Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-20 / 350. szám

1994. december 20., kedd A mai nap új Dunántúli napló 5 ÚGY TŰNIK, AZ SZDSZ LEHET A MÉRLEG NYELVE Megyeházi előzetes: talán ma döntenek A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján úgy tűnik, a holnap megalakuló Megyei Közgyűlés pártokat il­lető erőviszonyai a harmadik legtöbb mandátummal rendel­kező szabaddemokraták dönté­sétől függhet. Annál is inkább, hiszen mind a győztes MSZP, mind a másik oldal az SZDSZ-t szeretné maga mellé állítani. Az ma már tény, hogy a sza­baddemokraták kulcspozícióba kerültek - nincs is tehát csodál­kozni való azon, hogy döntésü­ket (nevezetesen, hogy melyik oldalra állnak) nem hamarkod- ják el. Az elmúlt napokban le­folytatott tárgyalásaikról ugyan többszöri próbálkozás után sem sikerült tőlük információt sze­reznünk, tárgyalófeleik háza tá­járól kiszivárgott hírek azonban valószínűsítik, hogy a megyét irányító koalíciót és a vezetői posztokat illető döntés jó eset­ben csak ma születik meg. Az SZDSZ az elmúlt napok­ban több párttal is tárgyalásban állt. Először a legtöbb képvise­lőt állító szocialistákkal próbál­koztak, de információink sze­rint többszöri egyeztetés után sem sikerült a két pártnak egyezségre jutnia. A Szocialista Párt koordinációs tanácsa ugyanis továbbra is dr. Szűcs Józsefet, a jelenlegi elnököt tá­mogatja a vezetői posztért folyó versenyben, az SZDSZ azonban mást szeretne látni e pozíció­ban. Néhány nappal ezelőtt dr. Menczer Gábor megyei MSZP-elnök azt nyilatkozta la­punknak, hogy az SZDSZ dr. Kóbor Gyulát (szintén MSZP) inkább elfogadná elnöknek, mára azonban, mint megtudtuk, ez is megváltozott. Bár a szocia­listák tegnapi koordinációs ér­tekezletét illetően dr. Menczer nem kívánt részletekbe bocsát­kozni, más forrásból úgy tud­juk, hogy a szabaddemokraták tegnaptól az elnökjelölés jogát - magyarul az elnöki posztot - kérik a támogatás fejében az MSZP-től. Az, hogy kit jelölné­nek saját soraikból, egyelőre nem ismeretes. Van azonban egy másik vari­áció is, nevezetesen, hogy a győztes MSZP-t esetleg kisebb­ségbe szorítja a többi párt - egy nagykoalícióval. Ebben az eset­ben ugyancsak nagy a valószí­nűsége annak, hogy SZDSZ-es elnökjelöltről (is) szavazna az alakuló közgyűlés. Egyes in­formációk szerint ebben az esetben a vezetői posztokon - hogy milyen felállásban, azt egyelőre találgatni sem érdemes - az SZDSZ-es Kakas Sándor, Pálné dr. Kovács Ilona és Wer­ner József, az MDF-es dr. Wé- ber János, az FKgP-Polgári Kör koalícióból pedig dr. Kuru- csai Csaba kerülhet szóba. A többpárti megbeszélésre délelőtt, míg az MSZP koordi­nációs ülésére ma késő este ke­rül sor. Pauska Zsolt A tanuszoda a városé A Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja Kós Lajos Kós Lajos bábművész 70 éves Fotó: Löffler Gábor Noha Uránváros lakossága közismerten elöregedett „ne­gyede” Pécsnek (a nyugdíjasok arányatöbb mint 60 százalék), a városrész fejlődésére bizonyos szempontból árnyékot vető ma­gas átlagéletkort korántsem hát­rányként éli meg a Bánki Donát Általános Iskola. Nemrégiben, tíz évi szünet után teljesen újjáépített tanu­szodájával ugyanis a város je­lentős részének vérkeringésébe bekapcsolódhatott, miután 400 saját diákján túl 12 iskola cso­portjai váltják egymást. Orszá­gosan is példaértékű ugyanak­kor a korszerű uszoda és szociá­lis helyiségeinek speciális kia­lakítása, amely - a megyében egyedülállóan - a mozgáskorlá­tozott fiatalok és felnőttek szá­mára is kényelmes körülmé­nyeket garantál, a számukra kü­lönösen hatékony mozgáshoz. A még 1973-ban épült, a pénz­szűke miatt utóbb tíz évig ki­használatlanul tátongott uszoda mintegy 17 milliós felújításá­hoz, Keszthelyi Gyula, az iskola igazgatója kezdeményezésére az önkormányzat teremtette elő a fedezetet, de a városi egész­ségügy támogató hozzáállása sem közömbös. Noha a gyermekközpontúság bizonyosan minden iskola sa­Két napos diákuralom veszi ma kezdetét a pécsi ANK Gim­náziumában. Ä programokat a gimnazistákból álló „a hét mes­terlövész” nevű hatalmi elit biz­tosítja Békési Csaba Zsolt tanár úr segítségével. A hatalomátvételre ma dél­ben kerül sor. Két órától a sporté a terep. A negyedik évfo­lyam kosárlabdában, a diák- igazgató-csapat fociban méri játja, annak vezérelveit a Bánki Donát még a tantárgy-orientált­sághoz képest is elsőbbségbe emelte. Ennek szellemében, az egészséges életmódra nevelés keretében vezették be a min- dennapos(l) testnevelést, amellyel az úszáson kívül az at­létikában, a labdajátékokban és a tornában is otthonosságot nyernek a gyerekek. Ha további segítséghez jutnának, terveik szerint a környékbeli óvodákat is várnák úszásoktatásra. A következő tanévtől könnyí­tett és gyógytestneveléssel sze­retnék óvni a kiskorúakat a mozgáshiány következtében ki­alakult rendellenességekkel szemben. Az Egészséges Váro­sokért Alapítvány tevékenysé­gében már a kezdetektől részt- vesznek, de az utánpótlásra számottartó sportegyesületek­kel is felvennék a kapcsolatot. A Nemzeti Alaptantérv szel­lemében fokozott erőbedobás­sal szeretnének teret szentelni a diákok tehetséggondozására, másfelől pedig a lemaradtak felzárkóztatására. Az iskola ta­lán legszimpatikusabb szándéka mégis az, hogy a szülők aktivi­tására számottartva, közösen keres lehetőséget a városrész­nek fejlődését előlegező fóru­mokra. Tröszt É. össze erejét a tanárokkal. A lab­dajátékokat staféta és szlalom­verseny követi. Fél nyolckor te­aház és filmvetítés lesz. Szerdán délelőtt az osz­tályok, a kamarakórus, a kama­razenekar és Steve Tarait mű­sora teremt karácsonyi hangula­tot. Este 6-kor a „Gyurma klub­ban” a helyi rocknagyságok lépnek fel. Fél nyolctól pedig diszkó lesz. Z. E. Tegnap a Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházában köszöntötték barátai, művész­társai, kollégái hetvenedik szü­letésnapja alkalmából Kós La­jost, aki 1989-ig irányította a bábszínházát. A Jászai-díjas bábművészt a Nemzeti Színház örökös tagjává fogadta. Az erről tanúskodó oklevelet Balikó Ta­más igazgató adta át neki. Kós Lajos 1961-ben vette át a pécsi amatőr bábcsoport irányí­tását. A gyermekműsorok mel­lett felnőtteknek szóló zenés es­teket is rendezett. 1965-ben nyerték meg először a Magyar Televízió Ki-mit-tud? versenyét „Kezek, mozgás, zene” című kézpantomimjukkal. 1981-ben alakult át a csoport bábszín­házzá a Nemzeti Színház tago­zataként. Kós Lajos leghíresebb rendezései közé tartozik az „Egy kiállítás képei” című pro­dukció, aminek zenei hátterét Muszorgszkij és Emerson, Lake and Palmer zeneműve szolgál­tatta. Sramó Gábor, a bábszínház jelenlegi művészeti vezetője az ünnepi esten felolvasta azokat a dísztáviratokat, amelyekkel a többi bábszínház köszöntötte a művészt. Török Andrásnak, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtitká­rának az üzenetét is tolmá­csolta. Koós Iván bábtervező a Ma­gyar Bábszövetség nevében méltatta Kós Lajos munkássá­gát, azt, hogy világhírű együttest tudott létrehozni. Hangsúlyozta, neki köszönheti Pécs, hogy a város neve és a báb összekapcsolódott. Az 1967-től kezdve itt rendezett Nemzetközi Felnőttbábfesztivál részvevői a világ minden részébe elvitték Pécs és a Bóbita hírét. A pécsi önkormányzat nevében Tóth Béla köszöntötte a még mindig alkotó művészt. U. G. Diákuralom a gimiben Nyolc gépjármű ütközött össze tegnap a délutáni csúcsforga­lomban a pécsi Árpád-felüljárón. A vizsgálatok eddigi állása szerint nem műszaki probléma okozta a pb-gázt szállító teher­autó irányíthatatlanná válását. Természetesen megint egy vét­len szenvedte a legsúlyosabb sérülést Fotó: Tóth L. Tárgyalás résztvevők nélkül Mi lesz a cigány közösségi ház sorsa? A pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület öt éve alatt a József utcai Rácz Aladár Közösségi Ház olyan - nemcsak cigányokat fogadó - bázissá vált, amely kinőtte a ki­állítóteremből és irodából álló szűk épületet. Másrészt az egyesület célja, hogy a közös­ségi ház olyan regionális szel­lemi-módszertani központtá váljon, amely a cigányság pol­gárosodási folyamatát segítheti. Ezért hívtak tegnap össze meg­beszélést az épület felújítása ügyében. Az országos szakha­tóságok (Nemzeti Etnikai és Ki­sebbségi Hivatal, Művelődési és Közoktatási Minisztérium) képviselői azonban távol ma­radtak, a tanácskozáson csak Páva Zsolt pécsi polgármester és dr. Szűcs József megyei köz­gyűlési elnök jelent meg. Mint Kosztics István egyesü­leti elnök elmondta, 20 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a földszinten regionális múzeumot, könyvtárat és a ci­gány képzőművészek alkotásai számára elárusítóteret hozzanak létre. Az emelet egyetlen, kiállí­tásoknak, közösségi rendezvé­nyeknek otthont adó nagyterem maradna, míg a tetőtérben a ha­gyományos cigányszakmák (teknővájás, kosárfonás) kéz­művesműhelyeit kívánják kia­lakítani, de itt folyna a piacké­pesebb mesterségekre való át­képzés is. A beruházáshoz a Művelődési- és Közoktatási Minisztérium 2,5 millió, a me­gyei közgyűlés 300 ezer, a pécsi önkormányzat 220 ezer Ft-tal járult eddig hozzá. A tegnapi megbeszélés célja az lett volna, hogy a helyi és or­szágos vezetők további részt vállaljanak a felújítás finanszí­rozásában, de csak azt sikerült elérni, hogy Páva Zsolt ígérete szerint januárban az országos hatóságok bevonásával vissza­térnek a kérdésre, és aláírnak egy megállapodást arról, ki mi­lyen mértékben támogatja majd a beruházást. Z. E. Teherautóval csak hétköznap? A rendőrség indítványozza, hogy jövőre júniustól tiltsák meg a tehergépjárművek hét­végi forgalmát, az önkormány­zatok pedig 30 kilométerben maximálják a lakott belterülete­ken megengedett maximális se­bességet. Tervezik még az ide­iglenes jogosítvány bevezetését is. Ezt az ORFK közbiztonsági főigazgatója közölte a sajtótájé­koztatóján. Túrós András vezérőrnagy elmondta, hogy az idén 3 száza­lékkal növekedett a közlekedési balesetek száma, ugyanakkor 9 százalékkal kevesebb halálos baleset történt. Alakuló ülés Mohácson (Folytatás az 1. oldalról) Az ülés szünetében hozott döntésüknek megfelelően a testület egyhangúan elfogadta, hogy Kuti István a miniszteri fizetés 80 százalékát, azaz havi 107 640 forintot kap 1994. december 12-től. Miután a testület tagjai kö­zül alpolgármester, vagy al­polgármesterek személyére egyelőre nem tudott javaslattal élni a polgármester, a meghí­vóban szereplő napirendek kö­zül e témát elnapolták. Viszont két lényeges kérdésben dönte­niük kellett a városatyáknak: a tervezett szennyvíztisztító megépítéséhez csak akkor kap­ják meg a pályázaton elnyert állami támogatást, ha a beru­házást még idén elkezdik. Az előirányzat szerint a 428 mil­liós munka a város költségve­tését 160 millióval terhelné, melyet a korábbi testület több­ségi szavazattal hozott állás- foglalása szerint hitelből lehet fedezni. Csollák István, Bánki Erik, dr. Németh Elemér, Vaj­dics László, dr. Dóra József, Lajdi Antalné, dr. Kemya Ist­ván, Czita Mátyás, dr. Heim Gáspár és Scheich Ferenc fej­tették ki véleményüket a beru­házás kapcsán, s több mint másfél órás tárgyalást köve­tően abban állapodtak meg, hogy csütörtökön egy munka­közi értekezletet követő rend­kívüli testületi ülésen kíván­nak határozatot hozni, fog- jon-e bele a város a megvalósí­tásba, vagy sem. A helyijáratú autóbuszok ta­rifaemelése menetrend szerint szerepel ilyenkor év vége táján az üléseken. Elfogadták a Pannon Volán Rt. kérelmét, mi szerint januártól 28-ról 35 fo­rintra emelik a menetjegyek árát, továbbá az 1995. évi költ­ségvetésből 540 ezer forint támogatást a szolgáltatónak a számított vesztesége pótlására. Berta Mária A VÉGLETEK FALUJA AZ ORMÁNSÁGBAN: KÓRÓS Világhírű templom és munkanélküliség Vajszlóhoz közel fekszik egy kis falu, amelyet rengeteg nyu­gat-európai turista keres fel minden évben világhírű kazet­tás temploma miatt, és ahol az egy főre eső átlagjövedelem 5000 forint körül mozog. Kórós az ormánsági falvak közül is az egyik legkülönö­sebb. Polgármesterét, Horváth Sándort a falu nagy többséggel választotta újra. Horváth Sán­dor kezdeményezésére a falu a közelmúltban elsőként csatla­kozott a falugondnoki hálózat­hoz, a polgármester tagja lett az Ormánságfejlesztő Társulat ve­zetőségének.- Meggyőződésem, hogy a következő években egyedül ne­hezen tudnánk fejlődni, sokkal inkább térségben. A Társulat 228 millió forintot nyert a tele­fonhálózat kiépítésére, jövőre talán már telefonunk is lesz. Most ugyanis egy 15 km-rel tá­volabbi falut, amit pár óra alatt megjárunk gyalog is, fél nap alatt lehet meghívni. Ugyanak­kor a PHARE előtt van erdőte­lepítési pályázatunk, mellyel ha sikerül pénzt kapnunk, meg­kezdhetnénk a parlagterületek betelepítését, ami munkát adna nagyon sok embernek a kör­nyéken. Mert tévhit az, mondja Hor­váth Sándor, hogy a mezőgaz­dasági jellegű ormánsági fal­vakban az embereknek vissza kell találniuk a földhöz. A régi birtokosok elköltöztek, s a Kó­róson lakók nagy része az ipar­ban helyezkedett el. Az asszo­nyokat elsők közt tették ki a pé­csi üzemekből, ahol dolgoztak, közülük ma is a legtöbb otthon van. Ám a falu itt is lépett: pá­lyázati pénzből vettek egy au­tót, amellyel több falubeli férfit szállítanak Pécsre, Sellyére dolgozni. Az elmúlt években az utak, járdák építése, középületek fel­újítása mellett igyekezett más módon is segíteni a lakosokon. A falugondnok a közös kocsival gyógyszert hozott, beteget szál­lított, bevásárlómat szervezett, kirándulni vitte az embereket, sőt, még egy-egy kulturális estre is. Mert Kórósról lehetet­len egy előadásra Vajszlóra, Siklósra, Pécsre utazni, vissza­felé ugyanis este már nincs busz. Áztán észrevették azt, hogy minden évben késik a csa­ládok kis földterületeinek megmunkálása, mert igásállat, gép nem volt a faluban. Vettek hát egy teljes gépsort - persze ezt is pályázati pénzből - ami­vel a lakók művelhetik földjei­ket. S az Adózással közös tör­pevízmű építése után most már csak a Rádfalvához vezető utat kellene megépíteni, akkor ugyanis Kórós 25 km-rel „köze­lebb kerülne” Pécshez.- Karácsonyra minden 18 év alatti gyermeknek és minden nyugdíjasnak adunk 1500-1500 forintot. Az idősek többsége egyedül élő, 7-8000 forintot kap kézhez havonta, itt elkép­zelhetetlen a 13 ezer forintos nyugdíj - szól a polgármester. Áldás a faluban a megmaradt összevont négy osztályos is­kola, ahol a polgármester a ta­nító. Azt mondja, évről évre te­hetségesebb gyerekek kerülnek ki a keze alól, egyre több a to­vábbtanuló. Akiknek nagy része talán egyszer vissza akar térni Kórósra. Jó volna, ha addigra már utak, működő telefonvona­lak fogadnák őket. S netán vál­lalkozók, akik eddig még a kö­zeli nagyobb községekben sem telepedtek meg a hiányzó inf­rastruktúra miatt. Ezt elkerü­lendő, Kórós is küzd a fejlődé­sért. Hogy a következő négy évben már ne csak a temploma legyen vonzó, útjai, házai újak, hanem lehetőségei is legalább átlag-magyarországiak. Sz. A. A x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom