Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-07 / 276. szám
8 aj Dunántúli napló Közélet 1994. október 7., péntek Most a Bazilika melletti papi otthonban él dr. Patton János (jobbról) Fotó: Läufer László A 90 éves dr. Patton János köszöntése Beszélgetőpartnerünk: Pelikán József Fiatal franciák véleménye Minden idők legnagyobb ifjúsági közvélemény-kutatása ért véget ezekben a napokban Franciaországban. Miután több mint másfél millió fiatal reagált a kormányzat kérdőívére, a válaszokat elemző kormánybizottság a hét elején már elő is állt egy 57 pontos javaslatcsomaggal. Ennek keretében többek között azt szorgalmazzák, hogy a helyhatósági választásokon a szavazati korhatárt vigyék le 16 évre, a katonai szolgálat időtartamát pedig csökkentsék hat hónapra. Indítványozták, hogy ismét gondolják át az iskolai oktatás menetrendjét, s bővítsék a fiatalok számára kínált vállalati ösztöndíj- és munkalehetőségeket. Árháború A szolgáltatások szektorára is átterjedőben van Japánban az árháború, amely új jelenség a világ legdrágább országában - jelentette az AFP. Tokió környékén a benzinkutak újabban jelentős árengedménnyel kínálják az üzemanyagot. A korábbinak 6-7-szeresére emelkedett annak a benzinkutnak a forgalma, amely a szokásos 118 jen helyett 100 jenért (1 dollárért) kínálja az üzemanyagot. Más töltőállomások 6-7 százalékkal „törték le” az árakat. Az élelmiszerek piacán hónapok óta dúl az árháború. A nagy elosztóhálózatok egyre lejjebb engedik az olyan importcikkek árát, mint a sör, a gyümölcslé vagy ásványvíz, melyek beszerzését olcsóbbá tette a jen felértékelődése. Ez az árháború szokatlan Japánban, ahol a nagy elosztó hálózatok évtizedeken át diktálták a magas árakat. Útlevél egymillió fontért „Ha van felesleges egymillió fontod, s nem tudod, mit csinálj vele, esetleg arra költheted, hogy ír állampolgárságot szerezz”. Ezt a Reuter brit hírügynökség írja azzal kapcsolatban, hogy Írországban meg lehet vásárolni az útlevelet annak, aki nagyobb összeget ruház be az ország iparába. Az ellenzék azonban nehéz helyzetben van. Igaz ugyan, hogy nem túlságosan erkölcsös dolog állampolgárságot vásárolni, de nem tagadható, hogy ez a módszer több ír vállalatot megmentett a tönkremenéstől. A jelenlegi törvény szerint az állampolgárságért folyamodónak legalább 100 napig kell Írországban laknia az állampolgárság elnyerését követő két évben, és legalább 1 millió fontot kell beruháznia. „A nemzet boldogsága tagjainak személyes tisztességén, vallásos és polgári erényein múlik, szebb jövőjének záloga az erényes, a becsületes ifjúság. ” (Adolph Kolping) A z elmúlt évtizedek is mert politikai légkörében egyházi személyekről - helyi vagy országos lapokban - írni, rádióban, tv-ben példamutató életvitelüket közkinccsé tenni egyszerűen lehetetlen volt. Ez a mostani nyilvános születésnapi gratuláció nem lehet ellensúlya egy fölbecsülhe- tetlen gazdag életút folytonos zsákutcába terelésének. Nem is ez a cél. Patton János sohasem tartott igényt nyilvános ünneplésre, sokkal inkább nekünk, híveinek van szükségünk, az ő - legalább utólagos - elismerésére. 1927-ben szentelték pappá. Az első szolgálati helye Hímes- háza volt, majd Mohács következett. 1938-ban Pécsre került. Kezdetben a Katolikus Legényegylet elnöke, később Pécs-Gyárváros plébánosa lett. Mint legényegyleti vezető munkásfiatalok generációit nevelte Adolph Kolping szellemében; Isten, ember, haza, család szeretetére, az állapotbeli kötelességek teljesítésére, a hitvesi hűségre, a mindenkor tisztességes munkavégzésre. Nagyon sokan nőttünk föl mellette, akik megtanulhattuk a becsületes életvitelt, az elvhűséget, a puritán egyszerűséget és mindent megelőzve a mások megértésén, befogadásán nyugvó önzetlen szeretetet. Isten különös ajándékának tartom, hogy egészen fiatal koromtól őt vallhatom tanítómnak, lelkiatyámnak és hozzá öregedve atyai jó barátomnak. A legnehezebb időkben, a holnap bizonytalanságát is vállalva tiszta és hű maradt elveihez. Nem egyszer voltam tanúja, amint paptestvéreivel azon tanakodtak; vajon mit tegyenek, mit kíván a hatalom, s mit a papi lelkiismeret? 1965-ben, amikor válaszút elé állították; vagy beáll a békemozgalomba, s, akkor maradhat vagy el kell hagynia Pécset, ő a második utat választotta. Nem volt könnyű lemondania plébániájáról, barátairól, tanítványairól. Szomorúságát gondosan elrejtve ült mellém az autóba, amikor a majdani szolgálati helyére „háztűznézőbe” indultunk. Lelki emelkedettségére jellemző, hogy a „keserű száműzetést” úgy fogadta, mintha az a saját javát szolgálná. Hí- mesháza lett az új hely, a szerencsés község. A véletlen játéka, hogy papi pályája éppen innen indult, tele tervekkel, teológiai doktorátussal... és negyven év után ide tért vissza, mint segédplébános. Bizony nehéz idők voltak ezek; a Katolikus Legényegylet miatti és más politikai indíttatású kihallgatások, rendőrségi zaklatások, az Egyházügyi Hivatal raportjai stb., Patton atya azonban mindenkor példát mutatva hű maradt az egyházhoz és önmagához. Nem kérkedett, nem vádolt, nem panaszkodott, lelkiismeretesen szolgált. Az ő ottléte alatt Hímesháza kisebb búcsújáró hellyé változott. Igen sokan fölkerestük egy kis „városi levegőt,” híreket vittünk magunkkal, azonban kissé megszégyenülve tapasztaltuk, hogy nem mi vittünk, hanem mi kaptunk tőle derűt és erőt a további küzdelemhez. Mi pécsiek valójában mindig is visszavártuk őt. Tíz éves távoliét után 1974-ben megtörtén visszakerült Pécsre. Nem a régi helyére, nem is egy másik plébániára, csupán kisegítő lelkész lehetett, mint „mellékoltámál miséző és gyóntató” kapott helyet az Irgalmas templomban. Az, hogy ő többre lett volna képes, azt mindannyian tudtuk. Végzettségét, rátermettségét, hűségét, élettapasztalatát, egyszóval példamutató papi életét nézve nagyobb hatósugarú egyházi méltóságot is megérdemelt volna. Azonban az Egyházügyi Hivataltól már ez is nagy kegy volt, hogy visszajöhetett Pécsre, így adódott, hogy a „ranglétrán” ő is haladt, csak éppen fordítva volt, ő katolikus legényegyleti elnök, volt püspöki tanácsos, volt szentszéki bíró, volt Pécsett plébános és városszerte közismert lelkivezető. Ezután lett községi plébános, s végül megtűrt kisegítő lelkész. A rendszerváltás őt már sajnos későn érte. Azonban ő mindenkor PAP és LELKIATYA maradt, így nagybetűkkel. Mayer Mihály püspök úr jóvoltából most itt élhet közöttünk a Bazilika melletti papi otthonban. A házi kápolnában mondja el napi szentmiséjét és a régi szeretettel fogadja barátait, tanítványait és az idelátogató hazai és külföldi kolping delegációkat. Az áldozatkész Rozália nővér kivételesen gondos, szeretetteljes ápolása hozzájárul ahhoz, hogy Patton atya sokunknak még mindig lelki vigaszt, derűt, biztatást adhat. A 90 éves születésnapján köszöntjük dr. Patton Jánost, a teológiai tudományok doktorát, Patton atyát, a lelkivezetőt, és Jani bácsit, a mindenkihez közelálló, szeretetre méltó atyai jó barátot. Lelkülete, magatartása, munkája, szerénysége, de határozott egyénisége legyen példa a papnövendékeknek ugyanúgy mint nekünk hívőknek, akik annyi szépet és jót kaphattunk Tőle. I sten éltesse még sokáig mindannyiunk kedves Jani Bácsiját! Pécsi Géza Hosszú hónapok feszült várakozása után, szeptember 13-án a kora reggeli órákban Andor Tamás operatőr kamerája rögzítette az I. számú csapót: Tanú II. Rendező Bacsó Péter. Pelikán József: Kállai Ferenc- Közel negyed százada történt, de még ma is emlékszem arra, amikor Bacsó fölhívott, és csak annyit mondott a telefonba, hogy csinál egy új filmet, és abban én játszanám a főszerepet. Azt még gyorsan hozzátette, hogy meg kéne híznom. Amikor először olvastam a forgatókönyvet, nem igen nevettem, csak arra gondoltam, ha majd ezeket a szituációkat az elkészült filmen látják, ha elhangzanak az azóta már elhíresült mondatok, akkor igen csak izgalmas helyzet teremtődik. És már a forgatás alatt is volt ok az izgalomra. Többször előfordult, hogy nem tudtuk elkezdeni a munkát, vártuk a minisztériumból érkező Bacsót, hogy lehet-e tovább folytatni vagy nem.-Az izgalmaktól eltekintve milyen volt az akkori forgatás légköre?- Nagyokat nevettünk egy-egy szituáción, és egyre inkább éreztük, hogy valami különöset csinálunk. Amikor elkészült, a Filmgyár házivetítőjében többször levetítették. Sok fontos ember látta, barátok és olyanok, akikről már akkor tudtuk, hogy - mai szóhasználattal élve - másként gondolkodók.-Hogyan tudták meg, hogy mégsem lesz bemutató?- Nem tűzték ki a hivatalos bemutató időpontját, és a hetek lassan múltak. A nemeket mondó emberek mindig névtelenek maradtak. Akkoriban a kulA BirdLife International október 1 -2-án vonulómadár-megfigyelő napot szervezett. Magyarországi szervezete, a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület is részt vett a rendezvényen. Baranyában október 1-jén tartottuk a megfigyeléseket. Négy helyszínen voltak rendezvényeink, melyeken összesen 68 fő vett részt. Megfigyeltünk 1710 madarat, a legtöbbet tőkés récéből, barátrécéből, szárcsából és seregélyből láttuk. Érdekességként elmondhatjuk, hogy Orfűn még láttunk 2 füstifecskét, valamint megfigyeltünk 2 hollót. Pellérden a nyílfarkú réce, a kanalasréce és a feketenyakú vöcskök jelentettek érdetúrát legfőbb szinten Aczél György irányította, aki tulajdonképpen szerette volna a bemutatót, de félt is tőle.- Fájt, hogy' nem került a közönség elé, vagy olyan nagy volt a „belső” siker, hogy az kárpótolta?- Fájt, de valóban vigaszt jelentett a sok visszajelzés, jó volt hallani az elismerő szavakat.-Hosszú évek múltán végül, ha csak egyetlen moziban is, de elkezdték vetíteni a fűmet.- Olyan botrányos siker volt, hogy gyorsan levették a műsorról, és több mint egy év után került ismét valamelyik mozi műsorára, de akkor már hetekig, sőt ha jól emlékszem, hónapokig játszották.- Kinek jutott eszébe, hogy a történetet folytatni kellene?- Az elmúlt években többször megszólítottak az utcán és kérdezték, lesz-e folytatás? Természetesen ismét Bacsó Péter volt, aki azt tető alá hozta a Tanú Il-t.- Mi a történet? Hogyan alakul Pelikán sorsa?-Erről nem beszélek, illetve csak annyit, hogy Pelikán nyugdíjas, és mint annyian az országban, ő is békésen, nyugalomban szeretne élni. Váratlanul újra megperdül körülötte a világ, különböző érdekű társadalmi csoportok akaiják a nevét felhasználni. Mint mindenki a stábban, hallatlan izgalommal dolgozunk, mert tudjuk, hogy meg kell felelni a felfokozott várakozásnak. Nagyon nehéz lesz! Elértem egy jelentős kort, és arra gondolok, hogy ezt még megcsinálom, mert érdemes lenne valamit még letenni az asztalra, ami jó. Ebben a munkában látom filmes pályám hattyúdalát. Virág Kati kességet. Két helyszínen volt gyűrűzési bemutató, ahol zöldikét, meggyvágót, vadgerlét, kék cinegét, barátcinkét, őszapót, vörösbegyet és barátkaposzátát fogtak meg a hálón, és a gyűrűzés, az adatok felvétele után szabadon engedtük őket. A Lenau-házi diavetítés is jó hangulatban telt el, itt élő madarat nem tudtunk bemutatni, annál több lehetőségünk volt a fajok vonulásáról beszélgetni. Magyarországon 42 rendezvény volt összesen 198 résztvevővel és 133 300 megfigyelt madárral. Európában 22 ország 694 rendezvényén összesen 8677 fő vett részt és 10.311,114 madarat figyeltek meg. Madármegfigyelés A harkányi kórház negyven éve A betegek érdekében folyamatosan újítják meg a gyógykórház felszereléseit is Fotó: Läufer L. Pontosan még egy hónap hiányzik a negyven évből. A gyógykórház névről talán any- nyit, hogy az hasonlatos az öreg sztarihoz, tehát mindent kétszermond, kétszermond. A fürdőkórház, gyógyfürdőkórház lenne a megfelelő. Az egyetlen állami szanatórium, amely megyei hatáskörbe tartozik, ezt a születési hibát, mint a jelekből látszik, a mai napig sem nőtte ki. A negyven évből a 36+4-et lehet kiemelni és ebből az utolsó négy figyelemre méltó, mert bizonyította az életképességét, ami nagy szó a következők miatt. Azelőtt állami szanatóriumok nem léteztek, mert ez az intézményféleség ismeretlen volt. De nem létezett, mint külön szakma a reumatológia sem több ok miatt, ezek között talán a legfontosabb a stúdium tudományos megalapozottsága és kiművelése. Az utolsó évekig az egyetemeken sem tanították. ezért nagy jelentőségű a Pécsi Orvostudományi Egyetem kezdeményezése és a tárgy oktatása. Remélhetőleg a tanszék létrehozása csak idő kérdése. Mindez azt igazolja, hogy ezen a területen döntő előrelépés történt, amit egyrészt a szakirodalom nagysága, másrészt a szakmában dolgozó orvosok nagy száma igazol. Az alap természetesen, ami az elmondottakat igazolja és szükségessé tette a betegek népes tábora, szám szerint kb. egymillió ember. Mindez főleg két tényezővel magyarázható, az egyik az emberi életkor megnövekedése, a másik a jelenlegi életmód és annak sokrétű ártalmai. Tehát az eddig elmondottakat a napi gyakorlat szentesítette és ebből az utolsó négy esztendő döntő, mert azt igazolja, hogy az egész problematikának valós alapja van. A reuma-kórházak szükségesek és életképesek. A sorok írója azért mondhatja el mindezeket, mert fél évszázada ismeri a területet, annak elméletét és - ami ennél fontosabb -, gyakorlatát. Köszönheti ezt annak, hogy az egyetem elvégzése után Pestre került, ahol az élet iskolájában, a nagy biztosító intézetek szakrendelésein megismerkedett a szakma gyakorlati és elméleti valóságával. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy akkor még nem tülekedtek az ifjak, hogy részesei lehessenek ennek az érdekes orvosi munkának. De a szerzett ismeretek alapján kaptam meghívást 1949-ben az akkor induló Állami Reumakórházba, amiből évtizedek alatt fejlődött ki a ma ORFI néven ismert hatalmas intézmény, ami nemcsak az országban, hanem Európában is egyedülálló. Itt azért érdemes megállni, mert pontosan jelen időben áll fenn annak a veszélye, hogy az ORFI-t szétszedik és darabonként értékesítik virulens utódok. Ezt az intézetet rendkívül tehetséges, törekvő és konstruktív orvosok hozták létre, az utódoknak az lenne a kötelessége, hogy továbbfejlesszék, amire a lehetőséget egy új típusú orvos-műszaki egyetem létrehozása adná meg. Ez nemcsak a felzárkózást biztosítaná a Nyugathoz, hanem az előzést is, annak minden szellemi és anyagi előnyével. Mindezeket alátámasztja az orvostudomány mai állása és még inkább fejlődése és a fejlődés iránya. Materiálisán az érintett betegek óriási száma országon belül és kívül, tehát külföldön. Az országban található és szinte kimeríthetetlen nemzeti vagyon a termálvizek bősége. Nem utolsósorban az, hogy ezek tudatosítása a gyógy-ide-. genforgalom érdekében jelen írásban napvilágot láthat. Az elmondottakból kiviláglik, hogy ne csak a betegek, az orvosok, tehát az egészségügy, hanem az egész társadalom érintett a nagy horderejű kérdés által. Baranya gazdaságának kiemelkedő értéke Harkány és annak jól működő intézményei. Barla Szabó Sándor dr. •* A