Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-17 / 347. szám
1994. december 17., szombat A mai nap uj Dunántúli napló 5 Bemutatkozik a pécsi Művészeti Szakközépiskola Nem mindennapi suliban, nem mindennapi srácok Fotó: Läufer A középiskolákat bemutató stafétajátékunk legutóbbi résztvevője, a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola a pécsi Művészeti Szakközépiskolának adta tovább a játéklehetőséget. A kérdésük így hangzott: „Kik voltak a fundálók? Kik azok a nevezetes személyiségek, akik a Pollack Mihály Szakközépiskola és a Művészeti Szakközépiskola múltját és jelenét valamilyen módon összekötötték?" A művészetisek válasza: „A fundáló szó jelentései: 1. alapító; 2. építész, a XVI-XVII. században gyakran a tervező mestert jelöli. A Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola tanára volt: Bizse János, aki aztán a Művészeti Szakközépiskola Képző-és Iparművészeti Tagozatának fundálója, alapító tanára lett; Erdős János és Gellér B. István, a Művészeti Szakközépiskola grafikusművész-tanárai az Építőipari Szakközépiskolában tanultak és érettségiztek, akárcsak Gettó József építész, aki a Művészeti Szakközépiskola Radnics utcai új épületét tervezte; fundálta. ” Aki belép a Művészeti Szak- középiskolába, már az első pillanatban különleges hangulatú helyre kerül. Itt mindig kiszűrődik valahonnan valami muzsika, a falakon az itteni diákok munkái, a világos folyosókon képek, kerámiák, plakátok. Itt nem szólnak rá a tanulóra, ha koszos a ruhája, hiszen az agyagozás nehezen menne másként. A zeneművészeti tagozat közel 40 éves. Vezetője Paláncz Tamás klarinétművész. Jelenleg zongora, vonós, fafúvós, rézfúvós, ütő, gitár, magánének, szolfézs-zeneelmélet és zeneszerzés előkészítő tanszak működik itt. A gyerekek zeneirodalmat, népzenét is tanulnak, énekkarban, zenekarban szerepelnek. A magánének szakosok olasz nyelvet is tanulnak.- Egyik legnagyobb eredményünk, hogy ezen a tagozaton végzettek közül gyakorlatilag minden gyerek szakirányban tanul tovább, ha különböző szinteken is - mondta el az igazgatónő, Tasnádiné Rónaky Edit. -Rendszeresek a versenyek, a szakmai megmérettetések. Olyan tehetségek is itt kezdték a pályájukat, mint például Jandó Jenő, Ligeti András vagy Balogh József. Knoll Éva keramikusművész vezetése alatt dolgozik a képző- és iparművészeti tagozat, ötvös, kerámia, textil és alkalmazott grafika osztályokkal. A tanulók az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett rajz-festést, rajz-mintázást is tanulnak, magas óraszámban. Képzésben részesülnek művészettörténetből, betűrajzból, ábrázoló geometriából. Ez a tagozat már több, mint 30 éve működik. A képzőművészeti alapismeretek mellett egy mesterséget is tanulnak, bár az igazgatónő szerint az idő egyikhez is kevés lenne. Céljuk mindenesetre az, hogy tisztességes kenyérkereső lehessen az itt végző. Az sem derül ki rögtön, kiből is lesz igazából alkotóművész, tehát mindenkit mindenre meg kell tanítani. Ők a leginkább túlterheltek. Ebből a műhelyből került ki néhány olyan ismert művész, mint például Pinczehelyi Sándor, Pócs Péter, Valkó László. Húsz éves a legfiatalabb, a táncművészeti tagozat. Uhrik Dóra balettművész vezeti itt a képzést. Főtárgy a balett, de akrobatikát, emelést, néptáncot, színpadi táncot, színpadi játékot, színház- és tánctörténetet, zeneismeretet is tanulnak.- A megalakuláskor az volt a cél, hogy színházak számára képezzünk tánckari tagokat - folytatta az igazgatónő. -A gyerekeink többsége társulatokhoz szerződik, a jobbak azonban néptánc- vagy balettegyüttesekbe is bekerülhetnek. Van, aki külföldre is eljut. Természetes, hogy mindemellett a közismereti tantárgyakra is nagy hangsúlyt fektetnek. Tény azonban, hogy a művészetisek a napi nem ritkán 10-12 órai gyakorlás vagy szakmai óra után állhatnak csak neki ezeknek a tárgyaknak. Tanáraik hatékony órai munkával próbálnak segíteni nekik, s ezt teszik a természettudományi klubban is, amely még újságot is megjelentet, Távlat címen. A művészeti képzés eszköz- és anyagigényes, az agyag, a réz, a papír, a festék, a hangszer pénzbe kerül. Az iskola pályázik, ahol csak tud, mert nem lehet lemaradni. Beállították például a lehetőségek sorába a kompjútergrafikát, s a textiltervezést is. Az igazság azonban az, hogy ebben az iskolában legalább öt éves képzés kellene ahhoz, hogy még jobb eredményeket lehessen elérni.- Azt akarjuk, hogy a mi gyerekeink ne csak szakirányban fejlődjenek, de művelt emberekké is váljanak - foglalta ösz- sze az igazgatónő. -Legyenek alázatosak a szakma iránt. A szakmai pontosság, szorgalom követelmény. Negyedikes a táncművészeti szakon Rezes Judit. Miskolcról jött Pécsre, mert az országban csak itt folyik ilyenfajta képzés. Mindenképpen tovább akar tanulni, esetleg a Színművészeti Főiskolán, de az is lehet, hogy külföldre megy majd. Harmadikos zenész a bajai Terray Boglárka, aki már ide- kerülése előtt 7 évet hegedült. Szolfézs-zeneelmélet tanszakon tanul, és tanár lesz, ha végez, vagy zenetudományi szakon tanulhat a zeneművészeti főiskolán. Szerencsére neki is, és osztálytársának, Reviczki Juliannának is sok esélye van, jók a továbbtanulási lehetőségek. Julianna Szentendréről érkezett.-Az iskola és a város is nagyon sok ösztönzést ad nekem- mondta. A most negyedikes Balog Előd Miskolcról költözött ide családjával, ahol mindenki zenész. Ő is tehetséges csellista, egyelőre azt gondolja, nem lesz szólista belőle, de komolyzenekarban mindenképpen játszani akar. Szeretne a zeneakadémiára kerülni, hogy művésztanári diplomát szerezzen. Barta János, pécsi. Végzős reklámgrafikus, aki úgy tervezi, a Képző- és Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán tanul majd tovább.-A mi területünkön rettenetesen nagy fantázia kell, persze ügyes kéz is, és rengeteg türelem. Alaposan tudni kell a technikát is - állította. Ötvös lesz a negyedikes Horváth Brigittából. Az ötvösművészet vonzotta Pécsre Székesfehérvárról, s itt jó tanítási módszereket tapasztalt. Kevés olyan meleg légkörű középiskola van, mint a pécsi Művészeti Szakközépiskola. Ehhez biztosan hozzájárul az is, hogy csak 240 diákjuk van, s ebből is 160 egy más közösségnek is tagja, hiszen kollégisták. Kérdésük a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolához: Kik kaptak Janus Pannonius Művészeti díjat a Janus Pannonius Gimnázium és a Művészeti Szakközépiskola jelenlegi, és volt tanárai közül? Ki tervezte a díjjal járó plakettet? Ki készített Janus Pannoni- ushoz kapcsolódó grafikai sorozatot? Hodnik I. Gy. A Magyar Kórusok napján adventi zenés áhítatot tartottak tegnap Pécsett, a kertvárosi református templomban. Szénási János lelkész mondott adventi megemlékezést, majd a kertvárosi református templom kórusa, a Testvérvárosok téri iskola nagykórusa, a Pannon Volán Férfikara, a Bach Énekegyüttes, a Művészeti Szakközépiskola Leánykara és a babtista templom kórusa adott hangversenyt Tóth László felvétele Utolsóként, de megalakultak a pécsi és baranyai orvosi kamarák Mint korában hírül adtuk, hosszas vajúdás után megszületett a Pécs városi Orvosi Kamara, s ezt követően, valamint a területi kamarák - szigetvári, komlói, siklósi, mohácsi - létrejötte után a héten a Baranya Megyei Orvosi Kamara is megalakult, szerdán, késő estébe nyúló küldöttgyűlésen megválasztották a tisztségviselőket. A Pécs városi Kamara elnöke dr. Nagy Jenő lett, alelnökök: dr. Olajos Borbála, dr. Szekeres Péter. Titkárok: dr. Marton Ilona és dr. Hegedűs Géza. A Baranya Megyei Orvosi Kamara elnökévé dr. Horváth Attilát választották. Alelnökök: dr. Balikó Zoltán és dr. Modla Zoltán. Titkárok: dr. Végh Mária és dr. Muska Sándor. A felügyelő bizottság elnökévé dr. Kádas Istvánt, az etikai bizottság elnökévé pedig dr. Sülé Tamást választották. Ezen kívül még 5 bizottsági elnököt és tagokat választottak, valamint az országos küldötteket. Az országban már mindenütt korábban megalakultak az orvosi kamarák, Pécs és Baranya az utolsó a sorban. Ennek oka, hogy sem az első városi alakuló ülésre, sem az azután megismételt két alkalommal nem jött össze annyi fő, amennyit a törvény előír. A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvény ugyanis pontosan megszabja, hogy az adott területen működő orvoslétszámhoz képest hány főnek kell jelen lenni ahhoz, hogy határozatképesnek nyilváníthassák a küldöttválasztó taggyűlést. Pécsett 1500 orvost tartanak nyilván, s ebből az alakuló ülésre 700-nak kellett volna megjelennie a határozatképességhez. S ez csak- a harmadik alkalommal sikeredett. Sokan talán értetlenül olvassák e sorokat, hiszen korábban - 5 éve - már beszámoltunk baranyai orvosi kamara alakulásról. Az országban ez időben megalakult orvosi kamarák még jóval a törvény megszületése előtt jöttek létre, teljesen ön- szerveződő módon, s a tagság önként lépett be. Azzal a céllal alakultak, hogy egyfajta szakmai és etikai felügyeletet lássanak el, s ugyanakkor érdekvédelmet is biztosítsanak az orvosok számára. Ezeknek az önkéntes kamaráknak a működése készítette elő többek között a Magyar Orvosi Kamarákról szóló törvény megszületését. A törvény értelmében minden praktizáló orvosnak a kamarai tagság kötelező. S. Zs. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Fiúk a rács előtt FUTNAK A KÉPEK Robert De Niro pályája csúcsára ért. Mindent eljátszott, amire tehetsége, alkata predesztinálta: keményre edzett hősöket, démoni figurákat, szerepeket, amelyeket valószínűleg ő tett jelentőssé. Volt Vietnámban harcoló katona (A szarvasvadász), háborús veterán (A taxisofőr), gengszter (Nagymenők) és bokszbajnok (Dühöngő bika). Alakjai roncsolt, vergődő személyiségek, akiket gyakran megkísért a bűn, az erőszak világának kihívása, mint Travis Bickle-t, a New York-i melóst, „akinek zavaros szemében a valóság gránátszilánkként csillan meg”, ahogy egyik kritikusa írta. De Niro az utóbbi tíz évben huszonöt főszerepet játszott el, ami hihetetlenül hangzik, pedig így van, utánaszámoltam. Olyan filmekről van szó, mint az Angyalszív vagy a Rettegés foka, a lélektani thriller iskolapéldái. Ötvenéves korára tehát mindent megcsinált, amit tudott. Ilyenkor szokott némely ember egy reggel arra ébredni, hogy „eh, mit...”, ennyi elég volt, most már ideje volna mást is kipróbálni. De Niro elhatározta, hogy rendezni fog. Persze, játszania azért kell, mert valószínűleg csak úgy kap pénzt a filmjeihez, ha maga is elvállal bennük egy-egy szerepet. így aztán rendezői debütálása, a Bronxi mese kétszeresen is az ö műve, mert módjában állt önmagát is megrendezni a főhős apjának alakítójaként. Valahogy így gondolom, mondhatta a többieknek, de nem mindenki értette meg. Ez egyébként a kettős szerepvállalások filmje, hiszen a forgató- könyvet az a Chazz Palminteri írta, aki a bronxi gengszter, Sonny figuráját is játssza. Vele jól járt a stáb. Palminterinek ugyanis komoly része van a sikerben, mivel egy eseményekben gazdag, hiteles környezet- rajzra épített, érdekes sztorit tett le az asztalra. De Niro pedig, úgy látszik, a szakma mellett azt is tudja, hogy rendezni csak valamit lehet (néhány zseniális kivételtől eltekintve, akik a semmiből is tudnak világot teremteni, de ez más kérdés). Nos, ez a „valami” a Bronxi mese esetében egy kisfiú, majd egy ifjúvá érlelődő kamasz története a hatvanas évek Amerikájában, aki két leckét kap az élettől. Az egyiket, s szerintem a fontosabbat, az apjától, a buszsofőrtől, őt alakítja De Niro, aki nem vitte semmire, még saját autója sincs, viszont képes beülni napról napra a volán mögé, mert ez a dolga. A fia nem tudja eldönteni, hogy hős-e, vagy balfácán. Mellesleg ez lett volna az igazi téma, majd egyszer De Niro talán ezt is megcsinálja. Most inkább a másik leckére összpontosít, ezt Sonny, a bronxi keresztapa szolgáltatja, aki a farkaserkölcsökre készíti fel a fiút. A film két fő értéke: a nézőpont és a kömyezetrajz. Egy kamasz szemével látjuk a világot, aki ellentétes hatások közt érlelődik. Nevelődési film, fanyar érzelmekkel, háztömbkörüli perspektívával, telt, neo-neorealista tónusokkal. Ki se lépünk abból az italo-ameri- kai miliőből, amit a lepusztult házak, koszlott kocsmák, a durva beszéd és a vad indulatok jellemeznek. Ha bejön ide egy „nigger”, félholtra verik, mert a „digót” is elkapják odaát. A történet errefelé úgy kanyarog, ahogy a hétköznapok lassú menete: egymásba ékelődnek az epizódok, elvarratlanul maradnak a szálak, s félig mondják el a mesét, nyilván szándékosan. A hős narrátorként, visszaemlékezve idézi fel a történetet. Ezért a nosztalgikus érzelem úgy lebeg Bronx fölött, mint egy mélázó felhő. A felhőn, úgy látom, Francis Capra ül, a filmbeli fiú, aki egyre csak az apját nézi, amint felszáll a buszra, s beül a volán mögé. Nagy Imre Feltételezem, hogy nálunk nem az a jellemző az emberek többségére, hogy reggeltől estig ír népzenét hallgatnak. Most sem akarunk erre rábeszélni senkit sem, de az tény, hogy sajátos hangulata, humora, mégpedig fölöttébb kesernyés humora van az ír népzenének. Egy kis ízelítőt, sőt talán kedvcsinálót is ad majd ebből a Pécsi Rádió szombat délelőtti „Jó Pihenést!” című magazinműsora, melyet ezúttal Dán Tibor szerkeszt és vezet. ír muzsikusok jártak Pécsett és a műsor egyik története róluk szól. A másik egy magyar muzsikusról, akinek nevét talán nincs széles e hazában olyan, aki ne ismerné: Nagy Feróról. Ő is elmondja gondolatait, véleményét politikáról, hétköznapokról és természetesen a zenéről is. Az írek nálunk jártak és számos élménnyel indultak haza. Van aki viszont idejött és itt maradt. Egy olasz kisfiúról van szó, aki az egyik pécsi iskolában tanul. Vajon ő - aki nemcsak szemlélője, de részese is mindennapjainknak - hogyan lát bennünket, magyarokat? Mi a véleménye rólunk. Ez is kiderül szombat délelőtt. Egy hét múlva karácsony, természetes, hogy erről az ünnepről is szó esik majd. Családi ünnep a karácsony - vallják sokan. Mások viszont éppen az ellenkezőjét állítják. Most, hogy már nem egykori családjukkal, családjukban töltik az ünnepet, most érzik csak jól magukat, vagy éppen ellenkezőleg, félnek tőle. Ők az 1992. óta működő komlói Leo Amici Alapítvány gyógyulni vágyó tagjai: alkoholisták és kábítószeresek. Az ő történetük is belekerült a magazinba, miként a pécsi kertvárosi katolikus templom kórusáé is, amelyik szombaton ünnepli fennállásának 5 éves jubileumát egy karácsonyi hangverseny keretében. A Köcsky Tibor karnagy vezette kórus új, az ifjabb Dobos László vezette pécsi DO-LA stúdiónál megjelent CD-jéről pedig néhány szép felvételt is hallhatunk majd a 9-től 11-ig tartó adásában. A vasárnap ismét a kívánságműsoroké a Pécsi Rádióban: délelőtt Gungl László telefonos műsora szól, míg délután 3-tól 4-ig a Zilahi Lajos-Tuczai József műsorvezető-zenei szerkesztő páros várja a hallgatókat a készülékek mellé a telefonos-üzenetközvetítő kívánságműsorhoz.
