Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-05 / 214. szám

8 uj Dunántúli napló Riport 1994. augusztus 5., péntek 150 éves az adriai üdülő turizmus A Kvarner smaragdja: Rab Államalapító szent és királyi naturisták a harsány kabócák szigetén Rab tornyainak „bokra” M indenki megtalálja a maga szigetét. Ez a jelmondat nem robinsoni bizakodás, ha­nem az isztriai idegenforgalmi szervek jól kitalált csábító szlo­genje. S nem érdemes ellenállni neki: szigetei nélkül az Adria nem lehetne az a turisták szá­mára, mint ami immár 150 éve. Mert más dolog pancsikolni a hullámokban, s megint más tengerre szállni és békés felfe­dezőként meghódítani egy szi­get. Ahol persze a bennszülöt­tek lándzsák helyett étel- és italkülönlegességekkel, emlék­tárgyak arzenáljával várnak. Még szerencsésebb esetben hagynak nyugton kóborolni minden irányban tenger hori­zontú földjükön. Ez utóbbi jelző igazából afféle költői túlzás: nincs a Kvameri-öbölben olyan sziget, ahonnan ne látszana egy másik, vagy a szárazföld. A turisták és a szigetek egy­másra találását persze többnyire a szervezet idegenforgalmi programok irányítják. Rab sma­ragd szigete esetében azt tapasz­taltam: ez egyáltalán nem záija ki, hogy a futó kalandból emlé­kezetes vonzalom szülessen. B ódító természeti szépségei­vel Rab szigete felülmúl minden várakozást: rákot for­mázó erősen tagolt partját való­ban mélykék tenger veszi körül; hegycsúcsainak kopasz sziklái valóban hófehérek; alatta a buja mediterrán vegetáció valóban sötétzölden pompázik - hitele­sítve, hogy sziget neve az söté­tet, zöldet, erdősét jelentő ősi il­lír „arb” szóból ered. A névazonos „fővárosát” övező középkori falak, s azokon belül a templomok, a kis palo­ták, a sikátoros utcák, a díszes házhomlokzatok azokról az időkről a tanúskodnak - a róma­iak koráig visszamenőleg -, amikor az emberek még azzal a szándékkal építkeztek, hogy az általuk létrehozott építmény az utánuk jövő generációk sokasá­gát is túlélje. Itt sikerült. A városcentrumnak - amely festészeti „fellegvár” is nya­ranta - sajátos, középkort idéző hangulata van a hosszú lépcső­sorokkal, a kövek közé ékelt apró kertek fűszeres illatával, amely olyan harsánnyá hergeli a kabócákat, hogy lázas ciripelé­sük elnyomja a beszédet. Rab számomra a kabócák szigete is. Vendégfogadó városkép: előtérben a Mária-templom tornya A Szent Mária-katedrális oltár feletti cibóriuma és a gesztenye­fából faragott gótikus stílusú kórusUlések A hajdani városatyák persze nem a kabócák, hanem a tu­risták paradicsomává akarták tenni Rabot. Már 1889-ben ide­genforgalmi és gyógyhellyé nyilvánították a szigetet, ami azzal járt, hogy minden környe­zetszennyező ipart száműztek, ugyanakkor a székvárosban 17 hektáros parkot telepítettek. Jó befektetés volt: csakhamar a vá­ros vonzerejévé vált centrum és a strand közé eső Komr- car-park, létrehozója, Belia fő­erdész pedig joggal érdemelte ki az emlékművet. A turizmus felvirágzását a két világháború között élte Rab-szigete. Részint azért, mert 60 éve itt nyílott az első nudista strand. Ennek 1936-ban már olyan rangos látogatói voltak, mint a legrövidebb ideig ural­kodó angol király, VIII. Edward és felesége. (No, nem ezért kel­lett lemondania a trónról.) , dl) Érdemes néhány a tanácsko­záson résztvevő pártvezető vé­leményére is odafigyelni. Véle­ményeik főként a parlament és kormány helyzete, további mun­kája, valamint az elkövetkező választások lehetséges időpontja köré csoportosultak. Dr. Tölgyesi Péter (SZDSZ) mielőbbi választást sürgetett. Az első forduló legyen március 18-án. Szerinte a Parlament már csak a legszükségesebb ügyek­ben döntsön és a választási kam­pány időszakában csak átmenet­ként működhet. Szerinte a kor­mányra ugyanez vonatkozik. A kormány a vissza lévő 6 hónapra készítsen válságkezelő progra­mot. Petrasovits Anna (Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt) úgy vélte, hogy a Németh-kor- mánynak kell elvállalnia a meg­szorító intézkedéseket. Ellen­kező esetben egy új ellenzéki kormánynak kellene ezt megten­nie. A kormány meg tudja sze­rezni a minimális parlamenti bi­zalmat. Az Országgyűlés bármi­lyen rossz is, ma nincs nála jobb, és a ciklus végéig sok dolga van még. A Parlament szuverén joga az önfeloszlatás. A Kormány is fejezze be vállalt munkáját. Ne hozzuk előbbre a választásokat! Dr. Kövér László (Fidesz) kö­zölte, hogy nem akarják destabi­lizálni a Kormányt, ezért gazda­sági programjáról később mon­danak véleményt. Úgy látják, hogy zavar mutatkozik a Kor­mány munkájában, nincs mö­götte szilárd parlamenti többség sem. Szerintük márciusban le­gyenek választások. Dr. Nyers Rezső (MSZP) közli, hogy támogatják a Parla­mentet és a Kormányt. Javasolja, hogy a pártok részvételével jöj­jön létre egy nemzeti fórum. Az egyszerre gótikus és reneszánsz stílusú hercegi, vagy másképp „rektori” palota a kikötőnél K ülön megemlékezést érde­melnek Rab városának XI.-XII. századi templomai, amelyek szinte egy vonalban sorjáznak az óváros felső utcája mentén. Rabnak Szent Kristóf a védőszentje: temploma most kőtár. Az óváros tengerbe nyúló csücske felé haladva következik az evangélista Szent Já- nos-templom fennmaradt ha- rangtomya, s romjai mellett bú­jik meg a Szent Kereszt temp­lom. A Szabadság tér hatalmas örökzöld tölgyfája szomszédsá­gában áll a Szent Justin temp­lom, az egyházi művészetek múzeuma, annak közelében a barokk oltárú, de épületként román stílusú Szent András templom és mellette a Bene- dek-rendi kolostor. Az utca vé­gén épült a Szent Mária temp­lom Rab katedrálisa, amelyet 1177-ben III. Sándor pápa szen­tel fel. Harangtomya az egész várost uralja s a késő román stí­lusú építészet legszebb példá­nyának tartanak Dalmáciában. Ilyen Rab város egyik legszebb világi épületének, a Nimira-pa- lotának a díszes, reneszánsz főkapuja Az óváros sokszorosan boltíves sikátora szieszta idején T ermészetesen a smaragd szigeten nemcsak Rab váro­sában vannak látnivalók, nem­csak hozzá kapcsolhatók neveze­tes személyek, s nem is csak ennyi. Ám most útibeszámolóm végén - s már menthetetlenül - kénytelen vagyok belátni az ilyen jellegű ismertetők remény­telenségét. (Egyben azt is, hogy két kedves „útimarsalom”, Jela- sics Matilda, az Express bajai irodájának vezetője és Pekics József, a magyar „apanyelvű” lovrani idegenvezető a bőség mi­lyen zavarával küszködött.) Azt azonban nem lehet ki­hagyni, hogy Rab szigetén is van San Marino. A legenda szerint ugyanis itt, Loparban született és a keresztényüldözés miatt Dioc- letianus korában innen menekült Itáliába Marin kőfaragó, aki kö­vetőivel aztán megalapította a későbbi miniállamot, San Ma- rino-t. Aki nem hiszi, járjon utána! S közben talán megtalálja a maga szigetét. Dunai Imre Hozzuk előre a választásokat, de módosítsuk a választási törvényt. Vörös Vince (Független Kis­gazda Párt) kijelentette, hogy támogatják a Kormány prog­ramját. Úgy véli, hogy március végére hozzuk előre a választá­sokat. Közli, hogy csak a nép­szavazásra hoztak létre négy­párti koalíciót, a választásokra nem tartják ezt fenn. Keresztes Sándor (Keresz­tény Demokrata Néppárt) el­mondta, hogy a március végére kitűzendő választások mellett vannak. Antall József (Magyar De­mokrata Fórum) szerint márci­usban kell választani. Az Ellen­zéki Kerek Asztalnak is ez volt a véleménye. A Parlament fel­oszlatása csak jogi és nem mű­ködési kérdés. A Parlament és a Kormány szuverén joga, hogy mivel foglalkozik, de már csak olyan törvényjavaslatokat kell előterjeszteni és elfogadni, ame­lyek fontosak. Hasonló tanácskozásokra ad­janak több felkészülési időt, a szakértői véleményezésre több lehetőséget. Dr. Márton János (Magyar Néppárt) közölte, hogy a már­ciusi választások mellett van­nak. Számítani kell az ország- gyűlési képviselők ellenkezé­sére is. Berecz János (MSZMP) úgy vélte: nem biztos, hogy a Par­lament felvállalja ezt a költség- vetést. Az sem biztos, hogy a választás stabilizációt teremt. Szerinte ennek az Országgyű­lésnek még meg kell alkotnia a szükséges törvényeket. A tanácskozáson végül is a jelenlévők közül 12 párt volt a választások előrehozatala mel­lett és 5 volt ellene. A meghall­gatott érdekképviseleti szervek március közepén tartandó vá­lasztást javasoltak. A társadalmi béke megtartása érdekében bér­liberalizációt, tulajdon reformot és vállalkozás élénkítést kértek. Úgy vélték, hogy a kormánynak és a Parlamentnek talpon kell maradnia, de olyan szelektív döntéshozatalra kell szorítkoz­nia, amely számol a szociális következményekkel. A parlamenti bizottságok tisztségviselői is egyet értettek a márciusi választásokkal. Maguk is úgy vélték, hogy csak a leg­szükségesebb döntéseket kell meghozni. Németh Miklós miniszterel­nök tett még néhány megjegy­zést. Úgy vélte, hogy a Parla­mentnek és a Kormánynak kell tartásának lennie vissza lévő feladatai ellátásához. Szerinte most, ezekben az időkben sze­mélyi felelősségre vonást al­kalmazni zsákutca, mert a mai helyzetért egy rendszer mecha­nizmusa felelős. Ezért tekinti a kormány bizalmi kérdésnek a most beterjesztendő költségve­tés elfogadását. Részese voltam a tanácsko­zásoknak. Nem volt felemelő érzés szembe nézni annak a fel­ismerésével, hogy az út lezárult. Osztottam Hamingway nézetét: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék!” Horváth Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom