Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-29 / 329. szám
1994. november 29., kedd Városaink űj Dunántúli napló 7 Komlói körkép Suli-Dili módosuló határidővel Az előző kiírás szerint november 23-ig jelentkezhettek a középiskolák csapatai a Suli-Dili vetélkedő-sorozatára. A nevezési határidő azonban módosult, az új időpont december 8-a. Mint korábbi híradásaink alapján is ismeretes, a vetélkedő sorozat gazdája a Diákönkormányzatok Komlói Egyesülete és a komlói 501. számú Szakmunkásképző és Szakközépiskola diákönkormányzata. A néhány éve indított és Komlón nagy népszerűségnek örvendő verseny az idén megyei szintűvé terebélyesedett. Legutolsó információnk szerint már eddig is 29 csapat jelentkezett. Az első selejtező napja várhatóan december 16-a lesz, az öt-nyolc fős csapatok döntőjét pedig 1995 március 30-án rendezik. Minderről a jelentkező csapatok időben értesítést kapnak. A Suli-Dili fődíja, túl a vidám, diákszellemet és ügyességet próbáló közös „dilin”, egy négynapos ingyenes táborozás a Juve Kft. balatonkeresztúri táborában. Gondolkodó Klub A komlói Gondolkodó Klub idén ősszel ismét megkezdi a Színház és Hangversenyteremben hagyományossá vált esti beszélgetéseit. Az új helyszín a Városi Helytörténeti Múzeum tanácsterme, ahol november 30-án szerdán 18 órától dr. Tarján Tamás politológus lesz a klub vendége, aki a rendőrség és rendszerváltás összefüggéseiről tart előadást majd beszélget el az érdeklődőkkel. Csókos asszony A veszprémi Petőfi Színház vendégjátékára kerül sor a komlói Színház és Hangversenyteremben november 30-án, szerdán 19 órai kezdettel, ahol ezúttal Zerkovitz Béla-Szilágyi László „Csókos asszony” című népszerű operettje kerül színre. Nyugdíjas szabadegyetem November 30-án 15 órai kezdettel a komlói Május 1 Művelődési Házban kerül sor a helyi nyugdíjas szabadegyetem soron következő foglalkozására. Kiss József nyugalmazott tanár, helytörténeti kutató a németség betelepülésének kezdeti időszakának történetéről tart előadást. Koszorúzás Gesztenyésben A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Munkáspárt helyi szervezete november 29-én 10 órakor koszorúzási ünnepséget tart a gesztenyési emlékműnél. A koszorúkat a német fasiszta megszállás alóli felszabadulás 50. évfordulója alkalmából helyezik el az emlékműnél. Összeállította: Bóka Róbert Kolozsvári Sándor (Fidesz, FKgP, SZDSZ, KDNP, MDF, Munkástanácsok) Kolozsvári Sándor Kecse- keméten született 1949-ben, 1963 óta él Komlón. Az egykori Kun Béla Gimnáziumban érettségizett, Budapesten szerzett villamos üzemmérnöki diplomát. , Először - 1972-75 között - a Dédász pécsi központjában dolgozott, majd a bányánál energetikus, később tervező, majd főrménökhelyettes. Időközben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamémöki karán is diplomát szerez, később egy angol vállalkozói egyetemi kurzus menedzserképző szakát is elvégzi. A bánya 1993-as integrációját követően - mint bányászati vezető - a Pécsi Hőerőmű Rt. műszaki igazgatóhelyettese lett. Nős, felesége gyógyszerész, lányuk másodikos gimnazista.- Az eddigi szakmai tevékenységemhez képest új területnek tűnhetnek a városirányítással járó teendők. Bár hozzá kell tennem, korábban voltam tanácstag is, és engem - a környezetem bizalmán és ösztönzésén túl - ambicionál, hogy a város helyzetének javítására emberi erőforrásokban és eszközökben is reális lehetőségeket látok. Azzal is tisztában vagyok, hogy ezek az esélyek korlátozottak, de az önkormányzat gazdasági bizottságának tagjaként tapasztalhattam elmulasztott lehetőségeket, és azt is, mit hogyan nem szabadcsinálni.-Az elmúlt években, ahogy azt mások is érzékelték, valóban nagyon elfoglalt voltam - mondja. Nagyon sokan és nagyon sokat dolgoztunk a munkahelyek megtartásáért. Legfontosabbnak a meglévő munkahelyek védelmét, a munkahelyteremtést tartom. Ehhez az önkormányzatnak sokkal több eszközt kell mozgósítania az eddigieknél, amelyek nem rekedhetnek meg a telekvásárlási kedvezményeknél. A menedzselésnek, az ügyvitelnek is egy olyan intézményesített rendszerét kell kialakítani, ami Komlót valóban vonzóvá teheti a befektetők számára.- Ugyanakkor a bányvagyon- tól a Carbonig nagyon sok regenerálható érték van a városban, amelyekre az önkormányzat bátrabban építhetne. Erről nem szabadna megfeledkezni. És egyelőre még itt van helyben, nem vándorolt el az a szakmai kultúrát képviselő, szellemi erőforrást jelentő réteg sem, amit rövidesen elveszíthetünk, ha gyors cselekvés helyett tovább késlekedünk. Kétségtelen, van bennem egy jó értelemben vett türelmetlenség is, de ha nem lépünk, akkor egy újabb, ennél is mélyebb válság- helyzetbe kerülhetünk. Dr. Grünwald Géza (Független jelölt, MSZP-támogatással)- Komlón, még az egykori faluban születtem 1950-ben, Imre-telepen. Mondhatni: együtt nőttem-fejlődtem a várossal. A gyerekéveim az épülő Kenderföldhöz kötnek, Kökö- nyösben értem meg a felnőttkort, Szilvásban élve alapítottam családot. Most Mecsekfa- lun saját építésű házban lakom közgazdász feleségemmel, felnőtt lányommal és fiammal.-A JPTE Állam- és Jogtudományi Karán szereztem jogi diplomát. Az Új Dunántúli Napló újságírója vagyok, a szakmán belül több mint egy évtizede vezetői beosztásban. Életem eddigi legnagyobb sikere is ideköt: az első Komlói Újság alapító főszerkesztője lehettem, ami hétről hétre négy és félezer példányban fogyott el a tízezer háztartást számláló városban. Nagyon szeretem a várost, az itt élőket, szeretnék tenni értük. Arra is számítok, ha rosszul teszem a dolgom, azt rengeteg ismerős, barát rója majd fel nekem. Mert akármi legyen a beosztásom, vagyok olyan kapcsolatban az emberekkel, hogy az igazukat a szemembe merjék mondani.- Sok közhelyet elkoptattunk munkanélküliségről, nyugdíjasokról. Talán reálisan látom úgy, hogy az ún. 1007-es rendeletben biztosított prioritásokkal kellene jobban sáfárkodnunk. A Komlónak és térségének adható támogatásokat kellene elnyernünk. Ma egy önkormányzat a költségvetésnek ebben a harapófogójában központi pénzek nélkül nem tud perdöntő lépéseket tenni a gazdaságért.- A bányának - a vezetői is így látják - még tíz éve lehet. A jövőt másra kell alapozni. Mondom ezt úgy, hogy nagyapám, apám is bányász volt és a bányamérnök bátyám ma is a föld alatt dolgozik. Viszont keresni kell a módját, hogy a vállalkozók ne költsék el pénzüket, hanem ruházzák be. A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tőkéje is jórészt a vállalkozók pénzéből állna és a kuratórium is vállalkozókból ülne össze, hogy a pénz azonnal és oda kerüljön, ahol meg is térül. A kockázat is nő így, de enélkül csak egy helyben topogunk. Abban is segíteni kell a vállalkozókat, hogy ne dolgoztassanak „feketén”. Komlón a többezer munkanélküliből 7-800-an kényszerülnek erre, ami munkaadó- nak-munkavállalónak is bujkálást jelent. A cél végül is az, hogy minél kevesebb szegényember éljen a városban. Egy nyugalmas, tiszta, jó közérzetet nyújtó _ Komlóban gondolkodom. Én úgy látom, a hivatal mai vezetőit tenniakarás, hozzáértés jellemzi. Magam is vallom, a Hivatal szolgáltasson. Az állampolgárt nem szabad úgy kiengedni a házból, hogy ne kapjon kielégítő választ a problémáira. Takács Péter (Független jelölt) Takács Péter polgármester-jelöltet, a Kenderföldi Általános Iskola matematika, fizika és rajz szakos tanárát festményei, elsősorban akvarellképei alapján ismerik Komlón. Nagyváradi születésű, 52 esztendős, 1954 óta él Komlón. Budapesten a Képző és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett, évekig az építőiparban dolgozott, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola említett három szakán szerzett tanári diplomát. Két felnőtt lánya van. Az elmúlt időszakban egy demokratikus döntéshozó rendszer elvi kiépítésével kísérletezett. Eredendő célja az lenne, hogy egy számítógépes kapcsolatrendszer révén a heyli lakosság egyre növekvő hányadát vonja be fokozatosan a véleményező, döntéshozó munkába. Egy így kiépített rendszerrel a közös döntés ránk eső hányadát is vállalni tudnánk.- Indulásom egyik oka éppen az, hogy ezt a lakosság széles köreit megmozgató, demokratikus rendszernek a kiépítését - akár kísérletképpen is - próbáljam megvalósítani. Ugyanis ha az embereknek van módjuk megnyilatkozni, gyakran újszerű és reális válaszokat adnak tőlük távolabb eső kérdésekre is. A döntéshozók és a lakosság kölcsönös nyitottsága, a nyilvánosság megakadályozhatja a pazarláshoz vezető vagy felelőtlen döntéseket is. De akár vállalatok bukását is megelőzheti, hiszen egy jól működő információs láncban hamarabb lehetne segíteni a csődbejutotton. Egy-egy vállalkozást is meg lehet így menteni, hisz elvben valamennyi piaci szereplő közérdeket is érint. Részben hasonló elven működhetne egy belső szociális piac is, amely a rászorulók számára adna esélyt. A város lehetőségei közt fejleszthetőnek látszik az idegen- forgalom itt a Mecsek szívében, aminek alapja lehet a német nyelv viszonylagos kedveltsége; de a város, a turizmus javára lehetne fordítani a közhasznú munkát is. Akár munkahelyteremtő szerepe lehet a hagyományos kézműiparnak, például a nemezkészítés felélesztésének is. — Tulajdonképpeni célom egy emberközeli politizálás, ahol nem annyira a normatívák és központilag meghatározott keretszámok határoznák meg az emberekkel foglalkozó intézmények költségvetését, hanem törekednénk arra, hogy egy-egy kérdés mélyebb összefüggéseinek figyelembevetélévei, a helyi viszonyok és feltételek ismeretében alakítsunk ki megoldást kínáló stratégiákat. Másfelől szembesíteni kellene a munkahelyteremtés és -fenntartás költségeit azokkal a költséggekkel, amelyek a munkahelyek megszűnésével és a munkanélküliség finanszírozásával járnak. Szarka Elemér (Honismereti és Városszépítő Egyesület) A komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület elnöki teendőivel megbízott polgármesterjelölt pécsi születésű, 45 éves, 1979 óta él Komlón. Szekszárdon 1967-ben közgazdasági technikumot végzett, majd Budapesten, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kereskedelmi szakán szerzett diplomát a MÉSZÖV ösztöndíjasaként. Később mérlegképes könyvelői oklevelet is szerez. Hét évig a Sásdi Áfész dolgozója, ahol később kereskedelmi osztályvezető lesz. Ifjúságmozgalmi és pártbeli szerepvállalását jelzi, hogy Moszkvában társadalomtudományi akadémiát végez. 1989-től 90-ig tanácselnök-helyettes, de Morber János volt tanácselnök nyugdíjba vonulása után egy esztendeig ő látja el a városvezetéssel járó teendőket. 1973-ban nősült, felesége boltvezető. Középiskolás és egyetemista lányuk van.- Az elmúlt tizenhat év egyfajta közéleti szerepet is jelentett, egy volt KSZ-es korosztály nőtt fel velem együtt. A leköszönő tanácsi apparátusban már kialakult a színtere a kritikának és egyfajta szakmai kontrollt, szűrőt jelentett a végrehajtóbizottságok működése is. Most azzal az önismerettel és önbizalommal vállalnám a polgármesteri teendőket, hogy úgy vélem, a kontatktusteremtő képességem jó, a korábban is vállalt kö- zéletiség egy kicsit többet enged meglátni a város lehetőségeiből, jövőjéből, de összefo- gottabb és reálisabb képet adhat a mai arcáról is. Én semmi másban, csak a szívós és következetes munkában bízom. Komlónak van tárgyi vagyona - bánya, Carbon - sorolhatnám. De minden előrelépés emberi tényezőkön múlik. Ezt tartom a legnagyobb tartaléknak.- Komlót sajnos a kényszernyugdíjasok és a viszonylag fiatal nyugdíjasok igen magas száma, pályakezdők munkanélkülisége is jellemzi. Mindez sajátos élethelyzetet - nemcsak anyagi gondokat, de lelki súlyokat jelent. Ennek ellenére van bennem optimizmus, és mindenkinek a véleményére kiváncsi vagyok. Az ember nagyfokú tisztelete miatt tűnhetek sokak szemében bizonytalannak; pedig csak elvem, hogy lehetőleg mindekit meghallgassak, mielőtt döntést hozunk. S csak abból ered, hogy a lehető legjobb megoldást keresem.- Egy lakosságot megtartó és eltartó városért szeretnék dolgozni: ennek fő eszköze a munkahelyteremtés és a vállalkozások támogatása, vagyonunk jobb hasznosítása. A pénzügyi helyzet javítása is alapfeladat. Ehhez tartozik a lakókat szolgáló intézményhálózat működése, egy megbízhatóbb szociálpolitika alkalmazása. Egy gyorsabb, szolgáltatóbb jellegű városháza azt is elősegítené, hogy Komlónak minél előbb jó gazdáivá váljunk. Leitner Gábor (Független jelölt)- Komlói születésű, Gorkij utcai lakos vagyok, a helyi „Elit” autósiskolát vezetem néhány éve. A Volánnál voltam autószerelő-tanuló, később több vállalatnál - Városgazdálkodási, SZÖVAUT, Bányaüzem-külfejtés - dolgoztam gépkocsivezetőként. Utoljára az MHSZ-nél. Gyakorlati oktatói és iskolavezető bizonyítványom van. Harminchat éves vagyok, nős, két gyermek édesapja. Feleségem büfét üzemeltet a Vo- lán-benzinkútnál.- Barátaimmal beszélgetve, gyakran szóba került, hogy a város vezetésében sem ártana már a generációváltás, a vérfrissítés. Nem bizalmatlanságot jelent ez a korábbi vezetéssel szemben, nem is karriervágyat, de a fiatalságnak is be kellene mutatkozni. Nem szólva arról, hogy vannak területek, ahol elég lagymatagon mennek a dolgok.- Ami a konkrét teendőket illeti, nekem az a véleményem, hogy az uszoda legyen uszoda, annak ellenére mondom ezt, hogy el van adósodva a város. A szegedi nagybani piacot a vásártéren vagy a TÁÉV-telepen is föl lehetne állítani. A munkálatok újrakezdéséhez szükséges pénz egy részét elő lehetne teremteni úgy is, hogy éves uszoda-bérleteket adunk ki bi- ancóra. Szponzorokra van szüksége a sportnak is, sőt a közönséget is meg kellene szervezni. Hasonló eszközzel eredményesen teremtenek elő pénzt Nyugaton is, ahol például már a labdarúgó-szezon előtt elkel a jegyek nagy hányada és egy kisvárosban is zsúfoltak a lelátók.- A bánya leépítése során egyre több munkaerő szabadul fel - saját erőforrást a megoldáshoz nem látok. De előre lehetne lépni, ha egy multinacionális nagyvállalatot meg tudnánk nyerni, hogy az itteni olcsó és képzett munkaerőt alkalmazza. Ezt a munkaerőt könnyebben és viszonylag olcsón át is lehet képezni. Folytatni kell a bányászatot is, ha van elegendő szénvagyon - de az ott dolgozó szakemberekre vár a termelést gazdaságossá tenni.-A turisztika is épülhetne a bányászatra; a Kossuth akna alatti légbánya múzeum, csak nincs gazdája. Főként az iskolák látogathatnák. Komló nagy vonzáskörzettel rendelkezett, erre egy nagy szolgáltatóbázis épült. Most, hogy ilyen centrum nem lehet, váltani kellene, fordulni a kultúra felé. Például állandó színtársulat létrehozására is gondolok, akár amatőrökből is. Úgy érzem, a komlóiaknak szükségük lenne erre. A kereskedelem, a szolgáltatások fejlődését szövetkezeti formában tartanám sikeresnek. Sok a tennivaló szociális téren is. Csoportot hoznék létre, hogy követni tudjuk a segélyek útját; valóban arra fordítódnak-e amire a város kiadta. De önmagában ez sem elég, ha az emberekben nem alakul ki szociális érzékenység, hogy egymáson segíteni kell.
