Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-20 / 350. szám

6 üj Dunántúli napló Az év eseményei 1994. december 20., kedd 1994 a világpolitikában Jelcin elnök és Kohl kancellár augusztus 31-én az Ismeretlen Orosz Katona emlékműve előtt, a berlini Treptow-parkban Január 1. - Életbe lépett a NAFTA, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyez­mény. Január 10-11. - A NATO brüsszeli csúcsértekezlete elfo­gadta a békepartnerségi kerete­gyezményt, s felhívta a nem NATO-tag európai országokat, hogy a dokumentum aláírásával létesítsenek kétoldalú kapcsola­tot a katonai szervezettel. Január 14. - Bili Clinton amerikai elnök Moszkvában Borisz Jelcinnel megállapodott abban, hogy a két ország atom­fegyvereit nem irányítják egy­másra, illetve egymás szövetsé­geseire. Jelcinnel és Leonyid Kravcsuk ukrán államfővel alá­írta azt az egyezményt, amely­nek értelmében leszerelik az uk­rán területen lévő atomfegyve­reket. ■Sk Február 3. - Bili Clinton tel­jesen feloldotta a Vietnam ellen 1964-ben meghirdetett ameri­kai kereskedelmi embargót. Február 3-7. - A hét világ­vallás képviselőinek részvéte­lével Újdelhiben rendezték meg a vallások hetedik világkonfe­renciáját. Február 10. - Brazília, Por­tugália és öt portugálul beszélő afrikai ország külügyminiszte­rei Brazíliavárosban elhatároz­ták a „Portugálul Beszélő Nem­zetek Közössége” létrehozását. Február 16. - Hágában megkezdte működését az Euro- pol, a kábítószerkereskedelem elleni tevékenység összehango­lására létrehozott új EU-intéz- mény. Február 22. - Az amerikai szövetségi rendőrség őrizetbe vette a CIA magas rangú beosz­tottját, Aldrich Amest és felesé­gét, akik 1985-től kémkedtek a Szovjetunió, majd Oroszország javára. Február 23. - A moszkvai Duma közkegyelemben részesí­tette az 1991. augusztusi, illetve az 1993. októberi puccskísérlet vádlottait. Február 25. - A ciszjordá- niai Hebronban negyvenhárom palesztint agyonlőtt és vagy kétszázat megsebesített egy iz­raeli telepes a zsidók és muzul­mánok szent helyén, a pátriár­kák sírjánál. Március 18. - Washington­ban Haris Silajdzic boszniai kormányfő és Kresimir Zubak boszniai horvát vezető aláírta a boszniai horvátok és muzulmá­nok föderációját megteremtő egyezményt. , * Április 6. - Kigali repülőte­rén merénylet következtében életét vesztette Juvénal Habya- rimana ruandai és Cyprien Ntyriamira burundi elnök. Ru­andában több százezer áldoza­tot, és milliós menekültáradatot követelő polgárháború tört ki a hutu és a tutszi törzs között. Április 8. - A moldovai par­lament ratifikálta a Független Államok Közösségéhez való csatlakozásról szóló egyez­ményt, amit a román képviselő­ház, nyilatkozatban elítél. Április 12-15. - Hétéves tár­gyalássorozat után Marrákes- ben a 124 részvevő ország alá­írta a GATT ún. uruguayi fordu­lójának keretében született vi­lágkereskedelmi megállapodá­sokat. Az új Kereskedelmi Vi­lágszervezet (WTO) 1995-től lép a GATT helyébe. Április 15. - A Független Ál­lamok Közösségének moszkvai államfői tanácskozásán Ukrajna társult tagként csatlakozott a gazdasági szövetséghez, amely így a FÁK összes 'államát ma­gában foglalja. Április 22. - 81 éves korában elhunyt Richard Nixon, aki 1969 és 1974 között az Egyesült Államok 37. elnöke volt, s az egyetlen, aki lemondani kény­szerült. Április 26. - Egy amerikai tudóscsoport korszakalkotó fel­fedezése révén kimutatta a ha­todik kvarkot, az utolsót az atom legelemibb részecskéi kö­zük Április 26-29. - A Dél-afri­kai Köztársaságban rendezett parlamenti választásokon elő­ször élhettek szavazati jogukkal a lakosság háromnegyedét ki­tevő feketék. A választásokkal lezárult az apartheid korszaka és a 350 éves fehér uralom. Május 4. - Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Jichak Ra­bin izraeli kormányfő Kairóban aláírta a Gáza-övezet és Jerikó palesztin autonómiájáról ren­delkező megállapodást. Május 11. - Új, egységes Eu­rópai Emberi Jogi Bíróság felál­lításáról szóló egyezmény szü­letett az Európa Tanács kül­ügyminisztereinek strasbourgi tanácskozásán. Május 14. - Grúzia és Abhá- zia képviselői Moszkvában tűz­szünetről és a csapatok szétvá­lasztásáról írtak alá megállapo­dást. Május 16-án Karabah, Örményország és Azerbajdzsán képviselői állapodtak meg tűz­szünetben. Május 21. - Dél-Jemen beje­lentette kiválását az egyesített Jemenből. Észak és Dél között polgárháború tört ki, amely jú­lius elején az északiak győzel­mével ért véget, miután 7-én a szanaai kormánycsapatok elfog­lalták Ádent. Május 23. - Roman Herzo- got, a német alkotmánybíróság elnökét választotta államfővé öt évre Berlinben a Szövetségi Közgyűlés. Május 29. - Santiago de Chi­lében 81 éves korában elhunyt Erich Honecker, az egykori NDK első számú vezetője. Június 1. - Strasbourgban alakuló ülését tartotta az Európa Tanács új testületé, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa. Június 6. - Az 1944-es nor­mandiai partraszállás 50. évfor­dulójának központi rendezvé­nye zajlott az Omaha Beach-i partszakaszon. Június 9., 12. Nagy-Britan- niában, Hollandiában, Dániá­ban és Írországban 9-én, az EU többi tagországában 12-én megtartották a választásokat az Európai Parlamentbe. Június 12. - Népszavazáson a polgárok megszavazták Ausztria csatlakozását az Euró­pai Unióhoz. Június 14-15. - A kolumbiai Cartagenában rendezték meg az ibero-amerikai államok 4. csúcsértekezletét. Június 16. - Hosszas huza­vona után Phenjan úgy döntött, hogy megnyitja létesítményeit a Nemzetközi Átomenergia Ügy­nökség (IAEA) szakértői előtt. Június 24-25. - Az Európai Unió állam- és kormányfőinek Korfu szigetén tartott találkozó­ján Ausztria, Finnország, Nor­végia, valamint Svédország kö­zösen aláírta az Európai Únio- hoz való csatlakozási megálla­podást, Borisz Jelcin pedig Oroszország és az EU partner­ségi egyezményét. Július 1. - 27 év után először palesztin földre lépett Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Fel­kereste az önkormányzattal fel­ruházott Gáza-övezetet és Jeri­kót, ahol 5-én feleskette „kor­mánya” tizenkét tagját. Július 5. - Az Egyesült Ál­lamok, Oroszország, Németor­szág, Franciaország, Nagy-Bri- tannia és Görögország külügy­miniszterei Genfben jóváhagy­ták az ún. összekötőcsoport ál­tal kidolgozott új boszniai béke­tervet, amely 49-51 százalékos arányban osztja fel Boszniát a szerb, illetve a muzulmán-hor- vát fél között. A Páléban ülé­sező szerb parlament 18-án visszautasította, míg a muzul­mán-horvát föderáció elfogadta a békejavaslatot. Július 7. - Bili Clinton ame­rikai elnök Varsóban tíz kelet­európai ország külügyminiszte­rével találkozott. Július 8. - 82 esztendős ko­rában elhunyt Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a Koreai NDK elnöke. Búcsúz­tatását 19-én rendezték meg. Július 9-10. - Nápolyban tar­tották a hét legfejlettebb ipari ország 20. csúcstalálkozóját, amelyre meghívták Borisz Jel­cin orosz elnököt is. Július 15. - Az EU állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli találkozójukon a leköszönő Jacques Delors, EU-bizottsági elnök utódjául Jacques Santer luxemburgi miniszterelnököt je­lölték. Július 19-22. - A júniusban újjáválasztott 567 tagú Európai Parlament Strasbourgban Klaus Hänsch német szociáldemok­rata politikust választotta meg két és fél évre a testület elnö­kévé. Július 25. - Husszein jordá- niai király és Jichak Rabin izra­eli kormányfő Washingtonban közös nyilatkozatot írt alá, amelyben lezárták a 46 éve fennálló hadiállapot időszakát. Július 25. - Ä karibi-orszá­gok cartagenai csúcstalálkozó­ján 25 állam képviselői megala­kították a Karib-tenger kör­nyéki Államok Szövetségét. Augusztus 13. - Brüsszelben elhunyt Manfred Wömer, a NATO főtitkára. Szeptember 29-én a tagállamok külügymi­niszterei a belga Willy Claest választották utódjául. Augusztus 15. - Szudánban letartóztatták, majd Párizsba szállították Ilich Ramirez San- chez-t, azaz Carlost, a világ leghirhedtebb terroristáját. Augusztus 18. - A boszniai szerb parlament elfogadta azt a tervet, melynek értelmében a Boszniai Szerb Köztársaság és a Krajinai Szerb Köztársaság egyesül Szerbiával és Monte­negróval. Augusztus 31. - Borisz Jel­cin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár Berlinben kö­zösen búcsúztatta a Németor­szágból távozó orosz csapatok utolsó egységét. Ugyanezen a napon befeje­ződött az orosz csapatkivonás Észtországból és Lettországból. * A f Szeptember 1. - Eszak-Iror- szágban életbe lépett az ír Köz- társasági Hadsereg által meg­hirdetett, határozatlan időtar­tamú tűzszünet. Október 13-án a protestáns Ulsteri Önkéntes Erők (UVF) és az Ulsteri Sza­badságharcosok (UFF) közös parancsnoksága is fegyver­nyugvást hirdetett Észak-íror- szágban. Szeptember 5-13. - 182 or­szág részvételével Kairóban rendezték meg az ENSZ népe­sedési és fejlesztési konferenci­áját. Szeptember 8. - Az utolsó amerikai, brit és francia katonai egységek is elhagyták Németor­szág területét. Szeptember 18. - Jimmy Carter volt amerikai elnök tár­gyalásai nyomán a haiti junta három vezetője beleegyezett a hatalom önkéntes és békés át­adásába. 19-én megérkeztek az első amerikai egységek a Port- au-Prince-i repülőtérre. Szeptember 25-29. - Borisz Jelcin orosz elnök az Egyesült Államokban járt, és Bili Clin­tonnal megállapodott abban, hogy felgyorsítják atomkészle­teik leszerelését. Szeptember 28. - Kilencszáz emberéletet követelő kataszt­rófa történt a Balti-tengeren, amikor a finn partoknál elsüly- lyedt az Estonia nevű észt utasszállító komp. Október 2-29. - A Vatikán­ban megtartották a Püspöki Szi- nódus IX. közgyűlését, amely­nek témája „az Istennek szentelt élet” volt. Október 7-11. - Az iraki ve­zetés csapatokat vezényelt a kuvaiti határra. Az akció hírére az Egyesült Államok katonasá­got küldött a térségbe. 11-én az erőteljes nemzetközi nyomás hatására az iraki csapatok visz- szavonultak. Október 10-14. - Alfred G. Gilman és Martin Rodbell ame­rikai tudósok kapták az 1994-es orvosi Nobel-díjat, a közgazda- ságit pedig a magyar szárma­zású amerikai Harsányi János, az amerikai John Nash és a né­met Reinhard Selten. A fizikai Nobel-díj kitüntetettje a kana­dai Bertram N. Brockhouse és az amerikai Clifford G. Shull, míg a kémiaié a magyar szár­mazású amerikai Oláh György lett. A Nobel-békedíjat Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, Si­mon Peresz izraeli külügymi­niszter és Jichak Rabin izraeli miniszterelnök kapta meg­osztva. Október 16. - Népszavazá­son a finn polgárok 59,6 száza­léka támogatta az EU-hoz tör­ténő csatlakozást. Október 17. - A genfi ame- rikai-észak-koreai tárgyaláso­kon a felek megegyeztek, hogy Észak-Korea befagyasztja atomprogramját, lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrző tevékeny­ségét atomlétesítményeiben, s megsemmisíti a Nyugat által feltételezett atomfegyvereit. Október 26. - Jichak Rabin izraeli és Abdesszalam Ma- dzsali jordániai kormányfő az izraeli-jordániai határátkelőn, Arabában aláírta a két ország közötti békeszerződést. Október 31. - Luxembourg­ban tartották az Európai Unió, az EU-hoz csatlakozni szándé­kozó négy EFTA-ország és az EU-val társulási szerződést alá­írt hat kelet-európai állam kül­ügyminisztereinek első együttes ülését. November 1. - A krajinai szerb egységek bevonultak Északnyugat-Boszniába, hogy segítséget nyújtsanak a muzul­mánok ellen harcoló boszniai szerbeknek. November 8. - A Latin­amerikai Parlament és a Riói Csoport Sao Paulóban elhatá­rozta a Latin-amerikai Nem­zetek Szövetségének létreho­zását. November 13. - Népszava­záson a svéd lakosság 52,2 szá­zaléka az EU-hoz való csatla­kozás mellett voksolt. November 15. - Az indoné­ziai Bogorban 18 ország részvé­telével zajlott az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) máso­dik csúcsértekezlete. November 15-19. - Was­hingtonban rendezték meg az Észak-atlanti Közgyűlés 40. ülésszakát a 16 NATO-ország, valamint a békepartnerséghez társult 14 ország parlamenti küldöttségeinek részvételével. November 16. - Hatályba lé­pett az új nemzetközi tengerjogi szerződés. November 25. - Poznanban először találkoztak a Közép-eu­rópai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) tagálla­mainak kormányfői. November 27-28. - Népsza­vazáson a norvég szavazók 52,2 százaléka nemet mondott az EU-hoz való csatlakozásra. * December 5-6. - Budapesten rendezték az Európai Bizton­sági és Együttműködési Érte­kezlet csúcstalálkozóját, ame­lyet kéthónapos felülvizsgálati konferencia előzött meg. 5-én Bili Clinton amerikai, Borisz Jelcin orosz elnök, John Major brit kormányfő és Leonyid Kucsma ukrán államfő aláírta Ukrajna csatlakozását az atom- sorompó-szerződéshez. Clin­ton, Jelcin, Kucsma, továbbá Nurszultan-Nazarbajev kazah és Alekszandr Lukasenko fehér­orosz államfő, valamint Major brit miniszterelnök aláírta az Ukrajnának, Kazahsztánnak és Fehéroroszországnak nyújtandó biztonsági garanciákról szóló okmányt, és kicserélték a START I. szerződés ratifikációs okmányait. Az Európa-csúcs- hoz kapcsolódva tanácskoztak 6-án az Európai Stabilitási Egyezményben érintett államok külügyminiszterei. December 9-10. - Essenben az Európai Unió állam- és kor­mányfői elfogadták a kelet-euró­pai társult országok csatlakozását előkészítő új „EU-stratégiát”. December 9-11. - 27 év után ismét megrendezték - ezúttal Miamiban - a pánamerikai csúcsértekezletet, amelyen Kuba kivételével az összes észak- és dél-amerikai állam vezetője megjelent. Elhatároz­ták, hogy 2005-re létrehozzák a nyugati féltekét átfogó szabad­kereskedelmi övezetet. Összeállította: Máté István, Sajtóadatbank A ruandai borzalom. Menekülttábor a zairei Goméban Rabin miniszterelnök, Clinton elnök és Husszein király a jor- dániai-izraeli békeszerződés aláírása után t

Next

/
Oldalképek
Tartalom