Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-11 / 311. szám

1994. november 11., péntek Közélet üj Dunántúli napló 9 Ismerkedés a szakácsművészet fortélyaival a „keró” tankonyháján Fotó: Müller Andrea Süllyedő épületben változatos oktatási formák Középfokú elitképzés Pécsett a Átjárható a „keró”, a jelentkezők: szakirányt jelölnek meg Egy készülő jogszabály fogalmai Média értelmező szótár A béke fővárosa Kiotóban kedden a japán csá­szári pár jelenlétében tartott ün­nepélyes rendezvényen emlé­keztek meg az egykori császári székhely fennállásának 1200. évfordulójáról. Ünnepi beszé­dében Fukui Kenicsi, a kiotói egyetem professzora, az 1981. évi kémiai Nobel-díj kitünte­tettje a többi között azt mondta, hogy Kiotó olyan szerepre tö­rekszik, amelyben a világ kultú­ráinak és civilizációinak talál­kozási pontjává válhat. Kammu császár 793-ban kiadott rendele­tére kezdték el építeni a várost, amelyet eredetileg Heiankjó- nak, vagyis „a béke és a nyuga­lom fővárosának” neveztek. A császár 794. november 8-án nyilvánította Heiankjót fővá­rossá. Tiszta kezek „Tiszta kezek” akciót hajtott végre Wlodzimierz Cimosze- wicz lengyel miniszterelnök-he­lyettes és igazságügyminiszter, leleplezve azokat az állami és közigazgatási tisztségviselőket, akik törvénytelen álláshalmo­zással jutottak többletjövede­lemhez. Az 1992-es korrupció- ellenes törvény megtiltotta, hogy közalkalmazottak cégek, vagy alapítványok vezetőségi tagjai legyenek, egy 1981-es előírás pedig azt, hogy az Ál­lamkincstárt a részvénytársasá­gok igazgatótanácsaiban képvi­selők e tevékenységükért fize­tésben részesedjenek. A minisz­ter, aki egyben a legfőbb ügyész is, a parlament elé tárta a vizs­gálat eredményét. Eszerint 21 állami, illetve közigazgatási tisztségviselő sértette meg az 1992-es, és 57 az 1981-es ren­deletet. Az illetőket felszólítják a jogtalanul felvett összegek visszafizetésére. Mélyponton a líra ilfevtSQB2 ,ib61B" „Történelmi” mélypontra süllyedt az olasz líra árfolyama a német márkával és több más valutával szemben azt köve­tően, hogy Londonban délután rémhírek terjedtek el Silvio Berlusconi olasz miniszterel­nök állítólagos lemondásáról. Az olasz kormány azonnali cá­folata megállította líra zuhaná­sát, de az olasz valuta és az olasz állampapírok súlyos árfo­lyamveszteséget szenvedtek. Berlusconi lemondását a Mo­ney Market Service gazdasági hírszolgálat jelentette, s a hír nyomán a líra árfolyama a né­met márkával szemben azonnal lezuhant, átlépte a márkánkénti 1030 lírás küszöböt. Róma azonnali cáfolatára a líra visz- szanyert valamennyit értéké­ből, de az olasz valuta a szerda esti záráskor mélyponton volt a márkán kívül a francia és a svájci frankkal, az angol font­tal, a japán yennel és az ECU-vel szemben is. Egyre népszerűbb iskola a Pécsi Kereskedelmi, Idegen­forgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző (KIVSZ). Nem véletlenül, hiszen olyan szak­embereket képeznek, akik a jövő húzó „ágazataiban” vál­lalhatnak munkát. Az intéz­mény iránti érdeklődésre jel­lemző, hogy nappali, levelező és tanfolyami oktatás kereté­ben mintegy 2200-an tanul­nak - egyáltalán nem ideális körülmények között. A pécsi „keróban” - ahogy a diákok nevezik hosszúnevű is­kolájukat - a legnépszerűbb szak a két tanítási nyelvű ide­genforgalmi, amelyet a követ­kező tanévben 35 fővel indíta­nak. Az úgynevezett célnyelv a német, s ehhez lehet választani például az angolt, a franciát. Az öt éves képzésre nagyon nagy az érdeklődés, óriási a túljelent­kezés, éppen ezért decemberben előkészítőt is indítanak, ami után szintfelmérésre kerül sor. Az idegenforgalmi osztályba februárban tartanak felvételi vizsgát, ám azok a tanulók, akik azt a bizonyos szintfelmérőt nyolcvan százalék feletti ered­ményeséggel megírják, mente­sülnek a felvételi alól. Herold Gyula, az intézmény igazgatója szerint az a céljuk, hogy ebben az elit képzésben valóban tehet­séges fiatalok vegyenek részt, olyanok, akik az idegenforga­lom legkülönfélébb területein megállják a helyüket, s felső­fokú tanulmányok folytatására is alkalmasak. Az idegenforgalmi szakra sokszoros a túljelentkezés, de azoknak sem kell elkeseredni, akiknek ide nem sikerül a felvé­telijük. Ugyanis az iskolában „átjárhatóság” van, ami egye­bek között azt is jelenti, hogy a jelentkezőket várják az öt éves vendéglátóipari szakra, ahol a felvételizők szakirányt jelölnek meg. Például, ha valaki felszol­gáló szakmunkásnak jelentke­zett, de közben kiderül, hogy ennél többre hivatott, nem kell iskolát váltania, ugyanis foly­tathatja tanulmányait. A negye­dik osztály befejezése után lete­heti a szakelméleti tárgyakkal kibővített általános érettségi vizsgát, újabb esztendő tanulás után pedig a technikusi minő­sítő vizsgát. Herold Gyula hangsúlyozta, ennek a tanulási formának az az egyik legna­gyobb előnye, hogy a tanulók­nak nem 14. évesen kell megvá­laszolni „a mi leszel” kérdést, hiszen menet közben - tehet­sége, szorgalma, érdeklődése alapján - az intézményen belül válthat szakot, illetve döntheti el, milyen fokú képesítést sze­retne szerezni. Nagy a választék az úgynevezett leágazásokban, ezekről az iskolában részletesen tájékoztatják az érdeklődőket. A KIVSZ vezetői igyekeznek figyelembe venni a piaci viszo­nyokat, ami egyebek között azt jelenti, hogy nem akarnak mun­kanélkülieket képezni, éppen azért az intézménynek rendsze­res a kapcsolata a munkaügyi központokkal, s az idegenforga­lomban, kereskedelemben, vendéglátásban dolgozó vállal­kozókkal. Az igazgató szerint ennek is köszönhetően a náluk végzett szakembereknek nin­csenek elhelyezkedési gondjaik. Nekik nincsenek gondjaik, ám annál több problémája van az iskolának. Finoman fogal­mazva, a KIVSZ-ban meglehe­tősen nehéz körülmények kö­zött oktatnak a tanárok, tanul­nak diákok. Azt ma már feles­leges felvetni, hogy a korábbi Zrínyi és Zsolnay iskolák ösz- szevonása mennyire volt bölcs elhatározás, az intézmény veze­tői, pedagógusai tudomásul vet­ték a pécsi közgyűlés döntését. Azt azonban nem értik, hogy az önkormányzat által működte­tett, legnagyobb tanulólét­számmal rendelkező iskolát utána miért hagyta magára a vá­ros. Az összevonás óta egyetlen alkalommal sem tárgyalta a pé­csi közgyűlés a KIVSZ helyze­tét, a kísérleti képzés tapasztala­tait» de az illetékes önkormány­zati bizottság sem foglalkozott velük. Pedig jelentkeztek a problémákkal, így többek kö­zött azzal, hogy tanárok három helyen tanítanak, a legáldatla­nabb körülmények között a Szi­geti úton, ahová rendszeresen kénytelenek „ingázni”, hogy egyáltalán nincs tanszállójuk, a tanéttermük és a tankonyhájuk szűk és hiányosan felszerelt. .. Pedig felajánlották a városnak, hogy ezek megteremtése után az iskola vállalkozna fogadások megrendezésére, szállójukban az önkormányzat vendégeinek elhelyezésére - nagyon méltá­nyos áron. A legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy a Rét utcai épület süllyed: ennek leg­biztosabb jele, hogy az uszoda üvegablakai törnek, a vastag téglafalak repednek. Természe­tesen jelezték az önkormány­zatnak a veszélyt, kértek stati­kai vizsgálatot, de egyelőre nem történt semmi. Roszprim Nándor A média törvény előkészíté­sével kapcsolatos események felgyorsultak, a vitapartnerek bi­zonyos kérdésekben közös neve­zőre jutottak, egyes részletek tisztázása most folyik. A kívülál­lónak azonban nehéz nyomon követni a vitát, ha nem érti a köz­tudatba „belopott” szakkifejezé­seket. „Média-szótárunk” ebben segít eligazodni. Közműsorszolgáltató közala­pítvány. A közalapítvány 1994 január 1—je óta tekinthető hazai jogi személynek. Addig csak alapít­ványok léteztek, amelyeket va­lamilyen közcélra is létre lehetett hozni.Közalapítványt csak a Par­lament, vagy a kormány alapít­hat közéleti feladatokra. Az ala­pítónak minden esetben köteles­sége az indító vagyon biztosí­tása. Jelen esetben ez a feladat a költségvetésre hárul. Közalapítvány kuratóriuma. Minden alapítvány, így a köz- alapítvány képviseleti szerve is a kuratórium. Ez dönt a rendelke­zésre álló eszközöknek az alapít­ványi céloknak megfelelő fel- használásáról és felelős az ala­pítvány működtetéséért. Az ala­pító okiratnak tartalmaznia kell, hogy a kuratórium milyen össze­tételű. A felsorolás lehet funkció Játszani jó. De csak akkor, ha a játék valóban a szórakozást szolgálja, nem pedig a zsebek kifosztását. Ezért is tettek kü­lönbséget a gépek gyártói a já­ték-, illetve a pénznyerő auto­maták között. Aki pénzt akar nyemi/veszíteni, az más gépet választ, mint az, aki csak tét nélkül akar játszani. Csakhogy a „leleményes” üz­letemberek már ezt a két dolgot is összemosták. Az eredetileg játékautomatának készült gépe­ket ugyanis nem egyszer átala­kítják pénznyerővé, saját bevé­teleiket növelve ezzel - állapí­totta meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség legutóbbi or­szágos vizsgálata. Az ellenőrök országszerte 721 helyen jártak, s azt tapasz­talták, hogy az automatákat csaknem mindenhol szabályta­lanul működtetik. Előfordult, hogy egy „átépített” játékauto­matába nyerőprogramot szerel­tek és - az üzemeltető biztos nyerése érdekében! - távirányí­tással működtették. A pénztolo- gatós gépeknél pedig az érmé­ket tartó tálca szélét úgy Javí­tották” ki, hogy nehezebben es­senek le róla a forintok. Néha azonban még az is elég, ha az új játékost nem tájékoztatják a já­vagy név szerint. A kuratórium tagjait úgy választják ki, hogy tagságuk minden szempontból összeegyeztethető legyen jelen­legi funkciójukkal.Ennek krité­riumait a médiatörvény fogja részletesen szabályozni. A kuratórium tagjait az Or­szággyűlés 8 tagú eseti bizott­sága jelöli, amelyet a Parlament paritásos alapon kizárólag erre a feladatra hoz létre. Egyszemélyes részvénytársa­sig. Részvénytársaságot, mint a gazdasági társaságok egyik for­máját, egy vagy több személy is létrehozhat, de gondoskodniuk kell a vállalkozás tőkeszükségle­téről. Az egyszemélyes rész­vénytársaságnak - mint neve is mutatja - csak egy tulajdonosa van. Jelen esetben mind a három részvénytársaság (a Magyar Te­levízió, a Duna TV és a Magyar Rádió) tulajdonosi jogait, - a részvénytársaságok éves pénz­ügyi terveinek és mérlegeinek elfogadását, az alaptőke emelé­sét vagy leszállítását, a 300 mil­lió Ft feletti hitelfelvételeket és az 1 milliárd forint feletti szer­ződések jóváhagyását - a köz- alapítvány kuratóriuma gyako­rolja. K. T. tékszabályokról. Amíg ugyanis magától rájön, nem kevés tanu­lópénzt táplál a gép gyomrába. A leleplezés azonban rend­szerint nem sok eredménnyel jár. Büntetésként a hatóságok mindössze 20-30 ezer forint pénzbírságot szabhatnak ki, vagy végső esetben elkobozhat­ják a berendezést. A gépek által hozott nyereség azonban olyan nagy, hogy sem a bírság kifize­tése, sem pedig űj gép beszer­zése nem okoz gondot a tulaj­donosnak, akinek a személye ál­talában titok marad. Ő ugyanis csak bérbe adja a gépeket a kü­lönböző üzleteknek, kocsmák­nak, éttermeknek, presszóknak. S míg hivatalosan 500-600 fo­rintot kér egy automatáért, ad­dig a valóságban 5000 és 20 000 forint közötti összeget kap havonta minden egyes gépe után. De az üzemeltető se jár rosszul, hiszen a berendezések napi átlagban 7000 forintot is hozhatnak neki. Az egy hónapig tartó ellenőr­zések eredményeként a hatósá­gok 163 szabálysértési eljárást indítottak, 108 helyszíni bírsá­got róttak ki, elkoboztak 43 pénznyerő gépet és lefoglaltak 366 játékautomatát. B.Zs. Hogyan manipulálják a játékautomatákat? Figyelmeztető jel Elmúltak a mézeshetek? Aligha deríti jó kedvre ve­zető politikusainkat a legújabb népszerűségi lista. Egy-két ki­vételtől eltekintve valamen­nyien a korábbinál kevesebb jó pontot kaptak a közvélemény­től. Pártsemleges folyamat? A közéleti top-lista legszembetű­nőbb jellegzetessége, hogy nem egyik vagy másik, hanem valamennyi politikai irányzat, párt ázsiójának csökkenését mutatja. Egyként morzsolódik Göncz és Boross, Kuncze és Torgyán, Horn és Für bizalmi tőkéje. A megmérettetésnek tehát nem elsősorban szemé­lyek, inkább maga „a” politika, „a” közéletiség a vesztese. Égszakadás, földindulás? Nem, a lefelé haladó tetszési görbének most még enyhe az íve. Nem jelez hangulati föl­dindulást. „Csak” azt, hogy fo­gyóban a józan türelem, keve­sebb a bizalom dolgaink belát­ható időn belüli jobbra fordulá­sában. Elmúltak a mézeshetek? Va­lószínűbb, hogy a választások óta érzékelhető változások irá­nyával és ütemével való elége­detlenség munkál a vezető gar­nitúra csökkenő népszerűségé­ben. Az, hogy a mézeshetek száz napja után a koalíció ke­veset mutatott politikai stílus- váltásból, közmegegyezéssel hozott döntésekből, szociális elkötelezettségeiből. S hogy az ellenzék keveset tanult ve­reségéből: régi pártkatonáit a régi taktikával küldi a ringbe. A politika, a közéletiség le­értékelődése - alig egy hó­nappal az önkormányzati vá­lasztások előtt - figyelmeztető jel. S amire figyelmeztet, azt úgy hívják: önvizsgálat, ön­korrekció. Bajnok Zsolt Párhuzamos vita a költségvetésről Türelmetlenek a szakszervezetek? A kormány benyújtotta költ­ségvetés-tervezetét és ezzel pár­huzamosan az Érdekegyeztető Tanács tagjaihoz is eljuttatta a három kötetes dokumentumot.-Ez a párhuzamosság azt je­lenti, hogy az Érdekegyeztető Tanáccsal való tárgyalás vesz­tett jelentőségéből? - kérdeztük Nagy Sándort, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövet­sége elnökét, országgyűlési kép­viselőt.- A párhuzamosság nem vál­toztat a dolgok lényegén. Elkép­zelhetetlen volna, hogy ne a be­nyújtott javaslat kerüljön az ÉT elé, hiszen több ezer oldalas anyagról van szó, amivel nem lehet várni az egyeztető vita vé­géig és csak azután letenni az Országgyűlés asztalára. Az előző évekhez hasonlóan az egyeztetés során kialakult változatot a par­lamenti vita egyéb módosító ja­vaslataival együtt bocsátják sza­vazásra.- Az MSZP választási ígéretei között szerepelt, hogy még az ősszel megköti az érdekvédelmi szervezetekkel a társadalmi-gaz­dasági megállapodást. Hol tar­tanak a tárgyalások?-A tárgyalások nagyon kez­deti stádiumban vannak és dö­cögve haladnak. Ebben az is közrejátszik, hogy a hat szak- szervezeti szövetség sem azonos fajsúlyú, vannak befolyásosab- bak, mások tevékenysége sző­kébb területre korlátozódik. Ez a nézetekben is megjelenik. A tár­gyaló feleknek kell eldönteniük, melyik állásponttal mit kezde­nek.-A közelmúltban a MSZOSZ „keményebb eszközök” alkalma­zását is kilátásba helyezte, ha tárgyalások nem vezetnek si­kerre.- Ezt sokan félreértették. Mi a tárgyalásokat szorgalmazzuk és azt valljuk, hogy aki a tárgyalá­sok előtt sztrájkkal fenyegetőzik, az biztosan nem akar tárgyalni, vagy még semmiféle elképzelése nincs arról, hogyan érveljen eredményesen. Mi a következő ÉT ülésen tisztázni szeretnénk a kormány mozgásterét, ennek alapján alakítjuk majd ki az ál­láspontunkat. Ezután derül csak ki, hogy van-e remény a megál­lapodásra, vagy esetleg valami­lyen nyomásgyakorló eszköz­höz kell nyúlnunk. A megálla­podásért mind a három félnek komoly erőfeszítéseket kell tennie.-A kormány szorult helyzet­ben van. A Világbank igényeivel és üres kasszával ül tárgyaló asztalhoz. Ön szerint miben tud a kormány engedményeket tenni?- Úgy gondolom, hogy a kormány benyújtott terve nem a végső szó a vitában, mert ha így lenne, akkor felesleges volna tárgyalni. Remélem, hogy a fő számokban is van a kormány­nak valamilyen mozgástere. Hogy milyen mértékű és mi­ben? Erre kell választ kapnunk.- Mi lesz, ha mégsem lesz megegyezés?- Akkor nem lesz remény egy gazdaságilag még ésszerű, társa­dalmilag még elviselhető, min­denki számára megfelelő gazda­sági kompromisszumra, ami a társadalmi béke alapja lehetne.- Ön milyen álláspontot kép­visel majd a frakció megbeszélé­sén?- Ugyanazt az álláspontot fo­gom képviselni, amit az ÉT ülé­sen és azon leszek, hogy minél többeket megnyerjek ennek az álláspontnak.- A koalíció szeretné még eb­ben az évben megszavaztatni a jövő évi költségvetést. Ön szerint van ennek reális esélye?-Nekem az a véleményem, hogy érdemi döntésre jó esetben is csak januárban lesz esély. Koós Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom