Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-10 / 310. szám

1994. november 10., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 9 Nyílt nap a Nagy Lajosban A Ciszterci Rend Nagy La­jos Gimnáziuma ezúton értesíti az iskola iránt érdeklődő nyol­cadik osztályos tanulókat és szüleiket, hogy november 12-én (szombaton) délelőtt 9 órától nyílt napot rendez. Ennek keretében az iskola vezetői és szaktanárai részletes tájékoztatást adnak az iskolai és kollégiumi felvétel feltétele­iről, az iskola követelmény- rendszeréről, házirendjéről, az 1995-ös tanévben induló osz­tálytípusokról, az előzetes föl­mérés és a felvételi vizsga kö­vetelményeiről, az iskola szel­lemiségéről. Egyúttal tudatja az iskola, hogy november 26-án szomba­ton délelőtt 9 órától előzetes fölmérést tart az érdeklődő ta­nulók részére. Ezen matemati­kából, magyar nyelv és iroda­lomból, továbbá hittanból (akik nem tanultak hittant, azoknak történelemből) - a fölvételi vizsgához hasonló módon - kell számot adni tudásukról az álta­lános iskola 7. osztálya végéig előírt követelmények alapján. A nyílt napra és az előzetes fölmérésre is minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. Fizetések Miközben a kormány az ál­lami költségek lefaragását hir­deti, igen magas fizetést ad né­mely tisztségviselőknek - tette szóvá Trombitás Zoltán fiatal- demokrata képviselő a parla­menti ülésen. Rákérdezett: igaz-e, hogy a privatizációs kormánybiztos havi jövedelme nem kevesebb 750 ezer forint­nál, az SZDSZ privatizációs szakértőinek keresete havi 350 ezer forint, Medgyessy Péter ex-pénzügyminiszter havi jutta­tása pedig 1,2 millió forint? Hóm Gyula válaszában emlé­keztetett arra: 1992-ben, az előző vezetés idején hoztak döntést arról, hogy a pénzügyi szférában a nyugati fizetési rendszert vezetik be. Tény, hogy ez komoly feszültséget okoz az államigazgatás más te­rületei és a bankszféra között. A kormány ugyanakkor nem te­heti meg, hogy radikálisan csökkenti a banki dolgozók jö­vedelmét. Hypo Bank-fiók Győrött A Hypo Bank Hungária Rt. Győrött nyitotta meg első vi­déki fiókját. A győri fiók a szolgáltatások teljes körét kí­nálja az ügyfeleknek, ám az in­dulás időszakában a vállalati ügyletekre helyezik a fő hang­súlyt. A technikai lebonyolítást - köztük a könyvelést, a fizetési forgalmat - az ügyfelek bizton­sága érdekében egy, a Budapest és a fiók között kiépített on-line számítógépes kapcsolat segít­ségével végzik. Beszélgetőpartnerünk az exminiszter, pártelnök Dr. Kapolyi László nem vágyik ismét „bársonyszékre” Három egyetemen szerzett diplomát, volt ipari miniszter, 1978 óta a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja. Neve ott szerepel a világ száz tudósát tömörítő Római Klub névsorá­ban. Saját, energetikával foglal­kozó vállalkozást vezet és eközben előadó a Bostoni Egye­temen. 1989-től tagja a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Pártnak és bár korábban két al­kalommal is kitért az elnökje­löltség elől 1994 őszén - Király Zoltán lemondása után - elfo­gadta a tisztséget.-Milyen jövőt jósol a párt­nak, s ezen belül önmagának? Elképzelhetőnek tartja-e, hogy négy év múlva akár miniszterel­nök legyen?-Nem hiszem, hogy ilyen "veszély" fenyegetné a pártot. Ha mégis bekövetkezne egy el­söprő választási győzelem, ak­kor sem vállalnék semmiféle kormányzati feladatot. Szíve­sebben maradok a pártépítés házatáján, hiszen csaknem tíz évig dolgoztam az államigazga­tásban és ma is empátiával fi­gyelem a „bársonyszékben ülő­ket”, a költségvetés körüli har­cokat. A kormányzati posztokra véleményem szerint egy ütőké­pes, fiatal generáció való.-Nem sokat változott az el­múlt években. Csak talán kicsit őszebb lett a haja.-Nem panaszkodhatok. Be­töltöttem már a hatvankettőt, de nem érzem a kort. A stabil csa­ládi háttér számomra sokat je­lent. Három felnőtt gyermekem - egyikük orvos, ketten peda­gógusok - és hat gyönyörű unokám van. A feleségem an­gol-német fordító és az ő ér­deme is, hogy jutottam az élet­ben valamire.- Ha gondolatban visszapör­geti az életét, mire emlékezik legszívesebben? Mi az, amit igazi sikerként könyvel el?-Magánemberként a legna­gyobb sikernek azt érzem, hogy ma is nagyon sok barátom van. A napokban például megszólí­tott a Váci úton egy ismeretlen ember és kellemesen elbeszél­gettünk. Jól esett ez a néhány perc. Sikernek könyvelem el azt is, hogy a párton belül 90 száza­léknál nagyobb támogatottság mellett választottak elnökké. Úgy érzem, hogy bíznak ben­nem a körülöttem lévők.-És amit legszívesebben tö­rölne az emlékezetéből?- 1987-ben sikeresnek indult a parlament által elfogadott gazdasági programom, az álta­lam képviselt energiapolitika megoldást hozott volna gondja­ink egy részére. De két hónap múlva leváltottak a miniszteri posztról. És mindezt olyan em­berek tették, akik azután is erre a szerkezetátalakítási prog­ramra esküdtek, és mégsem ju­tottak vele semmire.-Az ipar egyik hajdani fel­legvára, Tatabánya és a kudar­cok sorozatával terhelt szénbá­nyászat milyen emlékeket idéz Ónben?-Tatabányára ma is jószív­vel gondolok, s örömmel tölt el, ha ott lehetek. Ott kezdtem a pá­lyám, s 1976-ig -a nehézipari- miniszterhelyettesi kinevezé­semig- a Tatabányai Szénbá­nyáknál dolgoztam. Sajnos, a nyolcvanas években nem tud­tam elfogadtatni a kormánnyal, hogy az államháztartás megfi­zesse a szén reális termelői árát. Később, amikor import szénre szorult az ország és 50-60 szá­zalékkal többet kellett fizetni érte, mint a hazaiért,beigazoló­dott, hogy nekem volt igazam. Sajnos, a szénbányászattal kap­csolatban sok téves inforriiáció látott akkoriban napvilágot és tendenciózus támadások ke­reszttüzébe kerültem magam is.- Pártelnökként milyen ter­vek foglalkoztatják?- Ha megfelelő politikai kul­túrával nem sikerül megterem­teni a párt belső békéjét, akkor semmilyen jövőt nem jósolok a hazai szociáldemokráciának. Ellenben, ha türelmes építke­zéssel bal-, illetve balközép irányból nagyobb társadalmi bázisunk lesz, akkor - számos fejlett országhoz hasonlóan - nagyobb súlyt képviselhetünk máj d a társadalomban, Németh Zsuzsa Biztonság, gazdaságosság, minőség Az egységes rendszer az árat is visszafogja Az Európában érvényesülő egységesülési folyamat előbb-utóbb az energia rendsze­reket is eléri. Az Európai Unió tervei szerint ki kell alakítani az egész kontinensre kiterjedő energetikai hálózatot, egyrészt a földgáz-, másrészt a villamos­rendszerek összekapcsolásával.-Miért fontos a kelet- és a nyugat-európai rendszerek ösz- szekapcsolása? - érdeklődtünk Berták Tibortól, a Magyar-EK Energiaközpont igazgatójától.- Ennek 3 oka van: az ener­giaellátás biztonságának megte­remtése, a felhasználás gazda­ságosságának javítása és az ál­landó minőség igénye. Minél nagyobb ugyanis egy rendszer, annál könnyebben valósíthatók meg az említett célok. Egysége­sített rendszerben könnyebben tartható állandó szinten a gáz fűtőértéke és nyomása, a villanyáram feszültsége.- Mindez olcsóbbá, vagy drágábbá teszi a fogyasztó szá­mára az energiát?- A januártól kezdődő áreme­lési sorozat éppen azt a célt szolgálja, hogy a díjak ne csak a termelést, hanem a fejlesztések költségeit is fedezzék. így a rendszerek összekapcsolása már nem indokol újabb áreme­lést. Sőt, szerintem, maga a szol­gáltatás biztonságának javulása még vissza is fogja az árak to­vábbi emelkedését.-A rendszerek egységesítése magával hozza az árak egysé­gesülését is?- Nem hiszem. Az energiaá­rak ugyanis minden országban attól függnek, hogy az állam milyen adókkal terheli az emlí­tett szolgáltatásokat. A fogyasz­tói ár megállapítása tehát várha­tóan továbbra is az államok sa­ját hatáskörébe tartozik majd.- Mikor valósulhat meg a gáz illetve a villamosáram rendsze­rek összekapcsolása?-Viszonylag rövid időn be­lül. Az államok energiaigénye nőni fog, s ez alól Magyaror­szág sem kivétel. Az ipari ter­melés remélhetőleg fellendül, ehhez pedig az eddiginél több energiára lesz szükség. B. ZS. Külföldi adósságainkról - őszintén Fizetni kell! Mit tenne kedves olvasónk, ha felkeresné a sarki fűszeres, akiről tudja, hogy már hónapok óta nem fizet egyetlen szállító­jának sem és kölcsön kéme fél­évre százezer forintot? Ráadá­sul felajánlaná, hogy egymillió forinttal szálljon be csendes társként az üzletébe? Nem me­rem ideírni a választ. Nos, ugyanazt válaszolnák mind a magyar kormánynak, mind a magyar vállalatoknak azok a kormányok, nemzetközi vagy helyi pénzintézetek, szállí­tók és befektetők is, amelyektől hitelt, netán befektetési ajánla­tot várnánk azután, hogy beje­lentettük: átütemezzük adóssá­gaink fizetését. Ahhoz, hogy évi 4-5 százalé­kos gazdasági növekedést ér­jünk el, a bruttó hazai termék negyedét, 1000 milliárd forintot - körülbelül 10 milliárd dollár­nak megfelelő összeget - kel­lene beruháznunk. Jelenleg en­nek egy ötödét sem fedezi a ha­zai tőkeképződés, évi 2 milliárd dollár tőkebehozatalra van szükségünk csak a talponmara- dáshoz. Ez a pénz is mintegy fél milliárd dollárral több annál, mint amennyi tőke az eddig legkedvezőbb esztendőben hozzánk beáramlott. Ezen kívül ahhoz is hitel kell, hogy a folyó fizetési mérlegünk hiányát fe­dezzük, ami jövőre - optimista számítások szerint - kereken 2 milliárd dollárt tesz majd ki. Sokat emlegetett tartalékaink is kölcsönökből származnak, hiszen saját tartalékok csak ak­kor képződhetnének, ha a fize­tési mérleg sok éves többlete meghaladná más évek hiányait. Tehát szükségünk van a nem­zetközi bizalomra, akár egy fa­lat kenyérre. Adósi jóhírünk - ma még - pénzt ér. Akik tehát arról elmélked­nek, hogy nem volna-e célszerű átütemezni tartozásaink fizeté­sét, már a gondolat emlegetésé­vel is ártanak az országnak. Kimondva, kimondatlanul azt sugallják, jelentsük ki hivatalo­san, hogy fizetésképtelenek va­gyunk. Ennél sokkal bölcsebb, amit immár több évtizede a Magyar Nemzeti Bank követ: a koráb­ban felvett hiteleket hosszabb lejáratú, vagy alacsonyabb ka­matlábú hitelekkel váltja föl. Mi ez, ha nem az átütemezés nem­zetközileg elfogadott gyakor­lata? Szabad-e ilyen helyzetben újabb hiteleket felvenni? Vagy okosabb előbb kifizetni a tarto­zásokat? A jól felhasznált hitel gyógyító injekció lehet egy be­tegeskedő gazdaságnak, ha a pénzt nem fogyasztásra, hanem az általános növekedés szolgá­latába állítja. A több pénz nö­velheti a termelést, a bevételek révén gyarapodhatunk, az or­szág lassan-lassan "kinőheti" adósságait. A talpraállásnak ma szerintem nincs is más alterna­tívája. Bácskai István Válságban az Egészségügyi Világszervezet Bírálatok kereszttüzébe ke­rült az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezete. A genfi székhe­lyű WHO-nak azt róják fel, hogy miközben rengeteg pénzt emészt fel, képtelen eleget tenni küldetésének. Az 1948-ban lét­rehozott intézmény sikerrel működött közre a háború dúlta Európa közegészségének jobbí­tásában, majd a hatvanas-het­venes.években kivette részét a fejlődő országokat sújtó járvá­nyok elleni harcból. Állítják a kritikusok, hogy a szervezet el- bürokratizálódott: főként értel­metlen kampányokat, költséges és nem sok tanulsággal járó ta­nácskozásokat szervez. Tevékenysége az utóbbi ti­zenöt évben jószerével ebben merült ki, állítja a Nemzetközi Egészségügyi és Fejlesztési In­tézet (IIHD) elnöke. Paul Diet­rich példaként említi, hogy nemrég nagyszabású kongresz- szust tartottak Párizsban a do­hányzás káros hatásáról, ám a ruandai és zairei menekülttábo­rok megbetegedett lakói a WHO-tól semmilyen segítséget nem kaptak. Az indiai pestisjár­vány esetében is beérték a genfi hivatalnokok néhány sajtóköz­leménnyel, és csupán megbe­széléseket folytattak Újdelhi­ben. A WHO-t annál is inkább felelősség terheli - nyilatkozta a szakember -, mert a hinduk már 1978-ban kérték az egészség- ügyi világszervezettől, hogy a pestis megelőzéséhez nyújtsa­nak segítséget. Arra van pénz, - hirdetik a WHO ellenfelei -, hogy magas fizetéseket és szakértői honorá­riumokat fizessenek az alkal­mazottaknak az évi csaknem egy milliárd dolláros költségve­tésből. Az ENSZ a jelek szerint máris megkezdte a következte­tések levonását, amikor meg­vonta a jogot a WHO-tól, hogy a jövőben korunk legszömyűbb betegségével foglalkozzék. A világszervezet ugyanis annyira elégedetlen a legutóbbi tokiói konferenciával, hogy külön szervezetet állít fel az AIDS ku­tatására és leküzdésére. Az in­tézkedés példa nélküli, és az Egészségügyi Világszervezet szempontjából több, mint meg­alázó. Toronyi Attila Merre megy Meciar? Módosítják a Családjogi Törvényt A gyermeknek joga legyen mindkét szülőjéhez A legfinomabb megfogalma­zás szerint is élesen eltérnek egymástól a szlovák kormány- alakítás esélyeiről vallott po­zsonyi vélemények. A kijelölt miniszterelnök, Vladimir Me­ciar bizakodva jelentette ki, hogy már csak pár mandátumra van szüksége „bizonyos, együttműködésre hajlamos cso­portoktól” ahhoz, hogy elérje az abszolút többséget. Számos szakértő viszont kétségbe vonja, sikerrel járhatnak-e koa­líciós törekvései, tehát akad-e olyan politikai erő, amelyet - a jelenlegi, ultranacionalista (Szlovák Nemzeti Párt) és szél­sőbalos jellegű (Munkásszövet­ség) partnerei mellett - leendő kormánya oldalán fel tud sora­koztatni? A miniszterelnök nem zárta ki, hogy tárgyalásai akár a hónap végéig is elhúzódhatnak, ügyvezető szerepkörben maradt elődje, Moravcik viszont sür­gette, hogy mielőbb vegye át az ügyek intézését. Merre megy Meciar? Sokan meglehetős tanácstalansággal figyelik az immár harmadszori miniszterelnöki megbízatását kezdő politikus lépéseit. De bármi lesz is a végeredmény, nekünk itt, a szomszédságban azzal kell együttműködnünk, akit Szlovákiában a kormány élére választanak. Mi vezérelheti Budapest és Pozsony kapcsolatait? A sok­szor hangoztatott közös érdeke­ken túl van most egy nemzet­közi motiváció is. Ez pedig mindkét országnak az európai integrációhoz való közeledése. Az Európai Unió, a NATO és a többi hasonló szervezet nem szeretne, - miként egyik szakér­tőjük éppen most megfogal­mazta - „viszályokat impor­tálni”. Érthetően. Ezért is szor­galmazzák, hogy a kelet-kö- zép-európai országok tegyenek meg mindent belső és egymás közötti ellentéteik feloldására. Sz. G. A kormány nemrégiben nyújtotta be a parlamentnek a Családjogi Törvény módosítá­sára vonatkozó javaslatát. A jogszabály módosítás lényeges pontjairól az előkészítő munká­latokban is résztvevő dr.Makai Katalin családjogásszal, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettesével be­szélgettünk.- Miért van szükség a módo­sításra?- A törvénynek nem csak egy-egy paragrafusa,hanem maga a szemlélete is változik. Eddig ugyanis nem tartalmazott olyan általános szabályt, amely a gyermek véleménynyilvání­tásijogát biztosította volna az őt érintő lényeges kérdések eldön­tésében. Alapvető rendelkezés­ként bekerül a törvénybe, hogy a gyermeket életkorának és érettségének megfelelően tájé­koztatni kell az őt érintő dönté­sekről.- Egyes családokban ez most is így történik. De mi következik akkor, ha mégis a gyerek feje felett - és főként ellenére - szü­letne meg valamilyen döntés? Előfordulhat, hogy a gyerek esetleg bepereli a szüleit ?- Bár külföldön már erre is volt példa, azt hiszem, mégsem erről van szó! Mindenekelőtt a család az fórum, ahol a gyerme­ket érintő kérdéseket meg kell beszélni, el kell dönteni. De ha úgy adódik, a gyámhatóságnál a gyermek is kérhet segítséget problémájának megoldásához. Amíg kiskorú, jogorvoslatért nem fordulhat bírósághoz, de bírósági tárgyaláson - válóper­ben, gyermekelhelyezési tár­gyalásokon - az ő véleményét is ki kell majd kérni. Bizonyos sorsdöntő kérdések a gyermek tizennegyedik életévének betöl­tése után egyszerűen nem ren­dezhetők az ő beleegyezése nélkül. A törvényjavaslat ehhez kapcsolódóan elsősorban az úgynevezett státusz ügyekben - például az apai elismerés, az örökbefogadás, az elhelyezés megoldásakor - tartja szüksé­gesnek a korlátozott cselekvő- képességgel rendelkező gyer­mek döntését, hozzájárulását.-A jövőben tehát egy tizen­negyedik életévét betöltött gye­rek megakadályozhatja saját örökbefogadását ?- Igen. Ha a majdani örökbe­fogadóinál előzetesen eltöltött „próbaidő” alatt nem érezte jól magát, a gyámhatóság előtt joga lesz megtagadni az örökbefo­gadó nyilatkozat aláírását.- Eddig a gyermek elhelyezé­sére, láthatására hozott bírói döntés megváltoztatását csak két évvel a válás után - és akkor is csak különösen indokolt eset­ben - lehetett kezdeményezni. Hogyan rendelkezik a törvény, ha a gyereknek nem tetszik a döntés?-A jövőben azonnal bíró­sághoz lehet fordulni, ha a volt házastársak tartós jogviszonyát rendező megállapodás - a kö­rülmények változása folytán - valamelyik félnek, mondjuk éppen a gyermeknek nem tet­szik, sérti az érdekeit. Átgon­doltuk a szülői felügyelet, vagyis a szülő-gyermek kap­csolatrendszer más kérdéseit is. A jövőben a különváltan élő szülők a bíróság előtt meg­egyezhetnek a szülői felügyelet közös gyakorlásában is, ezzel szeretnénk biztosítani, hogy a gyermekeknek egyformán jo­guk legyen az apjukhoz és az anyjukhoz is.- Milyen új rendelkezések lesznek a külföldre történő örökbeadásokat illetően ?-A javaslatban úgy fogal­maztunk: külföldre a gyermek csak akkor adható örökbe, ha az örökbeadás itthon valamilyen ok miatt nem sikerült. R. Papp Ágnes A i ( t >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom