Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-12 / 342. szám
6 üj Dunántúli napló Magazin 1994. december 12., hétfő A Nobel-díj idei (és magyar) kitüntetettjei Az 1994-es Nobel-díjasok csoportja a Svéd Királyi Akadémián, Stockholmban. Álló sor balról jobbra: Martin Rodbell, Alfréd Gilman, dr. John Nash, Oláh György, Reinhard Selten , Clifford Shull. Ülő sor balról jobbra: Bertram Brockhouse, Kanzaburo Oe, Harsányi János Hagyományosan minden év december 10-én - Alfred Nobel halálának évfordulóján - adják át Stockholmban a szakmai No- bel-díjakat és Oslóban a No- bel-békedíjat. Az Alfred Nobel svéd vegyész által 1895-ben alapított és először 1901-ben kiosztott kitüntetés talán a világ legismertebb és legrangosabb díja. A Nobel-díjat eredetileg a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béke terén kiemelkedő tudósok, írók, közéleti személyiségek kapták, 1969. óta az eredeti díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított „Alfred Nobel-emlékdíjat” osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek. Az idén minden Nobel-díjjal hétmillió svéd korona jár (körülbelül 910 000 dollár), amelyet több kitüntetett esetén megosztva fizetnek ki. A kémiai Nobel-díjat a magyar származású George Oláh (Oláh György) kapta, mert munkássága „újabb nagy lehetőségeket tárt fel a vegyipar előtt, többek közt szénhidrogén alapú új anyagok vagy komponensek előállításában. Eredeti és képzelőerőtől áthatott munkásságával bebizonyította, hogy a szénhidrogén molekulák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek”. A fizikai Nobel-díj kitüntetettjei, a kanadai Bertram N. Brockouse és az amerikai Clifford G. Shull az amerikai és a kanadai atomreaktorokban a 40-es és 50-es években végzett munkájuk során érték el eredményeiket a neutronkutatás módszereinek fejlesztése terén. Az orvosi Nobel-díjban az idén az amerikai Alfred G. Gilman és Martin Rodbell részesült, amiért azonosították a G-proteinnek nevezett fehérjéket és feltárták szerepüket, amelyet a külső jelek belső aktivizálásában, a sejteken belüli működésükben betöltenek. Az irodalmi Nobel-díjat idén az 59 éves japán Oe Ken- zaburo kapta, akinek munkáiban - az indoklás szerint - a jelenkori emberábrázolásban sajátos képzeletvilágot teremtő mítoszt és valóságot elegyítő költői kifejezőerőt jutalmazták. A közgazdasági Nobel-díj megosztva az Amerikában élő, magyar származású John C. Harsanyi (Harsányi János), a szintén amerikai John F. Nash és a német Reinhard Selten birtokába jutott, a játékelmélet terén kidolgozott elemzéseikért. A Nobel-békedíjjal Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóság elnökét, Simon Peresz izraeli külügyminiszert és Jichak Rabin izraeli miniszterelnököt tüntették ki - megosztva - elismerésül „a közel-keleti béke történelmi folyamatához való hozzájárulásukért”. ■Sk Annak kapcsán, hogy az idén két magyar, illetve magyar származású tudós is részesült a legmagasabb tudományos elismerésben, röviden ismertetjük a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasok listáját. Bárány Róbert (1876-1936) 1914-ben kapta meg a fiziológiai (orvostudományi) Nobel-díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kortanával kapcsolatos munkáiért”. Svédországban élt. Békésy György (1899- 1972) a fiziológiai (orvostudományi) Nobel-díjat 1961-ben kapta „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának __ felfedezéséért”. Az Egyesült Államokban élt. Gábor Dénes (Dennis Gábor) (1900-1979) 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat „a holográfiái módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”. Nagy-Britanniában élt. Harsányi János (John C. Harsanyi, 1920—) az idén nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat játékelméleti elemzéseiért. Megmutatta, hogyan lehet elemezni a hiányos információval rendelkező játékokat, megteremtve az alapokat az „információ közgazdaságtanának” kutatásához. Az Egyesült Államokban él. Hevesy György (1885— 1966) az 1943. évi kémiai Nobel-díjat 1944-ben kapta meg „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. Németországban, Dániában és Svédországban is élt és dolgozott. Lénárd Fülöp (Philippe Le- nard) (1862-1947) 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott „a ka- tódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dyna- mida)”. Megjegyzendő, hogy Lenard egész életében Németországban élt, és nem tartotta magát magyarnak. Oláh György (George Oláh, 1927-) az idén részesült a kémiai Nobel-díjban „a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért”. Az Egyesült Államokban él. John Charles Polányi (1929-) 1986-ban kapott kémiai Nobel-díjat a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakció- dinamikai felismeréseiért. Polányi magyar szülők gyermeke, apja Polányi Mihály természet- tudós; Kanadában él. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) 1937-ben kapott orvosi Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vita- min, valamint a fumársav-kata- lízis vonatkozásában”. 1947-től az Egyesült Államokban élt. Mindmáig ő az egyetlen olyan magyar tudós, aki hazai munkájának itthoni eredményeiért vehette át a kitüntetést. Wigner Jenő (1902—) 1963- ban nyerte el a fizikai Nobel-díjat „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”. Az Egyesült Államokban él. Zsigmondy Richárd (1865— 1929) az 1925. évi kémiai Nobel-díjat 1926-ban kapta „a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modem kolloidkémiában alapvető jelentőségűek”. Németországban élt. Ha támad az időjárás... Ingerlékenység, fejfájás, álmatlanság Némely napokon úgy érezzük, talán jobb lett volna, ha föl sem kelünk. Rosszkedvűek vagyunk, apró bosszúságok bőszí- tenek bennünket, fáj a fejünk, türelmetlenkedünk, elkalandozik a figyelmünk és balul üt ki minden. A tapasztaltabbak már tudják: ilyenkor front van. Napjaink amúgy is feszült légkörében egyre több ember reagál hasonló panaszokkal az időjárásváltozásokra. Bártfai Erzsébettől, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársától kérdeztük:- Az előrejelzési modellek alapján ma már nagy pontossággal, napokkal vagy akár hetekkel előre tudható, hogy milyen időjárásváltozás várható. Ezek ismeretében nincs valamilyen módszer - esetleg gyógyszer - arra, hogy a front okozta panaszokat elkerülhessük?- Ahhoz, hogy ki lehessen védeni a kellemetlenségeket, éjjel-nappal nyomon kellene követni az előrejelzett változásokat, értelmezni azokat, valamint pontosan ismernünk kellene szervezetünket. A gyógyszeres megelőzést egyelőre elképzelhetetlennek tartom. Mert mi is történik az időjárás megváltozásakor? Két különböző fizikai és kémiai tulajdonságú - hideg és meleg - levegőfajta összeütközik. Ezt nevezzük meteorológiai frontnak. Orvosmeteorológiai értelemben a fronthatás ennél jóval többet jelent. Megváltozik a környezetünket alakító összes fizikai és kémiai tényező. Más lesz a hőmérséklet, a légnedvesség, a légmozgás, az elektromágnesesség. De nem csupán a környezetben, hanem az ember szervezetében is különféle változások zajlanak. Ha nincs fronthatás, akkor a vegetatív idegrendszer és a hormonális rendszer nyugodt egyensúlyi helyzetben van. Melegedéskor vagy lehűléskor e két rendszer biokémiai úton ingert kap, melyre az arra érzékenyek különbözőképpen reagálnak. Az egyik ingerlékeny lesz és fejfájás gyötri, a másik nyugtalanná válik, álmatlanságban szenved. E változatos tüneteket megelőzendő, a szervezet többféle működését gyógyszerrel irányítani lehetetlen. Egyrészt azért, mert tablettával csak egy, esetleg két tünetet lehetne kivédeni, többet nem, és mellékhatásánál fogva - ilyen majd minden gyógyszernek van - lehet, hogy más problémát okozna. Másrészt fölborulna a szervezet egyensúlya, ha az ösz- szes életfolyamatot megpróbálnánk befolyásolni. A legtöbb, amit tehetünk, hogy lehetőségekhez mérten, egészségesebben élünk. Enyhébb frontérzékenységnél az öltözködési, étkezési, mozgási szokások megváltoztatása is eredményt hozhat. A. M. Elkelt a csákvári repülőtér A többszöri nyilvános és zártkörű pályázat után vevőre talált a csákvári repülőtér - tájékoztatta a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet MTI-t. A korábban a szovjet csapatok által használt repülőteret a Gubro 17 Kft. vette meg. A repülési célú hasznosításon kívül a cég elképzelései között szerepel egy „old timer” repülőgépeket bemutató repülőmúzeum létrehozása, illetve ehhez kapcsolódó felújító és szerviz tevékenység. A repülőtér, amely a Vértes hegység lábánál fekszik, mintegy 260 hektáros; kifutópályája 2800 méteres. Cikksz 68287 2.200,Cikksz 68131 2.200,Méret 36-42 Méret 36-46 Cikksz 68130 2.200,... de melegszik, miközben Ön a jó irányba, vagyis a RENO Cipőcentrum felé halad. Itt leli azt, amit keres. A cipők a lábát, az árak a szívét fogják melengetni. A hirdetésben ábrázolt modellekből a készletünk véges. Ezek fogytával azonban bizonyosan talál hasonlót, ami elképzeléseivel találkozik. jd Cikksz 68289 2.200,Méret 36-46 «ES ES BOLDOG' i/ ÜNNEPEKET Méret 35-42 CIPOCENTRUM ...Többet, jobbat, olcsóbban! 7601 Pécs Konzum Áruház I. em. Kossuth tér 5. Nyitva tartás: H-P 10.00 - 18.00., Szó: 9.00 - 13.00 Milyen egy magyar család? Egyesek szerint a család válságban van, mások szerint ellenkezőleg: erősödik, több olyan feladatot felvállal, melyet a társadalom képtelen megoldani.-Milyen a magyar családok jelenlegi helyzete? - kérdeztük Kiinger Andrást, a Magyar Nővédelmi Tudományos Társaság elnökét.-A család a társadalom legkisebb alapegysége, amelyet erősíteni kell. Ezt mondták ki a kairói Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencián is. A család jelenti mindannyiunk számára az otthont, a melegséget, a másokkal való törődést, a biztonságot, a szolidaritást és a toleranciát. A család szerepe az emberiség története során mind formájában, mind tartalmában is változott, de bárhogyan is fordult a világ sora, család maradt. A XX. századi embernek és társadalomnak is szüksége van a felnőttek és gyermekek számára egyaránt biztonságot adó kötelékre.- Miként alakult a magyar családok összetétele, szerkezete az elmúlt évtizedekben?-A magyar népesség 86 százaléka családi közösségben él. Ma száz családban átlagosan 290 ember él. Változott a családok összetétele is: kevesebb lett az egy szülős család, ugyanakkor a gyermekek számának csökkenésével egyenes arányban fogyatkoznak a nagycsaládok, főként az olyanok, ahol 8-10 gyereket nevelnek. Világtendencia, hogy emelkedik a gyermektelen családok és az egyszemélyes háztartások aránya. A magyar népesség fele házasságban él. Egyre népszerűbb azonban az élettársi kapcsolat, bár jogilag tisztázatlan néhány kérdés. Felmentették a gombaszedő férjet Bizonyítékok hiányában a Kőszegi Városi Bíróság felmentette N. József kőszegfalvi lakost, akit azzal vádoltak, hogy még 1992 novemberében olyan gombát szedett, amely elkészítése, illetve elfogyasztása után nyolc órával felesége halálát okozta. A 34 éves, akkor éppen terhes asszonyt rosz- szulléte után a szombathelyi szülészetre szállították, csecsemőjét azonban már nem tudta megszülni. A halál okát később az anya vérkeringésének összeomlásában, és egy hirtelen keletkezett, megmagyarázhatatlan sokkban állapították meg. A bíróság a hosszadalmas eljárás során szakértői felülbírálatot kért az Országos Egészségügyi Tudományos Tanácstól. Ez a szakvélemény viszont kimondta: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a halál oka egyértelműen nem állapítható meg. Magyarországon nem végeznek olyan vizsgálatokat, mellyel a gyomortartalomból utólag pontosan meghatározhatnák a gomba fajtáját. Ezért a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette N. Józsefet a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének vádja alól. Ugyanakkor az ítéletben rámutatott: a halál beállta után az áldozattól nem vettek vért, amiből kimutatható lett volna a toxin. A halál okát egyértelműen nem tudták tisztázni, ezért nem tisztázhatták a vádlott teljes ártatlanságát sem - hangoztatta a bíróság. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője bűncselekmény hiányában való felmentésért fellebbezett. A védő hangsú- lyozta:harmonikus családról van szó, ahol örömmel várták az újszülöttet, a családfő gyermekkora óta ismeri a gombát.
