Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-04 / 273. szám
8 üj Dunántúli napló Közélet 1994. október 4., kedd Gesztenye A kora őszi napfény ajándék-melege, amely még utó virágzást adott a kertnek, megnyitotta a gesztenyék szúrós burkait. A vadgesztenye lépéselőnyben van, levelei már rozsdabarnák és tüskés héjukból hullanak a fényes barna cipók. Gyerekkoromban óvatosan megnyitottuk a burkot és örültünk, ha a tejfehér bőrű gumókon barna foltokat találtunk. Az ilyeneket „boci”-nak neveztük. Sok mindent lehetett a vadgesztenyéből készíteni csak éles, hegyes bicska kellett hozzá. Ha bizonyos bemetszések után a belét kikapartuk, füles kosár, sajka, pipa készült. Össze lehetett illeszteni néhány gesztenyét gyufaszálakkal, s lovat, tehenet, kutyát, akár zsiráfot is készíthettünk. A pipához szárnak bürökdarabot vagy vékonyabb kifúrt bodzavessző is megfelelt. Aprított száraz levélből készült a „dohány”, nikotinmentes, de füstölt, bűzlött, mint a felnőttek pipája. Érdemes volt gyűjteni, mert néhány pengő is összejött a könnyű munkából. A szelídgesztenye éppolyan szúrós tüskékkel védi termését, mint a „vad”. Épp csak megnyíltak a gumók, de már kipislognak a zöld vagy barnára érett gesztenyék, néha hármasával is. nem mindig várjuk a kihullását, verni szokás, mint a diót. A világ ura épp úgy bánik velük mint birtokba vett földje más terményeivel: süti, aprítja, ízesíti tetszése szerint. Kályhasütőben, utcasarkon sül a gesztenye, forrón kínálja édes-omlós húsát. Puhára főzik, megdarálják, péppé nyomják, néha kis rummal is keverik. Tejszínhab kerül a tetejére. Ke- helybe mérik, s ha valamire, erre illik, hogy „egy adag kevés’.’. Szerencsés az őstermelő, aki szabad tűzön süthet gesztenyét és egy nagy tálról tejszínhabbal körülvett püréből kanalazhat. K. T. A. 75 milliárd az agrárgazdaságnak Az agrárgazdaság jövőre 75 milliárd forint támogatás kap a költségvetéstől. Ettől s a fejlesztést segítő egyéb támogatásoktól, a keleti piacok visszahódításától, valamint az EK garanciák fejében biztosított kedvezményeitől mindenképpen kedvező változásokat vár a mezőgazdasági tárca. Szétszórtan, rendkívül rossz körülmények között A cigányok: és Európa. Történelmi jelentőségű esemény színhelye volt a múlt héten Varsó - itt tartották az első nemzetközi konferenciát, amelyet kifejezetten a cigányság problémáinak szenteltek. Az Európa Tanács és az EBEÉ állandó varsói irodája szervezte tanácskozás a helsinki folyamat része, és égető hiányt pótolt. Egészen a legutóbbi évekig ugyanis még a kisebbségi problémák között sem foglalkoztak a cigánykérdéssel, így magának a konferenciának a ténye is már frontáttörést jelent. Kétségtelenül súlyos kérdésről van szó, hiszen a becslések szerint mintegy 7-11 millió cigány él szétszórtan Európa területén, kevés kivételtől eltekintve rendkívül rossz körülmények között. A konferencián felszóló nyugati képviselők azonban egyértelműen Kelet-Közép-Európa térségét bírálták. Véleményük szerint a politikai rendszerváltás nemhogy javított volna, de inkább rontott a cigányok helyzetén, a térségben növekedett a türelmetlenség a kisebbségekkel, így a cigányokkal szemben is, méghozzá riasztó mértékben. lan Hancock, az amerikai kormánydelegáció egyik cigány tagja figyelmeztetett: „A kelet-európai nemzetek nem válogathatnak, nem választhatják ki a demokráciának azokat az elemeit, amelyek tetszenek nekik, figyelmen kívül hagyva azokat, amelyek nem”. Hancock a kelet-európai cigányok helyzetét a fekete amerikaiakéhoz hasonlította. Éles bírálatok hangzottak el Csehországnak és Romániának címezve, de egyöntetű volt az a szemlélet, hogy más a cigánykérdés Nyugaton, és más Keleten. Nemcsak a magyar delegáció nem értett egyet ezzel, de számos nyugati cigányszervezet képviselői sem. Igazságtalannak érezték bizonyos mértékig, hogy míg Csehországot élesen bírálták, amiért nem képes megoldani a Szlovákiából áttelepült cigányok állampolgárságának problémáját, addig ez fel sem vetődött Olaszországgal vagy Franciaországgal kapcsolatban, ahol ez a probléma a II. világháború vége óta megoldatlan. Talán ennek is köze van ahhoz, hogy francia kormány- delegáció a meghívás ellenére részt sem vett a konferencián. A Roma Nemzeti Kongresz- szus (RNC) hevesen támadta Németországot, ahol a szervezet véleménye szerint tudatosan akadályozzák a cigányok polgárjogi helyzetének javulását, s aktívan cigányellenes politikát folytatnak, hogy megakadályozzák külföldi cigányok tömeges betelepedését. A különböző országok képviselőinek felszólalásaiból kibontakozó kép egyes delegátusok véleményével ellentétben azt mutatta: a cigányság helyzete mindenütt súlyos problémákkal terhes, s Nyugaton leginkább Milyen is lehet a kilátásuk? Fotó: Tóth László csak annyival jobb a helyzetük, amennyivel ezeknek az országoknak magasabb az életszínvonala, mint a keletieké. Ami az állam pozitív beavatkozását illeti, ebben viszont például Magyarország és Szlovákia egyes területeken jóval előbbre jár, mint a fejlett ipari államok. Az analfabétizmus felszámolása terén például e két országban már régóta végrehajtottak olyan programokat, amilyeneket Nyugaton még csak terveznek indítani. Az európai cigány elitnek a tanácskozásra érkezett képviselői komoly követelésekkel álltak elő, amelyek közül nem egy, sajnos, a jelenlegi helyzetben nem bizonyult reálisnak. Ezek közül a legfontosabb egy európai cigány charta kidolgozásának követelése volt, amelynek - elképzeléseik szerint - a cigányok politikai és kulturális jogait kellene tartalmaznia az aláírókat kötelező jogi jelleggel. A résztvevő kormányküldöttségek többsége nem látott lehetőséget ennek megalkotására. Emlékeztettek arra, hogy mintegy 10 éve folyik a vita az egyetemes európai kisebbségi charta megalkotásáról, egyelőre eredménytelenül. Nem talált kedvező visszhangra az a javaslatuk sem, hogy az európai szervezetek hozzanak létre a kizárólag a cigányok problémáival foglalkozó testületeket. Jogosan vetették ellen, hogy az európai szervezetek jelenlegi keretein belül erre nincs lehetőség, hiszen más kisebbségeknek sincsenek ilyen testületéi. Amit elfogadott a konferencia, s ajánlásként terjesztett az Európa Tanács és az EBEÉ elé, az az hogy a jelenlegi szervezeti felálláson belül nevezzenek ki egy, a cigányok ügyeivel foglalkozó közvetítőt. Barabás T. János KELET-EURÓPA: volt Jugoszlávia (3.70% Románia (3,35 %) Magyarország (5.21 %} Törökország (1.00%) volt Szovjetunió* (0.24 %) Bulgária (5.30 %) volt Csehszlovákia (2.66 %) Görögország (1.40 %) Albánia (2 75 %) Lengyelország (0.19 %) volt NDK (0.01 %) NYUGAT-EURÓPA: Spanyolország (1.95 %) Franciaország (0.47%) Olaszország (0.21 %) Portugália (1.50%) Nagy-Brttannla (0.16%) NSZK (0.14%) Hollandia (0.28%) Svájc (0.54 %) Belgium (0.20 %) Ausztria (0.01 %) Írország (0.53 %) Svédország (0.18%) Finnország (0.16%) Norvégia (0.12%) Dánia (0.09%) Forrás: World Directory of Minorities, 1989 A cigányság lélekszáma Európában 1986-ban (ezer fő) M 745 Az országnevek mellett feltüntetett adat a cigány népesség százalékos arányát mutatja az adott ország össznépességéhez viszonyítva. 'A Szovjetunió adatai nemhivatalos becslésen alapulnak. Egymásra utalva Csak a hajón? Miért szállt ki elégedetten a Média-hajóról a politikusok, az üzletemberek, a média-szakemberek többsége? Mert szót értettek egymással, még ha nézeteik sok kérdésben különböztek is. A viták közepette is érződött, hogy a partnerek figyelnek egymás mondanivalójára. A politikusok és az üzletemberek őszinte érdeklődéssel keresték a kapcsolatokat az újságírókkal, a sajtó munkatársai pedig az időszerű kérdések tucatjaival ostromolták a közélet személyiségeit. S a szerkesztők, akik lapjaikban gyakran a média-háború ádáz harcosaiként szerepelnek, most idilli média-békében beszélgettek egymással. Mi a média-hajó „titka"? Nos, a titok a körülményekben rejlik. Ha ugyanis a hajó bármely utasa nem akart egész nap szótlanul gubbasztani a fedélzet egy rejtett zugában, akkor találkoznia, beszélgetnie kellett utastársaival. Azokkal, akik - ha tetszett neki, ha nem - ott voltak körülötte. A társalgás témáit is úgy kellett megválasztania, hogy az találkozzék a partner érdeklődésével. Ha ezt a helyzetet röviden akarnánk jellemezni, azt mondhatnánk, hogy egymásra utáltán, egy (média)hajóban kellett evezniük a politika, a tömegkommunikáció legkülönbözőbb tájairól érkezett utasoknak. Mi ebből az általánosítható tapasztalat? Az, hogy a média akkor töltheti be alkotó módon közéleti szerepét, ha a politika érzi a lakosság informálásának kötelezettségét, ha az üzleti életet áthatja a felismerés, hogy sikereinek egyik feltétele a széles körű tájékoztatás, a sajtó pedig vállalja a politikát, a társadalmi-gazdasági folyamatokat hitelesen bemutató és közvetítő funkcióját. Vagyis a szárazföldön is mindenki belátja azt, amit a vízen: a közélet főszereplői egymásra vannak utalva, a révet, a kikötőt közösen kell megtalálniuk. P. T. A fák állva Az idős asszony imára kulcsolt kezeit az ölébe ejtve ül az erdei fapadon, szeméből csendesen csordogál a könny. Régről ismerem, a férje nem rég halt meg, tanár volt. Megilletődve köszöntőm. Kérdő tekintetemre halkan, akadozva beszél.- Látja, ezt a kedves kis ré- tecske és az esőház volt a férjem legkedveltebb helye. Minden nap kijárt ide egészen a halála előtti napokig. Órákig hallgatta az erdő csendjét, elszívott egy cigarettát és haza ballagott. Gyakran mondogatta: Nincsen szebb hely az Éger-völgynél. Itt voltunk akkor is, amikor az évszázados tölgyeket kivágták, a helyükbe fenyvest telepítettek. Szinte a szemünk láttára nőttek fel ezek a gyönyörű fák, úgy huszonévvel ezelőtt.- Most is gyönyörűek a fák.-Gyönyörűek voltak! A legszebbeket életük legteljéLebukott a A román hatóságok Nagyváradon letartóztatták Kovács Zoltán magyar állampolgárt, akit a magyar rendőrség közel egy éve köröz egy budapesti bank kirablása miatt. Kovács és két tettestársa fegyveres támadásukkor 92 millió forintot raboltak. A két tettestársat a magyar rendőrség már rég elfogta, az elmenekült főbűnös kézre kerítéséért 500 ezer forintos jutalmat ajánhalnak meg ben, zölden vágják ki. Ahogy az erdő szélétől nem messze nő az ölfa, úgy fogytak el a csodálatos fák. Mondja, miért kell egy természetvédelmi területen, parkerdőben ilyen szörnyű pusztítást végezni? Férjem mindig azt mesélte nekem, hogy az erdő megtisztítja önmagát. A betegek, a gyengék kipusztulnak, hogy helyt adjanak az erőseknek, egészségeseknek. Itt mostanában, szinte naponta felbőg a láncfűrész. Látja azokat az út mellé helyezett gallyakat? Egytől-egyig üdezölden helyezték el a tavacska partjára. A szívem majd meghasadt.- Na, de nincs, aki elhallgattassa a fűrészt?-Látja, ez a döbbenetes! Nem mernék ezt megtenni, ha a hatóságok nem tudnának róla. Az erdő közepéből diadalmasan felbőgött a stílfűrész hangja. László Géza bankrabló lőtt fel. A kolozsvári gazdasági rendőrség a magyarországi származású, jelenleg Kolozsváron élő Kun Károly Lajos üzletembert, az Alvorada Kft. vezetőjét nagyszabású kávécsempészés miatt tartóztatta le. Kun Károlyt hosszabb ideje figyelték. Most azzal vádolják, hogy több száz millió lejjel károsította meg a román államot. Hosszan tartó vizsgálat után befejeződött a nyomozás egy kivételesen nagy port felvert gazdasági bűnügyben. A Fővárosi Főügyészség elkészítette és az illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróságnak benyújtotta a Ling Antalt, Fazokas Károlyt és Kiss Árpád Pált terhelő vádiratot. A gazdasági bűnözés is túlszárnyalt minden korábbi csúcsot. A „fehérgalléros bűnözők” által okozott kárt szakértők becslése szerint milliárdos nagyságrendeket tesz ki, s a rendőrség erőfeszítései, hogy megakadályozzák a közpénzek „magán zsebbe való átvándor- lását”, mindezideig nem hoztak látványos eredményeket. Egészen mostanáig. Mert az év elején kirobbant zajos vesztegetési botrány, az úgynevezett Ling-Fazokas-Kiss féle ’’kenőpénz ügy” felderítése a változás jelének bizonyulhat. A vádiratból az tűnik ki, hogy az elmúlt év végén a fóti székhelyű magyar-izraeli érdekeltségű D1GITEL 2001 Önkormányzati Telekommunikációs és Informatikai Részvénytársaság Vác (27) és Gödöllő (28) körzetekre vonatkozóan regionális távközlési koncessziós pályázatot nyújtott be a korábban kiírt feltételeknek megfelelően. A társaság jó reményekkel és eredményekkel indult, a vezetők bíztak a sikerben, hiszen az indulási feltételek kedvező esélyeket teremthettek számukra. Nem sokkal a pályázat elbírálása előtt hívta fel a vállalat vezetőit Kiss Árpád üzletkötő, s félreérthetetlenül közölte az Rt. illetékeseivel, hogy összeköttetései révén befolyásolni tudja a hivatalos döntést akár ,jó”, akár „rossz” irányban. A pozitív irányú „segítségért”, vagyis a koncesszió elnyerésének előmozdításáért az üzletbe bevont Ling Antal vállalkozó 2 millió dollárt, vagy 200 millió forintot kért. Ezen összegre előlegként 4 millió forintot követelt, melyet a koncesszió elnyerése után azonnal ki kellett volna fizetni. A DIGITEL vezetői - a vesztegetők igen határozott fellépése miatt - attól tartottak, hogy a koncesszió odaítélésénél nem a gazdaságossági szempontok, hanem szubjektív megfontolások döntenek majd. Aggodalmukat az is fokozta, hogy Kiss Árpád közölte az érintettekkel, hogy a kenőpénz egy részét bizonyos MDF-pártkasszába kell majd befizetni. Később Ling Antal, valamint Fazokas Károly, az Állami Vagyonkezelő Rt. akkori infrastruktúra portfolió igazgatója a DIGITEL 2001 vállalat másik nagy „hátrányát”, az izraeli tőkerész létezését hangsúlyozta. Tanúkihallgatási jegyzőkönyvek szerint Fazokas és Ling azt közölte a DIGITEL képviselőivel, hogy a MATÁV német vezetői „nem szeretik a zsidókat”, s ezért a vegyes vállalat nem kapja meg a koncessziót, hacsak . . . nem veszik igénybe az ő segítségüket. Hogy a „zsarolók” ezt a közlést vagy az MDF két helyi szervezetének való pénzátutalást mennyire szánták blöffnek, vagy gondolták komolyan, azt ma már nehéz lenne megállapítani. Az viszont tény, hogy a vizsgálat során a rendőrség a pártkasszákba való befizetésre vonatkozóan eddig nem tudott feltárni semmilyen konkrét adatot. A DIGITEL vezetői látszólag kötélnek álltak. Elfogadták a „zsarolók” feltételeit, azonban az akkori privatizációs miniszter egyetértésével értesítették a rendőrséget, s közölték azt az időpontot, amikor Ling megjelenik majd a vállalat fóti irodájában a vesztegetési összeg első részletéért, a 4 millió forintért. A vesztegető nem sejtette, hogy a rendőrség csapdát állított számára. Az átadásra szánt pénzt, a négymillió forintot úgynevezett csapda anyaggal megfestették. Éz hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy aki a különleges, szabad szemmel láthatatlan festékkel kezelt pénzt a kezébe veszi, a speciális vegyianyag a kezéhez, ruházatához tapad, s megfelelő világításban látható is lesz. Az értesítés kézhezvétele után, ez év február 17-én, Ling Antal kisebb műtétjét is elhalasztva Mercedesébe vágta magát és Fótra utazott az előlegért. Átvette a „cinkelt pénzt”, majd telefonon értesítette Fazokast, hogy találkozzanak az M3-as autópálya Shell-kútjának snack báljában, mert megkapta az előleget és oda akarja adni a neki járó részt. A vállalkozónak sejtelme sem volt arról, hogy a pénz átvételének pillanatától kezdve a rendőrnyomozók minden lépését figyelik, észrevétlen követik az országúton, s ott voltak „vendégnek álcázva” a bárban is. Látták, amikor Ling Antal átadta Fazokas Károlynak az 1 millió forintot, majd amikor a megfelelő pillanat elérkezett, őrizetbe vették a két vesztegetőt a bizonyító erejű fluoreszkáló négymillió forinttal egyetemben. A látványos rendőrségi akció sikerrel járt, a vesztegetési ügy két főszereplőjét tetten érték s a megdönthetetlen bizonyítékok alapján a bíróságnak remélhetőleg nem lesz nehéz dolga a megfelelő - példa értékű - ítélet meghozatalában. Nem véletlen, hogy a vesztegetési botránnyal kapcsolatos sajtójelentések erősen foglalkoztatták a közvéleményt. Egyre több hír érkezik ugyanis arról, hogy a közelmúlt privatizációi, koncessziós döntései során nem mindig érvényesült a versenysemlegesség, s a döntések során nem egy esetben szerepet játszott, vagy játszhatott úgynevezett „privát anyagi érdekeltség” is. Ezekkel a tapasztalatokkal hozzák összefüggésbe a kormánynak azt a döntését, hogy újból alaposan meg kell vizsgálni a sokszor sebtében összehozott privatizációs, koncessziós döntések tisztaságát. H. K. Négymillió volt az előleg t
