Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-12 / 221. szám

8 aj Dunántúli napló Magazin 1994. augusztus 12., péntek A természeti katasztrófák évtizede A kifizetésekbe a legnagyobb biztosítók is belerokkantak Szomját oltja a galamb egy római szökőkútnál augusztus 9-én. Közép-Itáliában még mindig rekkenő a hőség. Önmagunk vizét isszuk vissza? Elpirul a strand Nyelvtársi viszony Nincs „nyelvtársi” egyenlőség az Európai Unióban: a legtöbben angolul, illetve angolul is tud­nak, a második legbeszéltebb nyelv a német, a harmadik pedig afrancia. Az Európai Unió legfrissebb felmérése alapján a közösség 12 tagállamában a 340 millió fős összlakosság' 42 százaléka tud angolul. Németül 31, franciául 29 százalék beszél. A német ará­nya Ausztria csatlakozásával .természetesen tovább erősödik majd, s a 7 milliós gyarapodással 33 százalékra módosul a mostam 31 százalékos mutató. Jelenleg az EU lakosságának 24 száza­léka anyanyelvi szinten tud né­metül. Ami a többi nyelv arányát illeti: az olasz 18, a spanyol 14, a holland 7, a portugál 3, a dán 2 százalékos részesedést mondhat magának a nyelvi palettán. Az angol túlsúlyát természetesen annak köszönheti, hogy két or­szág . kivételével az összes EU-tagállamban az angolt oktat­ják második nyelvként az isko­lákban. A két kivétel: Portugália- ahol a francia a második nyelv- és persze Nagy-Britannia, ahol a legelső. Emlékezet-vb Az emlékezet-világbajnokság londoni döntőjét egy amatőr, a 22 éves Jonathan Hancock, a BBC oxfordi stúdiójának be­mondója nyerte meg. Világbaj­noki teljesítménye: 58,79 má­sodperc alatt megjegyezte és el­mondta a lapok sorrendjét egy alaposan megkevert kártyapakli­ban. Győzelmét annál értéke­sebbnek tartja, mivelhogy a má­sodik helyre szorult honfitársa, a 36 éves Dominic O’Brien hiva­tásos emlékezetbajnok - aki ef­féle mutatványokkal keresi a ke­nyerét -, az elmúlt két évben két­szer is világbajnok volt. Han­cock szabad idejében a telefon­könyv megjegyzésével edzi ma­gát. Pitbull terrier vagy dán dog? A brit parlament nyári szüne­tet tart, de tagjai eközben sem ta­gadják meg a hagyományos brit állatharátságot. Egy képviselő és egy lord összefogott, hogy megmentsék egy állampolgár kutyáját, amelyet elpusztítással, fenyeget a rendőrség. Harry Ba­test leleplezték a rendőrök, hogy szájkosár nélkül sétáltatta Otis nevű kutyáját. Nagy-Britanniában három éve szabály, hogy a veszélyesnek tar­tott pitbull terriereket büntetés­ből el kell pusztítani, ha nincs rajtuk szájkosár. A rendőrségnek meggyőződése, hogy Otis a pit­bull terrier fajtához tartozik, ám Bates, független szakértőket is felvonultatva, azt állítja, hogy kutyája dán dog és pitbull terrier keverék, és ezért'e szabálysértési paragrafus nem vonatkozik rá. Nem csak egyszerűen szokat­lanul tartós kánikula van Euró­pában. Többről is szó lehet, s nem is csak az öreg kontinensen A világ legnagyobb vi- szont-biztosító-társasága, a svájci Rück most közzétett je­lentéséből kitűnik, hogy elké­pesztő méretű természeti ka­tasztrófák évtizede kezdődött 1985-ben. Ez a tíz év halálos, sebesült és hajléktalan áldoza­tok tömegét jelentette, valamint azt, hogy a kifizetésekbe még a legnagyobb biztosítók is bele­rokkantak. A sorozat 1992-ben, az And­rás nevű hurrikánnal tetőzött. Ez a Bahama-szigetektől in­duló, Floridán, Louisianán és Mississippi államon átzúduló szörny 80 ezer házat(!) döntött romba és a magyar államadós­ság teljes összegénél jóval na­gyobb, több mint 30 milliárd dolláros kárt okozott. Ennek csak mintegy a felét fedezték a biztosítások. India függetlenné válása, azaz 47 év óta először esett a múlt hét végén az észak-indiai Barmer város környékén, a sivatagos Rádzsasztán szövetségi állam­ban. Most viszont több a kelleté­nél. Az India területének legna­gyobb részét beborító monszun­felhők átvonultak a Thar sivatag fölött is, s a belőlük hulló eső enyhítette a perzselő hőséget. A sivatagi falvakban örömükben táncoltak az idősek, a gyerekek pedig álmélkodva nézték az eget. A Pakisztánnal határos vidéken, a sivatag még Indiához tartozó legtávolabbi csücskében szinte ömlött az eső. A Barmerral Ha a természet romboló sze­szélyeit 1970-től vesszük figye­lembe, a kép még ijesztőbb: a természeti katasztrófák száma meghaladta a négyezret, a biz­tosítótársaságok kiadása pedig világviszonylatban a 150 milli- árd(!) dollárt. Nem csoda, hogy e társaságok az András őrjön­gése után a baj által nem érintett keleti parton is átlag 132 száza­lékkal emelték díjtételeiket és nem titok, hogy 1994-ben ehhez újabb húsz százalékos emelés járul. A svájci jelentés segítségével nem érdektelen az emlékezete­sebb természeti katasztrófákra visszatekinteni a biztosító társa­ságok sajátos szemüvegén ke­resztül. Az alábbiakban felso­roljuk, mennyibe került e társa­ságoknak egy-egy természeti csapás. Amerikával kezdjük. András 15.5 milliárd dollár. Ez az abszolút csúcs- az „ezüstérmes” Hugo hurrikán „csak” 4935 millió dollárt vett ki a biztosítók kasszájából. A szomszédos Dzsodhpur körzet­ben súlyos áradások is voltak. Egy helybéli lap szerint Bilada kisvárosban az emberek több­sége most látott életében először ilyen „természeti csodát”. Az egyébként többnyire szárazság sújtotta szövetségi állam - ahol az asszonyoknak jó 20 kilomé­tert is kell gyalogolniuk az ivó­vízért - az idén sok éve nem ta­pasztalt esős monszun-éghajlatot él át. A folyómedrek megteltek vízzel, s az ivásra alkalmas vizű természetes gyűjtőmedencék legtöbb helyen túlfolytak. A ve­tés idejét váró parasztok jó ter­mést remélnek. további sorrend: téli viharok a keleti parton 1750, a Frigyes hurrikán 1469, a Mississippi fo­lyó áradásai 1182, az Aliz hur­rikán 960, a kaliforniai és aro- zinai árvizek 861, a Helén hur­rikán 716, Nyugat-Amerika áradásai összesen 413, az Eloise hurrikán 403 millió dollár. Európában a Daria nevű vi­har 4966 millió dollár, az Ang­liában tomboló viharok 1567 millió dollár, a Münchent és környékét sújtó jégeső 1345 millió dollár, a Mireille nevű vihar Japánban 5340 millió dol­lár kárt okozott a biztosítóknak - és persze ennél jóval nagyob­bat az érintett térségek lakói­nak. A tudósok csak remélni me­rik, hogy András még viharo­sabb idők előszelének bizonyul. Kiszámították, hogy egy komo­lyabb földrengés mondjuk To­kióban vagy éppen Los Ange­lesben percek alatt 50 milliárd dollárral könnyítené meg a biz­tosítók pénz-trezoijait. Terroristák áldozata Észak-írországi terroristák szombaton éjszaka hidegvérrel meggyilkoltak egy ötgyerme­kes, terhes asszonyt, csak azért, hogy jelezzék: nem értenek egyet a megbékélést célzó an­gol-ír tárgyalásokkal. A Reuter szerint a gyilkosság egy elszige­telt vidéki házban történt, Omagh közelében. Az asszony öt gyermeke - mind nyolc évnél fiatalabb - otthon volt, amikor a terroristák agyonlőtték az anyát. A rendőrség feltevése szerint a brutális bűntényt protestáns ter­roristák követték el, akik ellen­zik, hogy London és Dublin tárgyalásokba bocsátkozik a Sinn Fein párttal, az ír Köztár­sasági Hadsereg (IRA) terror­szervezet politikai szárnyával. Régi vicc, de talán a fiata­labbak nem ismerik. A papa bemegy reklamálni az osztály­főnökhöz: - Pont az én fiamnak kellett intőt adnia? Tudja há­nyán pisilnek bele az úszóme­dencékbe? - Tudom, de nem a trambulin tetejéről... - hang­zik a válasz. Mindez arról jut az ember eszébe, hogy javában dúl a strandszezon és bizony, a zsú­foltság okán, anem csekély be­lépő ellenében is piszkos vízben úszkálunk. Még ott is, ahol a strandot üzemeltetők mindent megtesznek a medence tisztasá­gáért. Hiszen elegendő néhány rosszul nevelt kis- vagy nagy­korú, aki lusta elsétálni a legkö­zelebbi toalettig. Sokan törték már a fejüket a megoldáson. így jutottak el egy bizonyos vegyszerhez, amely a medence vizébe keverve szabá­lyosan elpirul, ha vizelet éri, s vörösödésével leleplezi magát a tettest is. Mégsem teijedt el a használata, Vajon miért? Erre dr. Kádár Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet vízhi­giénés osztályának helyettes vezetője sem tud magyarázattal szolgálni.- Tudunk a szerről, sőt arról is, hogy valamelyik fővárosi strandon már kipróbálták. A do­log aztán ennyiben maradt. Al­kalmazására hivatalos enge­délyt senki nem kért, ennek hi­ányában pedig nem is alkal­mazható. A közegészségügy szabályai szerint csak fertőtle­nítő szereket keverhetnek a strandok vízébe. Lehet, hogy a „pisi—leső” mellőzésének az a magyarázata, hogy alkalmazása különféle problémákat vet fel. Egyes ag­gályos vélemények szerint a pa­ragrafusok erdejében találni olyat, amely szerint még emberi jogokat is sért a vétkes megszé­gyenítése. De fölvetődhet: mi történik, ha valaki körül elszí- neződik a víz? Ki és hogyan in­tézkedjen? Milyen büntetést szabjanak ki rá? Az uszoda nem hatóság. Meg aztán magunk kö­zött szólva: ha az újra és újra kipiruló víz elűzi a vendégsere­get, jókora bevételtől esnek el az anyagiakban amúgy sem dúskáló strandok. Kádár doktor úgy véli, hogy a kémiából ismert lakmusz el­vén működő szer legalább az iskolai tanmedencékben hasz­nálható lenne. Nevelő célzattal. Hogy az említett vegyszerrel kapcsolatban vannak-e külföldi tapasztalatok? Érdekes módon, használatának a gondolata sem merült fel. Mert a fejlettebb or­szágokban természetes a WC- használata. Németh Zsuzsa Ezzel a képpel nyerte el Kevin Carter dél-afrikai fotoriporter az 1994-i évi Pulitzer-díjat. Kese­lyű köröz egy haldokló szudáni kislány körül, aki útban az élelmezési központ felé esett össze. Carter július 28-án hunyt él, 34 éves korában. Negyvenhét év óta először Eső az indiai sivatagban Újabb drog-világcsúcs 500 milliárd dollár felett az éves forgalom . Indián-átok a kokain? Egyszer s mindenkorra bosszút álltak Eu­rópán, az egész világon azért, mert fél évezreddel ezelőtt a spanyol felfedezők olyan ember­telenül- bántak az indiókkal, az inkák utódaival a mai Bolívia, Peru és Kolumbia területén. Olyan szerhez juttatták a vala­mikori felfedezők, tömeggyilkos kizsákmányolok utódait, amely­nek kábító hatásától szabadulni jóformán nem lehet, élvezetéről lemondani lehetetlenség. Nyolc évvel ezelőtt szenzáci­óként hatott, hogy elkoboztak másfél tonna, Európába csempé­szett kokaint. Tavaly már tízszer annyit találtak meg a vámosok, különleges rendőri alakulatok, és ez. csupán a jéghegy csúcsa! Minden kábítószernél erőtelje­sebben hódít, és teljed a tudomá­nyos nevén erythroxylum coca növény hatóanyaga, amely min­denekelőtt az idegrendszerben, az agyban fejti ki roncsoló hatá­sát. És persze rágja a társadalmat is, mivel óriási üzlet a kábító­szer-kereskedelem (egy gramm kokain 16 ezer forintnak megfe­lelő összegbe kerül a nemzetközi piacon, a crack nevű kokain­származék ennek a felébe), me­legágyává vált a határokon, kon­tinenseken átnyúló bűnözésnek. A dél-amerikai titkos ültetvé­nyekről és laboratóriumokból származó kokain legfőbb piaca az Egyesült Államok, ahol hat-tízmillióra becsülik a kokó- sok táborát, az e narkóért kiadott pénzt pedig 70-100 milliárd dol­lárra! A washingtoni központi kor­mány tavaly 13 milliárd dollárt költött a kábítószerellenes küz­delemre. A tömeges kokainfo­gyasztás' melegágya a New York-i, detroiti, los angelesi slum, a nyomortanyák vidéke, ahol nem csupán újratermelődik, hanem gyarapodik is a drogpro­letariátus. A kábítószerfüggő mindenre - bűnözésre, prostitúcióra is - rá­vehető, és minden (akármilyen áron szerzett) pénzt megad a ha­lálos illúziók világába repítő po­rért, miközben még a jómódú középrétegek milliói is lecsúsz­nak a társadalom pokoli bugyra­iba, mert elveszítik nemcsak anyagi biztonságukat, hanem önbecsülésüket, akaratukat is. Újabb drog világcsúcs: öt- százmilliárd dollárra becsülik már a kábítószer-kereskedelem éves forgalmát. Ennek az irdat­lan pénznek több, mint a har­mada származik a kokainból, mivel nem csupán megrögzött kokósok, hanem másod- és ki­egészítő drogként heroinfüggők is fogyasztják, nagy mértékben növelve a kábítószer-maffiák nyereségét, és annak kockázatát, hogy e piszkos és embertelen üz­letből származó százmilliárdokat belemossák a tisztességes gazda­ságok pénzkeringésébe. Sajtókonferencián mutatták be augusztus 10-én a moszkvai Kreml-ben ezeket a 16.-17. század­ból származó ezüstpénzeket. A kincset egy régészeti ásatás során a Kreml falain beiül találták. Valószínűleg 1612-ben ásták el, amikor a lengyelek ostrom alatt tartották Moszkvát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom