Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-05 / 305. szám
1994. november 5., szombat V 6 üj Dunántúli napló A hét témái Levél Németországból A választások után Politikusok gyakran népszerűbbek külföldön , mint otthon, így Helmut Kohl is, aki a német egység érdekében szerzett nagy érdemei ellenére csekély többséget kapott a további kormányzáshoz. Az előny oly kicsiny, hogy némely megfigyelő kétségbe vonja, kormánya tudja-e magát négy évig hatalmon tartani. Mindenekelőtt koalíciós partnere, a kis liberális Szabaddemokrata Párt van rossz állapotban. Kilenc szövetségi tartományban a 16-ból nincs már képviselve a parlamentben. S ha az 1995-ös választásokon Hessenben, Észak-Rajna-Veszt- fáliában és Berlinben is veszít, komolyan számolni kell azzal, fenn marad-e tovább, és vele a mostani kormány. Ehhez jön, hogy a parlament második kamarájában, a Szövetségi Tanácsban nagy többséggel rendelkezik az ellenzék, úgyhogy a kancellár minden fontos törvénynél kompromisz- szumra szorul a szociáldemokratákkal. Gyakorlatilag, ha formailag nem is, létezik a két néppárt, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták nagy koalíciója. S olyan rossz ez? Persze a demokrácia a hatalom váltásából él. De különlegesen kritikus időkben és behatárolt időre az ország valamennyi jelentős erejének együtt kell működnie. És ilyen kritikus helyzet előtt áll Németország. Itt csak a legfontosabb kérdéseket szeretném megemlíteni. I Az ország eladósodása az egyesülés következményként elképzelhetetlenül magas, kb. 2 billió márka. Az adófizető minden negyedik márkáját csak kamatokra fordítják, törlesztésről nem is szólva. Itt áldozatokat kell hozni és takarékoskodni. S ez csak úgy megy, ha ebben túlnyomó többség egységes. Veszélyben van Németország gazdasági pozíciója. Bár Németország úgyanolyan jól termel, mint bármikor, de túl drágán. A bérek és bérvonzatok (szociális költségek) túl magasak, úgyhogy a termelést mind nagyobb mértékben külföldre helyezik át. Ott ahoi ez, mint az építőiparban nem lehetséges, külföldi munkások - akár más EK-országokból, vagy üzemközi szerződések révén - pótolják az itthoniakat. A következmény tömeges munkanélküliség négymilliós nagyságrendben, ami mára sok szegénységet hozott. Itt is szociális privilégiumokat csak úgy lehet korlátozni, ha a nagy politikai erők egy istrángon húznak. Németország oly sűrűn van telepítve, olyannyira iparosodott, mint átmenő ország Európa közepén olyan a forgalom, hogy a környezet problémái a legtöbb ember számára az egészség és az életminőség kérdésévé válnak. A gazdaságot ökológiailag át kell építeni, s ehhez is széles egyetértés kell. Mindezekre a kérdésekre a választási harc nem adott válaszokat. Ezek meghaladják egy párt erejét, s minden politikai elgondolás összegyűjtését kívánják. A külpolitikában nincsenek eltérő vélemények. A demokratikus pártok kitartanak az Európai Unió, az Észak Atlanti Szövetség és az ENSZ bevált intézményei mellett. Mindannyian szeretnék, mihelyt csak lehet, az Európai Unió elmélyítését és kiteijesztését Közép-Kelet-Európa felé, és egyidejűleg jó viszonyt az Orosz Föderációval, mivel ez az óriási ország pillanatnyi nehézségei ellenére is nagy jelentőségű, és senki sem szeretné Európa újabb megosztását kissé keletebbre. Az egykori Jugoszláviával szemben, ezt nyíltan be kell vallani, mindenki tanácstalan. Egy problémára minden választás, a tartományi gyűlésekbe és a most a szövetségi parlamentbe is, ugyancsak rámutatott: az ország belső egysége még nem valósult meg, legalábbis a kelet-német lakosság egy részénél. 15-20% választotta a kommunisták utódpártját, a Demokratikus Szocializmus Pártját, a PDS-t, mi több Kelet-Berlinben 30% fölött. Aki emlékezik, milyen kétségbeesetten igyekeztek az NDK lakói Magyarországon át Nyugatra jutni, itt egy rejtély előtt áll. Egy behatóbb vizsgálat azt mutatja, hogy három eltérő csoport választja a PDS-t. Az egyik a nosztalgiázok, akik privilégiumokat élveztek az egykori NDK-ban, s most ezeket siratják. Egy sokkal szélesebb réteg azok az emberek, akiket az egyesítés során önérzetükben sértettek meg, akik nem látják elismertnek életművűket és az érzésük, a Nyugat lenézi őket, végső soron nem is akarja őket. A harmadik csoport többségében fiatal emberek, akik bár elítélik az NDK szocializmusát, de kitartanak a jobb szocializmus eszméje mellett. A választási harc, amelyben egyet s mást túlzásba vittek, a PDS-t egyvonalba helyezte a szélső jobbal, ami a pártnak a német politikából való kiiktatásához vezetett. Ne vegyen részt semmiféle kormányban, szavazataik egyszerűen nem számíthatnak. Meg lehet ezt tenni a választók ilyen nagy részével? Ez talán még erősítette is a PDS-t. Kohl kancellár azt hiszi, hogy az anyagi haladás Keleten ezt magától megoldja. Ha azonban pszichológiai problémáról van szó, s a fenti elemzés erre mutat, akkor keresni kellene a párbeszédet, s ezzel teljessé tenni Németország belső egységét. Hanns Rehfeld Huszonnégyezer új lakás 1994-ben Ebben az esztendőben szeptember végéig 11 700 lakás építése fejeződött be az országban, kb. 1 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A harmadik negyedévben is folytatódott az a tendencia, miszerint alig csökkent a lakásépítés hazánkban. Az év végéig átadott lakások száma várhatóan 21 ezer körül alakul. Az adatok tanúsága szerint az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek többet, a gazdasági szervezetek ugyanannyi lakás építettek, mint tavaly az első három negyedévben. A nagy többséget - a lakások 87 százalékát - magánszemélyek építették. Az új lakások csaknem egyharmada Pest megyében és Budapesten épült. Az év eddig eltelt hónapjaiban 1900 lakás szűnt meg az országban, ennek fele a városokban, egyharmad része a községekben. Átlagosan az új lakások 16 százalékát a megszűnt lakások pótlására építik. A statisztika szerint 1000 üdülő épült kilenc hónap alatt, egy százalékkal több mint tavaly ebben az időszakban. Mind többen folyamodnak építési engedélyért, az idén eddig 14 800-at kérvényeztek. Különösen Budapesten, Pest, Ko- márom-Esztergom, Bács-Kis- kun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Vas megyében növekedett az építési kedv. Az utóbbi két megyében 40-50 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint tavaly. November 8.: Amerika megint választ Jönnek Clinton ellenfelei? Az Egyesült Államok négy évenként választ elnököt, de a félidőben, kétévente rendezett időközi törvényhozási választások jelentősége sem sokkal kisebb. Az amerikai alkotmány ugyanis a Kongresszusnak jóval nagyobb jogkört adott, mint nem egy európai államban. így a törvényhozás számszerű ösz- szetétele éppoly döntő lehet az ország szempontjából, mint az elnökválasztás kimenetele. Különös tekintettel arra, hogy a pártfegyelem a Kongresszusban a szavazásoknál hagyományosan nem kötelező, így mindennapos, hogy alkalmi szövetségek, koalíciók alakulnak ki kormánypárt és ellenzék törvényhozói között. Tekintettel arra, hogy a demokrata párti elnök, Bili Clinton az első két évében mind a bel-, mind a külpolitikában meglehetősen sikertelenül szerepelt, az idei, november 8-án tartandó választásnak a szokásosnál is nagyobb a súlya. A konzervatív republikánusoknak ugyanis 40 év után először nyílik esélyük arra, hogy megszerezzék a többséget a törvényhozás mindkét házában. Ameny- nyiben ez sikerül, az erőviszonyok eltolódása szinte bizonyossá teheti, hogy 1996-ban ismét republikánust választanak az USA élére. A novemberi szavazáson újjáválasztják a teljes, 435 tagú képviselőházat és a száztagú szenátus harmadát. A képviselőházban a kormányzó demokratáknak 40 fős többségük van, amely azonban könnyen elolvadhat, hiszen többek között olyanokat is vereség fenyeget, mint Tom Foley, a Ház tekintélyes elnöke, aki 30 éve képviselő. Nehezebb, de nem lehetetlen, hogy a szenátusban is eltűnik a hat fős demokrata többség. A felmérések által előre jelzett változások azt tükrözik, hogy az amerikai választók tömegei, különösen a gyorsan fejlődő déli államokban, tovább tolódnak jobbra. Délen a demokraták is sokkal konzervatívabbak, mint az északi államokban, így az általános jobb- ratolódás irányzata fokozatosan erősödni látszik. Erre utal, hogy a Demokrata Pártban nem kevesen már nyíltan arról beszélnek, hogy Clinton elnököt 1996-ban nem szabad újra indítani. Elképzelhető utóda: A1 Gore, a jelenlegi alelnök. Elnökként persze csak akkor, ha 2 év múlva is demokrata ülhet a Fehér Házban. Heltai András V endégmunkások Ausztriában Josef Hesoun osztrák munka- és szociálisügyi miniszter bejelentette, hogy - a szakszervezetek, illetve a Munkás Kamara követelésének engedve - az idei 9 százalékról nyolc százalékra csökkenti az alkalmazható vendégmunkások arányát. Számokban kifejezve: 1995-ben 263 ezer külföldi kaphat munkavállalási engedélyt, s mivel az idén átlagban 295 ezer volt a számuk, elbocsátásokra is számítani lehet. Az ausztriai magyar munkások évek óta kért létszámemelési lehetőségeire ez a rendelkezés nem hat ki. A magyar kérelem, amely mindeddig elvi megértésre talált csak, semmiképpen nem a vendégmunkás-kvóta terhére oldódhatna meg. Sokkal inkább elképzelhető egy burgenlandi regionális rendezés, amely más kategóriába sorolná a határon túlra ingázókat. MAGYAR AlJUMMriR Lakossági Kincstárjegy 1994/II. b 4 <§ Legyen mindig elérhető Van olyan megtakarítása, melyet nem konkrét célra gyűjt, tehát nem is tudja, hogy mikor szeretné felhasználni? Van olyan megtakarítása, melynek bármikor mobilizálhatónak kell lennie, de azért a kamatról sem szeretne lemondani? Megtakarított pénzének egy része mindig elérhető lehet, ugyanakkor előnyösen kamatozik. Mindössze a megfelelő befektetésre kell rátalálnia. Ez a Lakossági Kincstárjegy. A Lakossági Kincstárjegy Magyar Állampapír, így visszafizetését és kamatait az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értékesítő fiók köteles visszaváltani az Ön Lakossági Kincstárjegyét. A Lakossági Kincstárjegy 1994/11. 1 éves futamidejű állampapír, amely azonban bármikor visszaváltható. A kamat mértéke a visszaváltás időpontjától függ: 0- 60 napig évi 0% 61- 90 napig évi bruttó 12% 91-180 napig évi bruttó 14% 181-270 napig évi bruttó 23% 271-364 napig évi bruttó 23,5% 365. napon évi bruttó 24% Ha tehát szeretné pénzét egyszerűen, rövid távon is jó hozamra befektetni, válasszon egy rugalmas megoldást. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest Deák F. u. 5. tel.: 1-26Ó-2251 (vezető forgalmazó) • Budapest Bank Rt. Pécs, Búza tér 6., Szigetvár, Mohács • Coopturist Rt. Pécs, Irgalmasok u. 22. (a New York Bróker Budapest Kft. ügynökeként) • MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. á. • OTP Bank Rt. Pécs, Pécs- Ujmecsekalja, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány • Quaestor Értékpapír Kft. Pécs, Jókai u. 11. 2-5^ a’ KíN«oy Á L L A M P A P í H k
