Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-23 / 232. szám
10 uj Dunántúli napló 1994. augusztus 23., kedd Az olvasó véleménye Egyik oldal, másik oldal... Lesz látszata a hárommilliónak? Örömmel olvastam az ŰDN-ben a Környezetünkért Alapítvány és a Munkaügyi Központ elhatározását, hogy hárommillió forintot fordítanak Pécs tisztábbá tételére. Reméljük 55 ember szorgalmas munkája meglátszik majd városunk utcáin, terein. Kérdésem mégis az lenne, hogy ezek az emberek a vállalkozó munkáját fogják elvégezni? A versenytárgyalás megvolt, a várost felosztották, mégis amerre járunk, szemetet látunk. Hol vannak a szorgalmas emberek, akik tavasszal oly nagy lendülettel kezdtek dolgozni. Elfáradtak, vagy rájöttek, hogy el nem végzett munkával is lehet pénzt keresni? M. A. „A Dráva Rádió 1 éve” címmel az Új Dunántúli Napló augusztus 9-i számában K. K. szignóval megjelent, sommás, elmarasztaló zárszóval közölt cikkhez a következő kiegészítést szeretném tenni. Sok és lelkes munkával a Dráva Rádió kollektívája szeretett volna a hosszú kánikulában különösen pangó pécsi vasárnapok egyikéből egy érdekes, vonzó eseményt varázsolni. Programjainkról - gyorsulási futam és koncert - tudtuk előre, hogy zajjal, kényelmetlenséggel járnak, ezért a róluk közzétett hirdetések végén előzetesen elnézést kértünk a környéken élő, vagy érintett polgároktól. A rendezvény sikeres volt, az óriási hőség ellenére megjelent többezer ember tanúsíthatja ezt. Az esti koncert közben a Nagy Lajos király úton lakóktól több jelzést kaptunk, hogy megszokott életritmusukat a hangos zene zavarja, amiért ezúton mégegyszer elnézést kérünk, másrészt a hatóságok által engedélyezett 22.00 óra helyett a koncertet 21.15-kor befejeztük. Ez a dolog egyik oldala. A másik az a többezer ember, aki önfeledten szórakozott és együtt énekelte a zenekarral múlt fiatalsága dalait. A Dráva Rádió kollektívája nevében: Király Zoltán Páneurópai piknik -1989 Kiegészítés dr. Szalai István „A fordulat percei" c. (1994. VIII. 16.) az Uj DN-ben megjelent írásához. A Páneurópa pikniket 1989 augusztus 19-én az MDF debreceni és soproni szervezete rendezte Sopronpusztán. A piknik két fővédnöke Pozsgay Imre és Habsburg Ottó volt. A két fővédnök a rendezvényen - bizonyára bölcs meggondolásból - nem jelent meg. Az ünnepségen, népünnepélyen - melyen részt vettek magyarok, osztrákok, NDK-sok, szlovákok - Walburga Habsburg mondott beszédet. Sopronpuszta közelében - erdei földút - a sorompót felnyitották, ahol útlevéllel a két országba lehetett látogatni. A volt NDK-ás állampolgárok már napokkal előtte ezrével szöktek át Ausztriába a zöld határon, hátrahagyva legtöbbször gépkocsijaikat. Az erdei sorompó megnyitásakor eleinte két katona és egy parancsnok ellenőrizte az okmányokat. Késő délután az ellenőrzés lehetetlenné vált, az NDK-sok százai masíroztak osztrák területre. Sokan a lebontott, frissen levagdosott drótkerítésen „bújtak át” a sorompó környékén Ausztriába. Hallottam a parancsnok telefonálását, midőn feletteseitől kért utasítást, mitévő legyen az NDK-ás áradattal. Mivel választ nem kapott, a két ellenőrző katona munkája formálissá vált, azaz mindenki ki-bejárhatott az ideiglenes országhatáron. Magam is ellenőrzés nélkül voltam Ausztriában (Margitbányán). A Páneurópa piknik előkészítette a Németh kormány döntését, mely legalizálta a kelet-német lakosság távozását országunkból. Dr. Meláth Ferenc Levelezőtársak találkozója Hosszú levelezés előzte meg az aradi, horvátországi és a pécsi gyermekek találkozóját július utolsó napjaiban. Létrejött, amire régóta vártunk: hármas találkozó, anyanyelvűnkért. Köszönet érte a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnak, a háromnapos programért, hogy találkozhattak egymással a levelezők. Az első találkozástól kezdve- mely díszebéddel kezdődött a gyönyörű Batthyány-kastélyban- éreztük városunk, Pécs polgárainak gyermekszeretetét. A gazdag programok támogatóit lehetetlen felsorolni, csak kö- szönetünket mondhatjuk el. A találkozónak részesei ők is, akik segítettek bennünket könyvvel, írószerrel, üdítővel, fagylalttal, tortával, süteménnyel, tejtermékkel, gyömölccsel. A segítők váratlan helyzetekben is megoldást találtak, hiszen az orfűi kisstrand fertőzöttsége miatt például a nagystrandon biztosított fürdési lehetőséget Orfű önkormányzata. A gyerekek szállítását a Pannon Volán és az Uránusz Kft. kényelmes buszai percnyi pontossággal teljesítették a forró napsütésben. Somogyi Tímea, a Babits Gimnázium tanulója szerint a rózsakerti búcsúest volt a legszebb:- Utoljára beszélgettünk, nevettünk együtt, s táncoltunk újdonsült barátainkkal. A hangulat tetőpontja volt az ajándék- őzön szétosztása, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat és a pécsi Rotari Klub adományozott. Ezen a júliusi estén a Rózsakertben a felnőtt, szórakozni vágyók sem haragudtak a gyermekek zsivajáért. Egy kicsit szünetelt a tánc, amíg a búcsúzó szavak szóltak, egy kicsit a gyerekekre figyelt mindenki, s egy kicsit a felnőttek is köny- nyeztek. Most már várjuk újra a leveleket Aradról, Eszékről - magyarul - határtalan szeretettel. Antal Józsefné tanító Szemét a belvárosban Pécsett, a Széchenyi téren napokig hiába várták a hulladékkal teli kukák a szemétszállítókat Bosszankodva kerülgetjük nap mint nap a városban rendre felbukkanó szemétkupacokat, amikor belekapaszkodik a szél vagy kóborló ebek ottjártát jelezve terül szét az utca kövén. A napokban egy tisztes, magyar származású washingtoni polgár - aki üzletemberként szerzett kapcsolatai révén az Orvostudományi Egyetem klinikájának bővítésére szánt félmillió dollárnyi tőkét igyekszik Pécsre „irányítani” - arcpirító fotókkal kereste fel szerkesztőségünket. A külföldön is gyakorta a pécsiek büszkeségeként emlegetett Széchenyi téren készültek a fotók, amelyek exponálására sajnos három napon át is lett volna mód, ugyanis a foszló szeméttel teli papírdobozok mellett „túlcsordultan” sorakozó kukák péntek délutántól hétfő délutánig virítottak a Király utca és a tér sarkán. Kiderült, hogy a szemét, - elszállításáért felelős - „gazdájának” fellelésére bonyolított „körtelefonok” sokszor az illetékesektől indulva is nehézkesen találnak célba. A Város- gondnokság, illetőleg a Közüzemi Rt., a Közterület-felügyelet és a Közterület-fenntartó és Parképítő Kft. egyaránt azt a mindannyiunk által évek óta ismert tényt erősítette meg, hogy a szemét bizony megoldatlan probléma. Sokat nyomna a latba, ha a magyar polgárok is szakítanának végre a papírzsebkendők, csokoládépapírok elhajításának gyakorlatáról - hiszen nyilván otthonukban sem ezt teszik -, és tudatosulna, hogy a kupacokkal, szemeteszsákokkal felhalmozott köztér bizony saját életterük.- Az üzletek sokasodásával fokozódott a probléma - mondja Kelemen György, a Közterületfenntartó és Parképítő Kft. üzemvezető-helyettese. Mint tőle megtudtuk, a belvárosban heti három alkalommal szállítják a szemetet: hétfőn, szerdán és pénteken. A gyakorlat ennél többet kívánna, de az egyébként készséggel teljesített plusz-szolgáltatást már külön kell megfizetnie a szemetet „termelő” fogyasztóknak. Platós teherautóval bármikor elszállítják a hulladékot, ha kapnak rá megrendelést. A kukás autók csak a henger alakú kukák ürítésére alkalmasak. A Széchenyi téren csaknem valamennyi lakónak, üzletnek van kukája, csak ez utóbbiaknak kevés.-Többszöri megkeresés ellenére sem voltak hajlandók vásárolni újabbakat, de éjszakánként másoktól is érkezik oda szemét. - Többször is próbáltuk már tettenémi a belvárosi sze- metelőket - mondja Szalafai László megbízott közterület-felügyelő -, de többnyire tehetetlenek vagyunk. Nemrég azonban eljárást indítottunk az egyik üzlettulajdonos ellen, amelynek szankciója 10-20 ezer forintos bírság, de akár az üzlet ideiglenes szüneteltetése is lehet. Tröszt É. Fizetővendég-szolgáltatás Hallgassák meg a szállásadókat is! A Dunántúli Napló három ízben is foglalkozott azzal, hogy a Balaton mellett több ténylegesen kiadott szállás van, mint amennyit bejelentenek, és így csökken az állam adóbevétele. Ez nemcsak a Balaton mellett van így, hanem minden kiemelt üdülőhelyen. De aki bejelentés nélkül adja ki a házat, azt is meg lehet érteni. Nekünk ugyanis van egy nyaralónk és mint rendes állampolgárhoz illik, szerződést kötöttünk az IBUSZ irodával, és ezzel felvállaltuk az összes felmerülő adókötelezettséget is. A bruttó bevétel 90 százaléka adózik. Csupán 10 százaléka adómentes, ami a mai energiaárak, víz- és tisztítószerárak mellett nevetséges. Lehetne ugyan a számla szerinti adózást is választani, de az sem jobb, mert akkor vagy könyvelni kéne, amihez előképzettség szükséges, vagy könyvelőt fogadni, ami pedig komoly költség. Az IBUSZ jutaléka 14 százalék, ami a bevételből nem számítható le, azaz személyi jövedelemadót fizetünk a kiadásunk után is. Ezek után említsük meg az úgynevezett adómentes nyugdíjat. Az adóköteles bevételhez hozzá kell számolni a nyugdíjat (az éves nyugdíj összegéből le kell vonni a nyugdíj adóját és a fennmaradó részt hozzáadjuk az adóköteles bevételhez), e kettő képezi az adóalapot. Bonyolítja még a dolgot, hogy házaspár esetén a bevételt felezni kell azután külön adóelszámolást készíteni. így az a fél, akinek magasabb a nyugdíja, jóval több adót fizethet. A másik probléma, hogy nagyon hosszadalmas, kb. két hónap, amire mi szállásadók a pénzünkhöz jutunk. Pedig közben is van kiadásunk. A szállásadónak el kell tűrnie a külföldi vendég rigolyáit. Kikötik, hogy a házigazda mikor végezheti el a munkáját, és előfordult már az is, hogy a vendég a kutyáját a házigazda étkezőedényéből etette. Divatos dolog elmarasztalni a magyar turistákat, hogy milyen messze vagyunk mi Európától. De meg kell kérdezni a szállásadókat is, hogyan fest ez a dolog. Csak mi vagyunk olyan naivak, hogy hűtött üdítővel, sörrel és gyümölccsel várjuk a külföldit, hogy aztán nagyképűsködést kapjunk viszonzásul. Mindezeket a hivatalos szerveknek is figyelembe kellene venniük, mivel a bevétel nagyobb része az államkasszába vándorol. így ne csodálkozzanak, hogy aki eddig hivatalosan adta ki a házát, többé nem teszi. Mi nyugdíjasok a nyugdíj kiegészítése és a megélhetési gondjaink enyhítése érdekében vagyunk kénytelenek a nyaralót magunktól, családunktól megvonni, másoknak kiadni. Ilyen adózás mellett azonban csak az állam zsebét tömjük, nekünk mindössze a bevétel egyhar- mada marad meg, valamint a munka, a bosszúság és a törött edények. Sz. I. - Pécs Jogi tanácsadó Tóth I. kérdezi, hogy mikor kell a szabadságot megváltani, illetve a többletként kivett szabadságra járó bért visszafizetni. A Munka Törvénykönyvének 136. §-ában meghatározottak szerint a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai, vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözeire kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása, vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatra hívták be. B. L. kérdése, hogy az ajándékozó mikor követelheti vissza az ajándékot. Polgári Törvénykönyvünk szerint a még meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megszokott lét- fenntartását nem veszélyezteti. Ha a megajándékozott, vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó, vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék, vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. A szokások mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. Balogh B. kérdése, hogy családi pótlék mely gyermek után jár? A többször módosított családi pótlékról rendelkező 1990. évi XXV. törvény 2. §-a szerint családi pótlék az után a gyermek után jár, aki a. / tizenhat évesnél fiatalabb; b. / tizenhat évesnél idősebb, de húszévesnél fiatalabb, és alap, vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul; c. / tizenhat évesnél idősebb, de húszévesnél fiatalabb, és a dolgozók általános, vagy középiskolájában tanul; d. / tartósan beteg, illetőleg testi, vagy értelmi fogyatékos. Tájékoztatásul még el kell mondanunk, hogy a végrehajtási rendelet szerint oktatási intézmény nappali tagozatán tanulónak kell tekinteni azt a gyermeket is, akit felmentettek az iskolai kötelező foglalkozásokon való részvétel alól. A fentebbi b-c. pontokban említett gyermek után a családi pótlék a tanulói jogviszony időtartamára jár. Nem tekinthető tanulói jogviszonynak a Magyar Honvédségnél a külön jogszabályban meghatározott hallgatói jogállás. A végrehajtási rendelet szerint tartósan beteg, illetve testi, vagy értelmi fogyatékos a. / az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki betegsége, testi, vagy értelmi fogyatékossága miatt állandó, vagy fokozott felügyeletre, gondozásra; ápolásra szórni; b. / az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik - továbbtanulás esetén huszadik - életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elveszti és ez az állapota egy éve tart, vagy előreláthatólag egy évig fennáll. K. H. az iránt érdeklődik, hogy a baleset mikor nem tekinthető Üzemi balesetnek. Az 1975. évi II. törvény 78. §-a szerint nem üzemi baleset az a baleset, amely a./ kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy; b./ munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy; cJ a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb úton közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti ellátásra, aki pedig hozzátartozója halálát szándékosan okozta, utána hozzátartozói baleseti nyugej- látásra nem jogosult. S. A.
