Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-05 / 214. szám

1994. augusztus 5., péntek Gazdaság aj Dunántúlt napló 9 Kilencezer literes átlagos tejhozam a bicsérdi tehenészetben A kivágás nem megoldás Tervezett piacgazdaság kell! PM-jelentés a gazdaságról Széleskörű növekedés A tenyészállat-támogatás ha­tására várhatóan 3—4 százalék­kal növekszik majd a nagy­üzemi tehénlétszám. A magán- termelők ezt a kedvezményt azonban nehezen tudják igénybe venni, mivel náluk többségében származási lappal nem rendelkező holstein vér­ségi! üszők vannak, de azok nem támogathatók. Többen pe­dig azért nem élnek vele, mert a 2-3 vemhes üsző után járó ösz- szeg nem fedezi a tehenek nyil­vántartási költségét, ami évente és egyedenként 2500 forint. A szarvasmarhák takarmá­nyellátása a megyék többségé­ben megfelelő. Kedvez az ága­zat fejlődésének, hogy több tej­ipari cég emeli az átvételi árat. Az extra minőségért literenként 26,30 forintot fizetnek, a többle­tért pedig további 4 forintot kapnak a termelők. Egyes tej- feldolgozók pénzzel is támogat­ják körzetükben a tehénállo­mány növelését. Egyre gyak­rabban jelentkeznek problémák a kis tehénlétszámmal rendel­kező falvak tejátvételében. A szövetkezetek lemondtak a fa­lusi tejcsamokok üzemeltetésé­ről, a gazdák viszont a kis tej- mennyiség miatti magas üze­meltetési költséget nem akaiják átvállalni. A vágómarha iránti kereslet változatlanul nagy, különösen a keresztezett feketetarka fajta iránt. Kilogrammjáért 130 fo­rintot adnak. A választott ma­gyartarka bikaboijú kilogram­monként 240-290, az üsző ki­lónként 170-180 forintért elkél az országos vásáron. Nincs benne pénz Szarvasmarhát tartani nem könnyű, de kell. A mezőgazda­ság nehéziparának tartják ezt az ágazatot. Bicsérden az Extra Milk Kft.-ben dolgozók is ezen a véleményen vannak.- Nehéz helyzetben van ez az ágazat, kevés rajta a nyereség. Tavaly nekünk sem volt - mondja Szili József ügyvezető, a telep vezetője. - Az elmúlt há­rom évben 8000 liter volt a te- henenkénti átlagunk, ezzel or­szágosan az öt legjobb között voltunk. Ennek ellenére sem voltunk nyereségesek. Mindent a piaci áron vásárolunk, ami szerintem reális is. A tejet a Ba- ranyatejnek szállítjuk. 1991 óta vagyunk kft. Magunk neveltük az állományt, éppen emiatt sok­kal jobban a zsebünkbe is kel­lett nyúlni. Csaknem negyvenen dolgoz­nak a tehenészetben, ahol az ál­lomány a növendékekkel együtt 1500-1600 között mozog.-Véleményem szerint nem megoldás, ha kivágják az álla­tállományt. Szükség van a szar­vasmarhára már csak azért is, mert a takarmánnyal mit kez­dene a növénytermesztés? Meg kell találni az egyensúlyt - véli Szili József. - Negyedik éve próbáljuk megmenteni az állo­mányt. A többi nagyüzem is ezt csinálja, igyekeznek átvészelni ezt a jelenlegi helyzetet. Sok mindenben változtattunk, és már látszik az eredmény is, mert az első félévben 9000 liter fölött van a fajlagos hozam. Az országban van még rajtunk kí­vül egy hasonló eredményű. Ezt is sok minden befolyásolja, így az állomány, a közgazdasági környezet, a fejőház állapota, az istállók milyensége. Tudomá­som szerint mindössze 20 nagyüzemi szarvasmarhatelep van az országban, amelyik ké­pes lenne a 9000-10 000 literes hozamra. Tavaly Olaszország­ban jártam, ahol kilenc farmot néztünk meg. Az ott látottakat már most hasznosítottuk. A ta­karmányadagok összeállításá­ban pedig a Purina Hage rend­szer segít. 1974-ben kötött tartásra épült a bicsérdi tehenészet, 1982-83-ban átalakították az is­tállókat szabadtartásra. Nagy a zsúfoltság, kevés a mozgásterük az állatoknak, de pénze nincs még egyelőre a kft.-nek, hogy újat építsenek.-A szarvasmarhatartásnál a legnagyobb baj a jövedelmező­ség. A takarmánynövényeknél a piaci ár alig haladja meg az ön­költségi árat. De ha magasabbra emelnék, nem tudnák megvenni a gazdák, az állattenyésztési te­lepek. A tejtermelés nyereséges lenne, - általában extra tejük van - de az utánpótlás nevelése ezt a hasznot elviszi. A bikabor­jak három negyedét a Möbiusz Rt. veszi át.-Az emberek itt átlagosan naponta 10-12 órát dolgoznak. Ahhoz, hogy keressenek, szinte csak három napot vannak ott­hon egy hónapban. Nagy a fluk­tuáció, mert ezt nem mindenki bírja. A kereset 18-20 000 fo­rint nettóban. Koncentráltan Nyilas Mihály a Baranya Me­gyei Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének elnöke, a sombe- reki szövetkezet elnöke.- Inkább a tej miatt tartják a szarvasmarhákat Magyarorszá­gon, mert a húsállattartásra a mi viszonyaink között nincs lehe­tőség, nagyon költséges lenne. A tejtermelés egyre inkább koncentrált formában gazdasá­gos, a nyugat-európai és tenge­rentúli példák is erre mutatnak. Csak korszerű gépekkel, fajtá­val, hűtéssel, kezeléssel, fertőt­lenítő anyagokkal szabad csi­nálni. Mindez nagyon sokba ke­rül. Ezekhez 400 fölötti állo­mány kell, akkor a menedzs­ment és a kiszolgáló személyzet nem viszi el a nyereséget. A ta­karmány a teljes költség 50 szá­zalékát teszi ki. Az agrárolló egyre jobban kinyílik, az eszkö­zök ára az 5-6-szorosára emel­kedett a tejéhez képest. Sokat vitatott kérdés a mező- gazdaság átalakítása, a moder­nizáció hogyanja. Az átalakítás a visszalépést nem jelentheti. A szarvasmarhatartást döntő rész­ben nagyüzemben kell csinálni, a 100 tehén alatti magángazda nem életképes. Csak fejőházi rendszerben lehet minőségi tejet produkálni, azt viszont jól ki kell használni. Szavatolt ár Az állam sok mindennel pró­bálkozott, hogy fejlődjön az ál­lomány, de ezzel csak nagyon szűk körben, és rövid ideig ér­tek el valamit. A megfelelő tej-ár hozná meg a tartási ked­vet. Szükség lenne a tervezett piacgazdaságra is. Az exportra nagyon kicsi az esélye a magyar tejnek, mert a feldolgozás, a termékstruktúra skálája és mi­nősége nem versenyképes, nem találhatók meg a specialitások. Ezt pótolja a nyugat-európai import. A világot már felosz­totta egymás között Franciaor­szág, Hollandia, Új-Zéland. A termelő, fogyasztó, feldolgozó közös érdekét kellene megta­lálni. Ezt a célt szolgálná a tej­termék tanács. Van ugyan, de igazán még nem működik. Szükség lenne olyan garantált árra, ami minimális nyereséget is tartalmaz. Most egy liter tej felvásárlási árának 30 forintnak kellene lennie!. A baranyai termelőknek a tej­ipari vállalattal jó a kapcsola­tuk, eddig még mindig meg tud­tak egyezni az árakban. Az álta­luk fizethető lehető legmaga­sabb összegig elmentek. Egye­lőre nem tudják a termelők, hogy ez a későbbiekben hogyan alakul, mert új tulajdonosa lett a vállalatnak. A jelenlegi vezetők a termelők véleményét, igényét maximálisan figyelembe vették. Sz. K. Széles körű, szinte minden nemzetgazdasági ágra kiterjedő növekedés kezdődött meg az első négy hónapban. Az ipari termelés volumene 7 százalék­kal haladta meg a tavalyit, s a termelés növekedése elsősorban az ipari export bővülését ered­ményezte. A belföldi eladások ugyanis csak öt százalékkal, az export viszont 15 százalékkal növekedett - állapítja meg a Pénzügyminisztérium jelentése, melyet az április és a májusi adatok alapján készítettek. Öt hónap alatt a nemzetgaz­dasági export dollárban 5 száza­lékkal nőtt, ami mennyiségben 8-10 százalékos kiviteli többle­tet jelent. Amennyiben az ag­rárszférán kívüli export nem csökken, úgy a gabonatermés értékesítésével az idén 6-10 százalékos exportbővülés ala­kulhat ki. A beruházások az első ne­gyedévben gyorsan emelkedtek. A lakossági fogyasztás viszont szinten maradt, annak ellenére, hogy a reálbérek május végéig 7-8 százalékkal voltak maga­sabbak a tavalyi azonos idő­szaknál. A lakosság a többlet­pénzt megtakarította, nem köl­A CoBank, az amerikai szö­vetkezeti bankhálózat, amely a farmerszövetkezetek, valamint a helyi szolgáltató szövetkeze­tek (pl. helyi telefontársaságok) legfőbb hitelezője, évente 100 milliárd dollár alapjuttatást kap a szövetségi kormány agrár- és vidékfejlesztési (!) alapjából, így az USA szövetkezetei a vi­lág legtámogatottabb szövetke­zetei! Lám, így néz ez ki a ma­gántulajdon, a szabad piacgaz­daság hazájában! A CoBank az általános banki kamatláb feléért, harmadáért nyújt kölcsönöket tagjainak, döntően a farmerek szövetkeze­teinek. Ezt az előnyt nem élve­zik a szövetkezeten kívüli far­merek. Amikor az 1980-as évek ele­jén a CoBank hálózat pénzügyi­leg bajba került, a Reagan kor­mány nem akart neki segíteni. Nos, a következetesen konzer­vatív, monetarista Reagan kény­A ráckevei holt Duna-ág vízminőségének megőrzése ér­dekében elrendelték a Kvas- say-zsilipnél a szivattyúk üzembeállítását, hogy a Duná­ból ily módon biztosítsák a víz­utánpótlást. Mesterséges víz­tötte el. A lakossági megtakarí­tások öt hónap alatt a múlt évi 90 milliárd forinttal szemben 135 milliárd forinttal bővültek. A korábbinál gyorsabb növe­kedést külső és belső egyensú­lyi feszültségek kísérik. A fize­tési mérleg hiánya május végén meghaladta az 1,4 milliárd dol­lárt és jelentős a deficit a külke­reskedelmi mérlegben is. A bankrendszer előzetes ada­tai szerint a gazdaságban a pénzállomány 16,5 százalék­kal növekedett, gyorsabb ütem­ben mint a múlt év azonos idő­szakában, amikor annak mér­téke 14-15 százalék volt. A központi költségvetés nettó pénzintézeti eladósodása év eleje óta 63,8 milliárd forinttal emelkedett. A vállalatok nettó eladósodása a pénzintézeteknél május végén mintegy 40 milli­árd forinttal haladta meg a ja­nuár elejei állapotot. A vállalati hitelek növekedését jelentősen felülmúlta azonban a készpénz és betétállomány együttes emelkedése. A vállalati hitelállomány öt havi bővülése mögött túlnyomó részt jelentős mértékű forgó­eszközhitel-felvétel áll. télén volt végül meghajolni az amerikai farmerek akarata előtt, föladva elveit. Többek közt ezért nem tudta beváltani vá­lasztási adócsökkentési ígére­teit. Óriási tőkéket mozgat az amerikai szövetkezeti szektor, ellátja tagjait eszközökkel, föl­vásárolja, földolgozza és érté­kesíti a termékeket. A legkü­lönbözőbb formákban működ­nek, de nagyon gyakori a zárt tagság elve alapján szerveződő szövetkezet, amely olyan mint egy előkelő klub, vagy a Fran­cia Akadémia, új tagnak belépni csak egy régi tag elhalálozása­kor, vagy kilépésekor lehet, kemény belépési díj megfize­tése után. Nagyfokú biztonságot jelent viszont egy ilyen zártkörű „klubnak” tagja lenni, mert egymást kisegítik ha valaki bajba jut. Biztosított a termék­pálya is, tehát sohasem marad a farmer nyakán a termény. mozgatásra általában nincs szükség, mert a Duna táplálja az 57 kilométer hosszúságú rácke­vei Duna-ágat, ám most az egész Európára jellemző csapa­dékhiány következtében a folyó vízszintje lecsökkent. A tehénállomány tobábbi növekedése várható Fotó: Müller Andrea A legjobban támogatott szektor A CoBank százmilliárdja Beindították a Kvassay-zsilip szivattyúit Ha nem a szalmazsákban, akkor hol? Annak idején nagy megütkö­zést keltett, hogy néhány bank és takarékszövetkezet csak részben és késedelmesen fizette ki betéteseit. Utóbb tudomásul kellett vennünk, hogy a korábbi 100 százalékos állami garancia csak a kötelező betétbiztosítás bevezetése előtt elhelyezett be­tétekre vonatkozik. Újabb bal­jós hír volt, hogy sok bankot konszolidálni kell. Erről és az azzal kapcsolatos banktechnikai kérdésekről sok szó esik, de a „hétköznapi” betétest az ér­dekli: nyugodt lehet-e betéte, folyószámlája biztonsága felől? Erre egyértelműen pozitív vá­lasz adható. A bankok, amelye­ket a konszolidáció érintett, az államtól - mint rész- vagy teljes tulajdonostól - tőkeinjekciót kaptak. Ennek révén saját tőké­jük általában eléri teljes mérleg­főösszegük, magyarán: összes kihelyezéseik egy-huszonötö- dét. Ehhez kiegészítésként az állam még hitelt, úgynevezett alárendelt kölcsönt is nyújt. így az említett saját tőke és a tőke­ként működő saját kölcsön ará-. nya 1/12,5-re (azaz az összes kihelyezés, forrás, eszköz 8 százalékára) javul, ami megfe­lel az általános nemzetközi normáknak. A bankok vezetői, a fel­ügyelő állami intézmények és a jogalkotók sokat tanultak az elmúlt évek bankbotrányaiból. Ma már a korábbinál világosab­bak az előírások, hogy milyen feltételekkel, s kiknek lehet bankalapítási vagy vásárlási en­gedélyt adni, s milyen hatékony módszerekkel lehet és kell a bankokat ellenőrizni. Ugyanakkor maguk a bankok is szigorúan vizsgálják a hitele­zéseik kockázatát, a szükséges tartalék-képzést. A kötelező be­tétbiztosítás mellett több hitel- biztosító, illetve garantáló in­tézmény is megkezdte működé­sét. Anyagilag, szakmailag és erkölcsileg egyaránt lényegesen nagyobb biztonságban van a pénzünk a bankokban, mint ko­rábban. Ez azonban nem ment föl az alól, hogy gondosan mérlegel­jük: melyik pénzintézetet vá­lasszuk fő-, vagy házi banknak. Ebben a szolgáltatások minősé­gén kívül szerepet kell játszania a biztonságnak. Figyeljünk föl gyanakodva, ha valamelyik bank a többiekét meghaladó, szokatlanul nagy kamatlábat kí­nál betéteiért, hiszen akkor még magasabb kamattal nyújt hite­leket. S vajon milyen banki adósok lehetnek azok, amelyek hitelt vesznek föl ilyen magas kama­tok mellett? Remélheti a ban­kom, hogy visszakapja tőlük a pénzét? Ha ezt az alapkérdést újra és újra föltesszük magunknak - könnyen csökkenthetünk a bankválasztás vagy éppen a bankváltoztatás kockázatán. Bácskai Tamás A gyártó kedvezményt ad - a kereskedő lenyeli Olcsóbb lehetne a növényvédőszer Az idén nemcsak az aszály, hanem a különféle kártevők és betegségek is tizedelték a szán­tóföldi növények terméshoza­mát. Jelentős gondokat okozott a kalászosok gyomosodása, a búzatábláknak mintegy 10-20 százaléka, elsősorban a rosszul vetett, nem kellően trágyázott táblák estek ennek „áldozatul”. A teljes vetésterület 5-6 száza­lékán komoly károkat okozott a rozsdabetegség is, amely igaz kissé drágán, de vegyszeres vé­delemmel megelőzhető, vissza­szorítható lett volna. A répa­barkó és a répabolha a cukor­répa 104 ezer hektáros vetéste­rületnek 5-8 százalékát pusztí­totta el. Az ellenük való véde­kezés jelentős költségnöveke­dést idézett elő a gazdálkodók körében. A cukorrépa termesztését az ipar részben finanszírozza, a termesztők jelentős fizetési ha­ladékkal (utólag, betakarításkor kell az árat kiegyenlíteni) vásá­rolhatják meg a szükséges nö­vényvédőszereket. Az is igaz persze, hogy kezdő termelővel nem szívesen kötnek a feldol­gozók szerződést, mert kellő szakmai rutin, hozzá nem értés esetén, „elúszik” a termés, a feldolgozó megelőlegezett, be­fektetett pénzével együtt... Hogy mi játszott nagyobb szerepet az idén a kártevők el­szaporodásában: a gazdálkodók anyagi helyzetéből fakadó taka­rékoskodás, a növényvédősze­rek magas ára vagy a kezdő gazdálkodók szakértelmének hiánya? Dr. Eke István, a Föld­művelésügyi Minisztérium munkatársa szerint: is-is. Egyes gazdák hozzá nem értése épp­úgy belejátszott a kialakult helyzetbe, mint a tőkehiány.- Nincs olyan növényfertő­zés, amely kivédhetetlen volna. A gazdálkodók inkább finanszí­rozási gondokkal, forgótőke hi­ánnyal küszködnek - értékeli a helyzetet Eke István. - Ráadá­sul nem minden esetben ismerik saját lehetőségeiket sem. Keve­sen tudják például, hogy a nö­vényvédőszert gyártó cégek fi­zetési haladékot, kedvezményt biztosítanak a vásárlóknak, bár a kereskedők - kihasználva a vásárlók tájékozatlanságát - nem adják tovább a fogyasztó­nak az árkedvezményt, általá­ban inkább „lenyelik”, illetve saját maguk használják fel. Aki tehetne ez ellen, az maga a fize­tési kedvezményt nyújtó gyártó cég lehetne, és egy jól működő piac, amely versenyt teremtene a kereskedők között, s nehéz helyzetbe hozná mindazokat, akik visszaélnek a termelők tá­jékozatlanságával, keresztül­húzzák a gyártó egyébként di­csérendő törekvését. Addig is amíg ez a piac kialakul vajmi kevés reménye lehet a gazdál­kodónak, hogy olcsóbban jus­son hozzá a termelést biztonsá­gosabbá tevő növényvédő sze­rekhez. A betétek biztonsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom