról van szó egyrészt, másrészt pedig ha visszatekin­tünk évek, évtizedek távlatába, azt kell látnunk, hogy soha nem Volt ennek a tárcának annyi pénze, amennyit szeretett volna, és amennyire szüksége szerint jogosan igényt is tarthatott volna. Talán csak az annyiszor emlegetett Klebelsberg Kunó, egykori kultuszminiszterünk tehette meg annak idején, hogy szinte pénzügyminiszteri jog­körrel felruházva használta fel a pénzt tárcájának, és nagyrészt tőle függött, mennyit juttatnak a többi tárcának az akkor is szű­kös keretből. Az évszázados kulturális elmaradottság idején, amikor minden másnál fonto­sabb volt, hogy Magyarország e területen a lépéshátrányt be­hozza, ezt nem lehetett más­ként. Ma más a helyzet, bár a közpénz, az elosztható pénztö­meg ma sem sok, sokan tarta­nak rá igényt, és nem mi hatá- rozzzuk meg, ki mennyit kap.-Az alku jószerivel lezajlott, és sokan támadják Önöket azért, hogy nem elég eredmé­nyesen lobbyztak, hiszen csak 7 százalékot sikerült szerezniük a költségvetés összegéből.- Ez igaz, de nem amiatt kap­tunk ennyit, mert nem harcol­tunk, nem indokoltunk, egysze­rűen nem volt több pénz. A mi területünknek nagy a költségve­tési függősége, kiszolgáltatottak vagyunk. Bármilyen jogos igé­nyeink vannak, figyelembe kell venni, hogy a népjóléti, a kör­nyezetvédelmi és a többi tárcá­nak legalább olyan fontosak a feladatai. Végül is az újrae­losztható rész egynegyedét el­hoztuk, és ez az arány nemzet­közileg sem rossz. Minden elle- kező híreszteléssel szemben még azt is állíthatjuk, hogy po­zitív diszkriminációt alkalmaz­tak velünk szemben. Ésszerű rangsorolás- Tehát annyiból kell gazdál­kodniuk, amennyit kaptak. Mi­lyen megfontolások szerint rangsorolnak? Tudnak-e mesz- szebbre tekinteni, vagy csak a napi tűzoltó munkára futja majd úgy, ahogy?- Az összeg nagy részét a fel­sőoktatás kapja, ez nem vitás. Hiszen a szellemi tőke gyarapí­tása elengedhetetlen, és szoro­san összefügg a gazdaság tartós növekedésének igényével is. Ebben a kelet-európai régióban különösen fontos, hogy az okta­tás, a tudomány bekerüljön az iparba, a kereskedelembe, az egész gazdasági élet vérkerin­gésébe, kritériuma legyen a be­fektetésnek. Ennek a kis or­szágnak a működő tőke behoza­tala mellett legfontosabb teen­dője a szellemi többlet itthoni gyarapítása, hogy versenyképe­sek legyünk bármilyen piacon. Persze ehhez nem elhanyagol­ható a fogadókészség, az igé­nyes fogyasztó sem. A felsőok­A könyvkiadás és a könyvellátás fejlesztését is a fontos teendők közé sorolja a minisztérium Fotók: Läufer László r...«:f .. MíV.®9­ff PifeC) ’IK i h'< í * Az önkormányzatokhoz tartozó színházak 200 millió forinttal kapnak többet, reméljük, ebből az összegből a pécsi is részesül tatásnak nyitottnak kell lennie a gazdaságra és a fogyasztóra is. Tehát - mint mondottam - a megkapott összeg nagy része a felsőoktatásé, ezen túl világ­banki hitellel és külföldi segély- lyel is támogatjuk. Különösen szorgalmazzuk, hogy a humán szektor a külföldi segélyekből nagyobb részt kapjon, mert a gazdasági szektor hitelt is igénybe vehet. A közoktatás fejlesztésére-Néhány konkrét adatot is hallhatnánk? — Abban a helyzetben va­gyunk, hogy a kiragadott, ösz- szehasonlítható bázison tudunk viszonyítani, ami 2,3 milliárd volt, erre kb. 1,5 milliárd több­letet kapott a közoktatás. Nagy­részt közoktatás fejlesztésére, modernizációs programokra, tankönyvkiadásra és persze a szükséges minimumokra. A kultúrát tekintve 1995 egyik fontos feladata- a Millecentená- riumhoz kapcsolódik, erre 600 millió jut feladatorientáltan. Ezen kívül sorra kerül a köz­ponti múzeumok rekonstrukci­ója, ezek is az ezeregyszázadik évfordulóval összefüggésben. Fontosnak tartjuk továbbá a kultúra infrastruktúrájának a fejlesztését, a könyvkiadást, a zenemű, a könyv eladást, és egyéb háttérszolgáltatásokat, az ezekkel kapcsolatos raktár fej­lesztését, számítógépes rend­szerek kiépítését, gyártási fo­lyamatok korszerűsítését. Az önkormányzatokhoz tar­tozó színházak 200 millióval kapnak többet, de többet kap­nak a vidéki hivatásos zeneka­rok is. Az ifjúságpolitikára 100 mil­liós nagyságrendű többlet jut, ezt főként a második európai ifjú­sági központ létrehozására szán­juk. Ha az 1995. évi eredeti kiadási előirányzatot vesszük figye­lembe, akkor elmondhatjuk, hogy 36 százalékkal nő az 1995. évi eredeti kiadási előirányzat a felsőoktatási intézményeknél. Ez lényegében azt jelenti, hogy 28-ról 38 milliárdra nő a kiadási lehetőségük, vagyis minden for­rás figyelembevételével ennyivel több pénzből élhetnek meg. (Eb­ben még nincsenek benne az FM és Népjóléti Minisztérium 1995-től hozzánk kerülő felsőok­tatási intézményeinek adatai.) Ha a fejlesztési előirányzatokat is figyelembe veszem, akkor ugyanez a szám 33 milliárd és 43 milliárd, összességében 30 szá­zalékos növekedés a felsőokta­tásban. Ez természetesen egy­fajta megközelítése, amelyben két összehasonlítható adatot vet­tünk figyelembe. Növelni a mozgásteret Tehát azt állítani, hogy a tárca pénzügyi feltételei egyáltalán nem biztosítottak, némi túlzás. Az való igaz, hogy a kultúra, az oktatás és a tudomány működési feltételei meglehetősen rosszak, éppen ezért növelni kellene a mozgásteret. Ehhez a gazdaság­ból, a lakosságtól és külföldről új többletforrásokat kellene sze­rezni. Nincs sok értelme az ál­lamháztartás dificitjét növelve hadakozni, és kierőszakolni eset­leg egy-két milliárdot más tárca rovására, ami talán náluk még jobban hiányzik, és itt, nálunk sem oldana meg szinte semmit. Leopold Györgyi A kultúrattasé Pécsett A kapcsolatok fejlődését szeretné szolgálni Az Amerikai Nagykövetség kulturális attaséját Peter Becs­ke hazy-t négy hónapja nevezték ki, de máris vidékre, Pécsre lá­togatott. Kitűnően beszél magyarul, hiszen anyai ágon magyar származású, így különösen ért­hető, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok fejlődését kívánja munkájával segíteni.- Először járok Pécsen. Nagyszerű város, sokkal szebb, mint képzeltem. Különösen a Szent István tér, a Bazilika, a régi belváros tetszik nekem. Pécs városát, mint egyetemi és kulturális központot is szeret­ném megismerni, mert tudato­san szélesíteni akarom látókö­römet a fővároson túlra való ki­tekintéssel. Célom az itteni egyetemek, középiskolák, isko­lavezetők megismerése, kapcso­latfelvétel segítése egyetemek és diákok között, valamint a már működő amerikai-magyar programokról való tájékozódás. Fontosnak tartom a személyes benyomások, vélemények meg­hallgatását, mert a negatív ta­pasztalatokból is sokat lehet ta­nulni. Bár címemben a kultúra szó szerepel, e téren keveset tehe­tünk anyagiak hiányában, tevé­kenységem főként két területre a Fulbright-ösztöndíj kétoldalú tanárcsere-programjára, vala­mint az International Visi­tor Programra (Nemzetközi Látogatási Program) korlátozó­dik. A Fulbright tanárcsere-prog- ram világszerte közismert, lé­nyege, hogy tanárok egy-egy tanévet töltenek a másik or­szágban, egymás munkahelyén tanítanak, egymás lakásában laknak, így nemcsak az ország­gal, de a munkakörülményekkel is megismerkednek. Magyaror­szág a negyedik helyen áll e programban, ami annak is kö­szönhető, hogy az amerikai ál­lam mellett a magyar állam is támogatja. A másik programunk lé­nyege, egy hónapos tapasztalat- csere különböző témákban. Legutóbb épp az életvezetés, a drogkérdés került előtérbe, amiben sajnos nekünk nagy ta­pasztalatunk van. A pécsi intézmény és taná­raik igen aktívak, jól beszélnek angolul, s ez kapcsolataink to­vábbi szélesítésére nyújt lehető­séget. Sallai Éva HIVÁTALVÁLTÁS, PROGRAMBŐVÍTÉS Expo-kísérő rendezvények A lemondott világkiállítást több száz elő-, utó- és kapcso­lódó rendezvény kísérte volna. A kormány ezeknek az eseményeknek egy részét hasznosnak ítélte és úgy dön­tött, hogy az Expo elmaradása ellenére is érdemes megtartani ezeket. 1996 egy nagy, orszá­gos rendezvénysorozat - a Vendégségben Magyarorszá­gon - éve lesz. A szervezést a Világkiállí­tási Programiroda jogutódjára, az új Kormánybiztosi Hiva­talra bízták.-A hírek szerint 1996-ban a honalapítás 1100 éves év­fordulóját ünnepeljük. Nem rivalizál majd egymással a két rendezvénysorozat? - kérdez­tük dr. Herkó Lászlót, a hiva­tal idegenforgalmi és kulturá­lis főigazgatóját.- Számításaink szerint az évforduló rendezvényei a ha­zai és a külföldön élő magya­rokat vonzzák majd, a „ven­dégség” olyan idegenfor­galmi, kulturális attrakciónak ígérkezik, amely nagyon sok külföldi látogatót hazánkba csalogathat. A kulturális tú­rizmus résztvevői érdeklődő, az átlagnál többet költő világ­járók, akiket meg kell nyerni. Nyíregyházától Szombathe­lyig 300 program várja majd az érdeklődőket. A nemzet­közi kongresszusok, konfe­renciák, kiállítások egy részét is eredetileg az expóra készí­tették elő, de jól illeszkedhet­nek a millecentenáriumi ese­mények sorába is. A Nyári Operafesztivál, egy Pavarotti koncert, a nagyzenekarok hangverseny sorozata, ame­lyet a Londoni Filharmoniku­sok nyitnak meg - az igényes kulturális túrizmus csalogatói lehetnek. De lesznek igazi lát­ványosságok is: a térség első óriási térhatású mozija, amelyben egy űrutazást mu­tatnak be, a nézőtéren ülők úgy érezhetik, mintha való­ságban részt vennének az uta­záson. Egy másik nagy sikerre számot tartó rendezvény lesz a hang- és fényeffektusokat bemutató előadás, amelyhez hasonló Görögországban már nagy sikert aratott.- Mindezek mennyibe ke­rülnek majd?-5.3 milliárd forintot szá­nunk erre, amiből jövőre 2.3 milliárdra lesz szükség. Re­méljük, hogy a kormány még ebben az évben jóváhagyja tervünket, hiszen az idő sür­get, a program ismertetőket jövő év márciusáig szeretnénk eljuttatni a világ legnagyobb idegenforgalmi hivatalaihoz. (koós) Átalakuló oktatási struktúra 45 millió forintos TEMPUS-támogatást kapott három év alatt a JPTE Közgazdaságtudományi Kara Pavarotti Schönbrunnban Szabadtéri gálahangversenyt ad 1995. június 18-án Luciano Pavarotti a schönbrunni kastély parkjában. A világhírű tenor és partnemője - akinek kiléte egyelőre nem ismeretes - áriá­kat énekel Puccini Pillangóki­sasszony, Turandot, Gianni Schicchi és Bohémélet, továbbá Mascagni Parasztbecsület és Fritz barát, valamint Bizet Carmen című operájából. Fel­csendülnek majd Lehár Víg öz­vegyének és Gershwin Porgy és Bess című négeroperájának leg­szebb áriái is. A hangversenyt, amelyen közreműködik a Budapesti Fil­harmonikusok zenekara, Tibor Rudas, a Los Angelesben a „há­rom nagy tenor” - Pavarotti, Carreras és Domingo - részvé­telével tartott gálaest impresszá­riója rendezi. A jegyek 300 és 3000 schilling közötti árakon kaphatók. Az Európai Únió által a volt szocialista blokk országainak nyújtott TEMPUS-segítség a felsőoktatás átalakulásának egyik fő meghatározója volt az 1991-94-es időszak során. Nem történt ez másképp a pécsi Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem Közgazdaságtudományi Karán sem, ahol talán a legna­gyobb kihívással néztek szembe az oktatók. Ugyanis a lép- ten-nyomon hangoztatott piac- gazdaság gyakorlati bekö­szönte, illetve a gazdasági struktúra totális átformálása csak úgy képzelhető el, ha az egyetemi padokból olyan fiatal szakemberek kerülnek ki minél hamarabb, akik tisztában van­nak a működő piacgazdaság elméleti és gyakorlati mecha­nizmusával is. Miképp lehet ezt elérni? A válasz kézenfekvő: nyugati segítséggel, azaz TEMPUS- szal. A brüsszeli központban évente pályázatok százait bírál­ják el, illetve osztanak szét több százmillió forintnyi ECU-t. Borgulya Istvánná és Varró Zoltán TEMPUS-koordinátorok annak idején, három éve a kö­vetkező három pontban jelölték meg a leendő TEMPUS-prog- ram célját:-az oktatók továbbképzése külföldi partneregyetemeken, hallgatók külföldi részképzése a partneregyetemeken és az okta­tás technikai felszereltségének javítása. A fentiekből kitűnik a partneregyetemek szükséges­sége. A JPTE Közgazdaságtu- donányi Kara jó kapcsolatot alakított ki a Bayreuthi Egye­temmel, az amszterdami Vrije Egyetemmel és a nantes-i Ecole Superier de Commerce-szel. A központi koordinálás szerepét a bayreuthi egyetem vállalta.-Végül is rendkívül sikeres három évet tudhatunk magunk mögött, hiszen minden célul ki­tűzött feladatot megvalósítot­tunk - mondta Borgulya Ist­vánná. - Ez azért is fontos, mert közben itthon folyamatosan zaj­lik a kari struktúra átalakítása, a tantárgyak korszerűsítése. Azt mindenki elismeri - és külföl­dön járó hallgatóink saját bőrü­kön tapasztalják -, hogy az itt­honi elméleti alapképzés erős és jó, nem sok kívánnivalót hagy maga után. Ami hiány, az a gyakorlati képzés, de ennek is megvan a maga oka, nevezete­sen a magyar gazdaság hiányos­ságai. Ezért például jól tudjuk hasznosítani azokat a tantárgy­ötleteket, melyekkel oktatóink térnek haza, s amelyek épp e gyakorlatiasság felé viszik az oktatást. így épült be a prog­ramba például az „Interkulturá- lis gazdasági tárgyalások” című tantárgy vagy éppen az „Euró­pai Únió” című kurzus. Számszerűen felsorolva, a TEMPUS keretében 3 év alatt 25 oktató és 66 hallgató tölthe- tett 1-10 hónapot a külföldi partneregyetemek valamelyi­kén. Pécsre 15 vendégoktató és 74 vendéghallgató érkezett. A dologi eszközfejlesztés is nagy­léptékű volt, s mindösszesen 464.800 ECU, azaz mintegy 46.5 millió forint érték került a JPTE Közgazdaságtudományi Karára. Varró Zoltán szerint a karon kétfajta befolyás érzékelhető. A TEMPUS alapvetően európai orientáltságú, ezért erős európai hatást érvényesít, azonban - ta­lán ezzel egy kicsit szemben - létezik egyfajta amerikai hatás is. Az kétségtelen, hogy manap­ság „divatosabb” utánozni bár­miben is Amerikát, mint mond­juk, Németországot; ugyanak­kor az sem elhallgatandó, hogy épp az egyik legfontosabb for­rás, a szakkönyvek terén Ame­rika verhetetlen. Mindenesetre van rá mód, hogy a TEMPUS-program to­vább folytatódjék. A pályá­zandó új program is 3 évre szólna, és megint legalább két nyugati partneregyetemet kell bevonni. A két koordinátor pá­lyázati alapcéljai nem változtak, bár Brüsszelből olyan jelzés ér­kezett, miszerint szívesebben áldoz az EU oktatók képzésére, hiszen ők azok, akik hatéko­nyan, sok embernek tudják to­vábbadni a frissen tanult infor­mációkat, módszereket. M. K. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom