Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-05 / 214. szám
1994. augusztus 5., péntek Gazdaság aj Dunántúlt napló 9 Kilencezer literes átlagos tejhozam a bicsérdi tehenészetben A kivágás nem megoldás Tervezett piacgazdaság kell! PM-jelentés a gazdaságról Széleskörű növekedés A tenyészállat-támogatás hatására várhatóan 3—4 százalékkal növekszik majd a nagyüzemi tehénlétszám. A magán- termelők ezt a kedvezményt azonban nehezen tudják igénybe venni, mivel náluk többségében származási lappal nem rendelkező holstein vérségi! üszők vannak, de azok nem támogathatók. Többen pedig azért nem élnek vele, mert a 2-3 vemhes üsző után járó ösz- szeg nem fedezi a tehenek nyilvántartási költségét, ami évente és egyedenként 2500 forint. A szarvasmarhák takarmányellátása a megyék többségében megfelelő. Kedvez az ágazat fejlődésének, hogy több tejipari cég emeli az átvételi árat. Az extra minőségért literenként 26,30 forintot fizetnek, a többletért pedig további 4 forintot kapnak a termelők. Egyes tej- feldolgozók pénzzel is támogatják körzetükben a tehénállomány növelését. Egyre gyakrabban jelentkeznek problémák a kis tehénlétszámmal rendelkező falvak tejátvételében. A szövetkezetek lemondtak a falusi tejcsamokok üzemeltetéséről, a gazdák viszont a kis tej- mennyiség miatti magas üzemeltetési költséget nem akaiják átvállalni. A vágómarha iránti kereslet változatlanul nagy, különösen a keresztezett feketetarka fajta iránt. Kilogrammjáért 130 forintot adnak. A választott magyartarka bikaboijú kilogrammonként 240-290, az üsző kilónként 170-180 forintért elkél az országos vásáron. Nincs benne pénz Szarvasmarhát tartani nem könnyű, de kell. A mezőgazdaság nehéziparának tartják ezt az ágazatot. Bicsérden az Extra Milk Kft.-ben dolgozók is ezen a véleményen vannak.- Nehéz helyzetben van ez az ágazat, kevés rajta a nyereség. Tavaly nekünk sem volt - mondja Szili József ügyvezető, a telep vezetője. - Az elmúlt három évben 8000 liter volt a te- henenkénti átlagunk, ezzel országosan az öt legjobb között voltunk. Ennek ellenére sem voltunk nyereségesek. Mindent a piaci áron vásárolunk, ami szerintem reális is. A tejet a Ba- ranyatejnek szállítjuk. 1991 óta vagyunk kft. Magunk neveltük az állományt, éppen emiatt sokkal jobban a zsebünkbe is kellett nyúlni. Csaknem negyvenen dolgoznak a tehenészetben, ahol az állomány a növendékekkel együtt 1500-1600 között mozog.-Véleményem szerint nem megoldás, ha kivágják az állatállományt. Szükség van a szarvasmarhára már csak azért is, mert a takarmánnyal mit kezdene a növénytermesztés? Meg kell találni az egyensúlyt - véli Szili József. - Negyedik éve próbáljuk megmenteni az állományt. A többi nagyüzem is ezt csinálja, igyekeznek átvészelni ezt a jelenlegi helyzetet. Sok mindenben változtattunk, és már látszik az eredmény is, mert az első félévben 9000 liter fölött van a fajlagos hozam. Az országban van még rajtunk kívül egy hasonló eredményű. Ezt is sok minden befolyásolja, így az állomány, a közgazdasági környezet, a fejőház állapota, az istállók milyensége. Tudomásom szerint mindössze 20 nagyüzemi szarvasmarhatelep van az országban, amelyik képes lenne a 9000-10 000 literes hozamra. Tavaly Olaszországban jártam, ahol kilenc farmot néztünk meg. Az ott látottakat már most hasznosítottuk. A takarmányadagok összeállításában pedig a Purina Hage rendszer segít. 1974-ben kötött tartásra épült a bicsérdi tehenészet, 1982-83-ban átalakították az istállókat szabadtartásra. Nagy a zsúfoltság, kevés a mozgásterük az állatoknak, de pénze nincs még egyelőre a kft.-nek, hogy újat építsenek.-A szarvasmarhatartásnál a legnagyobb baj a jövedelmezőség. A takarmánynövényeknél a piaci ár alig haladja meg az önköltségi árat. De ha magasabbra emelnék, nem tudnák megvenni a gazdák, az állattenyésztési telepek. A tejtermelés nyereséges lenne, - általában extra tejük van - de az utánpótlás nevelése ezt a hasznot elviszi. A bikaborjak három negyedét a Möbiusz Rt. veszi át.-Az emberek itt átlagosan naponta 10-12 órát dolgoznak. Ahhoz, hogy keressenek, szinte csak három napot vannak otthon egy hónapban. Nagy a fluktuáció, mert ezt nem mindenki bírja. A kereset 18-20 000 forint nettóban. Koncentráltan Nyilas Mihály a Baranya Megyei Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének elnöke, a sombe- reki szövetkezet elnöke.- Inkább a tej miatt tartják a szarvasmarhákat Magyarországon, mert a húsállattartásra a mi viszonyaink között nincs lehetőség, nagyon költséges lenne. A tejtermelés egyre inkább koncentrált formában gazdaságos, a nyugat-európai és tengerentúli példák is erre mutatnak. Csak korszerű gépekkel, fajtával, hűtéssel, kezeléssel, fertőtlenítő anyagokkal szabad csinálni. Mindez nagyon sokba kerül. Ezekhez 400 fölötti állomány kell, akkor a menedzsment és a kiszolgáló személyzet nem viszi el a nyereséget. A takarmány a teljes költség 50 százalékát teszi ki. Az agrárolló egyre jobban kinyílik, az eszközök ára az 5-6-szorosára emelkedett a tejéhez képest. Sokat vitatott kérdés a mező- gazdaság átalakítása, a modernizáció hogyanja. Az átalakítás a visszalépést nem jelentheti. A szarvasmarhatartást döntő részben nagyüzemben kell csinálni, a 100 tehén alatti magángazda nem életképes. Csak fejőházi rendszerben lehet minőségi tejet produkálni, azt viszont jól ki kell használni. Szavatolt ár Az állam sok mindennel próbálkozott, hogy fejlődjön az állomány, de ezzel csak nagyon szűk körben, és rövid ideig értek el valamit. A megfelelő tej-ár hozná meg a tartási kedvet. Szükség lenne a tervezett piacgazdaságra is. Az exportra nagyon kicsi az esélye a magyar tejnek, mert a feldolgozás, a termékstruktúra skálája és minősége nem versenyképes, nem találhatók meg a specialitások. Ezt pótolja a nyugat-európai import. A világot már felosztotta egymás között Franciaország, Hollandia, Új-Zéland. A termelő, fogyasztó, feldolgozó közös érdekét kellene megtalálni. Ezt a célt szolgálná a tejtermék tanács. Van ugyan, de igazán még nem működik. Szükség lenne olyan garantált árra, ami minimális nyereséget is tartalmaz. Most egy liter tej felvásárlási árának 30 forintnak kellene lennie!. A baranyai termelőknek a tejipari vállalattal jó a kapcsolatuk, eddig még mindig meg tudtak egyezni az árakban. Az általuk fizethető lehető legmagasabb összegig elmentek. Egyelőre nem tudják a termelők, hogy ez a későbbiekben hogyan alakul, mert új tulajdonosa lett a vállalatnak. A jelenlegi vezetők a termelők véleményét, igényét maximálisan figyelembe vették. Sz. K. Széles körű, szinte minden nemzetgazdasági ágra kiterjedő növekedés kezdődött meg az első négy hónapban. Az ipari termelés volumene 7 százalékkal haladta meg a tavalyit, s a termelés növekedése elsősorban az ipari export bővülését eredményezte. A belföldi eladások ugyanis csak öt százalékkal, az export viszont 15 százalékkal növekedett - állapítja meg a Pénzügyminisztérium jelentése, melyet az április és a májusi adatok alapján készítettek. Öt hónap alatt a nemzetgazdasági export dollárban 5 százalékkal nőtt, ami mennyiségben 8-10 százalékos kiviteli többletet jelent. Amennyiben az agrárszférán kívüli export nem csökken, úgy a gabonatermés értékesítésével az idén 6-10 százalékos exportbővülés alakulhat ki. A beruházások az első negyedévben gyorsan emelkedtek. A lakossági fogyasztás viszont szinten maradt, annak ellenére, hogy a reálbérek május végéig 7-8 százalékkal voltak magasabbak a tavalyi azonos időszaknál. A lakosság a többletpénzt megtakarította, nem kölA CoBank, az amerikai szövetkezeti bankhálózat, amely a farmerszövetkezetek, valamint a helyi szolgáltató szövetkezetek (pl. helyi telefontársaságok) legfőbb hitelezője, évente 100 milliárd dollár alapjuttatást kap a szövetségi kormány agrár- és vidékfejlesztési (!) alapjából, így az USA szövetkezetei a világ legtámogatottabb szövetkezetei! Lám, így néz ez ki a magántulajdon, a szabad piacgazdaság hazájában! A CoBank az általános banki kamatláb feléért, harmadáért nyújt kölcsönöket tagjainak, döntően a farmerek szövetkezeteinek. Ezt az előnyt nem élvezik a szövetkezeten kívüli farmerek. Amikor az 1980-as évek elején a CoBank hálózat pénzügyileg bajba került, a Reagan kormány nem akart neki segíteni. Nos, a következetesen konzervatív, monetarista Reagan kényA ráckevei holt Duna-ág vízminőségének megőrzése érdekében elrendelték a Kvas- say-zsilipnél a szivattyúk üzembeállítását, hogy a Dunából ily módon biztosítsák a vízutánpótlást. Mesterséges víztötte el. A lakossági megtakarítások öt hónap alatt a múlt évi 90 milliárd forinttal szemben 135 milliárd forinttal bővültek. A korábbinál gyorsabb növekedést külső és belső egyensúlyi feszültségek kísérik. A fizetési mérleg hiánya május végén meghaladta az 1,4 milliárd dollárt és jelentős a deficit a külkereskedelmi mérlegben is. A bankrendszer előzetes adatai szerint a gazdaságban a pénzállomány 16,5 százalékkal növekedett, gyorsabb ütemben mint a múlt év azonos időszakában, amikor annak mértéke 14-15 százalék volt. A központi költségvetés nettó pénzintézeti eladósodása év eleje óta 63,8 milliárd forinttal emelkedett. A vállalatok nettó eladósodása a pénzintézeteknél május végén mintegy 40 milliárd forinttal haladta meg a január elejei állapotot. A vállalati hitelek növekedését jelentősen felülmúlta azonban a készpénz és betétállomány együttes emelkedése. A vállalati hitelállomány öt havi bővülése mögött túlnyomó részt jelentős mértékű forgóeszközhitel-felvétel áll. télén volt végül meghajolni az amerikai farmerek akarata előtt, föladva elveit. Többek közt ezért nem tudta beváltani választási adócsökkentési ígéreteit. Óriási tőkéket mozgat az amerikai szövetkezeti szektor, ellátja tagjait eszközökkel, fölvásárolja, földolgozza és értékesíti a termékeket. A legkülönbözőbb formákban működnek, de nagyon gyakori a zárt tagság elve alapján szerveződő szövetkezet, amely olyan mint egy előkelő klub, vagy a Francia Akadémia, új tagnak belépni csak egy régi tag elhalálozásakor, vagy kilépésekor lehet, kemény belépési díj megfizetése után. Nagyfokú biztonságot jelent viszont egy ilyen zártkörű „klubnak” tagja lenni, mert egymást kisegítik ha valaki bajba jut. Biztosított a termékpálya is, tehát sohasem marad a farmer nyakán a termény. mozgatásra általában nincs szükség, mert a Duna táplálja az 57 kilométer hosszúságú ráckevei Duna-ágat, ám most az egész Európára jellemző csapadékhiány következtében a folyó vízszintje lecsökkent. A tehénállomány tobábbi növekedése várható Fotó: Müller Andrea A legjobban támogatott szektor A CoBank százmilliárdja Beindították a Kvassay-zsilip szivattyúit Ha nem a szalmazsákban, akkor hol? Annak idején nagy megütközést keltett, hogy néhány bank és takarékszövetkezet csak részben és késedelmesen fizette ki betéteseit. Utóbb tudomásul kellett vennünk, hogy a korábbi 100 százalékos állami garancia csak a kötelező betétbiztosítás bevezetése előtt elhelyezett betétekre vonatkozik. Újabb baljós hír volt, hogy sok bankot konszolidálni kell. Erről és az azzal kapcsolatos banktechnikai kérdésekről sok szó esik, de a „hétköznapi” betétest az érdekli: nyugodt lehet-e betéte, folyószámlája biztonsága felől? Erre egyértelműen pozitív válasz adható. A bankok, amelyeket a konszolidáció érintett, az államtól - mint rész- vagy teljes tulajdonostól - tőkeinjekciót kaptak. Ennek révén saját tőkéjük általában eléri teljes mérlegfőösszegük, magyarán: összes kihelyezéseik egy-huszonötö- dét. Ehhez kiegészítésként az állam még hitelt, úgynevezett alárendelt kölcsönt is nyújt. így az említett saját tőke és a tőkeként működő saját kölcsön ará-. nya 1/12,5-re (azaz az összes kihelyezés, forrás, eszköz 8 százalékára) javul, ami megfelel az általános nemzetközi normáknak. A bankok vezetői, a felügyelő állami intézmények és a jogalkotók sokat tanultak az elmúlt évek bankbotrányaiból. Ma már a korábbinál világosabbak az előírások, hogy milyen feltételekkel, s kiknek lehet bankalapítási vagy vásárlási engedélyt adni, s milyen hatékony módszerekkel lehet és kell a bankokat ellenőrizni. Ugyanakkor maguk a bankok is szigorúan vizsgálják a hitelezéseik kockázatát, a szükséges tartalék-képzést. A kötelező betétbiztosítás mellett több hitel- biztosító, illetve garantáló intézmény is megkezdte működését. Anyagilag, szakmailag és erkölcsileg egyaránt lényegesen nagyobb biztonságban van a pénzünk a bankokban, mint korábban. Ez azonban nem ment föl az alól, hogy gondosan mérlegeljük: melyik pénzintézetet válasszuk fő-, vagy házi banknak. Ebben a szolgáltatások minőségén kívül szerepet kell játszania a biztonságnak. Figyeljünk föl gyanakodva, ha valamelyik bank a többiekét meghaladó, szokatlanul nagy kamatlábat kínál betéteiért, hiszen akkor még magasabb kamattal nyújt hiteleket. S vajon milyen banki adósok lehetnek azok, amelyek hitelt vesznek föl ilyen magas kamatok mellett? Remélheti a bankom, hogy visszakapja tőlük a pénzét? Ha ezt az alapkérdést újra és újra föltesszük magunknak - könnyen csökkenthetünk a bankválasztás vagy éppen a bankváltoztatás kockázatán. Bácskai Tamás A gyártó kedvezményt ad - a kereskedő lenyeli Olcsóbb lehetne a növényvédőszer Az idén nemcsak az aszály, hanem a különféle kártevők és betegségek is tizedelték a szántóföldi növények terméshozamát. Jelentős gondokat okozott a kalászosok gyomosodása, a búzatábláknak mintegy 10-20 százaléka, elsősorban a rosszul vetett, nem kellően trágyázott táblák estek ennek „áldozatul”. A teljes vetésterület 5-6 százalékán komoly károkat okozott a rozsdabetegség is, amely igaz kissé drágán, de vegyszeres védelemmel megelőzhető, visszaszorítható lett volna. A répabarkó és a répabolha a cukorrépa 104 ezer hektáros vetésterületnek 5-8 százalékát pusztította el. Az ellenük való védekezés jelentős költségnövekedést idézett elő a gazdálkodók körében. A cukorrépa termesztését az ipar részben finanszírozza, a termesztők jelentős fizetési haladékkal (utólag, betakarításkor kell az árat kiegyenlíteni) vásárolhatják meg a szükséges növényvédőszereket. Az is igaz persze, hogy kezdő termelővel nem szívesen kötnek a feldolgozók szerződést, mert kellő szakmai rutin, hozzá nem értés esetén, „elúszik” a termés, a feldolgozó megelőlegezett, befektetett pénzével együtt... Hogy mi játszott nagyobb szerepet az idén a kártevők elszaporodásában: a gazdálkodók anyagi helyzetéből fakadó takarékoskodás, a növényvédőszerek magas ára vagy a kezdő gazdálkodók szakértelmének hiánya? Dr. Eke István, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa szerint: is-is. Egyes gazdák hozzá nem értése éppúgy belejátszott a kialakult helyzetbe, mint a tőkehiány.- Nincs olyan növényfertőzés, amely kivédhetetlen volna. A gazdálkodók inkább finanszírozási gondokkal, forgótőke hiánnyal küszködnek - értékeli a helyzetet Eke István. - Ráadásul nem minden esetben ismerik saját lehetőségeiket sem. Kevesen tudják például, hogy a növényvédőszert gyártó cégek fizetési haladékot, kedvezményt biztosítanak a vásárlóknak, bár a kereskedők - kihasználva a vásárlók tájékozatlanságát - nem adják tovább a fogyasztónak az árkedvezményt, általában inkább „lenyelik”, illetve saját maguk használják fel. Aki tehetne ez ellen, az maga a fizetési kedvezményt nyújtó gyártó cég lehetne, és egy jól működő piac, amely versenyt teremtene a kereskedők között, s nehéz helyzetbe hozná mindazokat, akik visszaélnek a termelők tájékozatlanságával, keresztülhúzzák a gyártó egyébként dicsérendő törekvését. Addig is amíg ez a piac kialakul vajmi kevés reménye lehet a gazdálkodónak, hogy olcsóbban jusson hozzá a termelést biztonságosabbá tevő növényvédő szerekhez. A betétek biztonsága
