Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-29 / 329. szám
8 aj Dunántúli napló Választási fórum 1994. november 29., kedd HOGY NE KELLJEN MINDENT KÉTSZER MONDANI, KÉTSZER MONDANI Tartson konferenciát telefonon! Néhány gombnyomás, és máris hárman vannak a vonalban. Egy nyomógombos készülékkel egyszerre két emberrel beszélhet, így időt és fáradságot takarít meg. Ez a szolgáltatás elsősorban üzletembereknek előnyös, de a DIGIFON szolgáltatások közül mindenki kiválaszthatja az igényeinek megfelelőt. A DIGIFON szolgáltatások nemcsak az Ön életét teszik kényelmesebbé, hanem azok dolgát is megkönnyítik, akik Önnel szeretnének kapcsolatba lépni. Legközelebbi ügyfélszolgálati irodánkban készségesen válaszolunk minden kérdésére. A szolgáltatásokat digitális központba kapcsolt előfizetőinknek ajánljuk. Négy év Pécs költségvetéseiben Városunk teljes éves bevétele 1991- ben 6,9 milliárd Ft., 1992- ben 8,97 Md„ 1993-ban 9,58 Md. és 1994-ben 9,59 Md volt. Az összbevételen belül, a saját folyó bevételek aránya az 1991-es 29,8%-ról, 1992-ben 28,8%-ra, 1993-ban 25,6%-ra 1994-ben 23,6%-ra csökkent. Ennek elsődleges oka: a magán- személyek jövedelemadójából az önkormányzatnál maradó rész 50%-ról 30%-ra csökkentése. (Fenti adónemen túl, a saját folyó bevételek közé számolják a központi kivetésű gépjárműadó helyben maradó 50%-át, és a környezetvédelmi bírságok 30%-át is.) E központi kivetésű adónemeket levonva, a város saját, helyi folyó bevételei, éves költségvetésén belül, a fentebb jelzett egynegyednyi részaránynál lényegesen csekélyebbek. Egyetlen, komolyabb bevételi forrásul szolgáló helyi adónem: az iparűzési adó, mely 1994-ben hozzávetőleg 300 milliós bevételt jelent. A kiadási oldal legjelentősebb tétele az Intézményi kiadások csoportja (iskolák, óvodák, bölcsődék, szociális és kulturális létesítmények, egészségügyi, igazgatás, stb.), mely 1991-ben a teljes kiadások 63,1%-a volt, 1992-ben 70,7%, 1993-ban 70,4%, 1994-ben 70,5% körül alakul. Látnivaló, hogy az évről-évre enyhén növekvő összbevételekkel lépést tartott az intézmény- rendszer működtetésére fordított összeg. E kiadásnemen belül az 1991- ben 65-67%-nyi Bér- Tb.-arány 1994-re 73%-ra növekedett. Az összkiadások csaknem háromnegyed részét kitevő intézményüzemeltetési kiadások részben állami normatív támogatásokkal fedezett, (ám csaknem a felét) a városnak saját, helyi forrásaiból kell kiegészítenie. Ilyen feszített költséggazdálkodás mellett is képes volt az önkormányzat városi beruhá- zásra-fejlesztésre (csatorna, víz, egyéb kommunális fejlesztés, úthálózat, épületek, új intézmények stb.) fordítani. A bevételeink 1991-ben 28,8%-át, 1992- ben 20,7%-át, 1993-ban 22,2%-át és 1994-ben is várhatólag 22%-át. Az évenként több milliárdos beruházási kiadásokat (az évről-évre csökkenő arányban megszerezhető központi céltá- mogatások-okozta többletterhek mellett), a város helyi bevételeinek növelésével, nagyrészt ingatlanértékesítésekből és tőke jellegű (értékpapírok, kötvények, stb.) többletbevételeiből tudta fedezni, - hitelfelvétel nélkül! Az önkormányzat tehát, a város rendelkezésére álló vagyont nem felélésre, folyó működési kiadásokra fordította, hanem új beruházásokat finanszírozott belőle, fejlesztett, a város vagyonát növelte. Pécs hagyományos regionális központ szerepkörének megőrzése elválaszthatatlan az ezt szolgáló komplex intézmény- rendszer működtetésének és minőségi fejlesztésének vállalt és a jövőben is vállalandó terheitől, annál is inkább, mivel a városi vonzásközpont-szerep nagyon jelentős többletbevételt jelent (az ideáramló idegenek révén) a vállalkozói-szolgáltató szféra széles spektrumában. Közvetett hatásaként, a munkahelyteremtést is szolgálja ily módon. Másik kiemelt támogatottságú terület az infrastruktúra fejlesztése. Ez a városi - lét szerves része, minden fejlődés, vállalkozás, gazdasági kibontakozás előfeltétele. E téren komoly feladatok állnak még előttünk: a város és térségének az országos gyors- forgalmi főúthálózatba való bekapcsolása, a közúti közlekedés minőségi fejlesztése, illetve a Pécset elkerülő főútvonal kiépítésének folytatása (ezek kedvező hatása, a város közlekedés és a légszennyezettség ugrásszerű javulásában fog jelentkezni.) Az önkormányzat az elmúlt négy évben számos intézkedésével, támogatásával (lásd: Ipari Park, Kisvállalkozásfejlesztési Központ, ipartelepítések támogatása) és több, rendeletéibe foglalt kedvezményekkel (üzlet- helyiségek kedvezményes privatizációja, stb.) hozzájárult a helyi vállalkozások élénkítéséhez, illetve külső működőtőke-bevonáshoz. E döntéseink hosszabb távon is kedvező hatással lesznek Pécs gazdasági életére, akárcsak az gyakori lomha, nehézkes és pazarló módon működő közüzemi vállalatok (PIK, PÉTÁV, VOLÁN, Parképítő, Közterületfenntartó stb.) korszerűsítése, külső tőkebevonással piacorientált, hatékony gazdasági társaságokká alakítása. Papp Béla önkormányzati képviselő SZDSZ-frakcióvezető 12. vk. közös jelöltje SZDSZ, MDF, FIDESZ, FKgP) Molnár Tamás önkormányzati képviselő a költségvetési biz.tagja, 8. vk. közös jelöltje (SZDSZ, MDF, FIDESZ, FKgP) Szabaddemokrata vélemény A megye és a szociálpolitika Az elmúlt időszakban Baranya megyében is jelentős változások következtek be a lakosság szociális helyzetében. Különösen veszélyes helyzetbe kerültek a munkahelyüket elvesztők, a korábban is hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportok, az önmaguk fenntartásáról gondoskodni nem tudó idősek, a szakképzetlenek, a megye kedvezőtlen adottságú, válságba került övezeteiben, településein élők. A bányászat, építőipar és a könnyűipar bizonyos területein történt leépítések a hagyományos iparszerkezet átalakulása, a hatékonytalanul termelő mező- gazdasági üzemek megszűnése elsősorban a Pécsen kívüli települések lakóit érintette érzékenyebben. A megye depressziós övezeteiben - Ormánság, Komló és vidéke, stb. - a munkanélküliek aránya meghaladja az országos átlagot, vannak községek, ahol a munkaképes korú lakosság 50%-a kénytelen munkanélküli segélyből, vagy jövedelem- pótló támogatásból élni. A szociális segítségre szorulók számának emelkedése felkészületlenül érte a helyi önkormányzatokat és a szociálpolitikai intézményrendszert. Az önkormányzati, majd a szociális törvény ugyan a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta a szociális alapellátások biztosítását, de- különösen a problémák által leginkább sújtott térségekben és településeken - az önkormányzatok az anyagi források szűkössége miatt, eszközök, szakemberek híján alig tudták teljesíteni kötelezettségeiket az egyre nehezebb helyzetben levő, támogatásra szoruló polgárokkal szemben. Várhatóan az elkövetkezendő időszakban sem csökken - sőt, bizonyos területeken nő - a segítségre szorulók száma, és nem javulnak az önkormányzatok anyagi kondíciói sem. A szabaddemokraták ezért a meglevő anyagi, szellemi és intézményi erőforrások koncentrálását, a szociális problémák kezelésével foglalkozó intézmények és szervezetek együttműködésének ki- szélesítését, a szakmai szolgáltató és koordináló szerep megerősítését helyezik a megyei szociálpolitika középpontjába. A korábban elsősorban intézményfenntartásra és gondnokságra berendezkedett megyének a továbbiakban részt kell vállalni az egyedül boldogulni nem képes helyi önkormányzatok, a szociális munkával foglalkozó intézmények, önkéntes szervezetek közötti kapcsolatok kialakításában, a konkrét problémákra választ adó, feladatorientált szociális projektmunka feltételeinek megteremtésében - ott, ahol erre leginkább szükség van: elsősorban a szegénység, munkanélküliség által leginkább sújtott körzetekben, az ellátatlan aprófal- vakvan (Ilyen megyei vagy kistérségi programok lehetnek pl.: foglalkoztatási, képzési programok, ifjúsági munkanélküliséget csökkentő programok, alternatív lakásépítési programok, állami gondozottak esetében az un. családi házas modellkísérletek, állami gondozásból kikerülők beil- leszekedését megkönnyítő szocializációs programok, közművelődési intézmények bevonása a szociális problémák kezelésébe, stb.) A szakmai projektek kidolgozásában és megvalósításában hasznosíthatók a megye külföldi kapcsolatai is, (módszerek, minták, információk, források felkutatása). A többszereplős programok nagyobb eséllyel pályázhatnának külső forrásokért is. (PHARE, minisztériumok, alapítványok, stb). Jelentős közérzetjavító hatása lenne a több település összefogásával megvalósítandó ún. kistérségi családsegítő központoknak. Ezek célja, hogy az elsősorban hatósági feladatokra koncentráló helyi önkormányzati tevékenység (pl. segélyek megállapítása) mellett megjelenjenek a nem anyagi jellegű, az egyének és a családok önfenntartási képességét erősítő (tehát hosszabb távon költségeket megtakarító) szociális szolgáltatások is. (Tanács adás, információk, képzés, családgondozás, ügyintézés, stb.) Ezek a központok vállalhatnák fel a kistelepülésen élő olyan idősek otthoni gondozását is, akik nem igényelnének szociális otthoni elhelyezést (ami jelentősen növeli az önkormányzat kiadásait) ha bizonyos szolgáltatásokat megkapnának lakóhelyükön (gyógyszerek, élelmiszerek és más fogyasztási javak beszerzése, ügyek intézése, háztartási munkák elvégzése, stb.) A központokban dolgozók egy része közhasznú munka keretében is foglalkoztatható lenne. A szociális problémák hatékonyabb kezelése igényelné az oktatási, közművelődési, egészségügyi és a foglalkoztatáspolitikai intézményekkel való szorosabb együttműködést, mind az egyes települések, mind a megye szintjén. A továbbiakban ki kell alakítani a megyeszékhellyel való kooperáció feltételeit, formáit - a szociálpolitika területén is. Pörös Béla, SZDSZ A hiteles kisebbségi önkormányzatért A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület Egyesületünk 1989-ben alakult. Célunk a pécs-baranyai cigány lakosság kulturális és köz- művelődési érdekképviselete, haladó haevományainak, örökségének feltárása, megőrzése. A „Rácz Aladár” Közösségi Házunk révén a cigányság is szellemi, módszertani és kulturális központra találhat. Támogatjuk a megyében élő cigány képzőművészeket, kézműveseket és zenészeket. Egyesületünk részt vesz a cigány könyvkiadásban, megjelentettük a cigány nyelvű Bibliát. Kiemelt feladatunknak tekintjük a cigány gyermekek, fiatalok nevelését, oktatását ésr szociális támogatását. Jog- és Érdekérvényesítő Irodát kívánunk felállítani, amely ellátná az önmaguk képviseletére képtelenek védelmét. A kisebbségi önkormányzat Pécs város önkormányzatánál el kívánja érni, hogy hozzon létre egy cigányügyi szakbizottságot (cigány és nem cigány szakemberek bevonásával), foglalkoztasson egy cigányügyi referenst, és dolgozzon ki egy komplex programcsomagot a romák helyzetének megoldására (foglalkoztatás, lakásügy stb.) A kisebbségi önkormányzat hatáskörébe tartozó kulturális autonómia (kultúra, oktatás, média) kérdéseivel pedig teljeskörűen szeretne foglalkozni. * Jelöltjeink: KOSZTICS ISTVÁN 1962-ben születtem Siklóson. Az általános iskolát Magyar- bolyban fejeztem be. Ezután a keramikus szakmát sajátítottam el. Mivel élethivatásszerűen embereken kívántam segíteni, házigondozóként helyezkedtem el az érettségi megszerzése után. 1987 óta cigánycsalád-segítéssel foglalkozom a Pécs M. J. Város Polgármesteri Hivatal népjóléti irodájában. Közben jogi tanulmányokat is folytattam. 1989-ben szerveztük meg a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületet, melynek a kezdetektől elnöke vagyok. * LABODÁNÉ LAKATOS SZILVIA 1970-ben születtem Pécsett. Egy többgyermekes vállalkozó családban nevelkedtem, 1988-ban szereztem meg a szakmunkás-bizonyítványt vendéglátóipari eladóként. Majd ezt követően a Vendéglátóipari Szakközépiskola levelező tagozatán - munka mellett - érettségiztem. 1991-ben kötöttem házasságot, melyből két gyermekem született. Jelenleg a gyermekeim nevelésével foglalkozom, de emellett a roma testvéreim általános felemelkedéséért is dolgozni szeretnék. * CSONKA EDIT 1973-ban születtem Pécsett. Általános iskolai tanulmányaimat jó eredménnyel fejeztem be, majd a Vendéglátóipari Szakmunkásképzőben szereztem szakmunkás-bizonyítványt. A szakmámban nem tudtam elhelyezkedni, ezért elvégeztem a BMMK Pécsi Kirendeltsége támogatásával egy házigondozó tanfolyamot. Találkoztam a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület vezetőjével, akin keresztül az egyesület munkájával, tevékenységével is megismerkedhettem. Mivel közvetlenül is részt kívántam venni munkájukban, itt helyezkedtem el általános ügyintézőként. * BARANYAI JÓZSEF 1956-ban születtem Siófokon. Az általános iskolát Somogy megyében végeztem el. Ezt követően kerültem Baranya megyébe, Komlóra, vájártanulónak. Itt 1975-ben szereztem szakmunkás-bizonyítványt. Kétévi Béta-aknai munka után kértem áthelyezésemet a pécsi MÉV-hez, ahol 1986-ig - üzemi balesetem bekövetkeztéig - brigádvezetőként dolgoztam. Munkám elismeréseképpen több ízben is részesültem kitüntetésben, miniszteri dicséretben. Közben megnősültem, házasságunkból három gyermekünk született. 1991 óta aktívan segítem az egyesület munkáját.
