Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-30 / 238. szám (239. szám)
I 1994. augusztus 30., kedd Komlói körkép Szociálpolitika és ifjúság A tavalyi sikeres kezdeményezés után második alkalommal tartanak szociálpolitikai szakmai napot Komlón. A tanácskozást augusztus 30-dikán 10 órakor Hamóczy Csaba alpolgármester nyitja meg a Városházán, majd dr. Kelemen Gábor pszichiáter a drogfüggőség kezelésének módszertani kérdéseiről tart előadást. Ezután Nagy Péter reformátos lelkész a fogyatékos fiatalok helyzetéről mondja el hozzászólását, dr. Tímár Csaba, a Leo Amici Alapítvány elnöke az önsegítő csoportok szerepét elemzi. Dr. Szipli Szilvia pszichiáter a szenvedélybetegek ellátásáról, Her- bertné Sípos Csilla, a komlói Családsegítő Szolgálat vezetője a családsegítés helyi módszereiről és tapasztalatairól számol be. A délelőtti programot Kó- picz József pedagógusnak a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai problémáiról szóló előadása zárja. A szakmai nap délután konzultációkkal fejeződik be. A TV Best műsorából A komlói TV Best szeptember 1-én és 2-án 17 óra 30-kor jelentkezik műsorával. A „Házunk tája” rovat a Város és Faluvédők Szövetsége XIII. Országos Találkozójáról és a város testületi üléséről ad összefoglalót, ismertetik a Komlói napok eseményeit is. A „Mérlegében városi képviselők véleményezik az elmúlt négy év önkormányzati munkáját. A Komlói napok programjából Gazdag programot kínál a bányászhagyományokra épülő Komlói napok idei rendezvény- sorozata. Előrendezvényei közt a hétvégén fejeződött be a Falu- és Városvédők XIII. Országos Talákozója. Kossuth-emlékhe- lyet avattak a városban. Augusztus 31-dikén „Bányászok,, címmel Argyelán György fotótárlata nyílik a Május 1 Művelődési Házban, a Zrínyi Filmszínházban 19 órától vetítik a Komlón játszódó „ígéret földje” című magyar filmet. A Komlói napok fő eseményeként szeptember 1-én 14 órakor nyílik a vállalkozók kiállítása a sportcsarnokban, 16 órától a Térségfejlesztési Tanács ülésezik a Városházán, 18 órától a Sportcsarnokban divatbemutató lesz. Szeptember 2-dikán 10 órakor a sportcsarnokban a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara tart tájékoztatót, 13 órakor lesz a PERT bányásznapi ünnepsége a Zobák-bányaüzem- nél. A Városházán a díszpolgár-avatás és a „Pro Civitate” címek átadása 15 órakor kezdődik. Augusztus 3-dikán 18 óra 30-kor lesz a koszorúzás a bányászemlékműnél. Délelőtt Bogár (VW) bemutató lesz a Sportcsarnokban. Az ünnep vasárnap Sikondán hőlégballon-bemutatóval, népi együttesek műsorával zárul. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Városaink üj Dunántúli napló 7 Arcok és vélemények egy találkozóról Komló a Város- és Faluvédők XIII. Országos Konferenciájának tükrében Komló? A város közepén hőerőmű terpeszkedik. Kilowattjaiba fulladó óriás. Sokkal több hőt is képes lenne termelni, mint amire a lakosságnak és a maradékul maradt „nagyfogyasztóknak” szükségük van. Vagy nézz a Komló-Altárónál veszteglő csillesorokra, a viharvert szénosztályozó vastraverzeire. Vagy a sturcra, amelyen úgy serked a gyér fű, mint a makacsul megvillanó, ritkás ősz hajszálak a gyorsan öregedő és kopaszodó bányászok fején. Mert legelőbb is nyiss be egy kocsmába. Depressziós régió, munkanélküliekkel, roldcant, állásukat vesztett bányászokkal. A népesség fogy, a lakótelepek kiürülnek. Vagy nézzük máshonnan? Sikonda termálvizet rejtő völgye, szénport feledtető levegője felől? Dávidföld, Gesztenyés, Mecsekfalu csöndjéből, a „hét domb” erdőkkel zengő távlatából? A közelmúltból, amikor még a személyi jövedelemadó egy főre eső összegének nagysága alapján az ország leggazdagabb városai közé tartozott? Mint Tóth József, Komló polgármestere a város- és faluvédők találkozóján a vendéglátók nevében elmondta, valamikor - Pécs-Vasassal együtt - 16 000 ezer embernek adott munkát a komlói szénmedence. Az ideérkezőket a napi „széncsaták” ma ritkábban emlegett képességekkel is megáldották - ezek közé tartozik a szolidaritás, meg a tűrés képessége - így a hűségé is. Azután - ahogy hallottam - akadt olyan ködös Albionból érkező festőművész is, aki éppen a kormot eregető kémények, az altárók sötéten tátongó szája, a város szívét pacemakerként átszelő és megdrótozó vasút miatt szeretett bele - afféle mini-Manchestert látva benne. Aztán - most - a találkozóra is jöttek vagy másfél százan. A helyi városszépítőkkel együtt Kossuth-emlékhelyet avattak, segítették a lakályos Bánusz-ta- nyát belakni, segítették a várost az önmagára ismerésben.- Sásd-Magyarszék felől érkeztünk a feleségemmel - mondja dr. Csutorás László, Fonyód alpolgármestere. - A környék egyszerűen rabul ejtett. Nem tudom, mennyi hasznát látják ennek a helyiek, az idegenforgalom. Vannak-e egyáltalán Komlón kiadó szobák? Persze tévedés lenne azt hinni, hogy mi gazdagok lennénk. Az évi 600 milliós költségvetésből 450-be kerülnek az intézményeink. Mozgalmunkra viszont jellemző, hogy a 13 fős önkormányzati testületből 7-en városvédők. Alakulásunk után egy évvel, 1989-ben már létrehoztuk a fonyódi zenepagodát, a közelmúltban avattuk fel a rekonstruált Árpád-kori várat.-Az ipari zónán túl valóban kincseink vannak - teszi hozzá - Szarka Elemér, a helyi városvédők elnöke. - Sikonda, Zo- bák-puszta, Kövestető, Gadány! Kiaknázatlan lehetőségek. És jó lenne, ha tanulnánk azokból a hibákból, amiket mások már megszenvedtek. Egy ilyen találkozó pedig a kapcsolatok erősödésén túl ösztönző erejű. Sokan látták a várost, többen rácsodálkoztak a régi bányászkolóniára, megerősödtünk a hitben, hogy a pályázati munkát folytatni, vagy például a szoc- reál értékeket is katalogizálni kell. A helyi, aprónak tűnő értékeket pedig - melyek másoknak talán semmit nem mondanak! - nekünk kell megtalálni, védeni, mert ezt senki nem teszi meg helyettünk. Végül is az a cél, hogy mindenki kvázi-városvé- dővé váljon. Egyébként a templomban tartott ünnepi hangversenyen, ami zsúfolásig megtelt, egyszer csak egy miskolci vendégünk a széksorban felállt, és lelkesedve tudatta a jelenlévőkkel, milyen élményt jelentett számára a munkáskórus és a diákok éneke, Király Csaba orgonaművész játéka, s hogy számára Komló most már a „Hang” városa is. És ez nem volt előre megkomponált beszéd, senki nem kérte erre a gesztusra. * Persze - S. Hegedűs László, a szövetség elnöke is foglalkozott ezzel előadásában - a városvédő ma még sokhelyütt kölönc, míg másutt - mint Komlón is - aktív politikai szerepig is eljut. Ahány ház, annyi szokás. Arthur Spiegler úrtól, az Ausztria Nostra itt vendégeskedő elnökétől például megkérdeztem, hogy egy gazdag országban, ahol a városvédelemnek jogilag is járt, tradicionális útjái vannak, mit képviselnek ők? Hogyan lobbiznak az igazukért, a pénzért? Finom, korántsem ironikus mosolya csak annyit jelzett, hogy van fogalma a „lobbizás” nálunk honos körülményeiről:- A mi szervezetünk kis létszámú, felülről szerveződik és nem alulról. Professzorokból, művészekből és olyan tőkeerős emberekből áll, akiknek a szavaira adnak. De nem törekszenek arra, hogy tisztelettel övezzék őket. Talán a feladatok is jobban elkülönülnek: például az erdővédelmet nyugodtan a környezetvédőkre hagyhatjuk - az az ő dolguk. Mi a „teremtett” táj, a kultúrtáj megőrzésében gondolkodunk, most az iskolai akciókat tűztük a zászlónkra. Jó lenne, ha az 1996-os bécsi Európa Nostra-találkozóra ezek a problémák a köztudatba kerülnének, példaadóan együttműködve a magyarokkal, akikkel két éve vagyunk munkakapcsolatban. A konferenciáról ezúttal sem hiányzott a TV Best stábja. Az Ónozó Károly vállán billegő kameráról jutott eszembe Király Ernő, aki Radnóti szülőföldhöz írott, aligha elcsépelhető sorait idézte. Király Ernő, aki Végvári Sándorral a Komlói Bányász Rádiónak is a mindenese volt a háború utáni években, és a városgazdálkodási vállalat igazgatójaként ment nyugdíjba - e sorok írójának újabb, féltett, még nem a nyilvánosságnak szánt kutatásairól beszélt. Jánosi Engel Adolf fiairól, a komlói harang történetéről, de a keservében is felejthetetlenül szép erdei gyalogútról is, amit a Pécsen tanuló éhes diák néha futva tett meg hazáig. Az ő szavai nyomán jutott eszembe: a szenvtelen kamerának vajon „térkép-e a táj”? Döntse el a néző?- Ha nézted a Házunk tája rovatunkat, láthattad a toldo- zott-foldozott templomteret a gazzal lepett árkádsorral együtt - mondja Ónozó Károly. - A „Föld napján” a kenderföldi kisiskolások a tiszta levegőért demonstráltak, ugyanekkor került lencsevégre az erőmű kéményéből gomolygó füst is. Megyünk akkor is, ha a város- gondnokság hív; ugyanis ebben a városban lehet fényképezni nagyon szépen gondozott parkokat, frissen ültetett fákat is. Nagyon szép, hogy pályázatokat írnak ki a környezet védelmére, de az iskolás ne csak rajzlapon, ceruzával, hanem ténylegesen is tegyen valamit a városáért. Diákéveimben mi többször kivonultunk „rendbe tenni” a várost - ezt most nyaranként és helyettünk - erdélyi diákok teszik meg nagyon lelkesen és szépen, amit persze csak megköszönhetünk nekik. Egyébként a Komlói napok után az önkormányzat szakembereinek meghívására ismét városvédő körútra indulunk a kamerávaLB. R. Az új és a régi találkozója Az új lakótelep - Körtvélyes A csillék nyugdíjban... Fotók: Müller Andrea Tovább szegényedő iskolák Mit lehet majd ünnepelni a tanévnyitón ? Nyitja kapuit Komlón a hét általános iskola, a Nagy László Gimnázium, az 501. számú Szakmunkásképző és Szakközépiskola, telítődik az óvodák létszáma. A kérdést pedig, hogy mit lehet majd ünnepelni a tanévnyitón, elsősorban az iskolák tehetik majd fel önmaguknak, ugyanis ünneplésre kevés okuk lehet. Mint Draskóczy Mária, a Kenderföldi Általános Iskola titkára elmondta, csak az eresz- csatornák javítására futotta, a villanyhálózat régóta húzódó cseréjére nem került sor az idén sem. Az egyébként is felújításra szoruló épületben 400 kisdiák kezdi meg a tanévet, a létszám stagnál, a gyerekeknek csaknem a háromnegyede szociális támogatásra szorul. A segítség gyakran magának az iskolábajá- rás feltételeinek a megteremtéséhez kellene. Az iskola 268 ezer forintot kapott tankönyvekre, ami egy diák számára 670 forintos hozzájárulást jelent 2500-3000 forintos tankönyvcsomagárak mellett. Létszámában növekszik, keresett az angol tagozatú Felső- szilvási Általános Iskola, ahol a devoni kapcsolatoknak köszönhetően Jaquline Harvey és testvére, Judith tanít. Az angoltanítás alapfeltételei közé tartozna egy nyelvi laboratórium is, azonban a költségvetési keretét több mint 3 millióval túllépő - „túlköltekező” - iskola csak álmodozhat erről. Az angol oktatása legalább olyan költséges, mint a németé, de pénzt erre csak a nemzetiségi osztályok kapnak, mondja Jéhn Istvánná igazgatónő. A költségvetésük a korábbi évek alacsony gyereklétszámát tükrözi, ebből adódik a későbbi többmilliós hiány. Az idén például már a felújítási keretükből „lopták” el a zavartalan működéshez szükséges ösz- szeget, noha az egyébként még új és óvott iskola tetőszigetelése a sors szükségszerű fintoraként beázással fenyeget. A Kökönyösi Általános Iskolába tavaly 500, most 480 diák iratkozott be. Gyenizse Gábor igazgató tájékoztatásul azt is elmondta, hogy az idei tanévtől végre egy műszakban tanítanak, s hogy noha szükségük volna egy angol szakos tanárra, az „angolosok” középiskolába szeretnének bejutni - elvétve sem kopogtatnak éppen Kökönyös- ben. A nyáron csak a szokásos festésre futotta a félretett pénzből. Ugyanis - ahogyan azt kérték is - önállóan gazdálkodnak az évről évre megállapított keretösszegből, ami naprakész, pontosan tervezett kiadásokra kötelezi őket. A 41 éves épület felújításáról, az eszközfejlesztésről pedig nem az idén mondtak le, hanem már korábban. Ha „házilagosan”, 10-15 ezer forintos kiadással össze tudnak fabrikálni egy oktatáshoz szükséges demonstrációs fémtáblát, ami a boltban 80-90 ezer forintba kerülne, ha a 14 Commodore és a 2 IBM nem megy idő előtt tönkre, azt mind-mind a saját leleményüknek köszönhetik. A Gamesszel harcolva önállóságot kaptak, így most a pénzügyi keret rácsként keríti be a jövőt, az emelkedő energiaárakkal végképp nem kelhetnek versenyre. Élmondták, a folyosók vén padlólapjairól, azok tisztaságáról pedig egyáltalán nem kívántak vitát nyitni sem a Köjál, de az utódszervezet képviselőivel sem. B. R. Iskolanévadó Szászváron A helyi Várbaráti Kör kezdeményezésére nagy szülöttének, a 75 éve elhunyt Kiss György szobrászművésznek a nevét veszi fel az általános iskola Szászváron. Az ünnepi tanévnyitó augusztus 31-dikén 17 órakor kezdődik, az intézmény neve Kiss György Általános Iskola és Zeneiskola lesz. A szülők kérésére ugyanis az idén zeneiskolát is indítanak réz- és fa- fúvos valamint zongora tanszakkal, ahol négy zenetanár nyolcvan kisdiákot tanít majd. A nemzetiségi tagozatos iskola úttörőzenekara pedig 25 éves évfordulóját ünnepli az idén. Az iskolában 1992 óta rendeznek Kiss György-napokat egregyi, mázai és kozári diákok részvételével a szobrászművész emlékének tiszteletére, akinek Máriagyűdtől Temesvárig számos helyen van köztéri alkotása, Róbert Károly Hősök terén álló bronzszobra is az ő nevéhez fűződik.
