Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-05 / 305. szám

8 üj Dunäntüli napló Riport 1994. november 5., szombat A szőlőnek látnia kell a Napot Az ősök az 1700-as évek kö­zepén németföldről indultak ke­letre. Hogy mi irányította útju­kat, ma már kinyomozhatatlan, mindenesetre tény, hogy a Tif- fán-család Villánykövesden épített új otthont. Az is a törté­nethez tartozik, hogy Tiffánnék magukkal hozták a fejlett fran­cia, német szőlő- és borkultúrát, s talán az sem véletlen, hogy éppen a Villányi-hegység lan­káit, a szelíd dombokat válasz­tották a szőlőtermesztéshez. Tiffán Ede, a nagyhírű család mai nesztora büszke az elő­dökre, s örömmel tölti el, hogy a Tiffánok újra maguknak dol­gozhatnak, s ezt a nemes mes­terséget úgy folytathatják, ahogy szakértelmük és legjobb belátásuk megkívánja.- Talán nem kell nagyon részleteznem, hogy a magyar borászkodás évtizedeken ke­resztül tömegtermelésre ren­dezkedett be, amely párosult a gyenge minőséggel. Ezen nem lehetett csodálkozni, hiszen a keleti, főleg a szovjet piac vevő volt ezekre a borokra is. Nekem szerencsém volt, mert a villányi termelőszövetkezetben az én kis megszállottságommal, szőlősze- retetemmel lehetőséget kaptam, hogy dicsőséget hozzak a gaz­daságnak, s úgy alakítsam ki a szőlészetet, a borászatot, ahogy akarom. Tiffán Ede életében ezek az 1980-as esztendők meghatáro­zókká váltak, a kertészeti egye­temi diplomával rendelkező szőlész-borász szabad kezet ka­pott. Az 1967-ben vásárolt 600 négyszögöl szőlője mellett egy több hektáros „saját” területe volt. Ez olyan előiskola lett, ahol „a boralkotás minden mo­mentumát sikerült kipróbál­nom”. Visszakanyorodott pél­dául ahhoz a nagyon régi, ha­gyományosan villányi eljárás­hoz, amit a bor sározásának hívnak.- Ennek az a lényege, hogy a szőlő erjedjen le a fakáciban, azaz a fakádban, az ezt követő második erjedésnél, amely már nem jár nagy mozgással, a ká­dat lefojtjuk úgy, hogy a tetejét szőlőlevelekkel, majd meszes sárral, egy-másfél centiméter vastagon lefedjük. Ez a sár ter­mészetesen nem kerül kapcso­latba a borral, de a levegőtől elzárja a kádat, így megakadá­lyozza az oxidációt, az ecetese- dést, viszont elősegíti a tej- sav-baktériumok kialakulását. Amikor kiveszi az ember a kalap alól a bort, akkor sokkal fino­mabb, kellemesebb, lágyabb italt kap.-Lehet, hogy ez az egyik titka a villányi bornak?- Valóban. A másik titka, hogy hol van a szőlőültetvény, milyen a fekvése, megfelelő-e a tápanyag ellátássá, milyen a művelési mód. Egy kékoportó- nál például legalább 5000 tőke kell, mert csak akkor ad megfe­■ lelő minőséget. Azonban fontos a rügyszám: az országban pél­dául a cabernet terhelése 12-20 rügy között van négyzetméte­renként, nálam a tőkénkénti terhelés mindössze 3-5 rügy. De megfogadtam azt a francia szakmai tanácsot is, hogy a sző­lőnek látnia kell a Napot. Az ül­tetvényeimben látják... Nem kevésbé fontos dolog a szüret időpontjának megválasztása: amikor mások már szüreteltek, mi permeteztünk, védekeztünk a szürkerothadás ellen, amikor pedig szüretre került sor, akkor megválogattuk a szőlőt. A nem egészséges szőlő rendkívüli mértékben rontja a minőséget. Azt a minőséget, amelynek megalapozása a metszőollóval kezdődik. Tiffán Ede e mondat végén huncutul elmosolyodik, s el­mondja, abban az időben leta­gadta, hogy visszafogja az ül­tetvények termőképességét. Igaz, némileg kevesebb szőlő termett, de az olyan volt, amiből jó bort lehet alkotni.- Szerencsém volt, mert ak­koriban a szőlő- és a borszakma Már saját palackozású borokat is rejt az 1000 hektó befogadású pince Fotók: Tóth kétfelé vált: a szőlésznek az volt az érdeke, hogy sokat termeljen, mert tervet kellett teljesíteni, a borásznak pedig, hogy abból a silány anyagból valamit kihoz­zon. Én pedig olyan szituáció­ban dolgozhattam, hogy a met­szőólló is a kezemben volt és hordódugó is. Tiffán Ede 1991. januárjától lett önálló - igaz, már egy évvel korábban elkezdte palackozni és forgalmazni a saját borait -, ami azt jelenti, hogy jelenleg a fiával van egy családi társasága, s holland kereskedőkkel, szak­emberekkel - többek között Eric Sauter-rel és Jan Van Lis- sum-mal, akiknek hálás, mert formálták ízlését - közösen egy Az erjesztőtartályokban át- mentődnek az ízek ... kis vegyesvállalata, amely Hol­landiában értékesíti boraikat. A Tiffán's címkéjű vörösborokat Magyarországon a Vinárium Kft. hozza forgalomba, az igé­nyes borivók találkozhatnak ezekkel az üzletekben, de első­sorban a többcsillagos szállo­dákban szolgálják fel. A Tiffán család évekkel ez­előtt Villánykövesdről, költö­zött Villányba, házuk nem hi­valkodó, a szobák berendezése mértéktartó, de ízléses. Az em­ber azt gondolná, hogy ilyen hí­res embernek igazán jól megy, idénymunkások tucatjait fog­lalkoztatja, így egy kissé meg­lepett, hogy október második felében, a szüret kellős közepén a fiával és mindössze egy segí­tővel dolgoztak a pincében. Persze arról nincs szó, hogy Ede panaszkodna, egyébként sem az a fajta, de a beruházás sok pénzt elvisz. A pince épüle­tében még sok minden ideigle­nes, de a négy rozsdamentes tar­tály már működik, ezek olyan erjesztési eljárást tesznek lehe­tővé, hogy "átmentődnek azok az értékek, illat- és ízanyagok, amiket a természet a szőlőben megteremtett”.- Öt hektáros területen ter­melünk szőlőt, s ehhez vásáro­lunk még kistermelőktől, akikkel hosszútávú kapcsolatunk van. Ők négyen vannak, s vállalták, hogy olyan szisztéma alapján művelik a szőlőt - de nem ritkán náluk én metszek, csinálom a növényvédelmet, -, ahogy aján­lom. Énnek ellenértékeként eze­kért a szőlőkért a mindenkori piaci ár dupláját is hajlandó vagyok megfizetni.- Mennyi bor kerül ki évente a Tiffán-pincészetből?-A vásárolt szőlővel együtt 500 hekt óliter, ami olyan 50-60 ezer palack bort jelent. Hozzá­teszem, ennél sokkal többet nem is akarok, legfeljebb 100 ezer palackig megyek el, mert a mi­nőségre szeretném helyezni a hangsúlyt. A szakma azt tartja, hogy Tiffán Ede vörösborai a legjob­bak között vannak az ország­ban. A villányi borász szerint ez lehet, hogy így van, de ő a mos­taninál is jobb borokat szeretne alkotni. Minőség fölötti minő­séget. Ennek a célnak a szolgá­latában kezdett foglalkozni bar­rikolt borokkal. Mit jelent a barrik-eljárás? Lényege nagyon leegyszerű­sítve, hogy a bor olyan kocsány- talan tölgyfából készült kiége­tett hordóban érlelődik, amely­nek cserző- és ízanyagai 6-24 hónap alatt feloldódnak, gazda­gítva a nedűt. A barrikolt bor előállítása meglehetősen „ma- cerás”, s ez az árában is meg­nyilvánul.-Az Ön minőségre irányuló törekvéseit visszaigazolják a borversenyek.- Amire nagyon büszke va­gyok, hogy aranyérmet nyertem a londoni Sunday Times bor- fesztiválján, s hogy Amszter­damban Kelet-Európa legjobb vörösbora címet kapta az 1992-es barikolt Cabemet Sau- vignon-om.- Kellenek a borversenyek?-Hogyne! Egyrészt a kont­roll, másrészt a visszajelzés mi­att felénk és fogyasztók felé egyaránt. Tiffán Ede alapító tagja a Magyar Borakadémiának, an­nak a gréniumnak, amely célul tűzte a magyar borkultúra hely­reállítását, valamint a Custodes Vinorum de Villany Borrend­nek, amely a villányi borokat őrzi. Baranya küldötteként az Európa Tanács egyik szerveze­tének, a Bortermelő Régiók Eu­rópai Konferenciájának munká­jában vesz részt, s ezen belül tagja a Európai Borút-tanácsnak is.- Most azon dolgozunk, hogy a villányi régióban is legyen borút. Hét önkormányzat létre­hozta a Villány-Siklósi Borút Egyesületet - engem választot­tak elnöknek -, ezt a programot a Baranya Megyei Közgyűlés felkarolta, s a megyei Tourin- form hathatós segítségét is él­vezzük.-Mi hiányzik a Borút-prog- ram megvalósulásához?-Az, hogy nem harminc év­vel ezelőtt kezdtük. Ezen túl pe­dig, az emberek anyagi ereje. Tiffán Ede szerelmese a sző­lőnek, a bornak, s szívvel-lélek- kel támogat minden olyan kez­deményezést, amely ezek szol­gálatába állíthatók. Ami a jövőt illeti: nem titkolja dinasztikus elképzeléseit. Fia, Zsolt a ga­rancia rá. Ő pedagógus, de édesapja mellett kiváló szőlész- szé, borásszá szeretne válni.- Tőle többet tanulhatok, mint a könyvekből. Elfogultság­gal is illethetnek, de apa az or­szágban a legjobb. Roszprim Nándor Magyarul - magyarán A nagykötőjel Akik nem ismerik, azoknak bemutatom, mivel ilyen nevű írásjel is van a Szavak és szóré­szek közötti írásjelek (Fejezet­cím a HSz-ban) sorában. Bizo­nyára akadnak, akik eddig nem hallottak róla. Ezt abból gondo­lom, hogy a magyar szakos ta­nárjelöltek tanulmányaik kezde­tén, amikor a magyar helyesí­rási ismereteket ismételtük, ak­kor hallottak róla először. Nemrég egy újságíró barátom vallotta be, hogy ő se ismeri. Úgy tudja, hogy ez a gondolat­jel másik elnevezése. Alakjára nézve csakugyan fönnáll a ha­sonlóság. A „nagy” előtag azt jelenti, hogy szemmel láthatóan hosz- szabb (a HSz-ban 5 mm), mint a „kötőjel”. A gondolatjeltől ab­ban különbözik, hogy sem előtte, sem utána nem hagyunk ki betűhelyeket. Ezt nyilván el­sősorban a nyomtatott szöveg­ben lehet érzékeltetni, a hosszú­ságot kézírásban is. A nagykötőjelet a következő esetekben használjuk: a. / Két vagy több nép (nyelv) nevének összekapcsolásában: magyar—angol (szótár), Oszt­rák—Magyar Monarchia, Ma­gyar—Finn Baráti Társaság stb. Az ilyen alakulatok utolsó tag­jához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: a magyar—an­golban (ti. szótárban), ma­gyar—németes (ti. szakos). b. / Két vagy több tulajdonnév kapcsolatának jelölésére: Bar­tók—Kodály (művek), FTC—PMSC (mérkőzés). A toldalékokat itt is kötőjel nélkül kapcsoljuk az utótaghoz: a Had- rovics—Gáldiban (ti. szótár­ban). Kiskötőjelet használunk, ha egyetlen személynek van össze­tett vezetékneve: Rippl-Rónai József, Szádeczky-Kardos Samu, Konkoly-Thege Aladár. c. / Olyan szavak között, ame­lyek valamitől valameddig (tér és idő) viszonyt jelölnek: Buda­pest—Bécs légijárat, Duna—Tisza-csatorna, 1990—94. évi, a 250—65. olda­lon, az 1—IV. osztályban, a ta­vasz—nyár folyamán, októ­ber—november hónapban. A toldalékok kapcsolása a fentiek szerint történik az utolsó (esetleg mindkét) taghoz: pécs—budapesti, kelet—nyu­gati, az első—negyedikben. De: az I—IV.-ben a sorszámnevet: negyedik (ponttal jelöljük.) Ugyanígy az oldalszámon is: a 250—51,-en (ti. ötvenegyedik oldalon). A keltezésben, a történelmi évszámokban elmarad a pont: 1848—49-ben, 1914—18-as, 1994-i. Kiskötőjelet teszünk, ha a kapcsolat hozzávetőlegességet, vagylagosságot fejez ki: négy-öt ember volt ott, 5-10 perc múlva itt leszek stb. d. / Végül nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzései között: Apolló—11, Szo­juz—14, T—34, TU—154. Az ilyen alakulatokhoz minden tol­dalékot kötőjellel kapcsolunk: Apolló—11-es, Szojuz—14- ben, T—34-et, TU—154-gyel stb. Száz szónak is egy a vége: szabály írja elő a kis- és nagy­kötőjel használatát, valamint egymástól való megkülönbözte­tését. A gondolatjelről majd legközelebb. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés november 14-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. Az október 22-i lapban közölt rejtvény nyerte­sei: Az 500 Ft-os utalványt nyerték: Dienes Gyula, Pécs, Pollack M. u. L, Lehoczky József Kökény, Rózsahegyi Vilmos, Pécs, Nagy Lajos kir. u. 8/b., Sülé Károly, Szigetvár, Szabadság u. 77., Tóth Katalin, Sumony, Petőfi u. 25. Az 5.000 Ft-os betétkönyvet: Varga Zoltán, Pécs, Margit u. 19. nyerte. Az utalványok átvehetők a Szigetvári Takarék- szövetkezet fiókjaiban. k k

Next

/
Oldalképek
Tartalom