Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-12 / 342. szám

1994. december 12., hétfő Hazai körkép új Dunántúli napló 7 1994-ben az országos építészeti pályázaton a Lakáskultúra fődíját kapta egy győri családi ház, Az „Év lakóháza 94.” országos építészeti pályázaton az otthon fődíját kapta a Budakeszin fel- melynek tervezője Horváth Sándor építészmérnök épült családi ház, amelynek tervezője Vesmás Péter Változatlan útalappal Nem lesz kisebb jövőre az útalap reálértéke, a kormány, il­letve a tárca mindent megtesz azért, hogy 1995-ben az üzem­anyagok árának e célra elkülö­nített részével, továbbá hitelek felvételével az ez évihez ha­sonló összeget, azaz mintegy 50-55 milliárd forintot költhes- senek utak, felüljárók, kerékpá­rutak építésére, korszerűsíté­sére. Ennek érdekében tettek javaslatot arra, hogy az üzem­anyagok literenkénti árából az eddigi 6 forint helyett jövőre 9 forint 50 fillért különítsenek el az útalapba - közölte Kovács Kálmán, a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára Tatabá­nyán, ahol útavatáson vett részt. A sajtó munkatársainak el­mondta: természetesen a fenti összeg nem lesz elegendő az or­szágban jelentkező valamennyi jogos igény kielégítésére, s ezért továbbra is fontos szerepe lesz a helyi erők összefogásának. Pél­daként említette a most átadott új utat. Az ugyanis úgy épülhetett meg, hogy a tatabányai önkor­mányzat elengedte az Alpha Csomagolóanyag Gyártó Kft. két évi iparűzési adóját, s abból finanszírozták az útépítést. Ez összeköti a várost az annak szé­lén nemrégiben létesített üzem­mel. Az úttal nemcsak a kft. megközeh'tési lehetősége javult, a 13 millió forintos beruházás elősegítheti, ,hogy további cégek települjenek le a környéken. Egymillió önindító évente Ql-díj a Ford székesfehérvári üzemének Termékei és szolgáltatásai kiváló minőségét tanúsító Ql- díjat nyert a Ford Motor Com­pany székesfehérvári Alba Plant gyára. Az elismerést pénteken ünnepség keretében adta át - Balsay István polgármester va­lamint Robert Womac, a Ford Elektromos és Üzemanyagke­zelő Divíziójának vezérigazga­tója jelenlétében - e termékek felhasználói nevében Terry Schaefer, a Ford enfieldi gyárá­nak igazgatója. A kifogástalan minőséget és a magas színvonalú szolgálta­tást elismerő díjat 10 éve alapí­totta a világ második iparválla­latának számító, s a személy- és tehergépkocsi forgalmazásában szintén a második helyet elfog­laló, 31 országban gyártó, ösz- szeszerelő és kereskedelmi egy­séget működtető Ford. A díj el­nyeréséhez szükséges magas szintű követelményeket két év alatt teljesítette az Álba üzem. A Ford teljes tulajdonában levő székesfehérvári gyárban, a világcég „zöldmezős” beruhá­zásban felépített, első közép­európai üzemében, 1992-ben kezdődött meg a termelés. Ed­dig gyújtótekercsek és üzem­anyag-szivattyúk készültek Székesfehérvárott a Ford wa­lesi, német- és spanyolországi, angliai, valamint brazíliai gyá­rai számára. Jövőre új termék­kel jelentkeznek a piacon, a nyugat-európai Ford-üzemek számára megkezdik az önindító motorok előállítását. Az új ter­mék gyártási feltételeinek meg­teremtésére 15 millió dollárt ru­házott be a cég, s az 1,1, illetve 2,2 kilowatt teljesítményű mo­torokból évi 1 millió darab elő­állítására elegendő, rugalmasan bővíthető technológiát telepí­tett. Az üzemben 400-an dolgoz­nak. A termelés növekedésétől függően jövőre várhatóan to­vábbi 100-150 szakember talál majd munkát a csúcstechnoló­giával felszerelt gyárban. A Ford az idén 5500 gépko­csit értékesített, illetve értékesít az év végéig Magyarországon, 1995-ben pedig szeretné ezt a mennyiséget megduplázni. A keszthelyi Markos Lászlóné még kisgyermek korában is­merkedett meg a csu héj baba-készítés mesterfogásaival. A mo­dern városi életforma elfeledtette vele, de gyermekei születése után a 70-es évek elején előtérbe került eme olcsó gyermekjáték készítésének lehetősége. Modernizált technológiát fejlesztett ki, amelyre családja tagjait is megtanította. A képen: Betlehem csuhéjból Kilencvenéves a Rába Szálló Kilencvenéves a győri Rába Hotel. Az évfordulóról ünnep­ségen emlékeztek meg. Az eseményen felelevenítették a szálló történetét, amely fennál­lása óta több névváltozást ért meg. Kezdetben Royalnak, az 50-es években Vörös Csillag­nak nevezték, az utóbbi ne­gyedszázadban a Rába nevet vi­seli. Az egykor 80 szobás, étte­remmel, kávéházzal rendelkező vendéglátóhely sok viszontag­ságon ment keresztül. Alig né­hány hónappal megnyitása után kigyulladt, s két emelete leégett. 1944-ben bombatámadás érte, ekkor kétharmad része rommá vált. A pusztulásokat újjáépíté­sek, majd a későbbiekben bőví­tések követték. A Hungária Ho­tel Rt. tulajdonában lévő há­romcsillagos szálló napjainkban 165 szobával, étteremmel, ká­véházzal és számos szolgálta­tással válj a a vendégeket. Az elmúlt évtizedekben neves poli­tikusok, a művészvilág ismert személyiségei fordultak meg patinás falai között. Új gimnázium Tokajban Az ötezer lelkes kisváros ez­redéves történelme során soha nem kapott olyan nagy ajándé­kot mint most - jelentette ki Májer János, Tokaj polgármes­tere a 16 tantermes Tokaji Fe­renc Gimnázium és Környezet­védelmi Szakközépiskola ün­nepélyes alapkőletételén. Az új iskola felépítéséhez 450 millió forint céltámogatást az állam, 51 millió forintot pedig a város önkormányzata adott. Az okta­tási intézményben 1997 szep­temberében kezdődik a képzés. A polgármester többek között hangsúlyozta: az oktatás sarok­köve a nemzeti kibontakozási programnak, ezért szeretnék, ha az új iskola kisugárzó hatással lenne nem csupán a hegyaljai, zempléni régióra, hanem a szomszédos Szlovákiára, Kár­pátaljára és természetesen Er­délyre is. A tokaji gimnázium igazga­tója Déváid István arról beszélt, hogy a 45 év óta évente félezer tanulót oktató, az 1697-es he­gyaljai felkelés vezéralakjáról elnevezett intézmény kinőtte régi kereteit. A megújuló in­tézmény olyan feladatra is vál­lalkozik majd mint a környezet­és természetvédelmi szakembe­rek oktatása. Az iskola nem csupán oktatási, nevelési intéz­mény lesz, hanem a térség öko­lógiai központja is. A felszabaduló régi gimná­zium az általános iskola tante­remhiányát oldja meg. Az épü­let tervezője Bodonyi Csaba, a város Ybl-díjas főépítésze a néhány éve elkészült kollégium szomszédságába helyezte épü­letet, amelyhez egy ökológiai szárny is csatlakozik, laborató­riumokkal, szakoktató termek­kel, számítógépes központtal és sportlétesítményekkel. Az alapító okiratot, a tervraj­zokat, az iskola évkönyveit, új­ságokat, pénzérméket egy 10 li­teres díszes tokaji hordóban he­lyezték el egy palack 1988-as évjáratú tokaji aszú kíséretében. Az ünnepségen a polgármester Tokaj Városért kitüntető okle­velet adott át Józsa Fábiánnak, aki az elmúlt négy év során ki­emelkedően sokat tett a város infrastruktúrájának fejlesztésé­ért. Feltöltik a nagymarosi munkagödröt Újabb szakaszához érkezett a nagymarosi félbemaradt vízi erőmű rendszer építési területén az eredeti állapot visszaállítá­sára indított munka: csütörtö­kön megkezdődött az óriásgá­ton belüli munkagödör feltöl­tése. Két szivomyarendszert ál­lítottak üzembe. Ezek - csöve­ken át - a Duna medréből fo­lyatják át a vizet az összesen 54 ezer négyzetméter kiteijedésű és több méter mély gödörbe. Egyúttal leállították a gáton át eddig a munkagödörbe szivárgó víz visszaszivattyúzására rend­szeresített gépeket, így most a gátrendszeren keresztül is aka­dálytalanul szivároghat be a víz a területre. A munkagödörben a helyreál­lítás nagyobb részét befejezték, elkészült a két partot összekötő közműalagút, és a Duna eredeti medrében a biztonságos hajó­záshoz nélkülözhetetlen fenék- bordázat-rendszert is kialakítot­ták. Az elmúlt hónapokban a Strabag Hungária Építő Kft. ki­vitelezésében összesen 1,3 mil­lió köbméter földet mozgattak meg. Amint a kft. főépítésveze­tője Lőcsei István az MTI-nek elmondta: előreláthatóan január közepéig feltöltik a munkagöd­röt, kívül-belűl egy szintre ke­rül a Duna, s ekkor nekiláthat­nak magának a gátnak az elbon­tásához. A terv szerint jövő év augusztusáig eltüntetik az 1988-ban megépített gátat, megindulhat a hajóforgalom. A parti munkálatokat véglegesen 1996 júliusában fejezik be, s mindez összességében hozzáve­tőleg 12 milliárd forintba kerül. Konrád György új könyve „Kőóra” címmel a Pesti Sza­lon Kiadó kiadásában a kará­csonyi könyvvásárra jelent meg Konrád György új regénye. A könyvbemutatón az Eu- rópa-szerte ismert író el­mondta, hogy 1973-tól 1989-ig tartó alkotói „fantomállapota” után - amikor egyáltalán nem jelenhettek meg a művei -, sű­rűn vett részt filozofáló-esszé- ista tevékenységével a közélet­ben. A kilencvenes években ugyanakkor „elbújva születő könyvei mögé” már nem szor­galmazza annyira a közéleti szereplést. A most megjelent regény a „Kerti mulatság” című munkájának folytatása, s az 1960-70-es keserű „békeévek” korszakát idézi fel. A sajtóbemutatón elhangzott az is, hogy a Pesti Szalon Könyvkiadó kizárólagos joggal adja ki Konrád György regé­nyeit. KÜLFÖLDI SZEMMEL Meg kell szokni „Meg kell szokni, hogy a ma­gyarokkal mindig problémák lesznek” - mondta a Národná ob- rodanak adott interjújában Eduard Kukán, az ügyvezető szlovák kormány külügyminisztere. 'Kukán szerint „a kormány vál­tozásától függetlenül is támadnak majd bizonyos problémák. Ami­kor hivatalba lépett Hóm és a kormánya, nálunk sok politikus - irreális véleményt hangoztatva - azt remélte, hogy most majd idilli állapotok jönnek. Ez azonban nem következett be. ők igencsak sürgették nálunk az alapszerződés szövegtervezetét. A határidő előtt két nappal mi azt leadtuk, viszont négy hónapig vártunk a vála­szukra. Eközben sem henyéltek, és az Európai Unió szemében olyan fényben igyekeztek magu­kat feltüntetni, hogy érdekeltek a külcsönös viszony jobbításában. Eközben csaknem elérték, hogy a „Fekete Péter” a mi kezünkben maradt a kártyából” - fejtette ki Eduard Kukán. „Ekkor mondtuk azt: megállj urak ! - elvégre ez a viszony ko­rántsem olyan eszményi. Mi hó­napok óta az egyezményre vá­runk, de az a magyaroktól csak nem tud megérkezni. Végül aztán sikerült az EU-partnereinket meggyőzni arról, hogy mindaddig igen nehezen sikerülhet az el­mozdulás, amíg a magyarok meg nem változtatják az egyezményre vonatkozó alapfilozófiájukat” - fogalmazott az alapszerződés előkészítésének folyamatairól szólva a szlovák diplomácia veze­tője. Hozzátette: szívesen té­vedne, amikor azt állítja, hogy nem sikerül előkészíteni a szlo­vák-magyar alapszerződést a sta­bilitási egyezmény jövő év már­ciusában esedékes párizsi záró­konferenciájáig. Az Anyaoltalmazó Alapítvány házát 2 éve nyitották meg Budapesten. Az otthon feladata, hogy a családjukból menekülésre kényszerített anyák és gyerekeik részére átmeneti időre biztonságot nyújtson. Képünkön: dr. Ransburg Jenő pszichológus, az Anyaoltalmazó Alapítvány kuratóri­umának elnöke egy mamával és gyermekével *

Next

/
Oldalképek
Tartalom