Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-20 / 350. szám

1994. december 20., kedd Városaink uj Dunántúli napló 7 Komlói körkép Tanácstalan-e a tanács? Az áprilisban alakult Komló Térségi Fejlesztési Tanács üléseiről alkalman­ként csak szűkszavúan tudó­sítottunk. Történt ez azért, mert a tanács létével kapcso­latos viták magyarázatot, néha állásfoglalást követel­tek volna, amelyhez máig nincs elegendő informáci­ónk. Visszatekintve valami­féle válasz mégis kirajzoló­dik, ha a bizonytalanságot és a falvak eredendő bizalmat­lanságát nem is oldja fel. A régió huszonvalahány önkormányzatából megala­kuló tanács léte, jövője és stratégiája azon alapult, hogy a (volt) kormány a tér­séget a kiemelt támogatás­ban részesítendő területek közé sorolta, amely így megfelelő pályázatok, helyi akarat révén meghatározó fejlesztési pénzekhez juthat. Erre az évre 30 millió forin­tot ajánlottak meg progra­mok készítésére, míg a ta­nács munkáját szervező, a pályázatokat menedzselő ügynökség fenntartásához Komló és a régió önkor­mányzatai is hozzájárulná­nak. Noha csak a falvak egy részének a bizalmát sikerült elnyerni és az ügynökség vezetője „társadalmi” mun­kában látja el teendőit, azért nem kevés történt ezidáig sem: a pályázatokra 75,3 milliót kértek készítőik, többségét a Területfejlesz­tési Alapnak címezték. Az elnyert támogatás 23,7 mil­lió - ebből 16 milliót az Alapból ítéltek oda. A már meglévő terveket újabbak - a Dunántúli Tu­dományos Intézet, az Orszá­gos Kutatási és Fejlesztési Intézet, a Kertészeti Egye­tem koncepciói - követték. A Bányavagyonhasznosító Rt. terveitől a tejszövetke­zeti programig majd egy tu­cat térségre vonatkozó, egyenként is nagyszabású tanulmányt forgathatnak a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium­ban. Csak a kényszer s nem a szándék süllyesztheti fi­ókba az elképzelések egy ré­szét. Mert sok jó szakács együttműködése, a kásahegy átrágása a legjobb szándé­kok mellett is nehéz. Két okból is. Az egyik ok az le­het, hogy a korábbi ígére­teknek fogyóban van vagy már hiányzik is a fedezete. A másik ok, hogy késik az új településfejlesztési törvény, amely kodifikálná e ta­nácsok hatáskörét és átte­kinthetővé tenné a néha kao­tikus, átfedésekkel teli pá­lyázati rendszert is. Az már csak „apró” szép­séghiba, hogy az aprófalvak - melyeket egyébként is a „nagyobbak” képviselnek a tanácsban - néhanap úgy ér­zik, odáig az információ sem jut el. B. R. Összeállította: Bóka Róbert Zeneszerető polgárokat nevelni Látogatás a komlói Erkel Ferenc Zeneiskolában Etűdöket gyakoroltat Gerencsér Ferenc a harmonikával ismerkedő növendékekkel Fotó: Tóth A város hálás lehet az iskolá­nak, mert zeneszerető ifjakat nevel, köztük olyanokat, akik öregbíthetik Komló kórusének­lésben gazdag múltját. De az is­kola is hálás lehet a városnak, mert a városban tanulók és a környékbeli falvak zenére fogé­kony diákjai is magukénak érezhetik az intézményt. * A komlói Erkel Ferenc Zene­iskola jövőre lesz negyven éves. Az idén nyugdíjba vonult igazgatónő, Osváth Tiborné ma is oktatója az intézmény zeneó­vodájának, de rendszeresen ad órákat a környékbeli falvakban is. Az új igazgató, Altorjai Jó­zsef pedig kitűnő kollégákat örökölt, olyanokat, akik csak támogathatják becsvágyában; abban, hogy az iskola az elkö­vetkező, a korábbiaknál is mos­tohábbnak jósolt években is ké­pes legyen a további gyarapo­dásra - szellemi és „testi” kon­díciójában egyaránt. A környe­zet igényeire reagáló, a koráb­biaknál is nyitottabb iskola, ahol tanár és diák egyaránt jól érzi magát, nemcsak szofizma, hanem a megyében is újnak számító harmonika tanszak in­dítása is példázza, melyet az Eszak-Európát végigzenélő, s nemrégiben hazatért Gerencsér László vezet.- Például a harmonika az arisztokratikus felfogás szerint túlságosan is populáris hangszer ahhoz, hogy zeneiskolában ér­demes legyen tanítani - mondja az igazgató. - Holott a minősé­get nem a hangszer, hanem a já­ték hogyanja, a választott műfaj dönti el. Másfelől kiderült, hogy erre az igen gyakran néptáncot kísérő hangszerre is egyre nö­vekvő igény van - egy édesapa és a lánya például együtt jelent­kezett az új tanszakra. Az iskola nincs ugyan kor­hoz kötve, de a 300 „diák” döntő többsége általános vagy középiskolás. A választék a te­norkürt tanszaktól a szaxofo­nig, dobtól a magánénekig a le­hető legszélesebb, de amíg a gi­tár- és fuvolaszakra tolonganak a jelentkezők, addig a rézfúvo- sok igencsak kevesen vannak. Növendék fúvós zenekaruk mindössze 14 tagú, ami azért is okoz fejtörést, mert elhatározott szándékuk, hogy a neves kom­lói bányászzenekamak rangjá­hoz méltó utánpótlást nevelnek. A helyiek kezdeményezésére és Altoijai József irányításával jött létre nemrégiben a Hosszú- hetényi Ifjúsági Fúvószenekar- a három csapat várhatóan feb­ruárban randevúzik egymással és ad koncertet a Színház és Hangversenyteremben. Az igazgató azt mondja, most, iskolavezetőként sokkal többet tud tenni a kapcsolatok építéséért, a szponzorok meg­nyeréséért mint korábban. S noha csak hálásak lehetnek a Centrophon Kft.-nek a nagyvo­nalú gesztusért, hogy egyebek mellett egy korszerű telefon- központtal ajándékozták meg az iskolát, hálásak a Temporg Kisszövetkezetnek; az intéz­mény így is anyagi gondokkal küzd. Az általános iskolák fejkvóta-leosztása alapján gaz­dálkodnak, mint alapfeladatot ellátó intézmény, azonban a hangszerek rendkívül költsége-* sek. Egyetlen tuba, amelyhez néhány éve még 12 ezer forin­tért juthattak, ma áfával együtt több mint 200 ezer forint! És ez még a legolcsóbb ajánlat!- teszi hozzá - Generáljavítása, amire egy-két éven belül óha­tatlanul sor kerül, most 62 ezer forint. És négy ilyen tubánk van! Há nem emelem föl a tele­font, nem utazók azonnal Bu­dapestre, és nem hozok el az akciós áron hirdetett négy Tre­vor J. James-fuvolábó hármat, később talán évekig nem tudok fuvolát vásárolni. Nem vélet­len, hogy a zenebarátok Erkel Ferenc Baráti Köre most alakul át alapítvánnyá. A gitár tanszakon tanuló, a Kodály Zoltán Általános Isko­lába járó Németh Zsolt saját szerzeményét adja elő. „Zsolt nagyon tehetséges” - mondja tanítványáról az iskolában húsz éve tanító Kiss Gyula, a gi­tár-tanszak tanára. A tanszakot csak ketten képviselik, holott a rendszeres túljelentkezések vagy egy másik tanítványának, Szabó Józsefnek az ambíciói is tanúsítják, hogy több tanárra lenne szükség. Például Szabó József, az 501. Szakmunkás- képző autószerelő tanulója ze­neiskolás társaival szövetkezve zenekar alapítására készül. Az iskolákkal, közművelő­dési intézményekkel kialakult jó kapcsolaton belül magától ér­tetődően a Kodály Zoltán Zene Tagozatos Általános Iskolával működnek együtt a legszoro­sabban. Ami a továbbtanulást il­leti, megkülönböztetett gondot fordítanak a tanítóképzőbe je­lentkezők felkészítésére is. Az énekeseknek csak töredéke számíthat arra, hogy később hű­séges maradhat hobbijához - közéjük tartozik a Nagy László Gimnáziumban tanuló Nagy-Aj- tai Erzsébet, aki a Pünkösd Egyház gyülekezetében énekel­het majd. De ki-ki tanuljon bármilyen hangszeren, nem a tudás révén megszerezhető ke­nyérkereső foglalkozás vagy a művészképzés a cél - ez csak a legkiválóbbak esélye. Az iskola elsősorban zeneértő, zenesze­rető polgárokat kíván nevelni. S ha meggondoljuk, gyakran mo­tivációhiányos, szenvedélybe­tegségektől fertőzött világunk­ban ez sem kevés. Ellenkezőleg. Természetesen vannak szép számmal olyanok is, akik nagy­zenekarokban muzsikálnak ki­válóan, sőt neves - országos és nemzetközi hírű - zenészeket is útjukra bocsátott a komlói is­kola. Elég csak Király Csaba zongoraművészre, a két éve az ország legjobb szaxofonistájá­nak választott Kató Zoltánra, Gyöngyösi Zoltán fuvola- vagy Tamás János trombitaművészre gondolnunk. B. R. A Suli-Dili margójára Hét végén a Kossuth Klub­ban megtartották a Diákönkor­mányzatok Komlói Egyesülete által útjára indított játékos szel­lemi vetélkedő, a Suli-Dili első fordulóját. A március 30-án zá­ruló verseny elsősorban Iván At­tilának, az 501. Szakmunkás- képző és Szakközépiskola taná­rának és tanítványának, Széles Kittinek köszönhetően az idén már a középiskolák megyei ver­senyévé válhatott volna. De szállásgondok miatt hiába vár­ták a villányiakat és csalódniuk kellett egy angolosan lelépő pé­csi csapatban is. A terem így is zsúfolt volt, versenyláztól heví­tett, a feladványok szellemet tornáztatok. Már az „első próba” felvilla­nyozta a résztvevőket, hiszen a feladat - különleges emberek „elővarázslása” - a verseny vendégévé tette Borbás Szil­vesztemét, a Körtvélyes város­részben lakó jósnőt, a komlói Kirszt Károlyt, a gyaloglás or­szágos bajnokát, egy boszorká­nyos ügyességű kislányt, Bus­ker Diánát a Kazinczy Gimná­ziumból, aki az ugrókötél hazai bajnoka, a petanque-győztes komlói Tálosi Krisztiánt, két helybéli természetgyógyászt, akik bejelenteni készülnek, hogy kozmobiológiai és para­pszichológiái módszerekkel gyógyítani képesek az AIDS-t. (Utóbbiról csak annyit: a napot majd nyugtával dícséijük.) Csakhát azok a körülmények. A kudarc, hogy a sportcsar­nokot nem lehetett erre az idő­pontra kibérelni. Hogy a tanár úr türelme, jótékonyan fertőző játékszenvedélye ellenére gyak­ran egyedül küzdött meg két­száz diák figyelméért. Lehet, a Juve Kft. fődíja, a győztes csa­patnak járó négynapos balaton- keresztúri tábor nem olyan csá­bító, és többen érzik úgy, a mar- sallbot úgysem az ő tarsolyuk­ban van. Holott a vetélkedőnek célja, értelme messze túlmutat ezen. Hozzá tehető, hogy a Komlón népszerűvé vált, diáké­letet pezsdítő versengés több fi­gyelmet, támogatót, hűségesebb résztvevőket érdemelne nemes­sége, szelleme okán, s nem utolsósorban barátságokat termő, közösségkovácsoló ereje miatt. B. R. Költöző televízió Otthonra talál a komlói stáb Ünnepi hangversenyek minden mennyiségben A korábban a komlói Ferenci Presshez tartozó, majd függet­lenné vált városi televízió a vi­déki mini-stúdiók viharvert sor­sát élte. A konszolidáció jele, hogy egy hónapja rendszeresen, heti 3 órában sugároznak mű­sort szombaton 19 órától, amit eddig Harkányban és Pécsett ál­lítottak össze, ők szerkesztik a szombaton 19 órától sugárzott képújságot az Elektroszervíz kábelrendszerén, és a hét- főn-kedden 19 órától jelentke­zőt a Kábelkomon. Vezetőjük, Magyar Ferenc elmondta, a Komló és Térsége Televízió néven működő stúdió novemberben 2 millió forint támogatást kapott a Soros Ala­pítványtól, ami félévre jelent biztonságot számukra, elősegí­tette a rendszeres jelentezést és azt is, hogy hozzálássanak egy stúdió kialakításához Komlón, a Bocskai utcában. Lehet, hogy már a hétvégén költöznek, az év végére vagy a jövő év elejére szeretnék úgy berendezni, hogy abban dolgozni is tudjanak. Szeretnék elnyerni az önkor­mányzat támogatását is. B. R. Megalakul az új testület Mint ismeretes, Komlón Szarka Elemér, a Honismereti és Városszépítő Egyesület jelöltje lett az új polgármester. Az új tes­tület december 23-án 10 órakor alakul meg a városházán, ahol a polgármester javaslatot tesz az alpolgármester személyére is. A TV-Best műsorából A komlói TV-Best december 22-én és 23-dikán, egyaránt 17 óra 30 perctől jelentkezik műso­rával - karácsonyi előzetessel és választási összefoglalóval. Vasárnap elkezdődött, majd hétfőn a Kenderföldi Általános Iskola bemutatkozásával folyta­tódott az ádventi zenés rendez­vények sora Komlón. Többsé­gének a Színház és Hangver­senyterem ad helyet. December 20-án 18 órától az Erkel Ferenc Zeneiskola karácsonyi műsorát tekinthetik meg az érdeklődők a színházban, 21-én, szerdán 17 órától a Gagarin úti Általános Iskola ünnepi összeállítását lát­hatjuk. Ugyanezen a napon 18 órától a Katolikus Templomban a Komlói Munkáskórus lép fel Király Csaba orgona- és zongo­raművész közreműködésével. A színházban december 22-én délelőtt 9 órától az 501. Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola ad műsort ugyancsak Király Csaba közreműködésé­vel, majd 18 órától a Nagy László Gimnázium jótékony célú dzsesszbalett műsorát te­kinthetjük meg ugyanitt. Vége­zetül, s persze nem utolsósor­ban ugyanezen a napon 19 órá­tól a Komlói Pedagógus Kórus a Gyermek és Ifjúsági Házban ad hangversenyt. Karácsony előtti anziksz A fenyőfa métere 500forint Komlón a könyv és hangle­mezboltokban, ékszerüzletben, a játékosztályokon egyaránt megnőtt a forgalom. Van akinél a hasznosság jegyében folyik az ajándékozás, nagy a tumultus a fehérnemű-, a cipő- és ruhaosz­tályokon. Van, aki a bolhapia­con igyekszik meglepetést ta­lálni a családnak. A kis fenyő­fák iránt nagyobb a kereslet, aminek nem is a helyhiány, ha­nem a fák méterenkénti 500 fo­rintos ára az oka.- Minden évben a lányomék- nál töltöm a karácsonyt - mondja Kató néni, a Geszte- nyési Szociális Otthon lakója. Az ajándékok átadása előtt im­már tizenötödik éve el kell mondanom az unokámnak azt a verset, amit csak én tudok. Számomra ez az év legboldo­gabb napja, kár hogy egy évben csak egyszer van karácsony. Egy kisfiát egyedül nevelő fiatalasszony arról beszél, mi­lyen nehéz mosolyt erőltetnie az arcára szentestén a gyerek előtt, amikor eszébe jutnak a szülei, akikkel már nem lehet együtt, és a férje, aki otthagyta őket. Kérdeztem boldog gyereke­ket is, akik a karácsonyfát ma­guk díszítik fel, ajándékot ké­szítenek szüleiknek, és nagy örömük, hogy a család együtt lehet. L. T. A „komoly vevők” alkudhatnak is az árból... Fotó: Tóth László ét á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom