Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-01 / 179. szám
8 új Dunántúlt napló Korunk 1994. július 1., péntek Lesz-e elegendő kenyér az ezredfordulóra? Igaza volt-e Thomas Mal- thusnak, aki két évszázaddal ezelőtt tömeges éhezést, járványokat és háborút jósolt az emberiség sorsául, s aki máig is „szellemi ihletője” maradt a katasztrófát ígérő jövendőmondóknak? Sandra Postel, a washingtoni World Watch nevű intézet alel- nöke úgy véli, hogy a neves angol közgazdász és filozófus jogosan vetette fel a „Képes-e az emberiség elegendő élelmet termelni?” A kérdésekre adott válasza azonban nem egészen állja meg a helyét napjainkban.- Saját kora és ismeretei alapján ítélte meg úgy, hogy az élelmiszerforrások bővülése katasztrofálisan elmarad majd a népesség növekedésétől - mondta az alelnök-asszony és hozzáfűzte: - Előrejelzése azonban mégsem bizonyult teljesen időtállónak, s ennek elsősorban az az oka, hogy Malt- haus nem láthatta előre az új technológiák és a szociális válAz ETA CARINAE titka A tudósok remélik, hogy a kijavított Hubble-űrteleszkóppal meg tudják fejteni egy csillag titkát, mely három milliószor több energiát sugároz, mint a Nap. Ez a csillag az Eta Carinae csillag, amely már régóta foglalkoztatja a csillagászokat. A legrégibb feljegyzések 300 évesek. Azóta a csillag hol világosabb, hol sötétebb. 1837-ben egy robbanás hatására rendkívül fényes lett, ellentétben a legtöbb csillaggal, melyek robbanás után elhalványulnak. Az égitest, melyet csak a déli féltekén lehet látni, szabad szemmel felismerhetetlen. Energiájának zömét ultraibolya sugarakban bocsátja ki, amely az emberi szem számára láthatatlan. Kilencezer fényévnyi távolságra van tőlünk. A csillag által a világűrbe kilökött anyag sebessége 2,4 millió kilométer/óra. Tömege százszorosa a mi Napunkénak és ez háromezer év alatt „mindössze” egy Nap-tö- megnyivel csökkent. Orosz repülő csészealj Oroszországban eredményesen tesztelték az első Földön gyártott "repülő csészealjat". A különleges repülőgépet, amelyet EKIP kódjellel láttak el, eredetileg katonai bevetésre szánták, most viszont kizárólag a teher- és személyszállítás kereskedelmi céljait szolgálja majd. Előnye: nincs szüksége kifutópályára, gyakorlatilag bárhol tud startolni és leszállni, még vizen is. A startnál és leszállásnál légpárnát alkalmaz. A repülésnél hasznosítja szokatlan aerodinamikai formáját és azt, hogy fúvócsövei hatalmas tolóerőt képesek kifejteni. tozások hatását a gazdasági, így a mezőgazdasági fejlődés ütemére. Az új technológiákat meghonosító „zöld forradalom” eredményeként 1950 és 1991 között a világ gabonatermelése 169 százalékkal emelkedett, noha a vetésterület nagysága csak 17 százalékkal lett több. - Ha a gabonafélék terméshozama az 50-es évek szintjén maradt volna, akkor mai mennyiség kitermeléséhez kétszer annyi földet kellene megművelni, s ez teljeséggel lehetetlen - állítja Sandra Postel. Az alapvető gabonakultúrák terméshozama még mindig alacsonyabb genetikai állományuk lehetőségeinél, a kutatóknak most is sikerül új, több termést hozó gabonaféléket kinemesíteni. A géntechnológia valószínűleg már a közeljövőben teljesen kibontakoztatja a növények lehetőségeit. - Az új felfedezések pótolhatják a „zöld forradaA Mexikói-öböl közepén, jó 220 kilométernyire Louisiana partjaitól új világrekord született. A Shell az eddigi legmélyebbről, 872 méterről szivaty- tyúzza fel az olajat. A két futballpálya nagyságú, 26 emelet magas építmény százharminckét mérnök és munkás ideiglenes otthona; mindnyájan tudják, hogy csúcstartók lettek s egy fontos kísérlet részesei. Miután a Föld jelenlegi olajkészleteinek becslések szerinti 90 százaléka rejlik a világtengerek alatt, negyven ország kezlom” káros hatásait: a vízforrások apadását az állatvilág meg- mérgezését, a mezőgazdasági kultúrák biolgóiai sokféleségének csökkenését - mondta a World Watch alelnöke. A mezőgazdasági termelés további fejlődését több tényező határozza majd meg. Egy biztos, az extenzív módszer (a szántóföldek területének növelése) tovább nem használható, hiszen szűzföldek mára már csak Afrikában és Latin-Ame- rikában, jlletve korlátozott mértékben Ázsiában maradtak. Az alacsony mezőgazdasági és technológiai fejlettség következtében napjainkban több mint 550 millió hektár termőföldet pusztít el az erózió. Figyelembe véve a Föld lakosságának várható növekedését, 2010-re az egy főre jutó szántóföld területe 21 százalékkal csökken. A vízforrások apadása rövid időn belül komoly nehézségeket okozhat kínában, Indiában, az Egyedett kutatásokba az Északi tengertől Ausztrália partvidékéig, a Szuezi-öböltől a délkínai vizekig. Miközben a hetvenes évtizedben még csak 18 ország 400 millió tonnás termelést mondhatott magáénak, ma már csaknem 40 állam összesen évi egymilli- árd tonnát hoz felszínre a tenger alól, a világtermelés egyharma- dát. A tengeri fúrószigetek nem kevés áldozatot követeltek. 1965-ben jegyezték fel az első súlyos balesetet, akkor a BP Sea Gém nevű fúrószigeten 13 halottat követelt a szörnyű vihar, sült Államokban, Mexikóban és a Közel-Keleten. Lester Braun, az élelmiszerproblémák egyik legismertebb amerikai szakértője, a World Watch elnöke az orosz-amerikai gabonatermelést áttekintve hangsúlyozta, hogy valamikor Oroszország több gabonát exportált, mint az Egyesült Államok, mára azonban ez a helyzet teljesen megváltozott. Véleménye szerint Oroszország a gazdasági reformok eredményeként ismét képes lesz majd mezőgazdasági fölösleget termelni és azt exportálni. Az Egyesült Államok mező- gazdasági minisztériuma által nemrégiben közzétett előrejelzés szerint a világ gabonatermelése 1993-94-ben az előző szezonhoz képest 14 százalékkal, az Egyesült Államoké pedig 33 százalékkal csökken, a világ népessége azonban egy év alatt közel 100 millió emberrel gyarapszik. nem messze az angol partoktól. 1988 júliusában pedig a Piper Alpha robbant fel, 167 áldozatot szedve. Szomorú statisztika, hogy a tengeri fúrásoknál tizenkét nagyobb szerencsétlenség történt két és fél évtized alatt, 419 halottal. Az olajipar nagy versenye azonban folytatódik. Csak szemben az olimpiák rekordra buzdító jelmondatával, itt nem minél magasabbra, hanem minél mélyebbre próbálnak hatolni, és korántsem csak a részvétel a fontos. Réti Ervin William Hoglund, a General Motors igazgatótanácsának elnökhelyettese segíti beállítani a tolmácskészülék fejhallgatóját Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnöknek, miközben üzemi járművön bejárják a Detroit-Hamtramck Cadillac- szerelőcsarnokot. Hoglund elmondotta, tárgyalások folynak sportjárművek oroszországi építéséről és GM-mozdonyok kipróbálásáról az orosz vasutakon. Shell-világcsúcs a Mexikói-öbölben Olaj 872 méterről - a verseny folytatódik Távolságot mér, pozíciót határoz meg Az új Leica távcső Egy új távcső villámgyorsan megállapítja egyméteres pontossággal a távolságot. A mai távcsövek már távolról sem elégednek meg azzal, hogy a távol fekvő tárgyakat optikailag közel hozzák. Ezek egyúttal elektronikus iránytűk és távolságmérő készülékek is. Előkelő példa erre a többszörösen kitüntetett High-Tech távcső a Leica Geovid 7 X 42 BDA, amely korszerű lézer technológiával dolgozik. Egy láthatatlan fényimpulzust irányítanak a tárgyra. A visszaveLegyen védett A Hold éppen úgy a világűr védett övezete, mint a Földön az Antarktisz. Engedélyezzék ott a tudományos kísérleteket, de a nyersanyagok ipari kitermelése legyen örökre tilos. Ezt javasolta Párizsban az ESA, az Európai Űrhajózási Ügynökség. Az európai űrtudósok egy jól kidolgozott Hold-programot készítettek elő, amely a Hold felszínének kis talaj szondákkal történő aprólékos felderítésével kezdődik és emberlakta holdbázis felállításában csúcsosodik ki. Az első lépcső kis holdjárművek landolása lenne, melyek analizálnák a talajt és szabályos geológiai leltárt állítanának ösz- sze. Egyidejűleg csillagászati eszközöket helyeznének a Holdra, amelyek az eddigiekhez képest a világűr még pontosabb megfigyelését tennék lehetővé. A másik fontos cél az oxigénkiválasztása lenne, mivel a holdkőzet 40 százaléka oxigénből áll. Jelentősen megkönnyítené a szállító járművek visszatérését a Földre, ha a szükséges rődésekből egy mikrokomputer egyméteres pontossággal kiszámítja a távolságot, függetlenül attól, hogy a tárgy 25 vagy 1000 méterre van. Beépítettek egy elektronikus iránytűt is, amely például nyílt tengeren megadja a hajók, roncsok, vagy szirtek pontos helyzetét. Az új távcső segít a tájékozódásban, a nyombiztosításban és hidak építésénél, erdő- gazdálkodásban, expedícióknál, a ballon-utazásnál és szerencsétlenül jártak mentésénél tengeren vagy a hegyekben. övezet a Hold oxigént nem kellene a Földről először a Holdra szállítani. Olyan ásványkincseket is lehetne a Holdról nyerni, mint például az alumínium vagy a titán. Mindez csupán a Holdon létesítendő berendezések céljait szolgálnák és szó sem lehet a nyersanyagok földi felhasználásáról. Jövőre az Európai Unió tudományos miniszterei elé fogják terjeszteni az ESA Hold-tervét. Ha ők egyetértenek a tervvel és a szükséges pénzt rendelkezésre bocsátják, akkor nyolc évvel később az első európai szondák „letapogathatják” a Hold talaját. Hogy azonban az első tudósok a barátságtalan éghajlatú Holdon (plusz 130 fok Celsius a Hold-Egyenlítőnél és mínusz 200 fok Celsius az örök árnyékba borult Hold-sarkon) mikor költözhetnek be az első, személyzettel ellátott laboratóriumba, arra vonatkozóan ma még az ESA-szakértők nem akarnak nyilatkozni. „Úgy 2030 körül válhat időszerűvé a dolog” -jelzi óvatosan egy tudós. Védhető az ózonréteg Porból lettünk (7.) Testünk anyaga nem a Napban született Egy fizika professzor azt hiszi, megtalálta a módját a földet körülvevő ózonréteg megvédésének. Alfred Y. Wong, a kaliforniai egyetem professzora arra jött rá, hogy elektromossággal hatástalaníthatja a klorin atomokat, amelyek az ózon ellenségei. Egyetlen klorin atom ózon molekulák százezreit semmisítheti meg. A kaliforniai fizika profesz- szor egy helyiségben a földi légkört szimulálta. Kollégái elektromos kisüléssel a mesterségesen megritkított ózonréteget normális szintre emelték. Minthogy a nap állandóan termel ózont, a légkörben lévő ózonréteget szinten lehet tartani, ha a klorin atomokat hatástalanítják - írja Wong. Egy bírálat mindenesetre elhangzott Wong elméletével kapcsolatban - írja az AP amerikai hírügynökség. Michael Oppenheimer New York-i fizikus felvetette: senki sem tudja, mit művelnek majd a klorin ionok miután elektrifikálták őket. Wong erre azt válaszolta, hogy az ionokat könnyen eltávolíthatják, vagy legalábbis kilökhetik a légkörből. Wong mindenesetre megkezdi kísérleteit a légkörben az Edwards légitámaszpont felett. Először repülőgépről bocsátja ki az elektromos áramot. Ha a kísérletek sikerülnek, azt tervezi, hogy héliummal töltött léggömböket bocsát a légtérbe. E léggömbök napenergia táplálta elektromosságot termelnek. Azt is tervezi, hogy rádióhullámokat küld az Északi és a Déli sark felső légköri rétegeibe. Ezekkel a rádióhullámokkal ki akaija űzni a légkörből a klorin ionokat. Más tudósok kémiai eljárásokat javasolnak az ózonréteg elvékonyodásának megszüntetésére. Előző cikkünkben a napsugárzás üzemanyagáról és héliumhamujáról írtunk. Az utóbbi a végtermék. Léteznek óriás- csillagok, amelyeknek 100 millió fokosnál magasabb belső hőmérsékletű kohójában hélium ég el nehezebb elemmé, szénné. Ilyen például az Orion csillagkép Beteigeuze nevű vörösóriása. Ha egy csillag központja milliárd fokos, az oxigén-, a neon- és a kalciummagok még nehezebb atommagokká égnek el. Azokban a felszabaduló energia egyre kevesebb. Az elemek periódusos rendszerének tagjai így keletkeztek a csillagokban egészen a vasig bezá- ródóan. A folyamatok során energia szóródott szét. A vasnál nehezebb elemek felépülése már nem termel energiát, sőt felépülésükhöz energiabefektetés szükséges. A csillagok nem egyforma életkorúak. Például a legforróbb 0-típusú csillagok egészen fiatalok, néhányszor 100 ezer évesek. Legöregebbek a gömbhalmazok csillagai. Napunkban a színképelemző módszerek tanúsága szerint elenyésző százalékban minden kémiai elem megtalálható. Még a vasnál nehezebb is, pedig csillagunk csak héliumot termel. Ebből az következik, hogy nem elsődleges csillag, nem közvetlenül az Ősrobbanás anyagából keletkezett. Hát miből? A Naphoz hasonló csillagokból életútjuk végén úgynevezett fehér törpe csillag lesz, mert tüzelőanyaguk kimerülése után az egyes elemeik ionjaiból, és elektronjaiból álló anyaguk egyre sűrűbb lesz, eléri az úgynevezett elektrongáz állapotot, és néhány milliárd év alatt kihűl. A másfél napnál nagyobb tömegű csillagokban az elfajult elektrongáz kibernetikai nyomása nem képes megállítani a csillag összeomlását, és percek alatt 50-100 km átmérőjűre omlik össze. Amikor a sűrűség eléri a 1010 gramm/cm3-t, belsejében az elektronok benyomulnak az atommagba, és a protonokkal neutronokká alakulnak. A hirtelen felszabaduló gravitációs energia óriási robbanással szét- szóija a csillag külső részeit. Ez a jelenség a szupemóvarobba- nás. A kb. 6 milliárd fokos hőmérsékleten a vasatomok felbomlanak, a törmelék neutronok beépülnek a vasatommagokba. így keletkeznek a nehéz elemek, például az ólom, a platina, az uránium stb. A szupernóva csillagok fejlődésének végállomása a neutroncsillag állapot. Valószínűleg a másodpercnél is rövidebb fénylüktetésű pulzárok is ilyen csillagok. Ez az elmélet magyarázatot ad a kémiai elemek keletkezésére, az elemek gyakoriságára, %-os összetételre. Naprendszerünk keletkezése előtt itt a környékünkön két szupernóva csillag robbant fel. Törmelékének egy részéből tömörült össze Napunk és bolygóinak anyaga. Földünk is így keletkezett. Kicsiny tömege miatt nem tudta megtartani a térségben lévő, nagy %-os arányt képviselő könnyű elemeket, például a hidrogént és a héliumot. Faj súlya, légkörének ösz- szetétele ezért tér el a Nap és a nagy bolygók adataitól. Testünk anyagát csillagpor alkotja. Szellemünket pedig az a tény fejlesztette, hogy az ember felnézett az égre. Elleste onnét az egész Világmindenségben azonosan érvényesülő törvényszerűségeket. Megállapította helyzetét a Világűrben. Dr. Tóth
