Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-17 / 347. szám
4 üj Dunántúli napló A hét témái 1994. december 17., szombat Alpok-Adria: szélesedő út Interjú dr. Gyenesei Istvánnal, a munkaközösség leköszönt elnökével November 24-én Kaposvárott dr. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke, aki az elmúlt két évben az Alpok-Adria Munka- közösség soros elnöke volt, átadta a regionális szervezetben viselt vezető tisztségét Szlovénia miniszterelnök-helyettesének. Dr. Gyeneseit a két év eredményeiről, a régiók szerepéről, a nemzetközi kapcsolódás e formájának jövőjéről kérdezte lapunk munkatársa.- Elnök Űr! Az Alpok-Adriának immár 15 éves múltja van. A folyamat egészét figyelve mi a véleménye: valóban tartalmas, az együttműködés lehetőségeiben szélesedő, a régiók kapcsolatait tartalmilag elmélyítő közös munkáról beszélhetünk, vagy éppen harcot kell folytatni annak érdekében, hogy egyáltalában fennmaradjon, mint a nemzetközi együttműködés kerete?-Egyik oldalról az Alpok- Adria folyamatosan kapja az impulzusokat, hogy szükség van a szervezetre, fejlődnie kell, s keresni kell az újabb utakat, feladatokat. Nem azért kell keresni, hogy igazolja létének szükségességét, hanem mert környezete állandóan megújul, a munkaközösséget érő hatások változnak. Ha elfogadunk egy végső célt - és ezt ma már mind kevesebben vitatják - a távoli-közeli Európa nem az államok Európája lesz, hanem a régiók földrésze, mert sokkal erőteljesebben jelennek meg a regionális érdekek, s ugyanakkor elmosódnak az államok közötti határok, akkor az ilyen regionális szerveződéseknek természetesen egyre nagyobb lesz a súlya, mint jelenleg. Ezt tehát akár irányjelzőnek is mondhatjuk: nem a létért való küzdelem a feladat, hanem az együttműködés megfelelő eszközeinek, módszereinek kimunkálása.- Látszólagosnak ítéli az ellentmondást: egyre szélesedő regionális együttműködés a járandó út, ez pedig az egyes tagok saját érdekei érvényesítésének jelenthet akadályt. Ha túl széles az együttműködés, kisebb a realitása a helyi érdekek megjelenésének. Mit minősíthetünk akkor reális igénynek?- Azt nem kell különösebben magyarázni, hogy a határok átjárhatóvá váltak. Ma már egy-egy határvidéki megyének - mint amilyen Somogy és Baranya is - sokkalta szorosabb kapcsolata van a határ másik oldalán lévő régióval - például Vas megyének Burgenlanddal, mint egy távolabbi magyar megyével. Közelebb vannak egymáshoz az érdekeik. De kiszélesítve az Alpok-Adria „mezőnyére”: ugyanez a helyzet egy észak-olasz és egy dél-osztrák tartomány esetében is. A lényeg: a szomszédos régiók egymásra utaltsága a meghatározó ereje ma az Alpok-Adriának. A szomszédság azonban nem azt jelenti, hogy csak ilyen helyzetben lévő tartományok, megyék vannak egymásra utalva. Számos területen - környezetvédelem, közlekedés, egészségügy, kereskedelem, hogy csak néhányat említsek - szélesebb ennél, területileg kiterjedtebb az együttműködés Ilyen szempontból a Kelet-Alpok térségét egységesnek tekinthetjük, s ezen a területen dolgozik már 15 éve az Alpok- Adria. Természetesen vannak feszültségek, konfliktusok: amikor az egyes régiók érdekei ütköznek egymással, mert vannak érdek-különbségek is. Nem mindegy például, hogy egy autópálya nyomvonalát merre jelölik ki, hol épül majd meg. Az Alpok-Adrián belül ugyanakkor vannak speciális feszültségek is. Horvátország és Szlovénia ma rendkívül érzékeny, élesen figyelik egymást: ki mit kap, kaphat, s ha az egyik valamivel gazdagodott, valami az előnyére szolgált, ugyanazt a másik miért nem kapta meg? Ezekre a konfliktusforrásokra a munkaközösségen belül nekünk tekintettel kell lennünk. Az sem véletlen, hogy egyelőre nem tartományi szinten vannak Szlovéniából és Horvátországból az Alpok-Adriának tagszervezetei, hanem egységes, állami szinten csatlakoztak.- Elvileg egy ilyen munkaközösség organikus egységgé válik. Közös munkára serkenti a tagokat. Ez viszont a jelenlegi államhatárok ellertében van. Az együttműködés előbb-utóbb felteszi a kérdést: jó helyen vannak a jelenlegi politikai határok?-Egyértelmű, hogy az egységes Európa felé haladunk, jóllehet, fölöttébb döcögősen. Ki tudja, mikor érkezünk el oda, amikor a határok abszolút formálisak lesznek, eltűnnek a vámok, egységes a pénz, stb. Kétségtelen, a határ szerepe változik, de az önálló ország megmarad. Ebben a környezetben erősödik fel a régiók szerepe. Nem az lesz a kérdés, mikor lépem át a magyar határt, hanem mikor Somogy és Baranya, vagy Burgenland és Vas megye határát? Ez lesz a fontosabb.-Két évig Ön volt az Alpok- Adria soros elnöke. Előnyt jelentett Somogynak, hogy a megye adta a munkaközösség első emberét?-Jelenleg inkább még több terhet, feladatot jelent. Közvetlenül érzékelhető előnye nincs. Ha csak az nem - és én ezt nagyon fontosnak tartom - óriási esélyt és lehetőséget biztosít arra a megyének, hogy megismertesse, elfogadtassa magát, bekapcsolja az európai vérkeringésbe, s erre építve hosszú távra tud komoly helyi érdekeket alapozni. Ezeket a lehetőségeket azonban nem ebben a két évben lehet kihasználni, hanem „csak” megteremteni. Ezzel együtt: az, hogy Somogy adta az elmúlt két évben az Alpok-Adria elnökét, szerepe lehet abban, hogy a megye exportjának több mint kétharmad része az Alpok-Adria tagtartományok felé irányult. Ez már valamit jelenthet, azt mindenképpen, hogy a kapcsolataink szorosabbak lettek. Ez az arány ugyanis máshol jóval szerényebb, legfeljebb 40 százalék.-Az Alpok-Adria Munkaközösségnek a hasonló európai régionális szerveződésekhez képest mekkora a tekintélye?- Az egyik leghosszabb múltra visszatekintő és legnagyobb területet felölelő regionális szervezet. Évről-évre alakulnak ilyen szerveződések, néha egymást is átfedően. A Duna-menti Régiók Szövetségében például Győr-Sop- ron-Moson megye ugyanúgy benne van, mint az Alpok-Adriában. Múltja, nagysága, központi elhelyezkedése, tapasztalatai miatt az Alpok-Adria meghatározó jelentőségű az európai regionális szerveződések között. Másik két szervezettel közösen az Európa Tanácsban megfigyelői státuszunk van, most már harmadik éve. Vagyis ebben a nemzetközi szervezetben a többi régiót az Alpok-Adria is képviseli.-Az alapcélok az idő múlásával nem változtak? Hiszen az elmúlt másfél évtizedben történelmi változások voltak Európában.- Az alapcélok nem változtak. Módosult viszont a szervezet egyik feladata: a híd-szerep Kelet- és Nyugat-Európa között. Kapott azonban új tartalmat ez a szerep is, hiszen számos vonatkozásban - gazdasági téren, szociális színvonalban - még jelentős különbségek vannak a kontinens két része között. Az idő előrehaladtával azonban ezek elmosódnak. Ma a munkaközösség koordinációs szerepe erősödött fel.- Egy-egy soros elnök az alapcélok közül kiemelhet egyet, kezelhet valamit fontosabbnak, mint elődje?-Én három kérdést tartottam nagyon fontosnak. Az egyik: az Alpok-Adria legyen nyitottabb. Ne a kisdiplomácia tárgyalóasztalainál lezajló eszmecsere legyen, hanem sok-sok rendezvényen, programon keresztül jusson el az emberekhez. Több mint 100 rendezvényt szervezett az elmúlt két évben a munkaközösség, 500-nál több rendezvény, esemény viselte az Alpok-Adria nevet. A másik fontos cél a gazdasági szféra erősítése, a kapcsolatok szélesítése. Például sokkal szorosabb lett a kapcsolat a gazdasági kamarák között, s most ennek az együttműködésnek éppen Pécs a székhelye. A harmadik: a ma legnagyobb politikai és társadalmi problémát jelentő, nemzetközi és belpolitikai kérdésként egyaránt megjelenő másság elfogadása. Ez a három kérdéskör volt az, ami a legjellemzőbb az elmúlt két év munkájára, amelyeket elsőrendűként kezeltem. Mészáros Attila Dr. Gyenessei István, Somogy megye közgyűlésének elnöke AZ ALELNÖK VÉLEMÉNYE A kormánypárt nem kormányoz Túl vagyunk a parlamenti és az önkormányzati választásokon, s az eredmények ismeretében sokan kérdik: maradtak-e még az MSZP-ben szakértők, vagy mindenki bekerült a kormány, vagy az államigazgatás apparátusába? Csintalan Sándor szerint csak a szakemberek egy része „vándorolt át” a pártapparátusból az államiba. A szocialisták ügyvezető al- elnöke elmondta: az előző ciklusban az önkormányzatokban mindössze 6 százalék volt az MSZP-s képviselők aránya, ami a mostani választások eredményeképpen megsokszorozódott. A tavaszi parlamenti és a legutóbbi önkormányzati választások természetes következménye, hogy az előző négy évben politikai gyakorlatot szerzett szakértőkre szükség van a köz- igazgatási apparátusban is, ezek az emberek most hiányoznak a párt-apparátusból. Ez azonban azzal a kedvező változással is jár, hogy egyrészt az eddig csak elméleti kérdésekkel foglalkozó szakértőik előtt most megnyílt a gyakorlati bizonyítás lehetősége, másrészt az MSZP-n belül sokak előtt megnyílt az előbbre- jutás lehetősége. Az előző kormányzati ciklusban nem volt zavartalan az együttműködés az MDF apparátusa, parlamenti frakciója és a kormány között. Vajon nem fenyegeti hasonló veszély az MSZP-t? Mennyi beleszólása van a párt vezetésének a miniszterelnök, illetve a kormány döntéseibe? Az ügyvezető alelnök szerint az MSZP-nek nem feladata ellenőrizni egyiket sem. A pártnak támogatnia kell a kormányt, figyelnie kell arra, hogy a kormányprogram megvalósuljon, de alapszabályuk szerint is csak legfeljebb véleményezhetik a kormány munkáját. Csintalan Sándor leszögezte, ő maga sem értene egyet a pártelnök és a miniszterelnök személyének különválasztásával, de egy párt irányítású kormányzással sem. A kormánypárt nem kormányoz, mert ha ezt tenné, az ártana az országnak. Szalóky Eszter A megyei közigazgatási hivatalok feladatai December 11-én lépett hatályba a kormány 161/1994(XII. 2.) számú rendelete, amely a köz- társasági megbízotti hivatalok helyébe lépő fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok felállásáról intézkedik. Az új jogszabály a közigazgatási hivatalok vezetőinek feladatává teszi a helyi önkormányzati döntések jogszerűségének vizsgálatát, az önkormányzatok működésének törvényességi felügyeletét, ellenőrzését. A hivatal felhatalmazást kapott arra, hogy az intézményektől tájékoztatást, iratokat kéijen, a megyén belül köz- igazgatási kérdésekben vizsgálódjon, szakmai, koordinációs értekezleteket hívhasson össze. A kormányrendelet értelmében az önkormányzatok jegyzőinek feladata megküldeni a hivatalnak a képviselőtestület, a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő testület üléseiről készült jegyzőkönyveket, valamint a polgármester saját, és átruházott ön- kormányzati hatáskörben hozott határozatait, hogy a hivatalvezetőnek módjában álljon folyamatosan nyomon követni a határozatok törvényességét. Ha az ellenőrzések során jogszabálysértést tapasztal, fegyelmi, szabálysértési, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezhet a vétkesek ellen. A hivatalok az igazgatásszervezés területén is elősegíthetik a helyi polgármesteri hivatalok törvényes működését,az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak gyors és hatékony intézését. A kormányrendelet előírja, hogy a közigazgatási hivataloknak a belügyminisztériummal kell együttműködniük, a hivatalok nyilvántartásba vételéről, bankszámlanyitásáról és alapító okiratuk benyújtásáról is a minisztérium gondoskodik. Az működé- sühöz szükséges teljeskörű vagyonleltárt a volt köztársasági megbízotti hivatal vezetőjének kell elkészítenie. A kormányrendek hatályba lépésétől a közigazgatási hivatalok lettek mindazoknak az ingatlanoknak a kezelői és használói, amelyek felett korábban a köztársasági megbízotti hivatalok rendelkeztek. Kávé Mélypontra estek a kávéárak azt követően, hogy az amerikai mezőgazdasági minisztérium nyilvánosságra hozta a világ kávétermelésére vonatkozó becslését. E szerint a kieső brazil kávétermést részben ellensúlyozza a világ más részén várható jobb terméseredmény - jelentette az AP-DJ. A márciusi szállításra lekötött kávébab fontonkénti ára 153,6 dollárcent volt, június óta a legalacsonyabb. Tej, kvóta, garantált ár A termelők biztonságát növelendő az állam évente meghirdeti, hogy egy-egy termékből mennyit és milyen áron hajlandó felvásárolni, ezzel próbálja megvédeni a piacot mind a túltermeléstől, mind az áruhiánytól. A tej esetében ez a mennyiségi kvóta jövőre 1.8 milliárd liter lesz. A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalától azt is megtudtuk, hogy 1995-től egy liter extra minőségű tejért 26 forintot, az első osztályúért 23 forintot fizet majd az áfiam a termelőnek. A szakember szerint ez a mennyiség még a tejhiányos téli hónapokban is ki tudja elégíteni a hazai igényeket, sőt lehetőséget kínál a fogyasztás növekedésére is. Másként vélekednek a Tej Terméktanács szakemberei. Ők ugyanis szívesebben vették volna a 2 milliárd literre szóló kvótát, az extra tej 28, az elsőosztályú tej 26 forintos literenkénti garantált árát. Ám - a szaktárca szerint - a rendelkezésre álló pénzügyi keretek erre nem adtak módot. A tehéntartók nem repesnek az örömtől, jóllehet jövőre a garantált árak árnyékában kedvezőbb feltételek között gazdálkodhatnak. Mégis elégedetlenek, mert a tej felvásárlási árának növekedése az elmúlt években jelentősen elmaradt a termelési költségek növekedésétől. Ezen próbálnak némiképp enyhíteni azzal, hogy jövőre az állam' 1.50, illetve 1 forint támogatást ad annak a felvásárlónak, aki az extra tej literét harminc, az elsőosztályúét 28 forintért veszi meg a termelőtől. A földművelésügyi tárca ezzel az intézkedéssel a feldolgozókat és a felvásárlókat reálisabb felvásárlási árak kialakítására próbálja serkenteni, a termelőket pedig a minőségjavítására ösztönözni. A valódi tét: a Kreml? Az orosz hadsereg támadásba lendült a távoli kaukázusi köztársaság ellen. Ám lehet-e valóban győzni Csecsenföldön? És csakugyan oroszok és mozlim szakadárok között folyik-e a harc? Nem pedig a demokrácia és az önkény közötti hatalmi küzdelem újabb véres fejezetét íiják-e - ezúttal távol Moszkvától? Épp egy éve, hogy Jelcin elnök páncélosokkal kifüstölte a moszkvai parlamentből az ellene szervezkedő politikusokat. De a harc azóta is folyik, ki az úr a Kremlben. Ennek is része, hogy a cselekvésre egyébként alig képes parlament épp úgy szinte egyhangúlag tiltakozott a mostani katonai kaland ellen, akárcsak Jelcin józan tanácsadói. De az elnök azokra hallgat, akik a maguk pecsenyéjét sütik Csecsenföld tűzfészkében? Gracsov védelmi miniszterre és tábornok-társaira, akik a hadsereg régi presztízsét - és pénzeit szeretnék vissza? Vagy a titkosrendőrökre, akiknél csak az egyenruha változott, a szellem aligha? S az „üzletemberekre”, akiknek a kaukázusi olaj még vérfürdőt is megér? Úgy tűnik, a londoni Times joggal nevezte Jelcint mindent kockáztató kötéltáncosnak. 15 évvel Afganisztán után a Kreml - bár más jogi, politikai helyzetben, az új Oroszország hivatalos területén belül - ismét nyílt erőszakot alkalmaz a mozlim világ peremén, várhatóan hasonló következményekkel. Kérdés, kit erősítenek majd a fejlemények Moszkvában: a „győzelem” a parlament további visszaszorítására, netán feloszlatására bátorítja-e majd a mind harciasabb elnököt? Vagy ellenkezőleg: a „pacifikálás” előre látható kudarca visszaüt és lefékezi a kalandorpolitikát? Nagy a tét Groznijban - s nem csak Oroszország számára. Heltai András Családi pótlék A Parlament nemsokára megtárgyalja a kormány költségvetési törvénytervezetét, melynek egyik jelentős része a családok támogatásával foglalkozik. A tervek szerint a gyerekenként járó havi 200 forintos adócsökkentést a jövőben csak azok vehetnék igénybe, akiknek éves jövedelme nem haladja meg 500 ezer forintot. Soós Győzőtől, az MSZP frakció költségvetési- és számvevőszéki munkacsoportjának helyettes vezetőjétől megtudtuk: nemcsak a parlamenti pártok között, hanem a szocialista frakción belül is viták voltak arról, hogy mekkora összeget fordítsanak e célra. A kormány lehetőségei azonban korlátozottak, s ezt nem vették figyelembe azok, akik az adótörvények módosítása körül kialakult vitában ke- veselték a gyermektámogatásra szánt keretet. A T. Ház végül is az 500 ezer forintos jövedelemhatár mellett foglalt állást. Az évente 7200 forint adóleírás lehetősége az eddigi gyermekkedvezményt helyettesíti majd. A szocialista képviselő úgy véli, hogy a jelenlegi családi pótlék rendszerén is változtatni kell. Az elképzelések szerint erre 1996-ban kerülne sor. Amennyiben a kormány elképzelései érvényesülnek majd a költségvetés megszavazásakor, jövőre a kiskeresetűek az eddiginél több támogatásra számíthatnak. A 360-500 ezer forint közötti adósávba tartozók helyzete nagyjából változatlan maradna, míg az ennél magasabb jövedelműek kevesebb állami támogatást kapnak majd. Kérdés azonban, ki és minek alapján tudja megállapítani, melyik család az, amelyik valóban rászorul a segítségre, és melyik nem? Mert a bevallott jövedelmekből ez aligha derül ki. Szalóky Eszter
