Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-05 / 305. szám
8 üj Dunäntüli napló Riport 1994. november 5., szombat A szőlőnek látnia kell a Napot Az ősök az 1700-as évek közepén németföldről indultak keletre. Hogy mi irányította útjukat, ma már kinyomozhatatlan, mindenesetre tény, hogy a Tif- fán-család Villánykövesden épített új otthont. Az is a történethez tartozik, hogy Tiffánnék magukkal hozták a fejlett francia, német szőlő- és borkultúrát, s talán az sem véletlen, hogy éppen a Villányi-hegység lankáit, a szelíd dombokat választották a szőlőtermesztéshez. Tiffán Ede, a nagyhírű család mai nesztora büszke az elődökre, s örömmel tölti el, hogy a Tiffánok újra maguknak dolgozhatnak, s ezt a nemes mesterséget úgy folytathatják, ahogy szakértelmük és legjobb belátásuk megkívánja.- Talán nem kell nagyon részleteznem, hogy a magyar borászkodás évtizedeken keresztül tömegtermelésre rendezkedett be, amely párosult a gyenge minőséggel. Ezen nem lehetett csodálkozni, hiszen a keleti, főleg a szovjet piac vevő volt ezekre a borokra is. Nekem szerencsém volt, mert a villányi termelőszövetkezetben az én kis megszállottságommal, szőlősze- retetemmel lehetőséget kaptam, hogy dicsőséget hozzak a gazdaságnak, s úgy alakítsam ki a szőlészetet, a borászatot, ahogy akarom. Tiffán Ede életében ezek az 1980-as esztendők meghatározókká váltak, a kertészeti egyetemi diplomával rendelkező szőlész-borász szabad kezet kapott. Az 1967-ben vásárolt 600 négyszögöl szőlője mellett egy több hektáros „saját” területe volt. Ez olyan előiskola lett, ahol „a boralkotás minden momentumát sikerült kipróbálnom”. Visszakanyorodott például ahhoz a nagyon régi, hagyományosan villányi eljáráshoz, amit a bor sározásának hívnak.- Ennek az a lényege, hogy a szőlő erjedjen le a fakáciban, azaz a fakádban, az ezt követő második erjedésnél, amely már nem jár nagy mozgással, a kádat lefojtjuk úgy, hogy a tetejét szőlőlevelekkel, majd meszes sárral, egy-másfél centiméter vastagon lefedjük. Ez a sár természetesen nem kerül kapcsolatba a borral, de a levegőtől elzárja a kádat, így megakadályozza az oxidációt, az ecetese- dést, viszont elősegíti a tej- sav-baktériumok kialakulását. Amikor kiveszi az ember a kalap alól a bort, akkor sokkal finomabb, kellemesebb, lágyabb italt kap.-Lehet, hogy ez az egyik titka a villányi bornak?- Valóban. A másik titka, hogy hol van a szőlőültetvény, milyen a fekvése, megfelelő-e a tápanyag ellátássá, milyen a művelési mód. Egy kékoportó- nál például legalább 5000 tőke kell, mert csak akkor ad megfe■ lelő minőséget. Azonban fontos a rügyszám: az országban például a cabernet terhelése 12-20 rügy között van négyzetméterenként, nálam a tőkénkénti terhelés mindössze 3-5 rügy. De megfogadtam azt a francia szakmai tanácsot is, hogy a szőlőnek látnia kell a Napot. Az ültetvényeimben látják... Nem kevésbé fontos dolog a szüret időpontjának megválasztása: amikor mások már szüreteltek, mi permeteztünk, védekeztünk a szürkerothadás ellen, amikor pedig szüretre került sor, akkor megválogattuk a szőlőt. A nem egészséges szőlő rendkívüli mértékben rontja a minőséget. Azt a minőséget, amelynek megalapozása a metszőollóval kezdődik. Tiffán Ede e mondat végén huncutul elmosolyodik, s elmondja, abban az időben letagadta, hogy visszafogja az ültetvények termőképességét. Igaz, némileg kevesebb szőlő termett, de az olyan volt, amiből jó bort lehet alkotni.- Szerencsém volt, mert akkoriban a szőlő- és a borszakma Már saját palackozású borokat is rejt az 1000 hektó befogadású pince Fotók: Tóth kétfelé vált: a szőlésznek az volt az érdeke, hogy sokat termeljen, mert tervet kellett teljesíteni, a borásznak pedig, hogy abból a silány anyagból valamit kihozzon. Én pedig olyan szituációban dolgozhattam, hogy a metszőólló is a kezemben volt és hordódugó is. Tiffán Ede 1991. januárjától lett önálló - igaz, már egy évvel korábban elkezdte palackozni és forgalmazni a saját borait -, ami azt jelenti, hogy jelenleg a fiával van egy családi társasága, s holland kereskedőkkel, szakemberekkel - többek között Eric Sauter-rel és Jan Van Lis- sum-mal, akiknek hálás, mert formálták ízlését - közösen egy Az erjesztőtartályokban át- mentődnek az ízek ... kis vegyesvállalata, amely Hollandiában értékesíti boraikat. A Tiffán's címkéjű vörösborokat Magyarországon a Vinárium Kft. hozza forgalomba, az igényes borivók találkozhatnak ezekkel az üzletekben, de elsősorban a többcsillagos szállodákban szolgálják fel. A Tiffán család évekkel ezelőtt Villánykövesdről, költözött Villányba, házuk nem hivalkodó, a szobák berendezése mértéktartó, de ízléses. Az ember azt gondolná, hogy ilyen híres embernek igazán jól megy, idénymunkások tucatjait foglalkoztatja, így egy kissé meglepett, hogy október második felében, a szüret kellős közepén a fiával és mindössze egy segítővel dolgoztak a pincében. Persze arról nincs szó, hogy Ede panaszkodna, egyébként sem az a fajta, de a beruházás sok pénzt elvisz. A pince épületében még sok minden ideiglenes, de a négy rozsdamentes tartály már működik, ezek olyan erjesztési eljárást tesznek lehetővé, hogy "átmentődnek azok az értékek, illat- és ízanyagok, amiket a természet a szőlőben megteremtett”.- Öt hektáros területen termelünk szőlőt, s ehhez vásárolunk még kistermelőktől, akikkel hosszútávú kapcsolatunk van. Ők négyen vannak, s vállalták, hogy olyan szisztéma alapján művelik a szőlőt - de nem ritkán náluk én metszek, csinálom a növényvédelmet, -, ahogy ajánlom. Énnek ellenértékeként ezekért a szőlőkért a mindenkori piaci ár dupláját is hajlandó vagyok megfizetni.- Mennyi bor kerül ki évente a Tiffán-pincészetből?-A vásárolt szőlővel együtt 500 hekt óliter, ami olyan 50-60 ezer palack bort jelent. Hozzáteszem, ennél sokkal többet nem is akarok, legfeljebb 100 ezer palackig megyek el, mert a minőségre szeretném helyezni a hangsúlyt. A szakma azt tartja, hogy Tiffán Ede vörösborai a legjobbak között vannak az országban. A villányi borász szerint ez lehet, hogy így van, de ő a mostaninál is jobb borokat szeretne alkotni. Minőség fölötti minőséget. Ennek a célnak a szolgálatában kezdett foglalkozni barrikolt borokkal. Mit jelent a barrik-eljárás? Lényege nagyon leegyszerűsítve, hogy a bor olyan kocsány- talan tölgyfából készült kiégetett hordóban érlelődik, amelynek cserző- és ízanyagai 6-24 hónap alatt feloldódnak, gazdagítva a nedűt. A barrikolt bor előállítása meglehetősen „ma- cerás”, s ez az árában is megnyilvánul.-Az Ön minőségre irányuló törekvéseit visszaigazolják a borversenyek.- Amire nagyon büszke vagyok, hogy aranyérmet nyertem a londoni Sunday Times bor- fesztiválján, s hogy Amszterdamban Kelet-Európa legjobb vörösbora címet kapta az 1992-es barikolt Cabemet Sau- vignon-om.- Kellenek a borversenyek?-Hogyne! Egyrészt a kontroll, másrészt a visszajelzés miatt felénk és fogyasztók felé egyaránt. Tiffán Ede alapító tagja a Magyar Borakadémiának, annak a gréniumnak, amely célul tűzte a magyar borkultúra helyreállítását, valamint a Custodes Vinorum de Villany Borrendnek, amely a villányi borokat őrzi. Baranya küldötteként az Európa Tanács egyik szervezetének, a Bortermelő Régiók Európai Konferenciájának munkájában vesz részt, s ezen belül tagja a Európai Borút-tanácsnak is.- Most azon dolgozunk, hogy a villányi régióban is legyen borút. Hét önkormányzat létrehozta a Villány-Siklósi Borút Egyesületet - engem választottak elnöknek -, ezt a programot a Baranya Megyei Közgyűlés felkarolta, s a megyei Tourin- form hathatós segítségét is élvezzük.-Mi hiányzik a Borút-prog- ram megvalósulásához?-Az, hogy nem harminc évvel ezelőtt kezdtük. Ezen túl pedig, az emberek anyagi ereje. Tiffán Ede szerelmese a szőlőnek, a bornak, s szívvel-lélek- kel támogat minden olyan kezdeményezést, amely ezek szolgálatába állíthatók. Ami a jövőt illeti: nem titkolja dinasztikus elképzeléseit. Fia, Zsolt a garancia rá. Ő pedagógus, de édesapja mellett kiváló szőlész- szé, borásszá szeretne válni.- Tőle többet tanulhatok, mint a könyvekből. Elfogultsággal is illethetnek, de apa az országban a legjobb. Roszprim Nándor Magyarul - magyarán A nagykötőjel Akik nem ismerik, azoknak bemutatom, mivel ilyen nevű írásjel is van a Szavak és szórészek közötti írásjelek (Fejezetcím a HSz-ban) sorában. Bizonyára akadnak, akik eddig nem hallottak róla. Ezt abból gondolom, hogy a magyar szakos tanárjelöltek tanulmányaik kezdetén, amikor a magyar helyesírási ismereteket ismételtük, akkor hallottak róla először. Nemrég egy újságíró barátom vallotta be, hogy ő se ismeri. Úgy tudja, hogy ez a gondolatjel másik elnevezése. Alakjára nézve csakugyan fönnáll a hasonlóság. A „nagy” előtag azt jelenti, hogy szemmel láthatóan hosz- szabb (a HSz-ban 5 mm), mint a „kötőjel”. A gondolatjeltől abban különbözik, hogy sem előtte, sem utána nem hagyunk ki betűhelyeket. Ezt nyilván elsősorban a nyomtatott szövegben lehet érzékeltetni, a hosszúságot kézírásban is. A nagykötőjelet a következő esetekben használjuk: a. / Két vagy több nép (nyelv) nevének összekapcsolásában: magyar—angol (szótár), Osztrák—Magyar Monarchia, Magyar—Finn Baráti Társaság stb. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: a magyar—angolban (ti. szótárban), magyar—németes (ti. szakos). b. / Két vagy több tulajdonnév kapcsolatának jelölésére: Bartók—Kodály (művek), FTC—PMSC (mérkőzés). A toldalékokat itt is kötőjel nélkül kapcsoljuk az utótaghoz: a Had- rovics—Gáldiban (ti. szótárban). Kiskötőjelet használunk, ha egyetlen személynek van összetett vezetékneve: Rippl-Rónai József, Szádeczky-Kardos Samu, Konkoly-Thege Aladár. c. / Olyan szavak között, amelyek valamitől valameddig (tér és idő) viszonyt jelölnek: Budapest—Bécs légijárat, Duna—Tisza-csatorna, 1990—94. évi, a 250—65. oldalon, az 1—IV. osztályban, a tavasz—nyár folyamán, október—november hónapban. A toldalékok kapcsolása a fentiek szerint történik az utolsó (esetleg mindkét) taghoz: pécs—budapesti, kelet—nyugati, az első—negyedikben. De: az I—IV.-ben a sorszámnevet: negyedik (ponttal jelöljük.) Ugyanígy az oldalszámon is: a 250—51,-en (ti. ötvenegyedik oldalon). A keltezésben, a történelmi évszámokban elmarad a pont: 1848—49-ben, 1914—18-as, 1994-i. Kiskötőjelet teszünk, ha a kapcsolat hozzávetőlegességet, vagylagosságot fejez ki: négy-öt ember volt ott, 5-10 perc múlva itt leszek stb. d. / Végül nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzései között: Apolló—11, Szojuz—14, T—34, TU—154. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: Apolló—11-es, Szojuz—14- ben, T—34-et, TU—154-gyel stb. Száz szónak is egy a vége: szabály írja elő a kis- és nagykötőjel használatát, valamint egymástól való megkülönböztetését. A gondolatjelről majd legközelebb. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés november 14-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. Az október 22-i lapban közölt rejtvény nyertesei: Az 500 Ft-os utalványt nyerték: Dienes Gyula, Pécs, Pollack M. u. L, Lehoczky József Kökény, Rózsahegyi Vilmos, Pécs, Nagy Lajos kir. u. 8/b., Sülé Károly, Szigetvár, Szabadság u. 77., Tóth Katalin, Sumony, Petőfi u. 25. Az 5.000 Ft-os betétkönyvet: Varga Zoltán, Pécs, Margit u. 19. nyerte. Az utalványok átvehetők a Szigetvári Takarék- szövetkezet fiókjaiban. k k
