Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-07 / 276. szám

1994. október 7., péntek Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Lakos László földművelésügyi miniszter nyilatkozata Agrárexport Franciaországba? Befektetőket várunk és segítséget az ingatlan-nyilvántartáshoz Lakos László földművelé­sügyi miniszter tagja volt an­nak a hivatalos küldöttség­nek, amely Göncz Árpád köz- társasági elnököt párizsi út­jára elkísérte. A minisztertől a TGV francia szuperexpresz- szen, Párizs és Poitiers között kértünk nyilatkozatot. V álasztékbővítésként magyar árut-Nagyon tanulságosak vol­tak a megbeszélések, mert ezekből egyértelműen kitűnt: Európa vezető politikusai tény­ként kezelik Magyarország jö­vendő Európa Unio-beli tagsá­gát. Úgy nyilatkoztak, hogy csatlakozásunk csak technikai kérdés, az ütemezésben lehet vita. Ám mindenki tudja, hogy a technikai kérdések között nagy súlyt képez a mezőgazdaság. Nagyon fontos volt számunkra, hogy elmondjuk a francia köz- társasági elnöknek, miniszterel­nöknek és a parlament külügyi bizottsága elnökének, hogy be­lépésünkkel nem veszélyeztet­jük a francia paraszt megélheté­sét, hiszen a magyar élelmiszer- export az Európai Unió élelmi­szer importjának mindössze egy százalékát teszi üí'A éz akár vá­lasztékbővítésnek is tekinthető. A helyi hatások, a megszokottól eltérő íz, a másfajta feldolgo­zási mód és technológia miatt a magyar mezőgazdasági export nem jelenthet konkurenciát a belföldi termékeknek. Szerettük volna elérni, hogy a franciák fektessenek be Ma­gyarországon, mert a magyar mezőgazdaság tőkehiányos, szüksége van a külföldi pénzre, a fejlett technológiára és ami még ennél is fontosabb, azokra a külpiaci kapcsolatokra, ame­lyeket ezek a nagy cégek ma­gukkal hoznak. Megpróbáltuk megértetni velük, hogy Ma­gyarországon érdemes beru­házni, mert tőlünk keletre száz milliónyi olyan ember él, akik­nek élelmiszert vagy technoló­giát lehet eladni. A tárgyalások mellett részt vettünk a francia vállalkozókkal közösen rende­zett konferencián és tárgyaltunk a magyarországi ingatlannyil­vántartás korszerűsítéséről is.- Kérem, fejtse ki bővebben, mi indokolja ezt a korszerűsítést és milyen irányú lesz?- Óriási az elmaradásunk ezen a téren. A jelenlegi techni­kával, vagyis kézi feldolgozás­sal és nyilvántartással a rend­szer gyakorlatilag működéskép­telenné vált. Egyes területeken az elmaradás több éves és a je­lenlegi feldolgozási módszerek mellett esély sincs arra, hogy valaha utoléljük magunkat. A lakások növekvő forgalma, a kárpótlás és a szövetkezeti rész­aránytulajdon kapcsán a koráb­binál több tulajdonos van az or­szágban. A néhány millió tulaj­donos joggal várja el, hogy az ingatlannyilvántartás naprakész és közhiteles legyen. Ezért tel­jesen elektronizált, számítógé­pes nyilvántartásra térünk át. Olyan rendszert képzelünk el, amelyben az ügyvéd, vagy a közjegyző - a hozzájuk forduló állampolgár kérésére - számí­tógépen lekérheti az adatokat a tulajdoni lapról. Vagyis remé­nyeim szerint igen nagy fokú gyorsaság, pontosság, közhite­lesség és könnyű hozzáférhető­ség jellemzi a rendszert. Vásároljanak bankot- Említette, hogy tárgyaláso­kat folytatott esetleges magyar befektetésekről. Milyen hatása lesz ennek a termelésfinanszíro­zásra?- A Credit Agricole Bank el­nökével és vezérkarával tárgyal­tam. Ez parasztbank, valamikor szövetkezeti alapon szervező­dött, mezőgazdasági termelők és kisemberek betéteiből. A mezőgazdasági termelés finan­szírozásáról, a mezőgazdasági támogatás rendszeréről tárgyal­tunk velük.- Ez hiteleket jelent, vagy se­gélyeket, esetleg mindkettőt?-Mi csak a rendszert tanul­mányozzuk és felvetettük, hogy vásároljanak meg egy privatizá­cióra kijelölt hazai bankot.- A francia vállalkozókkal közösen rendezett konferencián az egyik francia cég képviselője megjegyezte, hogy Magyaror­szág az egyetlen a világon, amely nem védi saját cukoripa­rát.- A vád egyszerűen nem igaz. Jelenleg engedélyezési rendszer van érvényben, tehát engedély nélkül be sem lehet hozni cukrot az -országba. A kormány a GATT-megállapo- dásnak megfelelően tavaly de­cemberben leadta az új vámtari­fákat, a cukorra 80 százalékos vámot állapított meg. A vita most azon folyik, hogy ez sok vagy kevés. Szerintünk kevés. A nagyobb baj az, hogy a vám kijátszható, mert apportként hoznak be cukrot és az apportra a vám nem vonatkozik. Valójában a probléma gyö­kere abban van, hogy a hazai ár többszöröse a világpiaci árnak. Brazíliától, Argentínától, Kubá­tól meg Mexikótól félnek a ha­zai termelők, ahol a cukor előál­lítása harmad ennyibe kerül. Miközben a hazai előállítási ár most 50-60 forint körül alakul, a világban már 30-40 forintért is állítanak elő cukrot. A tervezett 80 százalékos vám tehát a ton­nánkénti 300 dolláros világpiaci árig elegendő. A világpiaci ár egyébként most 360 dollár. A felvetés kapcsán meg kell je­gyeznem, hogy kértük a cukor­gyárakat, készítsenek tanul­mányt arról, hogy az elkövetke­zendő években hogyan alakul a cukorrépa felvásárlási ára, a cu­kor termelői és piaci ára. Ennek alapján lehet megállapítani, hogy a jelenlegi vámok ele­gendő védelmet nyújtanak-e a jövőben. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az édesipar keményen támadja ezt/a protek­cionista rendszert, mert más­honnan olcsóbban szeretnék megvenni a cukrot. De a lé­nyeg: az agrárpiaci szabályozás keretében jó lenne valamilyen elfogadható rendszert kidol­gozni.-A téma kapcsán hadd kér­dezzem meg: jogosnak tartja-e azt az általánosan elterjedt vé­lekedést, hogy kiárusították a magyar élelmiszeripart?- Nem hiszem, hogy érdemes lenne ezen rágódni. A javát el­vitték, ez tény. Hiszen a csoko­ládégyártás, a cukoripar, a nö­vényolajipar, a dohányipar, a szeszipar java elment. Mi lesz a konkrét haszon?- Mi lesz a magyar mezőgaz­dasági termelők konkrét haszna a franciaországi tárgyalások­ból?- Három dolgot említenék. Remélem tovább tart a magyar exporttal kapcsolatos türelmes álláspont a franciák részéről. Vagyis bízunk abban, hogy a francia parasztok nem döntö­getnek többet magyar libamájas kamionokat. Másodszor: reméljük, lesz­nek francia befektetők, vagyis még többen vesznek részt a ma­gyar mezőgazdaság finanszíro­zásában és fejlesztésében. Harmadszor: konkrét ered­ményeket várunk az ingatlan nyilvántartási rendszerről foly­tatott tárgyalásoktól.- Milyen mezőgazdasági termékekre épül a két ország export-importforgalma ?- Mintegy 85 millió dollár ér­tékű élelmiszert szállítunk Franciaországba az idén, ennek legnagyobb része libamáj. Nö­vekszik a baromfihúsexport, szemben a sertéshúsexporttal, amely gyakorlatilag nullára csökken. Ügyanakkor örvende­tesen nő a borexportunk, az idén már egymillió dollár érték­ben szállítunk a kitűnő borokat termelő Franciaországba. Az importban leginkább a marha­hús behozatala emelkedik. Árpási Zoltán Élelmiszerexportjával Magyarország a francia piacon a válasz­tékot tudná bővíteni Fotó: Müller Andrea Van idő a korrekciók végrehajtásához A hiány túl magas Magyarország gazdasági helyzete 1994-ben lényegesen különbözik az 1989-1990-ben kialakult állapotoktól, amikor is komoly gondot okozott az or­szág külső finanszírozása, s így akkoriban égetően szükség volt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hiteleire. Jelenleg az ország valutatartalékai megkö­zelítik a 7 milliárd dollárt és ez az összeg szükség esetén jö­vőre, sőt még 1996-ban is fe­dezi a külföldi hitelek esedé­kessé váló törlesztéseit, mon­dotta Hárshegyi Frigyes, a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnöke. Magyarország stabil külföldi helyzete lehetőséget és időt biz­tosít a kormány számára a gaz­daságpolitikai korrekciók vég­rehajtásához. Jelenleg nem lét­kérdés, hogy Magyarország újabb megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal. Ám ésszerűek az IMF ajánlásai a jövőre tervezett magas költség- vetési mérleghiány csökkenté­sére. Hárshegyi Frigyes szerint nem tartható fenn, hogy a költ­ségvetési mérleg finanszírozási szükséglete a GDP hét száza­léka körül alakuljon. Arra lenne szükség, hogy ez a mérték már 1995-ben legalább 5-5,5 száza­lékra csökkenjen. Amennyiben ugyanis 1995-ben a költségve­tés - tőketörlesztés nélküli - de­ficitje 330-350 milliárd forintot ér el, úgy ilyen nagyságú belső megtakarításokat kell kikény­szeríteni, vagy különben az inf­láció felgyorsul. Egyébként is már a 20 százalék körüli éves fogyasztói árnövekedés is ma­gas ahhoz, hogy tartósan bizto­sítani lehessen Magyarországon a gazdaságélénkülést. Ezért a Magyar Nemzeti Bank nem ért egyet a kormány által jövőre előirányzott költségvetési hi­ánnyal, az túl magasnak tartja. A gyors üzleti kapcsolatok hálózata Kinek fontos a zsíró? A napilapok adtak hírt arról, hogy megtartották a bankok kö­zötti zsiró-rendszer főpróbáját. Mit jelent ez a különös pénz­ügyi fogalom és hol, mikor ta­lálkoznak vele a pénzügyi szol­gáltatások laikus igénybevevői? A háztartások és a vállalko­zások által leggyakrabban igénybevett bankszolgáltatás a pénzek ki- és befizetése, átuta­lása. A fizetési megbízások tel­jesítésének elhúzódása sokszor kínos helyzetbe hozhatja a csa­ládokat, különösen ha a jöve­delmük átutalással jut el hozzá­juk. A gyors és ütemes pénzfor­galom elejét veheti a megalázó kölcsönkéregetésnek. De ugyanilyen fontos a vállalkozá­soknak is, amelyeknek a bevéte­leikből kifizetéseket kell teljesí­teniük, de ha nem folyik be idő­ben a kintlévőség, vagy ha ké­sik az átutalás, a pénzhiány drága hitel felvételére, a jóhírü­ket csorbító fizetési halasztásra kényszerítheti a vállalkozókat. Általában a lassan, akadozóan működő pénzforgalom arra készteti a gazdálkodókat, hogy aránytalanul sok pénzük hever­jen követelésekben, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tőke így a legkevésbé kifizetődő területen kénytelen „parkolni”. A pénzforgalom lényeges gyorsításának, pontosabbá téte­lének fontos intézménye a zsíró-, vagy kliring rendszer. Bankok, postahivatalok alkot­ják azt a fizetési kört - az olasz „giro” szó ugyanis kört jelent -, amelynek tagjai között az el­számolásokat gyorsan, ponto­san, elektronikus úton lebonyo­lítják. Ez a rendszer tehát a pénzintézetek közötti folyama­tos, gyors üzleti érintkezés há­lózata, amelyen a legkülönbö­zőbb üzenetek is közvetíthetők, például adósminősítések, bank­közi hitelkérelmek, stb. A vállalatok és ma már a ház­tartások nem lebecsülhető része is folyószámlával rendelkezik egy vagy több bankban, esetleg ugyanazon bank több fiókjában. Az e számlára érkező összege­ket a számlán jóváírják, az on­nan teljesített kifizetésekkel pe­dig a számlát megterhelik. Egy-egy bankfiókból a má­sikba, s onnan vissza, rengeteg tétel fut át. Roppant lpegyszerű- síti és olcsóbbá teszi ezt a tevé­kenységet, ha fiók és fiók, bank és bank között csak a bevétele­zett és kiadott összegek egyen­legét kell a partnerek számláján jóváírni. A módszer maga - nem elektronikus formában - igen régóta működik nálunk és a fej­lett országokban egyaránt. Ko­rábban a banktisztviselők a nap egy meghatározott órájában ta­lálkoztak s kicserélték egymás­sal a kiállított csekkeket. Ezt megelőzően már elvégezték ezt a műveletet az egyes bankokon belül, hiszen ha mind a fizető, mind a kedvezményezett ugyanabban a bankban rendel­kezett számlával, akkor a ban­kon belül történt a számlapénz mozgatása. Az egyes bankokat más bankból megillető össze­geket, s azt illető banknak más bankokhoz szóló kifizetéseit azután összesítették, majd a kü­lönbözeteket írták jóvá, illetve azokkal terhelték meg a bankok számláit. Most e műveletek technikája változik, tartalma nem. Bácskai Tamás Szükség van a falugazdászokra? Szigorítják a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap felhasználását A fogyasztón is múlik, meddig emelhetők az árak Figyelmeztet az infláció-szakértő Zöld utat kapott a parlament mezőgazdasági bizottságában az 1994 évi pótköltségvetés. Néhányan hiányolták a do­kumentumból a kormány- programban korábban meg­fogalmazott őszi vetési támo­gatások nevesítését, mások pedig azon a véleményen vol­tak, hogy aszálykár címén na­gyobb mértékű támogatás is kikanyarítható lenne a közös kasszából. A földművelésügyi alapok jövőre tervezett összevonását érintő kérdésünkre Orosz Sán­dor, a mezőgazdasági bizottság elnöke elmondta: nem tartja túl jó ötletnek, hogy az önfenntartó alapokat a költségvetési támo­gatást élvező alapokkal „ösz- szemossák”, bár a szaktárca szerint az összevonás nem ve­szélyezteti az alapokban össze­gyűlt pénzeket. Ä bizottság el­nöke szívesen látna erre írásbeli garanciát is. Orosz Sándor szerint a Me­zőgazdasági Fejlesztési Alap felosztásának megszigorításá­val azt a tévhitet szeretnék el­oszlatni, hogy ha valaki sehol nem talál magának munkát, ak­kor e támogatási rendszer igénybevételével majd megél­het a mezőgazdaságból. Az el­múlt esztendőkben sajnos az MFA-ból felvett támogatások nagyobb része nem a mezőgaz­daságban hasznosult. A tervezett szigorításnak az a célja, hogy a gazdálkodók meg­alapozottabban, az agrárágazat egészébe tagozódva, reális ter­vekkel fogjanak vállalkozá­sukba. Hogy van-e létjogosultsága a falugazdász hálózatnak, vagy sem? Ma már valóságos politi­kai huzavona bontakozott ki e kérdésben. Orosz Sándor eltúl­zottnak tartja a vitát, hiszen a fa­lugazdászok megbízatása csak 1994 végéig szól. Ha a kormány nem ért egyet a működésükkel, semmit sem kell tennie, a falu­gazdász hálózat az előző kor­mány döntésének értelmében december végén magától is megszűnik. A mezőgazdasági bizottság elnöke szerint az ország jelen­legi agrárszerkezetében kétsé­get kizáróan szükség volna a fa­lugazdászokra, de ezt az intéz­ményt nem az államnak kell fenntartania. Maguknak a köz­ségeknek, a gazdálkodóknak kellene alkalmazniuk egy-egy falugazdászt. Orosz Sándor megítélése szerint ezek a szak­emberek beépülhetnének a ka­marák mezőgazdasági bizottsá­gaiba is, amennyiben azok haj­landóak volnának áldozni rájuk. A forgalmi adó és az ener­giaárak emelésének infláció növelő hatása egyértelmű. De mire számíthatunk a közeli jövőben? Tulajdonképpen mi­lyen adatok alapján, és ho­gyan állapítják meg az inflá­ció mértékét? - kérdeztünk dr. Cinkotai Jánostól, a Ma­gyar Nemzeti Bank infláció­kutatással foglalkozó tanács­adójától.- A fogyasztói árstatisztika kiszámításának rendszere - az ENSZ ajánlásaival összhangban - nálunk is az európai normák szerint történik. Ennek megfelelően a statisz­tikusok a lakosság ellátását szolgáló termékcsoportok és szolgáltatások árainak alakulá­sát reprezentatív mintavétellel vizsgálják. Számításaik mint­egy tízezer üzlet árait veszik alapul. A legkisebb vidéki bolttól a legnagyobb áruházakig min­denféle elárusítóhely szerepel ezen a listán, hiszen csak így le­het megbízható képet kapni a vásárlási szerkezetről. Ezt a munkát a Központi Statisztikai Hivatal megyei szervezetei végzik. Az adatok összesítése után bonyolult valószínű­ség-számítás alapján kapjuk meg az infláció mértékét.-Mivel számolhatunk az év hátralévő hónapjaiban ?- Az októberben belépő fo­gyasztási adónak feltétlenül lesz árnövelő hatása, bár meggyő­ződésem, hogy a mai jövedelmi viszonyok mellett nem minden termék árában lehet majd érvé­nyesíteni a 15 százalékos adó­emelést. A fogyasztók egysze­rűen nem tudják majd megvenni azokat.- Sok mindenről le lehet mpndani, de világítani, fűteni a lakásokban és az iparban egy­aránt kell!- Az energia-áremelés jelen­tősen befolyásolja az infláció alakulását. Ezért bánnak az energiaárakkal a világon min­denütt igen óvatosan. Ha növe­kedni fognak a távfűtés, a víz és az egyéb közszolgáltatások árai, akkor olyan termelők és keres­kedők is hozzányúlnak az árak­hoz, akiket nem, vagy csak igen kevéssé érint az energiaár ala­kulása. Ezek a meggondolások is közrejátszhattak az ener­gia-áremelést elhalasztó kor­mányzati döntésben.- Mindezt figyelembe véve mekkora lehet az idei infláció?- Az elmondottak ellenére úgy gondolom, hogy idén éves átlagban az árnövekedés üteme nem haladja meg a 20 százalé­kot. (koós) i f \ í i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom