Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-30 / 238. szám (239. szám)

I 1994. augusztus 30., kedd Komlói körkép Szociálpolitika és ifjúság A tavalyi sikeres kezdemé­nyezés után második alkalom­mal tartanak szociálpolitikai szakmai napot Komlón. A ta­nácskozást augusztus 30-dikán 10 órakor Hamóczy Csaba al­polgármester nyitja meg a Vá­rosházán, majd dr. Kelemen Gábor pszichiáter a drogfüggő­ség kezelésének módszertani kérdéseiről tart előadást. Ezután Nagy Péter reformátos lelkész a fogyatékos fiatalok helyzetéről mondja el hozzászólását, dr. Tímár Csaba, a Leo Amici Ala­pítvány elnöke az önsegítő cso­portok szerepét elemzi. Dr. Szipli Szilvia pszichiáter a szen­vedélybetegek ellátásáról, Her- bertné Sípos Csilla, a komlói Családsegítő Szolgálat vezetője a családsegítés helyi módszerei­ről és tapasztalatairól számol be. A délelőtti programot Kó- picz József pedagógusnak a hát­rányos helyzetű gyerekek isko­lai problémáiról szóló előadása zárja. A szakmai nap délután konzultációkkal fejeződik be. A TV Best műsorából A komlói TV Best szeptem­ber 1-én és 2-án 17 óra 30-kor jelentkezik műsorával. A „Há­zunk tája” rovat a Város és Fa­luvédők Szövetsége XIII. Or­szágos Találkozójáról és a város testületi üléséről ad összefogla­lót, ismertetik a Komlói napok eseményeit is. A „Mérlegében városi képviselők véleményezik az elmúlt négy év önkormány­zati munkáját. A Komlói napok programjából Gazdag programot kínál a bányászhagyományokra épülő Komlói napok idei rendezvény- sorozata. Előrendezvényei közt a hétvégén fejeződött be a Falu- és Városvédők XIII. Országos Talákozója. Kossuth-emlékhe- lyet avattak a városban. Augusztus 31-dikén „Bányá­szok,, címmel Argyelán György fotótárlata nyílik a Május 1 Művelődési Házban, a Zrínyi Filmszínházban 19 órától vetí­tik a Komlón játszódó „ígéret földje” című magyar filmet. A Komlói napok fő esemé­nyeként szeptember 1-én 14 órakor nyílik a vállalkozók kiál­lítása a sportcsarnokban, 16 órá­tól a Térségfejlesztési Tanács ülésezik a Városházán, 18 órá­tól a Sportcsarnokban divatbe­mutató lesz. Szeptember 2-dikán 10 óra­kor a sportcsarnokban a Dél-Dunántúli Gazdasági Ka­mara tart tájékoztatót, 13 órakor lesz a PERT bányásznapi ün­nepsége a Zobák-bányaüzem- nél. A Városházán a díszpol­gár-avatás és a „Pro Civitate” címek átadása 15 órakor kezdő­dik. Augusztus 3-dikán 18 óra 30-kor lesz a koszorúzás a bá­nyászemlékműnél. Délelőtt Bo­gár (VW) bemutató lesz a Sportcsarnokban. Az ünnep va­sárnap Sikondán hőlégbal­lon-bemutatóval, népi együtte­sek műsorával zárul. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Városaink üj Dunántúli napló 7 Arcok és vélemények egy találkozóról Komló a Város- és Faluvédők XIII. Országos Konferenciájának tükrében Komló? A város közepén hő­erőmű terpeszkedik. Kilowattjaiba fulladó óriás. Sokkal több hőt is képes lenne termelni, mint amire a lakos­ságnak és a maradékul maradt „nagyfogyasztóknak” szüksé­gük van. Vagy nézz a Komló-Altárónál veszteglő csil­lesorokra, a viharvert szénosztá­lyozó vastraverzeire. Vagy a sturcra, amelyen úgy serked a gyér fű, mint a makacsul meg­villanó, ritkás ősz hajszálak a gyorsan öregedő és kopaszodó bányászok fején. Mert legelőbb is nyiss be egy kocsmába. Dep­ressziós régió, munkanélküli­ekkel, roldcant, állásukat vesz­tett bányászokkal. A népesség fogy, a lakótelepek kiürülnek. Vagy nézzük máshonnan? Sikonda termálvizet rejtő völ­gye, szénport feledtető levegője felől? Dávidföld, Gesztenyés, Mecsekfalu csöndjéből, a „hét domb” erdőkkel zengő távlatá­ból? A közelmúltból, amikor még a személyi jövedelemadó egy főre eső összegének nagy­sága alapján az ország leggaz­dagabb városai közé tartozott? Mint Tóth József, Komló pol­gármestere a város- és faluvé­dők találkozóján a vendéglátók nevében elmondta, valamikor - Pécs-Vasassal együtt - 16 000 ezer embernek adott munkát a komlói szénmedence. Az ideér­kezőket a napi „széncsaták” ma ritkábban emlegett képességek­kel is megáldották - ezek közé tartozik a szolidaritás, meg a tű­rés képessége - így a hűségé is. Azután - ahogy hallottam - akadt olyan ködös Albionból érkező festőművész is, aki ép­pen a kormot eregető kémé­nyek, az altárók sötéten tátongó szája, a város szívét pacema­kerként átszelő és megdrótozó vasút miatt szeretett bele - af­féle mini-Manchestert látva benne. Aztán - most - a találkozóra is jöttek vagy másfél százan. A helyi városszépítőkkel együtt Kossuth-emlékhelyet avattak, segítették a lakályos Bánusz-ta- nyát belakni, segítették a várost az önmagára ismerésben.- Sásd-Magyarszék felől ér­keztünk a feleségemmel - mondja dr. Csutorás László, Fonyód alpolgármestere. - A környék egyszerűen rabul ejtett. Nem tudom, mennyi hasznát látják ennek a helyiek, az ide­genforgalom. Vannak-e egyál­talán Komlón kiadó szobák? Persze tévedés lenne azt hinni, hogy mi gazdagok lennénk. Az évi 600 milliós költségvetésből 450-be kerülnek az intézménye­ink. Mozgalmunkra viszont jel­lemző, hogy a 13 fős önkor­mányzati testületből 7-en vá­rosvédők. Alakulásunk után egy évvel, 1989-ben már létrehoz­tuk a fonyódi zenepagodát, a közelmúltban avattuk fel a re­konstruált Árpád-kori várat.-Az ipari zónán túl valóban kincseink vannak - teszi hozzá - Szarka Elemér, a helyi város­védők elnöke. - Sikonda, Zo- bák-puszta, Kövestető, Gadány! Kiaknázatlan lehetőségek. És jó lenne, ha tanulnánk azokból a hibákból, amiket mások már megszenvedtek. Egy ilyen ta­lálkozó pedig a kapcsolatok erősödésén túl ösztönző erejű. Sokan látták a várost, többen rácsodálkoztak a régi bányász­kolóniára, megerősödtünk a hitben, hogy a pályázati munkát folytatni, vagy például a szoc- reál értékeket is katalogizálni kell. A helyi, aprónak tűnő érté­keket pedig - melyek másoknak talán semmit nem mondanak! - nekünk kell megtalálni, védeni, mert ezt senki nem teszi meg helyettünk. Végül is az a cél, hogy mindenki kvázi-városvé- dővé váljon. Egyébként a temp­lomban tartott ünnepi hangver­senyen, ami zsúfolásig megtelt, egyszer csak egy miskolci ven­dégünk a széksorban felállt, és lelkesedve tudatta a jelenlévők­kel, milyen élményt jelentett számára a munkáskórus és a di­ákok éneke, Király Csaba orgo­naművész játéka, s hogy szá­mára Komló most már a „Hang” városa is. És ez nem volt előre megkomponált be­széd, senki nem kérte erre a gesztusra. * Persze - S. Hegedűs László, a szövetség elnöke is foglalkozott ezzel előadásában - a város­védő ma még sokhelyütt kö­lönc, míg másutt - mint Kom­lón is - aktív politikai szerepig is eljut. Ahány ház, annyi szo­kás. Arthur Spiegler úrtól, az Ausztria Nostra itt vendéges­kedő elnökétől például megkér­deztem, hogy egy gazdag or­szágban, ahol a városvédelem­nek jogilag is járt, tradicionális útjái vannak, mit képviselnek ők? Hogyan lobbiznak az iga­zukért, a pénzért? Finom, korántsem ironikus mosolya csak annyit jelzett, hogy van fogalma a „lobbizás” nálunk honos körülményeiről:- A mi szervezetünk kis lét­számú, felülről szerveződik és nem alulról. Professzorokból, művészekből és olyan tőkeerős emberekből áll, akiknek a sza­vaira adnak. De nem töreksze­nek arra, hogy tisztelettel övez­zék őket. Talán a feladatok is jobban elkülönülnek: például az erdővédelmet nyugodtan a kör­nyezetvédőkre hagyhatjuk - az az ő dolguk. Mi a „teremtett” táj, a kultúrtáj megőrzésében gondolkodunk, most az iskolai akciókat tűztük a zászlónkra. Jó lenne, ha az 1996-os bécsi Eu­rópa Nostra-találkozóra ezek a problémák a köztudatba kerül­nének, példaadóan együttmű­ködve a magyarokkal, akikkel két éve vagyunk munkakapcso­latban. A konferenciáról ezúttal sem hiányzott a TV Best stábja. Az Ónozó Károly vállán billegő kameráról jutott eszembe Király Ernő, aki Radnóti szülőföldhöz írott, aligha elcsépelhető sorait idézte. Király Ernő, aki Végvári Sándorral a Komlói Bányász Rádiónak is a mindenese volt a háború utáni években, és a vá­rosgazdálkodási vállalat igazga­tójaként ment nyugdíjba - e so­rok írójának újabb, féltett, még nem a nyilvánosságnak szánt kutatásairól beszélt. Jánosi En­gel Adolf fiairól, a komlói ha­rang történetéről, de a keservé­ben is felejthetetlenül szép erdei gyalogútról is, amit a Pécsen tanuló éhes diák néha futva tett meg hazáig. Az ő szavai nyo­mán jutott eszembe: a szenvte­len kamerának vajon „térkép-e a táj”? Döntse el a néző?- Ha nézted a Házunk tája rovatunkat, láthattad a toldo- zott-foldozott templomteret a gazzal lepett árkádsorral együtt - mondja Ónozó Károly. - A „Föld napján” a kenderföldi kis­iskolások a tiszta levegőért de­monstráltak, ugyanekkor került lencsevégre az erőmű kémé­nyéből gomolygó füst is. Me­gyünk akkor is, ha a város- gondnokság hív; ugyanis ebben a városban lehet fényképezni nagyon szépen gondozott par­kokat, frissen ültetett fákat is. Nagyon szép, hogy pályázato­kat írnak ki a környezet védel­mére, de az iskolás ne csak rajz­lapon, ceruzával, hanem tényle­gesen is tegyen valamit a váro­sáért. Diákéveimben mi több­ször kivonultunk „rendbe tenni” a várost - ezt most nyaranként és helyettünk - erdélyi diákok teszik meg nagyon lelkesen és szépen, amit persze csak meg­köszönhetünk nekik. Egyébként a Komlói napok után az önkor­mányzat szakembereinek meg­hívására ismét városvédő kör­útra indulunk a kamerávaLB. R. Az új és a régi találkozója Az új lakótelep - Körtvélyes A csillék nyugdíjban... Fotók: Müller Andrea Tovább szegényedő iskolák Mit lehet majd ünnepelni a tanévnyitón ? Nyitja kapuit Komlón a hét általános iskola, a Nagy László Gimnázium, az 501. számú Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola, telítődik az óvodák létszáma. A kérdést pedig, hogy mit lehet majd ünnepelni a ta­névnyitón, elsősorban az isko­lák tehetik majd fel önmaguk­nak, ugyanis ünneplésre kevés okuk lehet. Mint Draskóczy Mária, a Kenderföldi Általános Iskola titkára elmondta, csak az eresz- csatornák javítására futotta, a villanyhálózat régóta húzódó cseréjére nem került sor az idén sem. Az egyébként is felújításra szoruló épületben 400 kisdiák kezdi meg a tanévet, a létszám stagnál, a gyerekeknek csaknem a háromnegyede szociális tá­mogatásra szorul. A segítség gyakran magának az iskolábajá- rás feltételeinek a megteremté­séhez kellene. Az iskola 268 ezer forintot kapott tanköny­vekre, ami egy diák számára 670 forintos hozzájárulást jelent 2500-3000 forintos tankönyv­csomagárak mellett. Létszámában növekszik, ke­resett az angol tagozatú Felső- szilvási Általános Iskola, ahol a devoni kapcsolatoknak köszön­hetően Jaquline Harvey és test­vére, Judith tanít. Az angoltaní­tás alapfeltételei közé tartozna egy nyelvi laboratórium is, azonban a költségvetési keretét több mint 3 millióval túllépő - „túlköltekező” - iskola csak álmodozhat erről. Az angol ok­tatása legalább olyan költséges, mint a németé, de pénzt erre csak a nemzetiségi osztályok kapnak, mondja Jéhn Istvánná igazgatónő. A költségvetésük a korábbi évek alacsony gyerek­létszámát tükrözi, ebből adódik a későbbi többmilliós hiány. Az idén például már a felújítási ke­retükből „lopták” el a zavarta­lan működéshez szükséges ösz- szeget, noha az egyébként még új és óvott iskola tetőszigetelése a sors szükségszerű fintoraként beázással fenyeget. A Kökönyösi Általános Isko­lába tavaly 500, most 480 diák iratkozott be. Gyenizse Gábor igazgató tájékoztatásul azt is elmondta, hogy az idei tanévtől végre egy műszakban tanítanak, s hogy noha szükségük volna egy angol szakos tanárra, az „angolosok” középiskolába sze­retnének bejutni - elvétve sem kopogtatnak éppen Kökönyös- ben. A nyáron csak a szokásos festésre futotta a félretett pénz­ből. Ugyanis - ahogyan azt kér­ték is - önállóan gazdálkodnak az évről évre megállapított kere­tösszegből, ami naprakész, pon­tosan tervezett kiadásokra köte­lezi őket. A 41 éves épület fel­újításáról, az eszközfejlesztés­ről pedig nem az idén mondtak le, hanem már korábban. Ha „házilagosan”, 10-15 ezer fo­rintos kiadással össze tudnak fabrikálni egy oktatáshoz szük­séges demonstrációs fémtáblát, ami a boltban 80-90 ezer fo­rintba kerülne, ha a 14 Commo­dore és a 2 IBM nem megy idő előtt tönkre, azt mind-mind a saját leleményüknek köszönhe­tik. A Gamesszel harcolva önál­lóságot kaptak, így most a pénzügyi keret rácsként keríti be a jövőt, az emelkedő ener­giaárakkal végképp nem kel­hetnek versenyre. Élmondták, a folyosók vén padlólapjairól, azok tisztaságáról pedig egyál­talán nem kívántak vitát nyitni sem a Köjál, de az utódszerve­zet képviselőivel sem. B. R. Iskolanévadó Szászváron A helyi Várbaráti Kör kez­deményezésére nagy szülötté­nek, a 75 éve elhunyt Kiss György szobrászművésznek a nevét veszi fel az általános is­kola Szászváron. Az ünnepi ta­névnyitó augusztus 31-dikén 17 órakor kezdődik, az intézmény neve Kiss György Általános Is­kola és Zeneiskola lesz. A szü­lők kérésére ugyanis az idén ze­neiskolát is indítanak réz- és fa- fúvos valamint zongora tan­szakkal, ahol négy zenetanár nyolcvan kisdiákot tanít majd. A nemzetiségi tagozatos iskola úttörőzenekara pedig 25 éves évfordulóját ünnepli az idén. Az iskolában 1992 óta ren­deznek Kiss György-napokat egregyi, mázai és kozári diákok részvételével a szobrászművész emlékének tiszteletére, akinek Máriagyűdtől Temesvárig szá­mos helyen van köztéri alko­tása, Róbert Károly Hősök terén álló bronzszobra is az ő nevéhez fűződik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom