Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-15 / 315. szám

1994. november 15., kedd Közélet aj Dunántúli napló 9 Csak a törvényes úton! Késésben az igazságszolgáltatás Beszélgetés dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyésszel Az utóbbi időben mind több, a közvéleményt erősen felzak­lató bűncselekményre derült fény. Ilyenek: az olajszőkítés, a privatizációs csalások, a bankkonszolidációs ügyek mögött megbúvó sikkasztások és a legújabb, a paprikahamisítás, hogy csak néhányat említsünk ezek közül. A lapok, az állampolgárok bírálják az igazságszolgáltatást, amiért a közfelháborodást keltő ügyekben hosszú ideig nem születik, és nem is a várt, drá­kói szigorú az ítélet. Hosszú NATO-jegyesség? Német tőkeexport Az idei év első felében a Cseh Köztársaságban eszkö­zölt német beruházások stagnáltak az egy évvel ko­rábbi időszakhoz képest, mi­közben a Magyarországra irányuló német tőkeexport több mint harmadával nőtt. Egyebek közt ez derül ki a bonni gazdasági minisztéri­umnak a német tőkeexport megoszlásáról kiadott tájé­koztatójából, amelyet a CTK cseh hírügynökség kifejezet­ten a cseh és a magyar része­sedést összehasonlítva kö­zölt. Eszerint német cégek 1994 első hat hónapjában 347 millió márkát fektettek be a Cseh Köztársaságban, amely ezzel a 10. helyre ke­rült a német tőkeexport cél­országainak sorában, az Eu­rópai Unió néhány országa, az Egyesült Államok és Ma­gyarország mögött. A sorban 9. helyet elfoglaló Magyar- országon ezidő alatt 397 mil­lió márkát tettek ki a német beruházások. Összehasonlí­tásként az 1993-as év azonos időszakában Magyaror­szágra 273 millió márka, míg a Cseh Köztársaságba 350 millió márka német tőke érkezett. A német gazdaság összes tőkeexportja a meg­adott időszakban 13,5 milli­árd márkára rúgott, s ez 5,1 milliárd márkás növekedést jelent a tavalyi első félév azonos adatához képest. Angyalarcú bandavezér Látványos szökése után öt hónappal az olasz rendőrség Torinóban elfogta Felice Manierot, a velencei maffia főnökét. Vasárnapi sajtóje­lentések szerint a hatóság emberei elegáns torinói la­kásának ajtaja előtt lepték meg a bandavezért, akit jámbor kinézete miatt „An­gyalarcúnak” is neveznek. - Már megint maguk - szaladt ki a 40 éves maffiózó száján, amikor meglátta a rendőrö­ket. Maniero azzal szerzett hímevet magának, hogy már háromszor szökött meg kü­lönlegesen őrzött páduai bör­tönéből, ahol 33 évig tartó szabadságvesztését tölti. A bűnöző és 22 éves barátnője álnéven jelentkezett be Tori­nóban. Letartóztatása előtt - szombat délután - a fegyver­telen „szökéskirály” éppen karácsonyi bevásárlásait in­tézte. - Túl ostobán visel­kedtem - vélekedett elfogá­sáról a rendőrfőkapitánysá­gon. Maniero lakásán nagy mennyiségű német márkát, néhány gramm kokaint és száz kitöltetlen személyiga­zolványt találtak. Ezekről és az igazságszolgál­tatás aktuális témáiról kérdez­tük dr. Györgyi Kálmánt, a Ma­gyar Köztársaság legfőbb ügyé­szét.- Legutóbb éppen az olajbot­rányról kérdeztek az Ország- gyűlésben. Ilyen ügyekben hosszú, bonyolult Vizsgálatokra van szükség, mert maga a bűn- cselekmény igen szerteágazó, tehát felderítése is sok időt igé­nyel. Öt esetben 14 hónapot, vagy ennél is hosszabb időt igé­nyelt, de a legtöbb esetben is le­galább 8-10 hónap telt el, amíg vádemelési, illetve jogerős bí­rósági határozatig eljutott. A közvéleményt is erősen foglal­koztató bűncselekmények ese­tében az ügyészség 33 ügy kap­csán 93 személy, a katonai ügyészség pedig 36 gyanúsított ellen emelt már vádat. De eddig és a fenti okok miatt csupán 3 esetben zárult le jogerősen a bí­rósági eljárás. Ez persze nem azt jelenti, hogy bíróságaink az említett bűncselekmények mér­legelésénél eltérnének a törvé­nyes előírásoktól vagy túl libe­rálisan szemlélnék az ügyeket. Ellenkezőleg a szóban forgó bűncselekményeknél bizonyo­san a bűnnel arányban álló bün­tetést szabják ki, érzelmektől, indulatoktól, a közhangulattól függetlenül. Ez így van rendjén! Ami az ügyek elhúzódását illeti, nem magyar sajátosságról van szó, európai jelenség ez, bár azokat, akik valamilyen bűncse­lekmény kárvallottjaiként kény­telenek másfél-két évet is várni a végleges bírói döntésekre, ez az indok nem vigasztalja. Többezer lezáratlan ügy- Mit tart a legfőbb ügyész az igazságszolgáltatás legaktuáli­sabb gondjának?- Figyelembe kell venni az ügyek bonyolultságát, a társa­dalmi háttér ellentmondásait, mégsem nyugodhatunk bele abba, hogy aránytalanul hosszú ideig tartanak az eljárások. Né­hány adatot említek: míg 1984-ben az 1 és 2 év között le­zárt ügyek aránya 6,4 százalék volt, addig ez az elmúlt eszten­dőben már 23,3 százalékra emelkedett. A két évig, vagy ennél is több ideig tartó eljárá­sok 10 éve csak az összesnek 0,85 százalékát tették ki, tavaly már 6,42 százalékra emelkedett az arányuk. Ez 3494 ügyet je­lentett, ami nagyon sok! Ezen a helyzeten kell változtatnunk!- Milyen elképzelések vannak erre nézve?- A kormány is keresi és sür­geti az eljárások egyszerűsíté­sének, gyorsításának módját, lehetőségeit. Ennek érdekében az igazságügyi miniszter kez­deményezésére egy külön bi­zottságot alakítottak, amely mind a büntető, mind a polgári eljárások esetére nézve, egysze­rűsítő javaslatokat dolgoz ki. Hangsúlyozom, hogy az egy­szerűsítési jogszabályok sem­miféle tekintetben sem csorbít­hatják az állampolgárok alkot­mányos jogait.-Sokan azt szeretnék, ha a bírósági ítéletek szigora meg­egyeznék a közvélemény vára­kozásával és megfelelő vissza­tartó erőt képviselnének. Mi er­ről a véleménye a büntetőjo­gásznak?-Mint említettem, csak tör­vényes úton, a jogrend alapján lehet és kell eljárni, szubjektív elemek nem befolyásolhatják az igazságszolgáltatást. Azt gondolom, hogy a közelmúlt­ban, a gazdasági bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos büntető­jogi rendelkezéseket sikerült úgy megváltoztatni, hogy az jól igazodik a piacgazdaság viszo­nyaihoz, hatékony rendszabá­lyok alkalmazását teszi lehe­tővé. Most, az igazságszolgálta­tás minden területén az a fel­adat, hogy a jogalkalmazók ala­posan megtanulják ezeket az új jogszabályokat és alkalmazá­suknál már magabiztosan járja­nak el. A módosításoknál figye­lembe vették azt is, hogy az eu­rópai normákkal összhangban lévő, az Európai Tanács ajánlá­sait is tartalmazó jogszabályok alakuljanak ki. A Legfőbb Ügyészség számos tanfolyamon készítette fel az érintett ügyé­szeket arra, hogy a gazdasági bűncselekmények vizsgálatá­nál, a vádirat elkészítésénél pontosan, a követelményeknek megfelelően járhassanak el. Ez egyúttal alapja annak is, hogy az ügyészi szakban a lehető leggyorsabban menjen végbe az adott ügyben az eljárás. Erre kü­lönösen figyelnie kell az ügyésznek, ha az egész társa­dalmat foglalkoztató, súlyos bűncselekményekről van szó. A büntetőeljárások gyorsítását úgy kell elérnünk, hogy az ügyészség egyetlen helyen se legyen lemaradásban. Ez az év végére meg is való­sul, mivel Budapestet és Pest megyét kivéve, minden megyé­ben lényegében napra készen végzik a munkát kollégáink. Az említett helyeken is eltűnik az év végére a hátralék. Ez a bíró­ság munkáját is megkönnyíti és meggyorsíthatja. Egyszerűbb büntetőeljárást!-Mikorra várható alapvető megoldás ezekben a sürgető ügyekben?- Valódi megoldást a bünte­tőeljárás gyökeres újraszabá­lyozása hozhat, ennek az alap­elveit a kormány az év elején már elfogadta. A jövő büntető- eljárása, különbséget fog tenni az ügyek között és így az egy­szerű ügyeket rövid idő alatt, a fölösleges formaságok mellőzé­sével lehet majd lezárni. Ezáltal óriási tehertől szabadulhatnak meg a bíróságok. Ám szeretnék eloszlatni egy olyan hiedelmet, hogy ezzel nő a szigorúság és vele együtt a börtönbüntetésre ítéltek száma. A magyar közvé­leményben ugyanis él olyan fel­fogás, amely szerint csak az te­kinthető büntetésnek, ami bör­tönnel végződik. Ezen a gyakor­laton már mind az európai, mind a magyar igazságszolgál­tatás régen túl van. A bíróságok az esetek többségénél pénzbün­tetést és felfüggesztett szabad­ságvesztést vagy próbára bocsá­tást szabnak ki, csak a kisebbik hányad fejeződik be börtönbün­tetéssel. Természetesen, a külö­nösen súlyos bűncselekmények, mint az emberölés, a különösen nagy kárt okozó vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények, vagy a kábítószerrel való nagy­arányú visszaélés, a legszigo­rúbb büntetés kiszabásával kell, hogy járjanak. A magyar igazságszolgálta­tást szabályozó törvények erre lehetőséget adnak, alkalmazá­suk pedig a bíróságok feladata és kötelessége. Maris János Fel kell gyorsítani a NATO kibővítését - az elmúlt hetekben mind gyakrabban e vélemény tükröződik a Washingtonból keltezett jelentésekben, ame­lyek az amerikai álláspont fél­reérthetetlen változásáról szá­molnak be. Hiszen nemrég épp az USA volt az, amelyik a NATO-n belül a hajdani Varsói Szerződésbeli tagállamok tartós „parkolópályára” állításának elvét képviselte. Előrelépés re­mélhető decemberben? Á vára­kozás szerint csakugyan az At­lanti Szövetség külügy és vé­delmi minisztereinek jövő havi tanácskozásai szolgálhatnak majd alkalomként annak felmé­résére: hol tart a NATO a kibő­vítéshez elengedhetetlen politi­kai döntés meghozatalában? Pontos menetrend, csatlakozási időpont kitűzése persze akkor sem várható, de a belga fővá­rosban azért kiderülhet, valóban van-e változás a keleti régióval szemben eddig tanúsított óvatos távolságtartásban? A város közlekedési szerkeze­tét jelentősen átalakító, s a kör­nyezeti ártalmakat nagyban csökkentő közútfejlesztési intéz­kedési tervet hagyott jóvá Zalae­gerszeg képviselőtestülete. Az ezredfordulóig szóló prog­ram gerincét a 74-es és a 76-os főútvonal elkerülő szakaszainak megépítése képezi, megszünte­tendő a városközpontra négy irányból valósággal rázúduló személy- és tehergépkocsik bel­területi átmenő forgalmát. Vár­hatóan még ez év végéig jóvá­hagyják a 74-es főút szakaszára vonatkozó összes engedélyt, majd - a szaktárcával történt egyeztetés után - 1995 közepén megkezdődhet a több mint 600 millió forintos beruházás. Ennek során két új Zala-, illetve ártéri hidat, egy-egy vasúti felüljárót Tiltakoznak a sárrétiek a vas­úti szárnyvonalak tervezett megszüntetése ellen. A Sárrét békési felének gaz­dasági vezetői, valamint az érin­tett települések polgármesterei Vésztőn vitatták meg, mi vár rá­juk, ha valóban megszűnik 1995-re a Vésztő-Kötegyán, 1998-ra pedig a Gyomaendrőd- Szeghalom-Vésztő-Körössza- kál MÁV-vonal. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el, amelyben tiltakoznak a kor­mányzat vasút-visszafejlesztő, s a tájegység fölemelkedését aka­dályozó elképzelései ellen. A békepartneri program, il­letve a hét elején aláírandó konkrét együttműködési megál­lapodás a NATO-val persze még jó ideig egyfajta „ismerke­dési” fázist jelent hazánknak is. Ezalatt nemcsak „össze kell szokni” a közös hadgyakorla­tok, kooperációs programok ré­vén a két félnek, hanem elke­rülhetetlen végiggondolni jó néhány alapvető kérdést is. Mit jelent például a védelmi ernyő esetleges kiterjesztése, a bonyolultabb döntéshozatal? Ez nyilván Brüsszel dilemmája. Mennyit ér meg nekünk a NATO-tagság? Mibe kerül ez politikailag, no meg anyagilag? Ezek meg egyértelműen a csat­lakozni vágyók gondjai. Könnyen lehet tehát, hogy azoknak lesz igazuk, akik a NATO és szűkebb régiónk „egybekelése” előtt hosszas je­gyességet jósolnak? Hiszen senki sem akar ráfizetni egy túl gyors házasságra. Sz. G. és közúti csomópontot is meg kell építeni. A beruházás gyorsí­tása érdekében az önkormányzat vállalja a szükséges területelőké­szítés és közműkiváltás mintegy 100 millió forintos költségét. Á jövő év végéig, az érdekelt mi­nisztériumokkal közösen kijelö­lik a 76-os főút elkerülő nyom­vonalát is, amelynek beruházási költsége a másik főútszakaszé­hoz hasonló lesz. Mindkét elke­rülő út megépítése várhatóan két évig tart. A 2000-ig tartó fejlesztés so­rán a tervek szerint megteremtik a főútvonalakkal való összeköt­tetést, továbbá biztonságosabbá teszik a város belső közlekedési szerkezetét. Ennek során több mint harminc utca és négy város­rész útjait építik át vagy korsze­rűsítik. Az utak rosszak, a vasúti személyszállítás kiesésének pótlására a Volánnak új buszo­kat kell vennie, ráadásul a vár­ható gazdasági visszaesés miatt nemcsak a vasutasok maradnak munka nélkül, további több százzal nő azok száma, akik el­vesztik a munkahelyüket - ma­gyarázta tiltakozásuk okát Ka­szai János vésztői polgármester. Békés-Bihamak fejlesztésre van szüksége, nem pedig visz- szafogásra, ezért elsietettnek és megalapozatlannak tartják a sárrétiek a közlekedési tárca terveit. Úthálózat-fejlesztés Zalaegerszegen A sárrétiek tiltakoznak Kék szalag a visszapillantón 1995. évi prognózis az önkormányzatoknak Szűkösebb lehetőségek A kormány november 1-jétől az üzemanyag megdrágulásával újabb terheket rakott az autósok vállára. Decemberben és január 1-je után pedig további áreme­lést tervez. Ehhez járul január 1-je után a kötelező biztosítás 20%-os emelése, valamint a ka­talizátor nélküli 1600 cm3-nél nagyobb gépkocsik adójának 10%-os tervezett növelése. A megemelt terhek miatt, a benzi­nár túl fogja lépni a 100 Ft-os határt és ezzel Közép-Európa legdrágább üzemanyaga nálunk lesz kapható! Tudjuk, nehéz helyzetben van az ország. Rendbe kell tenni az állami költségvetést. De mindez miért ilyen egyolda­lúan? Az autósok már eddig is aránytalanul magas terheket vi­selnek és lassan már csak álom lesz a bér és fizetésből élő mil­lióknak a gépkocsi üzemelte­tése! Elítéljük, hogy kormánya­ink az autóstársadalmat sarcol- ják meg elsősorban, ennél a ré­tegnél kezdik meg a terhek nö­velését miközben milliárdos tar­tozások maradnak behajthatat- lanul! A fentieket sérelmezve, felhívással fordulunk minden autótulajdonoshoz tiltakozzon az újabb terhek ellen. Javasol­juk: November 15-től kezdődően, kössünk kék szalagot, sérel­münk jeléül, a bal oldali vissza­pillantó tükörre, nov. 21-től nov. 30-ig pedig állítsa le gép­kocsiját mindaz, aki nem fog­lalkozásból kifolyólag hasz­nálja járművét. Csak halasztha­tatlan esetben járjunk az autó­val! Bízunk az autóstársadalom összetartó erejében. Magángépjármű- tulajdonosok Pécs-Baranya megyei Egyesületének elnöksége Zethner György Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér - mondja a köz­mondás. Hogy 1995-ben med­dig nyújtózkodhatnak az ön- kormányzatok, azt még csak félinformációkból tudhatjuk, bár már vannak jelei annak, hogy a jövő évben még szűkö­sebbek lesznek a lehetőségek. Az 1995-ös önkormányzati gazdálkodásnak legfontosabb alapdokumentumának, a jövő évi költségvetési programnak a véleményezése a közelmúltban megtörtént a hét országos ön- kormányzati érdekszövetség ál­tal. A fórumon a községeket Kovács Sándomé, Sásd pol­gármestere, a Községi Önkor­mányzatok Szövetségének el­nöke képviselte. Lapunk mun­katársa a várható változásokról kérdezte az elnökasszonyt.- A több tucat fajsúlyos kér­dés közül a normatívák válto­zatlan tervezése talán a legelfo­gadhatatlanabb. így a dologi ki­adások az előző év bázisán ter­veződnek, s az inflációt nem kezeli senki. Márpedig a közü­zemi díjak változását és a meg­emelt áfát ellentételezni kel­lene. Aztán nem lehet az 1995-ös költségvetés készítése­kor megkerülni a korábbi rossz törvények hatását sem, illetve ezek végrehajtásában magukra hagyni az önkormányzatokat. Egy példával érzékeltetve: a közalkalmazotti törvény végre­hajtása során az F-kategóriás pereknek súlyos anyagi kihatása van. Ezek ellentételezése nincs a tervezetben. Az 1995. január 1-én életbe lépő köztisztviselői törvénnyel kapcsolatban felhív­nám az önkormányzatok fi­gyelmét arra, hogy helyi rende- leteikben emeljék legalább 18 ezer forintra a köztisztviselői il­letményalapot, mert a kormány ellentételezést csak helyi rende­letben megállapított illetménya­lap-hiány erejéig tervez. Örvendetes az, hogy megma­rad a kistelepülésenkénti 2 mil­lió forintos normatíva, mely ed­dig is nagyban segítette az apró­falvak fejlődését. Nem tudok viszont azono­sulni a céltámogatási tervezet­tel, mely szerint a községi ön- kormányzatoknak szennyvízte­lep építése esetén 2000 főig tár­sulni kell. A kötelező társulás kimondása az önkormányzatok alkotmányos jogát sérti, ezen túl lehet olyan földrajzi adott­ság, mely a költségeket ilyen formában túlzottá teszi. Egyéb­ként is a 40%-osra tervezett szennyvíztelep céltámogatás és a 30%-os vezeték céltámogatás véleményem szerint egyenlő a beruházási stoppal. Ilyen felté­telek mellett nem is lehet elkez­deni egy ilyen volumenű kör­nyezetvédő építkezést. Az előzetes információk sze­rint 1996-tól lesz lehetőség szi­lárd hulladéklerakó-telep építé­séhez céltámogatást igényelni, amennyiben tízezer lakosig tár­sulnak az önkormányzatok. Sajnos nem látom a tervezetben a valamennyi önkormányzati, infrastruktúrális beruházásra ki­terjesztett áfa-mentességet, pe­dig ezt meghirdette a kormány- program. S még valamit a személyi jö­vedelemadóról. Az eddig lea­dott 30% helyett a jövő évben 35%-ot kapnak az önkormány­zatok. Viszont a megemelt 5%-ra feladatot is tervez a kor­mányprogram. Az elgondolások szerint a szociális normatívát csökkente­nék, és a megemelt 5% SZJA terhére kell majd kifizetni a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásának 50%-át. Ez a szabályozás az önkor­mányzatok számára kifejezetten hátrányos. Szó volt még a fórumon az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányza­tok támogatásáról, a várható energiaáremelések miatt ellehe­tetlenülő intézményhálózatról. Ennek költségei szintén nincse­nek tervezve a jövő évi költség- vetési kormányprogramban, jól­lehet hiányuk csődhelyzetet okozhat. Megyeri Tiborné # * i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom