Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-05 / 305. szám

1994. november 5., szombat Interjú üj Dunántúli napló 7 Baranya Megye Önkormányzata megkereste feladatát Négy esztendő számvetése Beszélgetés dr. Szűcs Józseffel, a testület elnökével A tanácsrendszerben jól meghatározott, hierarchikus, hazánk anyagi körülményeihez igazított támogatási rendszerrel, a tanácstörvényben biztosított jogokkal működött a térségi közigazgatási rendszer. Az el­múlt négy esztendőben előbb vitatott, majd egyre jobban kia­lakult szerepkörben működtek a megyei önkormányzatok. Dr. Szűcs Józseffel készült számve­tésünk elsősorban a lakosság érdekében tett munkáról, a me­gye rangjáról, Baranya Európá­hoz kötődő kapcsolatairól szól.- Kezdjük a beszélgetést Ba­ranya 430 000 lakosát érintő legfontosabb kérdéssel: a térség településeinek miként javultak a közlekedési lehetőségei, milyen mértékben bővült a telefonháló­zat, a csapadékvíz- és szenny­víz-elvezetés, hány községet le­hetett a fölgázellátásba bekap­csolni? 120 millió forint a megyei útalapra- Baranya Megye Önkor­mányzatának tevékenysége a felelősséggel vállalt intéz­mény-fenntartási és egyéb köte­lező körzeti szolgáltatói felada­tokon jóval túlmutat. Fontos­sága miatt számos feladatot vál­lalt fel önként, melyek közül a térségi munka segítése és a nemzetközi kapcsolatok fejlesz­tése kapott prioritást. A települések több mint két­harmada vette igénybe a társu­lás hivatalának segítségét köz­lekedési gondjainak megoldá­sában. A községek belterületi útjai kiépítésének előmozdítá­sára a Baranya Megyei Közgyű­lés ún. „megyei útalap”-ot ho­zott létre, és négy év során 120 millió forinttal támogatta ezt a programot. Ebből a forrásból 65 községben 300 000 négyzetmé­ter asztfaltburkolat készült. A többéves munka eredménye­ként ma a községekben a belte­rületi utak kiépítettsége 94%-os, ami a megyék sorrend­jében igen jelentős érték. Emel­lett több mint száz pályázat ké­szült járda, kerékpár- és ösze- kötő utak építéséhez kiírt támo­gatás elnyeréséhez, melynek teljes lebonyolítását költségtérí­tés nélkül elvégeztük. A Baranya Megyei Közgyű­lés 5 millió forintos céltartalé­kot különített el a községi táv­beszélő állomások telepítésére. Ezzel negyven vonal létesítése valósulhatott meg a tervezettnél korábban. A megyében még 153 köz­ségben nem volt egészséges ve­zetékes ivóvíz. Ma úgy ítéljük meg, hogy 1995. év végére va­lamennyi településnek lesz ve­zetékes ivóvize. A Baranya Megyei Közgyűlés 43 olyan te­lepülésnek adott vízellátási pá­lyázata elkészítéséhez pénzügyi támogatást, amelyek a tervek elkészítéséhez sem rendelkez­tek elég anyagi forrással. A szennyvízcsatorna-hálózat bővítésében kisebb eredmények születtek. Jelenleg a megyében 18 település csatornázott, a vá­rosi lakosság esetében ez 74, a községek esetében 7%-os bekö- töttséget jelent. Árokrendezésre 12,5 millió forintot fordítottak a települések, amiből 5 500 négy­zetméter árok kiépítése valósult meg. A szennyvízelvezetés folytatásához a Baranya Megyei Közgyűlés a jövőben is hozzá­járul és megszerezte a németor­szági Remms-Murr járás jelen­tős anyagi támogatását. Az elmúlt ciklus alatt 17 köz­séget sikerült a földgáz-ellá­tásba bekapcsolni.- Baranya településeinek ar­culata változik. Igényesebb, esz- tétikusabb házak épülnek. Az önkormányzat miként tudja ezt ösztönözni?-A megye települései kör­nyezeti és építészeti kultúrája színvonalának emelését, vala­mint az építészeti értékei vé­delmét a Megyei Közgyűlés évente pályázatok kiírásával és díjazásával értékelte. Önként vállalt tevékenységként soroza­tosan nyújtott segítséget a táj­képi értékű, illetve helyi értéket képező építészeti emlékanyag számbavételéhez és védelmi módjának meghatározásához. Talán érdemes az eredmé­nyekből néhány példát említe­nem. A Kultúrált Települési Környezetért pályázaton a négy év során 28 települést, illetve te­lepülésrészt díjaztunk - Kistót- falutól Palotabozsokon át Mindszentgodisáig. Az Év La­kóháza pályázaton 9 díjat ad­tunk át. A díjazottak között a mohácsi építkezők jártak az élen. Az Építészeti Kultúráért díjjal - 1991-ben alapítottuk - a lakóházakon kívüli igényes építkezéseket szerettük volna elismerni. A kiadott 13 díj - köztük az újpetrei ABC áruház, vagy a meződi ravatalozó stb. - mind-mind helyi érték születé­sét ismerte el. Jelentős összeget fordítot­tunk a Védelem Alatt Álló Épü­letek hagyományőrző felújítása támogatására. A 30-70 ezer fo­rintig teijedő támogatás Bük- kösdtől Kisdérig - kiegészülve a helyi támogatással - 43 épület felújítását tette lehetővé.-Az elmondottaknak örülni kell. Létezik azonban a megyé­ben, s egyre nagyobb gondot okoz a szegénység. Mit tettek a szociális gondok megoldásáért? Szociális kerekasztal a rászorulókért- A szegénység és az elsze­gényedés jellemző megyénkben is. Á munkanélküliek, az elesett rétegek és a nyugdíjasok egyre nehezedő körülmények között élnek. A megye feladataiból adódóan közvetlen szerepet a szociális intézményhálózat út­ján - jórészt szociális otthonok - vállalhatott e súlyos probléma enyhítésében. Törekvésünk, hogy a kistérségi programok támogatásán keresztül, valamint a vállalkozás-fejlesztés és élén­kítés ösztönzésével enyhítsük ezeket a sajnálatos folyamato­kat. Várhatóan a közeljövőben a megyei feladatkör bővítése kapcsán markánsabb lehetősé­geink lesznek a probléma enyhí­tésére. Terveink között szerepel ún. szociális kerekasztal létre­hozása minden lehetséges érde­kelt - önkormányzatok, karita­tív szervezetek stb. - részvéte­lével.- A megyei önkormányzat feladatai között Pécsett működő intézmények fenntartása és tá­mogatása is szerepel. Jutott-e arra anyagi és szellemi erő, hogy ezek Pécs érdekének, hír­nevének is megfelelően működ­jenek?- Pécsett a megyei önkor­mányzatnak funkcióját tekintve jelentős egészségügyi (kórhá­zak) és megyei, illetve országos értéket megtestesítő közgyűj­teményes intézménye van. Az intézményhálózat is kötelezett bennünket arra, hogy sokszor erőnkön felül, rossz pénzügyi feltételek közepette, de megóv­juk ezt az értéket. Intézménye­ink - ha nem is optimális kö­rülmények és feltételek mellett- teljesíteni tudták alapfelada­tukat, emellett kellőképpen képviselték a megyét és Pécs városát. Egy-két jelentős ered­mény azért példaként megem­líthető:-A tulajdonok rendezése kap­csán fennállt a régebben egy­házi tulajdonban volt múzeumi ingatlanaink elvesztése. Ezt az egyházzal történő megállapodás keretében sikerült rendeznünk. -Jelentős rekontstrukció való­sult meg a gyermekkórházunk­ban, aminek eredményeként je­lentősen javultak a gyógyító munka feltételei.- A közgyűlés kezdeményezte a Megyei Kórház rekonstrukció­ját. Éséllyel számolhatunk mil­liárdos nagyságrendű központi támogatással e célra. Közművelődési, oktatási szolgáltató és művészeti intéz­ményeink jó színvonalon repre­zentálták a megyét és Pécs vá­rost annak ellenére, hogy ezen intézmények döntően az ön- kormányzat önként vállalt fela­datai, s így központi támogatás nélkül kellett fenntartásukról gondoskodni.-A megye nemzetközi kap­csolataiban akkora a pezsgés, mint az elmúlt négy esztendőben talán soha nem volt. Megy-e a megye - jönnek-e a megyébe? Nem lehetett nem észrevenni, hogy igen. Kérem, tekintsen vissza röviden, merre jártunk a világban, kik és miért jöttek hozzánk, mit tudunk ajövőben újat nyújtani? Élénk külkapcsolatok-Valóban, közgyűlésünk működésének négy évében élénkké váltak a megye külkap- csolatai. Már a 80-as évek leg­végén megnyílt a lehetőség arra, hogy Baranya is tagja le­hessen néhány nagy európai szervezetnek, így az Európai Régiók Gyűlésének, az Ál- pok-Adria Munkaközösségnek, a Duna Menti Tartományok Munkaközösségének, az Euró­pai Bortermelő Régiók Konfe­renciájának. Az ezekben az in- terregionális szervezetekben való tevékeny részvételünk azonban mindenképp közgyűlé­sünk megalakulása után kezdő­dött meg. Nemcsak a testület választott vezető tisztségviselői, de képviselői, tanácsnokai is - akik a legtöbb esetben egy-egy település polgármesterei - ott vannak e munkaközösségek, szervezetek bizottságaiban, azok ülésein Glasgowtól Velen­céig, Dévától Barcelonáig, sőt jelentős tisztet is betöltenek ott. így pl. az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése egyik alelnöki posztját Baranya tölti be szemé­lyemben. Az e szervezetekben való szerepléssel, az ott végzett munkával, felszólalásainkkal nem egy alkalommal Baranyára tudtuk irányítani Európa régiói­nak figyelmét. Csak egy példa: az 1991 őszén Linzben, majd Lille-ben tartott nemzetközi ta­nácskozáson elhangzott felszó­lalásomat követően megindult a szervezett segélyáradat a me­gyénkbe fogadott menekültek­kel kapcsolatos gondjaink eny­hítésére. Kétoldalú kapcsolataink kö­zül különösen sikeresnek mondható az ausztriai Steier- markkal, a német Rems-Murr járással és az angliai Devon megyével való együttműködé­sünk. Közel húszra tehető már a stájer-baranyai testvérteleülési párosok száma. Együttműködé­süket a kulturális, ifjúsági és sport területen remélhetőleg hamarosan követik a gyümöl­csöző gazdasági kapcsolatok is. Rems-Murr-ral az ifjúsági és a kulturális, valamint egészség- ügyi cseréken túl együttműkö­dünk infrastrukturális kérdések megoldásában (hulladék-keze­lés, vízellátás, szennyvíz-elve­zetés) és a baranyai német népi építészeti hagyományok meg­őrzésében. Nem hagyhatom em­lítés nélkül az e partnerünktől a menekülteknek, valamint a kór­házainknak juttatott támogatást, felszereléseket és más eszközö­ket. Devon megyei együttmű­ködésünkből legfontosabb az angol nyelvoktatási programot kiemelni, amely jónéhány bara­nyai település - Harkány, Szentlőrinc, Szigetvár, Szász­vár stb. - iskoláját érinti. Az elmúlt négy esztendőben államfők, parlamenti elnökök, miniszterek, nagykövetek és más magas rangú politikusok lá­togattak hozzánk. És ami talán hasonlóan fontos, a protokollá­ris látogatások mellett került sor megyénkben a tudomány, a gazdaság, a sportélet, a kultúra követeinek nemzetközi találko­zójára.-Az elmondottak négy esz­tendő eredményes munkájáról szólnak. Baranya lakosságának jelentős hányada bizonyára másként gondolja. S ez így ter­mészetes. Elnök úr, mit tehetett volna, mit kellett volna még tenni?-Sajnos, a jelentősebb sze­repvállalásoknak hatásköri és anyagi korlátái voltak. Szándé­kokban, elképzelésekben talán nem volt hiány. Voltak nekünk is kezdeményezéseink, pl. az egészségügyi ellátás terén szív- sebészeti központ létrehozására, akár a meyei kórház keretein belül. Kezdeményeztük gyorsfor­galmi utak létesítését térsé­günkben - pl. Déli Autópálya -, sajnos nem vált kormányzati programmá. Ugyanígy - szán­dékunk ellenére - nem tudtunk előbbre lépni a légi közlekedés fejlesztése terén. A pogányi re­pülőtér sajnos nem került ön- kormányzati tulajdonba, nem tudtuk érdemben befolyásolni közeli fejlesztését. Felismertük a szennyvízkeze­lés- és tisztítás megoldásának szükségességét - mint az egyik aktuális infrastruktúra fejlesz­tési feladatok -, de a megyére kiterjedő tanulmány készítésén túl e ciklusban nem jutottunk tovább. A közeljövő egyik leg­fontosabb feladatának tartjuk ennek megoldását.- Ezután nem lehet mást kér­dezni: megye-e a megye? Ez volt az elmúlt években az ismert szlogen Baranyában. Elnök úr, ment-e a megye? A megye bizonyított - és marad- A megye marad. Az elmúlt négy év bebizonyította - nem­csak helyi, területi szinten, ha­nem a törvényhozás szintjén is azt, hogy a megyére, mint a tér­ségi érdekek, szándékok össze­fogójára és megjelenítőjére szükség van. Nem hatalmi eszközként, ha­nem a településekkel való leg­szorosabb együttműködés révén teljesíthető ki a területfejlesztési szerep. Baranya Megye Közgyűlése négy éves munkájának 1993-tól mutatkoztak meg az eredmé­nyei abban, hoy a települési önállóság bázisán szerveződő önkormányzatok kistérségi együttműködéseit segítette. Se­gítette mindenekelőtt szakem­bereivel, szakmai hátterével, segítette a Baranya Megyei Ön- kormányzatok Társulása szak­embergárdájának munkájával. 1994-ben pedig - bár erre köz­ponti forrásokat soha nem ka­pott - segítette pénzügyi támo­gatással is. Ennek eredményeként ma négy olyan jogilag bejegyzett települési együttműködés van a megyében, amely konkrét távla­tokkal rendelkezik, s pl. a PHARE kistérségi segélyprog­ramjának nyertesei között sze­repel. Ezen kívül - különböző szer­vezettségi szinten - ígéretes együttműködések alakultak és alakulnak. Jelenleg már a megye terüle­tének több, mint felét érintik, 150 önkormányzatot foglalnak összesen magukba, s a megye több, mint 132 ezer lakosát érin­tik. Ez pedig Baranya megye- székhelyén kívül élő népessé­gének több, mint 50%-a. Ä me­gye minden lehetséges segítsé­get meg kíván adni továbbra is ezek működéséhez, mert a tör­vényi szabályozás hiánya elle­nére elsőrendű feladatnak te­kinti a térségi folyamatok gene­rálását és koordinálását. Lombosi Jenő Hatpárti egyetértéssel Törvény­javaslat a választott­bíróságokról Nem mindennapos, hogy a magyar parlamentben egy törvényjavaslatot mind a hat párt vezérszónoka támogas­son. A választottbíróságok életrehívásáról most folyó vitában mégis ennek lehet­tünk tanúi. A héten várha­tóan lezárják a vitát és sza­vaznak a képviselők.- Milyen célok vezették az igazságügyi kormányzatot e törvényjavaslat előkészí­tése- kor? - kérdeztük dr. Csiha Juditot, az Igazság­ügyi Minisztérium politikai államtitkárát.-Mára kritikussá vált a bíróságok helyzete: ha vala­kinek a gazdasági életben vitája, peres ügye támad és a törvényszékhez fordul ítéle­tért, évekig is elhúzódó perre kell számítania. Vá­lasztottbíróságok segítségé­vel sokkal hamarabb és egy­szerűbb eljárással lehet a vi­tás ügyeket lezárni, ugyan­akkor a területi bíróságok mentesülnek egy sor feladat alól, az egyéb peres ügyek tárgyalását rövidebb idő alatt lezárhatják.- Milyen szempontok sze­rint alakítanák ki a válasz­tottbíróságok hálózatát?- A törvényjavaslat a vá­lasztottbíráskodás alkalma­zására széles körben biztosí­tana lehetőséget, elsősorban gazdasági és kereskedelmi ügyekben. Az eljárás egyik feltétele az lenne, hogy lega­lább az egyik peres fél gaz­dasági tevékenységgel hiva­tásszerűen foglalkozzon. A bíróság működési helyét a felek állapíthatnák meg, ha ebben sem tudnak meg­egyezni, akkor a választott­bíróság az eset körülmé­nyeit figyelembe véve je­lölné ki a székhelyét.-Hány tagja lenne a bí­róságoknak?-Alapvető előírás, hogy minden bíróságnak páratlan számú tagja legyen. Ezen belül lehet akár egy tagú is, de célszerű három tagú tes­tületeket alakítani. A két érintett fél választ egy-egy tagot, a két választottbíró - közös megegyezéssel - egy harmadikat. Ha a bíróság szükségesnek tartja, külön szakértők véleményét is ki­kérheti.- Kik lehetnek választott­bírók?-Egyáltalán nem fontos, hogy jogászok legyenek, hi­szen ezeken a tárgyalásokon leginkább szakmai és gaz­dasági kérdésekben dönte­nek. Szerintem inkább elis­mert közgadasági szakem­bereket kell bírónak fel­kérni. Szeretnénk kikötni, hogy a bíró ne lehessen 24 évesnél fiatalabb, vagy olyan személy, akit bírói íté­lettel jogerősen eltiltottak a közügyektől, vagy gond­nokság alá helyeztek.- A választottbíróságok döntése ellen milyen fó­rumon lehet majd felleb­bezni?- A választottbíróság döntése ellen nincs helye a fellebbezésnek. A javaslat így fogalmaz: a választottbí­rósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bí­rósági ítéleté, annak végre­hajtására a bírósági végre­hajtási jogszabályok a mér­vadók.- A tárgyalások nyilváno­sak?-Nem, mert a tárgyalá­sokon szakmai titkok is el­hangozhatnak. (koós) A legutóbbi „Év lakóháza” pályázat baranyai győztese, Kürti József Mecsekpölöskén, egy gaz­dasági épület szerencsés átépítésével nyert Fotó: Tóth László » A

Next

/
Oldalképek
Tartalom