Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-12 / 342. szám

1994. december 12., hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 5 Vállalkozók tanfolyama Sásdon Sikeres alapszintű vállalko­zói tanfolyam zárult a minap Sásdon a Baranya Megyei Vál­lalkozói Központ, a Budapesti Kertészeti Élelmiszeripari Egyetem és a Sásdi Falugazdá­szok szervezésében. Mezőgazdaságban vállalkozó vagy vállalkozni kívánó embe­rek vettek részt a tíz hetes fejtá­gítón, ahol megismerkedhettek a marketing, a számvitel, a pénzügy, az adó és a vállalkozá­sok indításához, működtetésé­hez szükséges kérdéssel. Schild Csabától, az egyik szervezőtől megtudhattuk, hogy a 20 ezer forint összköltségű tanfolyamból kétezer forintot kellett a vállalkozónak fizetni, a többit a Baranya Megyei Vál­lalkozói Központ adta. Éppen ezért többen is élhettek volna e lehetőséggel. Varga Lászlóné Bodolyabér- ről még csak a vállalkozóvá vá­lás lehetőségeit fontolgatja. Még nincs kimérve náluk a föld, de már rendelkeznek trak­torral, a mezőgazdaságban sze­retne tevékenykedni a család. Mint mondta, a tanfolyam el­végzéséig nem is látta ezeket a buktatókat, amelyekre az elő­adók felhívták a figyelmét. Papp Árpád Sásdról - szintén leendő vállalkozó - főállásban a gödrei téeszben dolgozik, de már az idén is megművelt 5 hektár földet. Jövőre szeretne főállásban a mezőgazdaságban dolgozni, kiegészítve eddigi te­vékenységét az állattartással. Nem is gondolta, mekkora je­lentősége van az üzleti tervnek és a piackutatásnak. Stepper Ferenc Sásdról egy mezőgazdasági kistermelő al­kalmazottjaként vett részt a tan­folyamon, s mint mondta, ez a tudás kellett volna neki 1987-ben az első, azóta már fel­számolt vállalkozásához. Megyeri Tiborné Megalakult a Mecsek Táncegyesület Egyesületet alakítottak a rövi­desen 40. születésnapját ünneplő pécsi Mecsek Táncegyüttes egy­kori és mai tagjai. A Mecsek Táncegyesület célja, hogy összehozza mindazokat, akiknek kapcsolata volt és van a néptánchoz. Különböző találko­zási alkalmak, foglalkozások ré­vén szeretné megszerezni a ro- konszenvezők szakmai, erkölcsi és anyagi támogatását. Az egyesület megalakításának ötletét az 1995. február 25-i 40. éves évforduló adta. A mai cso­port Molnár János művészeti irá­nyításával működik, és nemrég sikeres belgiumi szereplésen vett részt. Az egyesület ödete érdekli a Mecsek egykori alapítóit, így pl. Jill Imrét, az egyesület elnökét vagy Gemer Istvánt, aki a 14 tagú vezetőség egyik tagja. Utóbbi mondta el, más néptáncegyütte­sekhez is kapcsolódik egyesüle­tük, hiszen a Mecsek egykori tán­cosai mindig megjelentek más csoportokban is. Ma sincs köztük rossz értelmű rivalizálás, hiszen e csoportok kisegítik egymást tán­cosokkal, ruhákkal, közös fellé­péseket vállalnak. A kötődések sokrétűek azok számára, akik életük során kap­csolatba kerültek a néptánccal, népzenével. Rajtuk keresztül sze­retné most a Mecsek Táncegyesü­let kiszélesíteni társadalmi bázi­sát, támogatottságát. Az új egye­sület székhelye és fenntartója a DOZSO. SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁS A VILÁGŰRBEN A természet felé közelítenek Az információ tárolásának új lehetőségei Egyes elképzelések szerint ezentúl a világűrt kell igénybe venni a nagytelje­sítményű számítógépek to­vábbi korszerűsítéséhez, s ezt nem csak a földi környe­zet szennyezettsége indokol­hatja immár. A környezetszennyezés mellett - mely a szupertechno­lógiával készülő gépek minia­tűr alkatrészeinek előállítására is hatással van - indok lehet erre a Földön és a világűrben (ugyanazon anyagok eseté­ben) lezajló fizikai folyama­tok különbözősége is. Nem mindegy immár az sem, hogy a súlytalanság körülményei között tud-e egy cég előállí­tani alkatrészeket, vagy itt, földi körülmények között - ami persze Gagarin óta kizáró­lag anyagi kérdés. Mérnökök szerint a „high-tec”-ben dolgozók ér­deklődése előbb-utóbb a ter­mészetes információhordozók irányába fordul majd minden­képpen. A szervetlen anyagok in­formációtároló képessége és a fizikai lehetőségek egy idő után - az atomi szintek eléré­sekor - óhatatlanul felveti a további korszerűsítés és mini­atürizálás egyéb lehetőségeit, ez esetben pedig a legvalószí­nűbb kutatási terület a termé­szetben létező folyamatok mesterséges modellezése lesz. Ha ugyanis belegondolunk abba, hogy a DNS molekulák­ban milliárdnyi információ tá­rolódik, vagy hogy például a petesejt és a hímivarsejt egye­sülésekor egy élet milyen (és mennyi!) kódolt információ alapján indul el, máris egyér­telmű, hogy az információk tárolásában a jelenlegitől el­térő technológiák felé kell, hogy elinduljon az emberiség a különböző kutatásaival. Mindez persze etikai prob­lémákat is felvet - elsősorban, hogy szabad-e modellezni, majd mesterségesen előállí­tani az élő sejthez, netán szer­vezethez hasonló, vagy szer­kezetében azokkal azonos gé­peket? S itt persze, nemcsak a robotvilág „elszabadulásáról” szóló víziók megvalósulása, de az alapvető emberi, etikai normák megsértése is felvet­het különböző újabb és újabb kérdéseket. P. Zs. TIZEDIK ÉVE TUDÓSÍTJA PÉCSRŐL A KRÓNIKÁT Dupla nívódíjat kapott a pécsi rádiós Két nívódíjat is átvehetett a minap Budapesten a „Rádió­zás Napján” Belénessy Csaba, a Kossuth Rádió Krónika című hírműsorának pécsi tu­dósítója, a Magyar Rádió munkatársa. Mint Belénessy Csabától megtudtuk, az indoklás szerint a „pártatlan, szakszerű tájékozta­tás érdekében végzett folyama­tos kiemelkedő munkáért” járó oklevelet a Krónika szerkesztő­ségének tagjaként, a nívódíjat pedig a Helykereső című, általa csak „szocio-műsorként” jel­lemzett adás stábjával közösen kapta meg.- Fontos számomra mindkét megtiszteltetés, hiszen a Hely­keresőben jobbára olyan té­mákról szólok, amelyek egyéb­ként nem nagyon kapnak teret a Magyar Rádióban, míg a Kró­nikát immár tizedik éve tudósí­tom Pécs és a megye történései­ről. A hírműsor munkatársaként négy választást és egy rendszer- váltást csináltam végig. Mint a tudósító mondja, a tíz év alatt, e fontos és kényes tör­ténésekről szóló tudósításai kapcsán egyetlen reklamációval sem keresték meg. Pontosab­ban: egyszer ugyan kifogásolták az általa a rádióban elmondot­takat - de végül elismerték, igaza van, a tényeket közölte.- Az SZDSZ jeles képviselője, Kis János tartott egy előadást '92 őszén a pécsi Művészetek Házában, mely után a tudósítá­somban elmondtam, hogy a po­litikus Pécsett a baloldal felé való nyitás politikáját hirdette meg. A párt köreiből hamar ér­kezett a jelzés: vagy félreértet­tem, amit Kis János mondott, vagy rosszul hallottam, mert szó sincs ilyesmiről. Erre felküld- tem Pestre az előadás teljes hanganyagát, hogy ők is meg­győződhessenek róla: csak azt mondtam el, ami az előadásban, illetve az utána készült interjú­ban elhangzott. Lovagiasak vol­tak, mert rövidesen visszaüzen­ték, tényleg igazam van - ami­ről egyébként idén májusban újra csak megbizonyosodhattak, akik figyelemmel kísérik a ma­gyarországi politikai mozgáso­kat. Pauska Zs. Korszerű utastájékoztatás A MÁV Rt. Pécsi Üzletigaz­gatósága a pécsi vasútállomás utascsamokában ez évben he­lyezett üzembe két utastájékoz­tató fényújságot, amelyek a Pécsről induló vonatok menet­rendjéről, a MÁV szolgáltatá­sairól, a kedvezményekről és a késésekről informálnak. Ha­sonló berendezést helyeztek el októberben a felújított Rákóczi úti MÁV-jegyirodában. Kardos Tibor, az üzletigazga­tóság titkárságvezetője el­mondta, hogy a színvonalas utastájékoztatás érdekében a közeljövőben az egyik InterCity vonat büfékocsijában felszerel­nek egy - a budapesti metró szerelvényein már működőkhöz hasonló - fényújságot, amit kedvező tapasztalatok esetén a többi InterCityn is elhelyeznek majd. A megyeszékhelyek pá­lyaudvarait is szeretnék hasonló berendezésekkel ellátni. Mivel a MÁV nincs olyan pénzügyi helyzetben, hogy e terveit önállóan megvalósítsa, felkínálták a pécsi vállalatoknak azt a lehetőséget, hogy tevé­kenységüket a fényújságokon reklámozhassák. Elképzelhető­nek tartják azt a megoldást is, hogy reklámcégek saját fényúj­ságaikat helyezzék el a régió és a Balaton-part állomásain, hi­szen ez az utasok és a reklám­cégek érdekeit egyaránt szol­gálja, valamint a MÁV-nak is bevételt jelent. Z. E. MÉTERÁRU! 20-70 Vos KARÁCSONYI VÁSÁR azaz textilek vagy vagy mfi/m mú/m Csak ez a kétféle ár van! SZXLWA Pécs, Teréz u. 6. .Szombat és vas Segít a nyúltenyésztés Az utóbbi időkben kezd csak nyereségessé válni a nyúltartás a Pusch-házaspárnak Fotó: Tóth A két évvel ezelőtt megala­kult Baranyai Gazdák Kft. fő célként tűzte maga elé, hogy a falun élő megváltozott képes­ségű embereknek nyújtson munkalehetőséget. Azoknak, akik nehezen mozdulhatnak ki otthonról, viszont akarnak, és - ha korlátozott mértékben is, de - tudnak dolgozni. Mánfán Pusch Antal és a fe­lesége nyulakat tart. Jelenleg viszonylag magas, 160 forint körül mozog a kilónkénti átvé­teli ár. Állományuk közel 40 anyanyúlból áll. A házigazda odabiceg a saját készítésű ketrecekhez, hogy megmutathassa a napokban szü­letett kicsinyeket. A kis udvar­ban több nyúlketrec sorakozik egymás mellett.- Ilyen sok még nem is volt - meséli a feleség, majd számolni kezd: ha levonja a takarmány és a széna árát, bizony, havonta csak néhány ezer forint marad tisztán. Amiért talán mégis megéri a napi 5-6 órai munkát vállalni, az az, hogy a kft. havi ezer forint úgynevezett alap­munkadíjat fizet, és a napi átvé­teli áron felül 20 forintot felárat ad.- Régebben jól ment még a demizsonfonás is, de ma már nincs rá nagy szükség - egészíti ki felesége mondandóját Pusch Antal. Két évvel ezelőtt a Bara­nyai Gazdák Kft. megrendelé­sére több száz demizsont font be évente. Ma ez a szám már je­lentősen lecsökkent. A Baranyai Gazdák Kft. az úgynevezett célüzemek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a rokkantak foglalkoztatásáért ál­lami támogatást kapnak. A nyúltartással foglalkozók zöme Komlón és környékén la­kik. Hajó az idő, az egész napot a birtokon töltik, ahol a kertben ólak is állnak. A kft. tagjai kö­zött élnek Hidason, Hosszúhe­tényben is, de a hálózatot to­vább szeretnék bővíteni. Az ügyvezető igazgató vélekedése szerint felfutóban van a baromfi ágazat, ezért talán a baromfi te­nyésztésébe is belefognak. A tápról a kft. gondoskodik, és nagyobb mennyiségben ki is szállítja a tenyésztőknek.. Ter­veik között szerepel azonban egy tápkeverő létesítése is, amely csökkentheti a költsége­ket. A mintegy nyolcvan tagból 45-en a mezőgazdasággal fog­lalkoznak, a többiek a lakatos­üzemben illetve az építőbrigád­ban dolgoznak. A kft. tevékeny­ségét egy kis ruhaüzlet egészíti ki. Úgy tűnik, a hátrányos hely­zetűek, akik kevés munkalehe­tőség között választhatnak, örülnek ennek a megoldásnak is. Igaz, ezért a nyugdíjkiegészí­tésért keményen meg kell dol­gozni. P. E. LIBERALIZÁLTÁK A TARTÁST - EBEK VIADALA Kutyaharapást nem szőrivel - börtönnel Ha történetesen a közúti for­galomban résztvevők szeren­csétlen kimenetelű baleset elői­dézői, a szankció akár börtönbe is kíséri a figyelmetlen tettest. De miként reagál a joggyakorlat és az államigazgatás, ha egy ut­cára engedett kutya szájkosár nélkül sétáltatott eb okoz mara­dandóan súlyos sérülést? A kér­dés jogos akkor, amikor - Pé­csett becslések szerint közel 60 ezer kutya ellenére - az állattar­tási morál számos esetben meg sem közelíti az elvárhatót. Már­pedig ez is a polgárok (megren­dült) biztonságérzetének ere­dője, noha mindez korántsem az ösztöneinek engedelmeskedő négylábúakon, hanem fele­lőtlen gazdáikon múlik. Sajnálatos tény, hogy a kö­zelmúltban megnőtt a kutyaha- rapásos, sérüléssel végződő ese­tek száma. Pécsett tavaly 30 esetben indult szabálysértési el­járás kutyatulajdonosok ellen; a kiszabott bírságok összege 2 és 10 ezer forint között volt. A rendőrség egyelőre egyetlen esetben folytat eljárást, gondat­lanságából elkövetett súlyos testi sértés miatt. Ha a kutya értékes bundából harap ki darabot - volt rá példa -, polgári peres vonatkozásban kártérítési igénnyel élhet a sér­tett, tudtuk meg Wirt Bélától, a pécsi Városi Bíróság elnökétől. A gondatlanságból elkövetett - ha a történetesen nekilódult ku­tyát nem fékezi meg gazdája - súlyos testi sértést viszont bün­tetőjogi vonatkozásban ismeri a joggyakorlat. A vétség megál­lapításakor a közérdekű munká­tól való eltiltás vagy a pénzbün­tetés mellett egy évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik az ebtulajdonost. A maradandó, vagy súlyos egészségi romlást előidéző esetben 3, életveszé­lyes sérüléskor pedig akár 5 évig tetjedő szabadságvesztés lehet a következmény. A bűn- cselekmény megállapításához azonban szükséges az ok-oko­zati összefüggés bizonyítása. A szekszárdi bíróság tár­gyalta a pécsi kisfiú esetét, akit két esztendeje a műszaki főisko­lánál támadott meg egy ügyvéd- jelölt hölgy két, póráz nélkül sé­táltatott farkaskutyája. Dr. Pa­taki Árpád elnök a gondatlan­ságból elkövetett súlyos testi sértésért több tízezer forintnyi pénzbüntetést szabott ki. A kedvtelésből tartott állatok tartását szabályozó új, tavaly hatályba lépett pécsi rendelet egyébiránt éppenséggel libera­lizálta az ebtartást. A korábbi- tikkal ellentétben nem szüksé­ges már a társasházban lakók többségének hozzájárulása, csakis egynél több kutya esetén. A harapós kutyákhoz továbbra is szájkosár dukál, de az állat harapós voltának eldöntését végsősoron tulajdonosára bízza a rendelet. Egyfelől valóban rendkívül kevés a kutyafuttató, másfelől a vonatkozó jogszabá­lyok betartatásának máig nem akadt hatékony gazdája a vá­rosban. A feladat a közismerten létszámhiánnyal küzdő Közte­rület-felügyeletre és az önkor­mányzat mezőgazdasági cso­portjára hárult. Az ebtartók ma­gatartásán pedig vajmi keveset változtathatnak. Mindez a rendőrségnek is csak akkor „asztala”, ha már bekövetkezett a bűncselek­mény, jegyezte meg Harmati Béla városi rendőrkapitány-he­lyettes. Hozzátette, miután pél­daként az ún. harci kiképzésű kutyák értékesítése, sőt tenyész­tése is tilos, amennyiben a rendőrség tudomást szerez róla, azonnal megteszi a szükséges lépéseket. Az újsághirdetések között itt-ott találkozni újabban el­adásra kínált harci ebekkel, s nem kevés pletyka kering arról, hogy egyes pécsi ebtartók a vi- adaloztatásával toldják meg a családi kasszát. Tröszt E. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom