Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-20 / 320. szám

Városfejlesztés számítógéppel A térinformatika Pécset is behálózta Nem publikus vasútvonalak A Vasutasok Szakszervezete számára a tervezet még tárgyalási alap sem lehet A XXI. század önkormányzati számítógépes rendszerét mutatták be Pécsett a hétvégén. Egy olyan működő szoftvert, mely a város légi fotóitól a közművek - csa­torna, távhő-, gáz-, víz elektro­mos vezetékek - térképeiig az adatokat nemcsak nyilvántartja, de egymásra másolja azokat, olyan döntéseket előkészítve, mint például az egyes körzetek infrastrukturális fejlesztési igé­nye, a beruházások szükséges­sége. Kimutatható például, hogy az egyes városrészekben a lakosság korszerinti megoszlása miként alakul, hol kellenek újabb iskolák, óvodák, s melyik intézmények kihasználatlanok. A tökéletes közmű térképiek segítségével nem fordul elő, hogy ugyanazt az út­szakaszt egymás után háromszor bontják fel más és más munkáért. A mintegy 1000 térkép befo­gadására képes rendszer felhasz­nálási köre felmérhetetlenül sok lehetőséget rejt magában, s a vi­lágszerte 10 éve meghonosodott ez az úgynevezett térinformatikai megoldás. Magyarországon Győr és Pécs áll a legjobban, de a régi­óból Kaposvár és kisebb települé­sek vezetői is erősen érdeklődnek a részletek felől. A pécsi számítógépes térin­formatikai rendszer egyelőre fél­kész feltöltöttségű, s ez két éves munka eredménye mintegy fél­száz millió forintért. A szakembe­rek szerint 50-100 embert foglal­koztat majd csúcsidőben az ada­tok nyilvántartása és értékelése, de az eredmények önmagukért beszélnek. Nem véletlen, hogy Európa nagyvárosai mind hasz­nálják a módszert, s remélhetőleg nálunk is egyre több követőre ta­lál az alkalmazása. M. B. E. Nem publikus anyagként minősítik egy ideje a MÁV Rt.-nél azokat a tanulmányo­kat, melyeket egy külső cég készített el a részvénytársaság veszteségeinek csökkentését segítendő. Ezen elemzések figyelembe­vételével készült az a kormány- határozat is, mely első lépésben -jövő év végéig - mintegy 900, a második szakaszban pedig - 1996-ban és '97-ben - újabb 3000 kilométernyi vasútvonal ellehetetlenítésével járna. Te­gyük hozzá: az okok gazdasági természetűek, s a tervezett lépé­sek megtétele 4-5 milliárd forint veszteség megszüntetését eredményezné. Kérdés azonban, végigvi- hető-e egy ilyen ötlet, annál is inkább, mert nemcsak mintegy 7000 - a Dél-Dunántúlon: 1000-1200 - vasutas állása ke­rülhet veszélybe, de például a pécsiek Balatonra való eljutá­sa is. Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, hogy régiónkban az alábbi vonalakon lehetséges a járatritkítás, esetleg szünetel­tetés: Baranya: Pécsvárad-Sze­bény-Feked-Erdősmecske- Véménd-Palotabozsok. (Pécs és Palotabozsok között csak Pécsváradig versenyképes az autóbusz közlekedés.); Gádor- Kétújfalu-Teklafalu-Dráva- fok-Bogdása-Sellye; Sellye- Nagy csány-Vaj szló-Csá- nyoszró-Kémes-Harkány-Sik- lós (Villány és Nagyharsány között megmaradna); A Bala­tonra gyakran utazókat a máso­dik lépcsőben (tehát 1997-ig bezárólag) érintheti kellemetle­nül a Siófok-Fonyód szakasz esetleges megszüntetése. Ugyancsak 2 év múlva várható a Szentlőrinc-Szigetvár-Barcs- Gyékényes vonal más közleke­dési eszközzel való kiváltása, vagy esetleges szüneteltetése. Tolnában is a második kör­ben (96-97-ben) esedékes a Bá- taszék-Szekszárd-Sárbogárd vonal felülvizsgálata, Somogy megyét pedig mind a két lépcső érintheti a Kaposvár-Fonyód, a Somogyszob-Balatonszent- györgy és a Kaposvár-Siófok vonal esetében.- A Vasutasok Szakszervezete számára a tervezetben, illetve a kormányhatározatban foglaltak nem elfogadhatók - jelentette ki lapunk kérdésére Lépési Zoltán László, a VSZ területi bizottsá­gának titkára. - Igaz, hogy a személyszállítás ráfizetéses, de ez így van Nyugaton is. Sőt: míg nálunk mindössze 8 százalékos a dotáció, addig Ausztriában ez a szám 38, Olaszországban pe­dig 70 százalék. S ha az általunk is ismert, de eddig nem publi­kált tervek megvalósulnának, nemcsak az utazók kerülnének lehetetlen helyzetbe, de vasuta­sok jó része is. A központi elképzelések sze­rint a veszteséges vonalak jára­tainak ritkítása, esetleges szüne­teltetése az érintett önkormány­zatok és vállalkozók révén a „forgalom közútra terelésével” lenne kiváltható. A vasutasok ezen egyelőre csak keserűen mosolyognak. Számukra - és mint mondják, az utazók számára - a fenti el­képzelések még tárgyalási alap­ként sem elfogadhatók. Pauska Zsolt Baleseteket követően utánképzés Jogosítvány próbaidőre? Kár, hogy a menetrend 80 évvel ezelőtt volt érvényes ... Fotó: Tóth László A pécsi villamos szerelmese A város közlekedésének kutatója, Tegzes Béla Országos neuropatológus találkozó Szekszárdon Első alkalommal kerül sor november 25-26-án a Szek­szárdi Neorupatológus Talál­kozóra, amelynek az Alisca Szálló ad otthont. Az ország minden részéből érkező, az idegrendszer szövettanával foglalkozó ideggyógyász orvos 22 előadás keretében tájékozó­dik e speciális tudományág legújabb eredményeivel, az élő szövetek diagnosztizálásának módszereivel. A rangos ese­ményt - amelynek támogatói között van többek között a Chinoin Rt., a pécsi Mankó Bt. és a Glaxo - dr. Kuntár Lajos, a szekszárdi kórház ideggyó­gyászati osztályának vezető főorvosa szervezi, a városba érkező orvosokat az I. Szek­szárdi Neuropatológos Talál­kozó megnyitásakor Kocsis Imre Antal polgármester kö­szönti. Új szennyvíztisztító Zalában Egyre erősebben hallatszanak azok a hangok, amelyek azt sze­retnék elérni, hogy a fiatal gép- járművezetői engedéllyel rendel­kező ifjú, illetve kevésbé ifjú höl­gyek és urak csak próbaidőre kaphassanak jogosítványt. Ezt az álláspontot a leghangosabban a közlekedésrendészet emberei képviselik, akik szerint lényege­sen kevesebb közúti közlekedési baleset történne hazánkban, ha a sikeres gépjárművezetői vizsgán túljutottak egy vagy két évig úgy­nevezett próbajogosítványokat kapnának: amennyiben ezen idő alatt balesetet okoznak, úgy után- képzésre küldik a vezetőt, ha pe­dig nem, akkor véglegesítik a ,jogsit”, az engedélyt. E tábor legmeggyőzőbb érve, hogy sta­tisztikai adatok szerint minden ötödik közúti balesetet kezdő járművezetők okoznak. Mit mond ezzel kapcsolatban a több évtizedes tapasztalattal ren­A Mecsek déli lejtőin nem csak eldobott dobozok, papírdarabok vannak, hanem akkumulátorok, használt autógumik is. Mivel a Mecsek geológiai adottságai ezt megkövetelik, fokozottabban kell figyelni a terület tisztaságára. Ezért tartja fontosnak a Környeze­tünkért alapítvány, hogy a prob­lémán lehetőségeihez mérten se­gíteni próbáljon. Gerentsér Gábor alapítványi titkár megbeszélést szervezett Pécs Megyei Jogú Város Környe­zetvédelmi Referense, a Köztisz­tasági Vállalat, a Mecseki Erdé­szeti Vállalat képviselői és Pécsi Tájfutó Szakosztály vezetője részvételével, és a következő programot fogalmazták meg: a város északi határa és az erdőgaz­delkező oktatási szakember? Lit- ványi Tibor, az Autóközlekedési Tanintézet igazgatója szerint a vezetők másfél, két éves jogosít­vány birtokában a legveszélye­sebbek, ebben az időszakban kö­vetik el a legtöbb balesetet. Mi­ért? Mert úgy érzik, már mindent tudnak a vezetésről, s többet en­gednek meg maguknak, mint né­hány hónapos engedéllyel rendel­kező kezdőként. Manapság ez pá­rosul a fiatalok diszkó utáni veze­tési arroganciájával és vélt virtuo­zitásával, amelynek sajnos nem ritkán következménye a súlyos, a halálos baleset. Az igazgató egyetért azzal, hogy két év legyen a próbaidő, hiszen ezután követ­kezik a „lehiggadási” szakasz. A két esztendő alatt pedig, vélhe­tően a szigorú vizsgától félve, óvatosabban és figyelmesebben nyomják a gázt, tekerik a kor­mányt a vezetők. Roszprim dasági terület közötti részen eltá­volítják a nagyobb és veszélye­sebb hulladékokat. A hulladékok feltérképezésé­nek munkáját a Tájfutó Szakosz­tály végzi majd, vállalva, hogy edzéseik során rendszeresen átfé­sülik a Mecsek kérdéses terüle­teit. Emellett az alapítvány arra kéri a lakosságot, hogy ők is te­gyenek bejelentéseket a 413-222/305 telefonszámon. A gyűjtést a Pécsi Köztiszta­sági és Kertészeti Kft. végzi. Erre valószínűleg havonta kerül sor a bejelentések alapján. Az ártalmat­lanításról és a szakszerű lerakás­ról is a Kft. szakemberei gondos­kodnak majd. A résztvevők ké­szen állnak, hogy hétfőn elindít­sák az akciót. Z. E. Az elmosódott fénykép a pé­csi Széchenyi téren várakozó hordárokat mutatja századunk első éveiből. A régi egyenruhás vállalkozók a talicskájukra ülve várták a kuncsaftokat, ott, ahol ma a taxisok állnak. Ez azonban csak egy fotográfia abból az ér­dekes gyűjteményből, amely­nek gazdája a nyolcvanadik éve felé haladó Tegzes Béla. A pé­csi közlekedési emlékek kuta­tója már évtizedek óta gyűjti a fellelhető fotográfiákat, doku­mentumokat. Béla bácsi büszkén mutatta meg Pécs szabad királyi város törvényhatósági bizottságának 1899-ben kelt határozatát, amely a hordárok jogairól és kö­telességeiről valamint a díjsza­básról rendelkezik. Akkoriban az utazó ügynökök ugyanis a hordárok segítségét vették igénybe a portékák bemutatásá­hoz. A hordár egynegyed óráig köteles volt várni a bolt előtt, amíg az ügynök kijött, de a to­vábbi várakozásért már terítés járt. A rendelet pontosan meg­határozta például, hogy az in- dóháztól a gyárvárosig a 20 ki­logramm súlyú csomag elszállí­tásáért 80 krajcárt kérhettek. Az első világháború után las­san eltűntek a hordárok, a bér­kocsik, sőt a ló vontatta omni­buszok is. 1933-ban Pécsett már csak 10 bérkocsi közlekedett, és a város 512 gépjárművéből 310 személyautót regisztráltak. Mégis a villamos állt legkö­zelebb Tegzes Béla szívéhez, hiszen Budapestről jött vissza Pécsre, hogy először kalauz, majd villamos vezető lehessen. Akkoriban becsülete volt a ka­lauznak, s Béla bácsi emlékei szerint még a rendőrkapitány is sapkát emelve kívánt jó reggelt. Talán az akkori polgárok udva­riasabbak voltak egymáshoz, mint a maiak. A diákok és ina­sok általában álltak a peronon, akárcsak a katonák. Tegzes Béla megemlítette, hogy egy osztrák cég is szerette volna létrehozni Pécsett a vil­lamos közlekedést, de akkori városatyák mégis a magyar Ganz gyár mellett döntöttek. Az 1913-ban elkészült villamos- vasút már nyugdíjas és Ausztrá­liában élő építőjével, Lépes Györggyel Tegzes úr több évig levelezésben állt. A Pécsi Volán Vállalat cso- portvezetőjeként ment nyug­díjba, de nyugdíjasként is aktív maradt. 15 éve vezeti a vállalat nyugdíjas klubját, és a közel­múltban az ő kezdeményezésére került emléktábla az egykori villamos remíz falára. Porth E. Zala megye első „gyökérte­res” biológiai szennyvíztisztító­jának műszaki átadására került sor pénteken a 280 lakosú Ka­corlakon. Az NSZK kis telepü­lésein sikerrel alkalmazott, me­chanikus berendezéseket és vil­lamos energiát nem igénylő rendszer egy-egy zárt beton előülepítőből, nádassal betelepí­tett „felbontó” tárolóból és egy utótisztító-levegőztető tavacs­kából áll. A fő feladatot a szá­lanként telepített nádas végzi el: a baktériumgazdag gyökérzet bomlasztja, majd felszívja a szerves anyagokat, végül a rendszer végén lévő árokból egy természetes vízfolyásba jut a megtisztult víz. Az előülepítő medence iszapja komposztál­ható, mezőgazdasági célra hasznosítható. Napi 45 köbmé­ter szennyvizet képes fogadni a telep. Szemétgyűjtés a Mecseken Egy házban az egyháziak és a világiak Békésen tanulnak egy épü­letben Csurgón az önkormány­zat és az egyházi gimnázium di­ákjai. Az egyezkedés ugyan nem nélkülözte a vitákat az in­tézmények között, hiszen az önkormányzat a szűkös anyagi lehetőségek mellett kényszerül egy gimnáziumi és egy kollégi­umi épület kialakítására. A má­sik oldalon a törvény biztosí­totta jogok mellett az egyház indokai között szerepelt az 1792-ben alapított iskola múltja, amely több mint 150 éven át adott rangot a Somogy megyei településnek. Az egy évig tartó egyeztetés után született megállapodást azonban mindkét fél korrektnek minősítette. A református egy­ház a gimnázium, valamint a két kollégiumi épületre tartott igényt. Nem ragaszkodott vi­szont a városban található volt egyházi épületekhez, amiért az állam kártalanítást nyújtott. így az összeg nagy részét a gimná­zium tetőterében egy 60 ágyas kollégium kialakítására fordít­hatták, ahol kollégistáik egy szállásra talált. Az önkormány­zat viszont az iskola átengedé­sért kapott pénzt fordíthatta te­tőtérbeépítésre egy másik isko­lában, az önkormányzati gim­názium diákjai számára. A jelenlegi állapot természe­tesen az átmenetet tükrözi, hi­szen a megállapodás értelmében 1996-ban mind a gimnázium, mind a kollégium teljesen az egyház kezébe kerül. Az ön- kormányzat terveiről dr. Soós Gyula alpolgármester tájékozta­tott. Már az idei tanévben is a Csokonai Gimnáziumba járó diákok fele, vagyis tíz osztály a felújított Miller kastélyban kezdte meg a tanulmányait. A végleges megoldást az az integráció jelenti, amelynek so­rán összevonják a város két kö­zépfokú oktatási intézményét és a kollégisták számára tetőteret építenek a szakmunkásképző in­tézet épületére. Ma még sok a bizonytalanság, de az önkor­mányzat 20 millió forintot zá­rolt erre a célra, mai költségek­nek csak a kisebb hányadát fe­dezi. A megvalósításhoz még jelentős állami és megyei támo­gatásra lenne szükség. Lehet, hogy pénz hiányában csúszni fog a határidő? Megállapodtak az úgyneve­zett ó kollégium jövőjével kap­csolatban is. A kétszáz éves épület a református egyház tu­lajdonába került, de felújítás fe­jében öt ven évig kapott haszná­lati a város, amely méltó funk­ciót talált az egykor volt régi is­kolának. Falai között talál majd patinás otthont a ma hatezer lel­ket számláló kisváros helytörté­neti gyűjteménye. A példamutató együttműkö­désben valószínűleg jelentős szerepet játszott a polgármester is, aki református lelkész, de végül is a testület döntött. A Csurgói Református Gimná­zium igazgató tanácsának el­nöke Bellái Zoltán református lelkész a két éve újra működő iskola nevelési elveiről a szólva egyebek mellett elmondta, olyan fiatalokat szeretnének szárnyra bocsátani, akik nem elégednek meg azzal, hogy va­lamit nyújtanak, hanem mindig a legjobb teljesítményüket nyújtják. A gimnázium tanárai­nak, meggyőződése, minden diák valamiben tehetséges, és a tehetségek támogatása az ő kö­telességük. Porth E. Az őspark övezte ódon falak közt béke honol Fotó: Tóth L. 1994. NOVEMBER 20., VASÁRNAP Új VDN 3 H » l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom