Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-12 / 221. szám
8 aj Dunántúli napló Magazin 1994. augusztus 12., péntek A természeti katasztrófák évtizede A kifizetésekbe a legnagyobb biztosítók is belerokkantak Szomját oltja a galamb egy római szökőkútnál augusztus 9-én. Közép-Itáliában még mindig rekkenő a hőség. Önmagunk vizét isszuk vissza? Elpirul a strand Nyelvtársi viszony Nincs „nyelvtársi” egyenlőség az Európai Unióban: a legtöbben angolul, illetve angolul is tudnak, a második legbeszéltebb nyelv a német, a harmadik pedig afrancia. Az Európai Unió legfrissebb felmérése alapján a közösség 12 tagállamában a 340 millió fős összlakosság' 42 százaléka tud angolul. Németül 31, franciául 29 százalék beszél. A német aránya Ausztria csatlakozásával .természetesen tovább erősödik majd, s a 7 milliós gyarapodással 33 százalékra módosul a mostam 31 százalékos mutató. Jelenleg az EU lakosságának 24 százaléka anyanyelvi szinten tud németül. Ami a többi nyelv arányát illeti: az olasz 18, a spanyol 14, a holland 7, a portugál 3, a dán 2 százalékos részesedést mondhat magának a nyelvi palettán. Az angol túlsúlyát természetesen annak köszönheti, hogy két ország . kivételével az összes EU-tagállamban az angolt oktatják második nyelvként az iskolákban. A két kivétel: Portugália- ahol a francia a második nyelv- és persze Nagy-Britannia, ahol a legelső. Emlékezet-vb Az emlékezet-világbajnokság londoni döntőjét egy amatőr, a 22 éves Jonathan Hancock, a BBC oxfordi stúdiójának bemondója nyerte meg. Világbajnoki teljesítménye: 58,79 másodperc alatt megjegyezte és elmondta a lapok sorrendjét egy alaposan megkevert kártyapakliban. Győzelmét annál értékesebbnek tartja, mivelhogy a második helyre szorult honfitársa, a 36 éves Dominic O’Brien hivatásos emlékezetbajnok - aki efféle mutatványokkal keresi a kenyerét -, az elmúlt két évben kétszer is világbajnok volt. Hancock szabad idejében a telefonkönyv megjegyzésével edzi magát. Pitbull terrier vagy dán dog? A brit parlament nyári szünetet tart, de tagjai eközben sem tagadják meg a hagyományos brit állatharátságot. Egy képviselő és egy lord összefogott, hogy megmentsék egy állampolgár kutyáját, amelyet elpusztítással, fenyeget a rendőrség. Harry Batest leleplezték a rendőrök, hogy szájkosár nélkül sétáltatta Otis nevű kutyáját. Nagy-Britanniában három éve szabály, hogy a veszélyesnek tartott pitbull terriereket büntetésből el kell pusztítani, ha nincs rajtuk szájkosár. A rendőrségnek meggyőződése, hogy Otis a pitbull terrier fajtához tartozik, ám Bates, független szakértőket is felvonultatva, azt állítja, hogy kutyája dán dog és pitbull terrier keverék, és ezért'e szabálysértési paragrafus nem vonatkozik rá. Nem csak egyszerűen szokatlanul tartós kánikula van Európában. Többről is szó lehet, s nem is csak az öreg kontinensen A világ legnagyobb vi- szont-biztosító-társasága, a svájci Rück most közzétett jelentéséből kitűnik, hogy elképesztő méretű természeti katasztrófák évtizede kezdődött 1985-ben. Ez a tíz év halálos, sebesült és hajléktalan áldozatok tömegét jelentette, valamint azt, hogy a kifizetésekbe még a legnagyobb biztosítók is belerokkantak. A sorozat 1992-ben, az András nevű hurrikánnal tetőzött. Ez a Bahama-szigetektől induló, Floridán, Louisianán és Mississippi államon átzúduló szörny 80 ezer házat(!) döntött romba és a magyar államadósság teljes összegénél jóval nagyobb, több mint 30 milliárd dolláros kárt okozott. Ennek csak mintegy a felét fedezték a biztosítások. India függetlenné válása, azaz 47 év óta először esett a múlt hét végén az észak-indiai Barmer város környékén, a sivatagos Rádzsasztán szövetségi államban. Most viszont több a kelleténél. Az India területének legnagyobb részét beborító monszunfelhők átvonultak a Thar sivatag fölött is, s a belőlük hulló eső enyhítette a perzselő hőséget. A sivatagi falvakban örömükben táncoltak az idősek, a gyerekek pedig álmélkodva nézték az eget. A Pakisztánnal határos vidéken, a sivatag még Indiához tartozó legtávolabbi csücskében szinte ömlött az eső. A Barmerral Ha a természet romboló szeszélyeit 1970-től vesszük figyelembe, a kép még ijesztőbb: a természeti katasztrófák száma meghaladta a négyezret, a biztosítótársaságok kiadása pedig világviszonylatban a 150 milli- árd(!) dollárt. Nem csoda, hogy e társaságok az András őrjöngése után a baj által nem érintett keleti parton is átlag 132 százalékkal emelték díjtételeiket és nem titok, hogy 1994-ben ehhez újabb húsz százalékos emelés járul. A svájci jelentés segítségével nem érdektelen az emlékezetesebb természeti katasztrófákra visszatekinteni a biztosító társaságok sajátos szemüvegén keresztül. Az alábbiakban felsoroljuk, mennyibe került e társaságoknak egy-egy természeti csapás. Amerikával kezdjük. András 15.5 milliárd dollár. Ez az abszolút csúcs- az „ezüstérmes” Hugo hurrikán „csak” 4935 millió dollárt vett ki a biztosítók kasszájából. A szomszédos Dzsodhpur körzetben súlyos áradások is voltak. Egy helybéli lap szerint Bilada kisvárosban az emberek többsége most látott életében először ilyen „természeti csodát”. Az egyébként többnyire szárazság sújtotta szövetségi állam - ahol az asszonyoknak jó 20 kilométert is kell gyalogolniuk az ivóvízért - az idén sok éve nem tapasztalt esős monszun-éghajlatot él át. A folyómedrek megteltek vízzel, s az ivásra alkalmas vizű természetes gyűjtőmedencék legtöbb helyen túlfolytak. A vetés idejét váró parasztok jó termést remélnek. további sorrend: téli viharok a keleti parton 1750, a Frigyes hurrikán 1469, a Mississippi folyó áradásai 1182, az Aliz hurrikán 960, a kaliforniai és aro- zinai árvizek 861, a Helén hurrikán 716, Nyugat-Amerika áradásai összesen 413, az Eloise hurrikán 403 millió dollár. Európában a Daria nevű vihar 4966 millió dollár, az Angliában tomboló viharok 1567 millió dollár, a Münchent és környékét sújtó jégeső 1345 millió dollár, a Mireille nevű vihar Japánban 5340 millió dollár kárt okozott a biztosítóknak - és persze ennél jóval nagyobbat az érintett térségek lakóinak. A tudósok csak remélni merik, hogy András még viharosabb idők előszelének bizonyul. Kiszámították, hogy egy komolyabb földrengés mondjuk Tokióban vagy éppen Los Angelesben percek alatt 50 milliárd dollárral könnyítené meg a biztosítók pénz-trezoijait. Terroristák áldozata Észak-írországi terroristák szombaton éjszaka hidegvérrel meggyilkoltak egy ötgyermekes, terhes asszonyt, csak azért, hogy jelezzék: nem értenek egyet a megbékélést célzó angol-ír tárgyalásokkal. A Reuter szerint a gyilkosság egy elszigetelt vidéki házban történt, Omagh közelében. Az asszony öt gyermeke - mind nyolc évnél fiatalabb - otthon volt, amikor a terroristák agyonlőtték az anyát. A rendőrség feltevése szerint a brutális bűntényt protestáns terroristák követték el, akik ellenzik, hogy London és Dublin tárgyalásokba bocsátkozik a Sinn Fein párttal, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terrorszervezet politikai szárnyával. Régi vicc, de talán a fiatalabbak nem ismerik. A papa bemegy reklamálni az osztályfőnökhöz: - Pont az én fiamnak kellett intőt adnia? Tudja hányán pisilnek bele az úszómedencékbe? - Tudom, de nem a trambulin tetejéről... - hangzik a válasz. Mindez arról jut az ember eszébe, hogy javában dúl a strandszezon és bizony, a zsúfoltság okán, anem csekély belépő ellenében is piszkos vízben úszkálunk. Még ott is, ahol a strandot üzemeltetők mindent megtesznek a medence tisztaságáért. Hiszen elegendő néhány rosszul nevelt kis- vagy nagykorú, aki lusta elsétálni a legközelebbi toalettig. Sokan törték már a fejüket a megoldáson. így jutottak el egy bizonyos vegyszerhez, amely a medence vizébe keverve szabályosan elpirul, ha vizelet éri, s vörösödésével leleplezi magát a tettest is. Mégsem teijedt el a használata, Vajon miért? Erre dr. Kádár Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet vízhigiénés osztályának helyettes vezetője sem tud magyarázattal szolgálni.- Tudunk a szerről, sőt arról is, hogy valamelyik fővárosi strandon már kipróbálták. A dolog aztán ennyiben maradt. Alkalmazására hivatalos engedélyt senki nem kért, ennek hiányában pedig nem is alkalmazható. A közegészségügy szabályai szerint csak fertőtlenítő szereket keverhetnek a strandok vízébe. Lehet, hogy a „pisi—leső” mellőzésének az a magyarázata, hogy alkalmazása különféle problémákat vet fel. Egyes aggályos vélemények szerint a paragrafusok erdejében találni olyat, amely szerint még emberi jogokat is sért a vétkes megszégyenítése. De fölvetődhet: mi történik, ha valaki körül elszí- neződik a víz? Ki és hogyan intézkedjen? Milyen büntetést szabjanak ki rá? Az uszoda nem hatóság. Meg aztán magunk között szólva: ha az újra és újra kipiruló víz elűzi a vendégsereget, jókora bevételtől esnek el az anyagiakban amúgy sem dúskáló strandok. Kádár doktor úgy véli, hogy a kémiából ismert lakmusz elvén működő szer legalább az iskolai tanmedencékben használható lenne. Nevelő célzattal. Hogy az említett vegyszerrel kapcsolatban vannak-e külföldi tapasztalatok? Érdekes módon, használatának a gondolata sem merült fel. Mert a fejlettebb országokban természetes a WC- használata. Németh Zsuzsa Ezzel a képpel nyerte el Kevin Carter dél-afrikai fotoriporter az 1994-i évi Pulitzer-díjat. Keselyű köröz egy haldokló szudáni kislány körül, aki útban az élelmezési központ felé esett össze. Carter július 28-án hunyt él, 34 éves korában. Negyvenhét év óta először Eső az indiai sivatagban Újabb drog-világcsúcs 500 milliárd dollár felett az éves forgalom . Indián-átok a kokain? Egyszer s mindenkorra bosszút álltak Európán, az egész világon azért, mert fél évezreddel ezelőtt a spanyol felfedezők olyan embertelenül- bántak az indiókkal, az inkák utódaival a mai Bolívia, Peru és Kolumbia területén. Olyan szerhez juttatták a valamikori felfedezők, tömeggyilkos kizsákmányolok utódait, amelynek kábító hatásától szabadulni jóformán nem lehet, élvezetéről lemondani lehetetlenség. Nyolc évvel ezelőtt szenzációként hatott, hogy elkoboztak másfél tonna, Európába csempészett kokaint. Tavaly már tízszer annyit találtak meg a vámosok, különleges rendőri alakulatok, és ez. csupán a jéghegy csúcsa! Minden kábítószernél erőteljesebben hódít, és teljed a tudományos nevén erythroxylum coca növény hatóanyaga, amely mindenekelőtt az idegrendszerben, az agyban fejti ki roncsoló hatását. És persze rágja a társadalmat is, mivel óriási üzlet a kábítószer-kereskedelem (egy gramm kokain 16 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül a nemzetközi piacon, a crack nevű kokainszármazék ennek a felébe), melegágyává vált a határokon, kontinenseken átnyúló bűnözésnek. A dél-amerikai titkos ültetvényekről és laboratóriumokból származó kokain legfőbb piaca az Egyesült Államok, ahol hat-tízmillióra becsülik a kokó- sok táborát, az e narkóért kiadott pénzt pedig 70-100 milliárd dollárra! A washingtoni központi kormány tavaly 13 milliárd dollárt költött a kábítószerellenes küzdelemre. A tömeges kokainfogyasztás' melegágya a New York-i, detroiti, los angelesi slum, a nyomortanyák vidéke, ahol nem csupán újratermelődik, hanem gyarapodik is a drogproletariátus. A kábítószerfüggő mindenre - bűnözésre, prostitúcióra is - rávehető, és minden (akármilyen áron szerzett) pénzt megad a halálos illúziók világába repítő porért, miközben még a jómódú középrétegek milliói is lecsúsznak a társadalom pokoli bugyraiba, mert elveszítik nemcsak anyagi biztonságukat, hanem önbecsülésüket, akaratukat is. Újabb drog világcsúcs: öt- százmilliárd dollárra becsülik már a kábítószer-kereskedelem éves forgalmát. Ennek az irdatlan pénznek több, mint a harmada származik a kokainból, mivel nem csupán megrögzött kokósok, hanem másod- és kiegészítő drogként heroinfüggők is fogyasztják, nagy mértékben növelve a kábítószer-maffiák nyereségét, és annak kockázatát, hogy e piszkos és embertelen üzletből származó százmilliárdokat belemossák a tisztességes gazdaságok pénzkeringésébe. Sajtókonferencián mutatták be augusztus 10-én a moszkvai Kreml-ben ezeket a 16.-17. századból származó ezüstpénzeket. A kincset egy régészeti ásatás során a Kreml falain beiül találták. Valószínűleg 1612-ben ásták el, amikor a lengyelek ostrom alatt tartották Moszkvát.
