Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-01 / 301. szám

10 aj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1994. november 1., kedd 200 éves a szebényi iskola Kiállítással egybekötött ünnepség Képünkön a Szebényi Népi Hagyomnányőrző Együttes egy csoportja látható Pécs város tisztasága Merre közlekedjünk? Több évtizede használják a város megközelítésére a Holló dűlő lakói a Csóka dűlőt és Gó­lya dűlőt összekötő gyalogutat, amely a tíz éve elhunyt Johann Viktor telkén át vezetett. Az ő halálát követően a telket több részben adták el, melynek szé­lére került az új gyalogút. Ennek karbantartásáról, a hegyről lezúduló víz elvezetésé­ről, az út zúzottkővel való borí­tásáról az itt lakók gondoskod­tak. Kérvényezték a hivatalos szervektől a közlekedési lehető­ség: közút, vagy gyalogút általi biztosítását. Ezért fizették a TEHÓ-t, végezték a karbantar­tást. 1988-ban a tervek el is ké­szültek, az útigénybevétel meg is indult. Azóta várják a követ­kező lépést. Ez meg is történt, de nem úgy, ahogy elképzelték. A város helyett az új tulajdonosok egyike lépett úgy, hogy október közepe óta - egy kerítés emelé­sével - 40 családot gátol a vá­ros, a munkahelyük elérésében. A kérdés: „merre menjünk” váija a választ. Kitől kapják meg az itt lakók, és mikor? Polczerné Berg Hajnalka és 25 lakó Szakmai továbbképzés A Pedagógiai Intézet szerve­zésében a Háztartás-tant oktató tanárok október 27-én megláto­gatták a pécsi Idegenforgalmi Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola tanműhelyét. Ba­ranya megyei, zömében mohá­csi és pécsi iskolák tanárai vet­tek részt a tájékoztatón. Bete­kintést nyerhettek a látogatók a cukrász, a szakács és felszol­gáló szakmák gyakorlati oktatá­sába. Bizonyára hasznát veszik majd az itt látottaknak, amikor a végzős általános iskolások to­vábbtanulási gondjaikban segít­ségre szorulnak. Forrai István cukrász szakoktató Lehet így is?! Bizonyára sok embernek is­merős az az érzés, amikor hiva­talos helyiségbe lépve összeszo­rul a gyomra. Vajon mi vár rám, léptem be én is Vagyonkezelő Kft. szépen kialakított ügyfél- fogadó irodájába. Meglepeté­semre hellyel kínáltak, amíg az előttem lévő ügyféllel foglal­koztak. Elirányítottak, kihez tar­tozom, segítettek a számlák rendezésében, összeállításában, az elszámoláshoz szükséges összesítő kitöltésében. Az alá­írások után közölték, a pénzt utalják a társasház egyszámlá­jára. Nem akartam hinni a sze­memnek: pár nap múlva a pénz rendben megérkezett. Hát lehet ezt így is csinálni? Vészi János, közös képviselő Pécs, Hungária u. 7. sz. társasház Felejthetetlen élményben volt részünk - hazatért diákok­nak - akik egykor szülőfalunk­ban, Szebényben az öreg iskola falai között tanultunk. Jóleső érzés volt tanárainkkal, osztály­társainkkal felidézni a múltat. Szeretnénk köszönetét mon­dani mindazoknak, akik ezt a ta­lálkozást lehetővé tették, fárad­hatatlanul dolgoztak és felbe­A nyugdíjasok Pécsi Egyesü­lete a maga sajátos lehetőségeit felhasználva szeretne hozzájá­rulni a „Család éve” eszmei cél­jainak sikeréhez. Ezért pályáza­tot hirdet a nyugdíjasok szá­mára írásos munkák, visszaem­lékezések készítésére a követ­kező témákban:-Az én családom élete (mit tanítanék az unokámnak a jó családról?); - Hagyományok őrzése a családunkban; - Gene­rációk együttélése a múltban és a jelenben; - A családi összetar­Tudom, hogy esetem nem az első, de megaláztatásom olyan mértékű volt, amelyet nem tu­dok szó nélkül hagyni. Úgy tű­nik, hogy a bizonytalan vásárló a boltban már gyanús. (Pedig ma ebből a fajtából egyre több van, főleg akkor, ha kezdő áru­házi detektív ítéli meg a vásár­lót.) Való igaz: bizonytalan vol­tam. Levettem a polcról, vissza­tettem, majd továbbmentem, az­tán vissza megint, ismét levet­tem és bele a kosárba. Tehát vé- gülis a vásárlás mellett döntöt­tem. • A pénztártól való távozásom csülhetetlen értékű dokumen­tumokat kutattak fel a kiállí­tásra. Betekinthettünk a megfa­kult naplónkba, ismerős arcokat kereshettünk régi fényképeken, megkopott fából készült tansze­reket láthattunk és az 1930-as évek tankönyveiben lapozgat­hattunk. Örültünk, hogy a népviselet­ben táncoló hagyományőrző tozás jó példái. A pályamun­kákban három-öt oldalnyi terje­delemben (lehetőleg gépírással, vagy olvasható kézírással) a személyes élmények és tapasz­talatok felhasználásával fejtsék ki a témát. A szerzőknek 1994. novem­ber 15-ig kell eljuttatniuk a pá­lyamunkákat a Nyugdíjasok Pé­csi Egyesületébe (Pécs, Rákóczi u. 11. sz. 7621) egy példányban. Aki személyesen kívánja be­adni, a jelzett határidőig hétfő­től péntekig minden nap 10-12 után kifelé menet, egy fiatalem­ber megkért menjek vele az iro­dába, mert a vásárlást ellenőrzi. Gyanútlanul követtem. Az ellenőrzés célja szá­momra akkor vált világossá, amikor levettették velem a ka­bátomat. Mindez a bolt több dolgozója, és az áruszállítói előtt történt, akik ki- és bejár­kálva furcsa, és kérdő pillantá­sokat vetettek rám. A megalá­zástól és tehetetlenségtől ször­nyen éreztem magam! Ugyan elnézést kértek, de mi­lyen elégtételt kaphatok én ezek után? Adható-e egyáltalán bár­miféle elégtétel ezért a szégye­együttes műsorát is láthattuk. Szeretnénk, ha az itt dolgozó pedagógusoknak, elöljáróknak és a Baráti Körnek sikerülne to­vábbra is megőrizni és ápolni a hagyományokat, hogy még több hasonló kiállításon ismerked­hessenek gyermekeink, unoká­ink Szebény múltjával. Eszes Mária és Ilona egykori szebényi diákok óra között megteheti. Egy szerző több témával is pályáz­hat. A beküldött pályamunkák végén írják fel a szerző teljes nevét, pontos lakcímét és a nyugdíjba vonulás évét. Az írá­sokat felkért bíráló bizottság ér­tékeli. A legjobbakat díjazza, il­letve jutalmazza az egyesület. Az eredményhirdetés de­cember 4-én 15 órakor lesz az Ifjúsági Házban. A pályamun­kákat az eredményhirdetést kö­vetően - kérésre - vissza adják a szerzőknek. nért, amelyet át kellett élnem, amely életem végéig elkísér? Egy kezdő áruházi detektív „kopó-izgalmát” kellett ott és akkor nekem kielégítenem? A bizonytalan vevő már tolvaj is, és a feltételezés már elegendő indok a megszégyenítésre, s nem kell hozzá bizonyosság? Vagy itt tart már az áruházi er­kölcs és etika?^ Mindez az ÉLDI Alkotmány utcai boltjában történt 1994. ok­tóber 21-én, ahol mindennapos vásárló voltam tíz éven keresz­tül. Név és cím a szerkesztőségben Pécs tisztaságáról szeretnék néhány gondolatot közreadni. Nagyobb esőzések alkalmával a Széchenyi tér és a Mária utca torkolatában a járda szélén sok hordalék gyűlik össze, amit a járókelők széttaposnak, szét­hordanak. Miért várják meg ezt a takaríttatók? Az eső utáni jár­dák, úttestek takarítása nincs programban? Ha a takarításban illetékesek pécsiek, akkor tud­Dencsházán 1953 óta műkö­dik a Vörökereszt. Az alapító­tagok közül Mezei Istvánná és Szűcs Istvánné a mai napig is tevékenykednek, segítségükre mindig számíthatunk. Házior­vosunk, Dr. Koltai Éva egész­ségügyi felvilágosító előadáso­kat tart ezzel segítve a vöröske­reszt munkáját. Alapszerveze­tünknek 100 tagja van. Anyagi segítséget az önkormányzattól kapunk rendezvényeinkhez, szervezetünk működéséhez. A Baranya Megyei és a Pécs Városi Vöröskereszttől már több alkalommal kapunk hasz­nált ruhát, amit a falu lakosai­nak jutányos áron adtunk el. Az így kapott pénzből véradó ün­nepséget, ünnepi taggyűlést, ki­Október 16-án Kákics Ön- kormányzata hagyományte­remtő falunapot rendezett. Az ünneplésre jó ok volt, hiszen a temetőben ott áll az új ravata­lozó, villany világítja az odave­zető járdát és új utat, az udva­rokban- meg ott van a közkölt­ségen bevezetett vezetékes ivó­víz. Nagyon sokan fáradoztak azon, hogy falunap jól sikerült. Itt köszöni meg a falu elöljáró­sága, élén Bódis János polgár- mesterrel, hogy Bóka András esperes igehirdetéssel szolgált és örömünkben osztozott. Ugyancsak köszönet illeti a Pé­csi Belvárosi Református Egy­ház kórusát és karnagyát, Wit- ner Kálmánnét a templomunk­ban elhangzott vegyeskari mű­niuk kell, a város olyan adottsá­gokkal rendelkezik, hogy min­den nagyobb eső után illene rendbetenni a város egyes ré­szeit! Felmerül a kérdés ben­nem: Kaposvárott - a virágos városban - vajon, hogyan csi­nálják? Sajnálom a városvédő egye­sület tagjait, akik szélmalom­harcot folytatnak ebben az ügy­ben. Molnár Károly nyugdíjas rándulást szerveztünk tagsá­gunknak és a falu lakosságának. Idén Tihanyban, Nagyvázso- nyon és Veszprémben jártunk. Gyógyfürdőhelyre is tettünk már több alkalommal kirándu­lást. A fiatalokat bevonjuk a szervezeti életbe, sőt a munká­jukra kifejezetten számítunk. Már hosszú ideje minden év­ben megrendezzük az „Idősek napját”, amely kellemes lég­körben zajlik. Idén az általános iskola tanulói adtak színvonalas műsort Wolf Ferencné és Hanák Lászlóné vezetésével. Ez alka­lommal köszöntöttük falunk legidősebb emberét, a 89 éves Hajdú Erzsébetet. Fehér Lászlóné VK-titkár sorért. Petkó Jenő tanár a „ha­gyományőrző pódium” műsorát tanította be. Az ünnepség bonyolításában sokat segített Sz. Kozári Pi­roska, a Kiss Géza Társaság tit­kára. A vajszlói, a kákicsi és sellyei gyerekek kedves kis mű­sorral szerepeltek. Köszönet a gyerekeknek és tanáraiknak egyaránt. Délután került sor a falukö­zösség emlékfájának avatására és ezt a helyet tervezték a min­denkori faluünnep helyének. A kisiskolások kerékpáros akadályversenye, a felnőttek szkanderezése, a késő estében nyúló vasgolyógurítás, no meg a bál csak fokozta a családias falunap hangulatát. Szűcs Károly Pályázat - nyugdíjasoknak írjanak a családról! Beérkezési határidő: 1994. november 15. A bizonytalan vásárló még nem tolvaj Idősek napja Dencsházán Falunap Kákicson Jogi tanácsadó Fodor I. pécsi olvasónk kérdése, hogy próbaidő köt- hető-e ki és mennyi időre? A Munka Törvénykönyvé­nek 81. §-a szerint a munka- szerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is ki­köthető! A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szer­ződés, illetve a felek ennél rö- videbb vagy hosszabb, de leg­feljebb három hónapig teijedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos! A próbaidő alatt a munkavi­szonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Takács B. komlói olvasónk a bedolgozói viszony meg­szüntetése, illetve a rendkí­vüli felmondással történő megszüntetés iránt érdeklő­dik. Az 1994. június 1 napján ■ életbe lépett 24/1994. (II. 25.) Korm. sz. rendelet 10. §-a sze­rint a határozatlan idejű bedol­gozói jogviszonyt mind a fog­lalkoztató, mind a bedolgozó rendes felmondással megszün­tetheti. A felmondási idő ebben az esetben 15 nap. A rendelet 11. §-ában előír­tak szerint a foglalkoztató a bedolgozói jogviszonyt rend­kívüli felmondással megszün­tetheti, ha: a. / a bedolgozó felróható je­lentős késedelme miatt a munka elvégzése már nem áll érekében; b. / a bedolgozó olyan maga­tartást tanúsít, amely a bedol­gozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A bedolgozó a bedolgozói jogviszonyát akkor szüntetheti meg rendkívüli felmondással, ha a foglalkoztató jelentős mértékű szerződésszegése a munka elvégzését vagy egyéb­ként a bedolgozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondás jo­gát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok be­következésétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethe­tőség elévüléséig lehet gyako­rolni. K. C. kérdezi, hogy a fu­varozóval szemben mikor és mennyi időn belül lehet a kárt érvényesíteni? Polgári Törvénykönyvünk 504. §-a szerint ha az átvétel­kor felismerhető, hogy a kül­demény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben az igényt haladéktalanul érvényesíteni kell. Ennek elmulasztása jog­vesztéssel jár. Az átvétel után csak három napon belül és csak akkor lehet a fuvarozóval szemben igényt támasztani, ha a hiányt vagy sérülést az átvételkor nem le­het felismerni. A fuvarozási szerződés alap­ján támasztható igények egy év alatt évülnek el. Az elévülés kezdő időpontja a küldemény kiszolgáltatásának időpontja, illetve az az időpont, amikor a küldeményt ki kellett volna szolgáltatni. Ha fuvarozási szerződésből eredő igény érvényesítése elő­zetes eljárás lefolytatásától függ, az eljárást megindító fel­szólítás az elévülést nem sza­kítja meg, de az eljárás időtar­tama az elévülési időbe nem számítható be. K. Ferencné oktatási in­tézményben dolgozik. Kér­dése: mennyi az évi rendes szabadság időtartama? A közalkalmazottak jogállá­sáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 56. §-ában előírtak szerint a közalkalmazottat: a.1 az Alsó és Közép közalkalma­zotti osztályban évi húsz mun­kanap; b J a Felső és Kiemelt közalkalmazotti osztályban évi huszonegy munkanap alapsza­badság illeti meg. Az 57. §. értelmében a köz- alkalmazottnak a fizetési foko­zatával egyenlő számú mun­kanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közal­kalmazottat e címen pótsza­badság nem illeti meg. A bölcsődékben, a csecse­mőotthonokban, az óvodák­ban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ága­zatban az oktató, nevelő mun­kát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pót- szabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, il­letőleg az oktatással, nevelés­sel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg. Nagy T-né az iránt érdek­lődik, hogy a munkaviszony szünetelése esetén mikor jár szabadság, pl. gyes esetén. A Munka Törvénykönyvé­nek 130. §. /2/ bekezdése sze­rint a munkaviszony szünete­lésének időtartamára követ­kező esetekben jár szabadság: a J a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; b./ a szülési szabadság tartamára; cJ a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetésnélküli szabadság első évére; d./ a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; e./ a tarta­lékos katonai szolgálat idejére és ÍJ minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló átlagkereset-fi­zetésben részesül. S. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom