Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-01 / 179. szám

1994. július 1., péntek Közélet aj Dunántúli napló 9 Árak, bérek, létminimum így éltünk májusban Felülemelkedés a sérelmeken Budapest és Pozsony Washingtonból Megállt az idő! Mármint tegnap, csütörtö­kön. Egyetlen perc 61 má­sodpercig tartott. Semmi különös, semmi szokatlan nem történt. Ami­óta Kolumbusz Kristóf meg­esküdött Izabella királynő­nek, hogy a Föld gömbölyű, és amióta a csillagászok állít­ják, hogy a tengelye körül fo­rog és ehhez 24 órára van szüksége, azóta glóbuszunk szakadatlanul teljesíti a tőle elvárhatót. Forog. Csakhogy az idők folya­mán lassult a forgása. Nem túlságosan nagy mértékben, hiszen emiatt kell beiktat­nunk csupán egyetlen má­sodpercet - szökőmásodper­cet? - folytonosan múló időnkbe. E szökőmásodperc nem tévesztendő össze a szö­kőévvel és a szökőnappal, amelyeket naptárunk tökélet­lensége miatt kellett „alkal­maznunk”. A világ tudósai megálla­podtak abban, hogy ez a csü­törtöki nap nem 86 400 má­sodpercből áll, hanem 86 401-ből. Amerikában például a Haditengerészet Obszerva­tóriumában járó, hivatalos nemzeti kronométer este 7 óra 59 perc 59 másodperckor - történetében először - megállt, plusz egy másodper­cet kivárt, és csak azután ug­rott 8:00:00-ra. Hogy miért lehet fontos egyetlen másodperc? Bárme­lyik hajó navigátora meg­mondhatja: egymásodpercnyi hiba negyedmérföldes (négy­száz méteres) eltérést jelent. Ez akár végzetes is lehet... Mit is jelent egyetlen má­sodperc? A Cornell Egyetemen mű­ködő szuperszámítógép eza­latt 7,7 milliárd számítási műveletet végez. A NASA Voyager 1 és 2 űrszondái 11 mérföldet távo­lodnak Földünktől. Sok ez az egyetlen másod­perc vagy kevés? Bonnie Blair-nek, az Egyesült Államok olimpiai gyorskorcsolyázójának: „Pontosan ennyi volt a kü­lönbség az első és a második helyezett között az olimpián. Ennek az egyetlen másod­percnek köszönhetem az ara­nyérmet! Hát persze, hogy sok!” „Az időnek mi görögök nem tulajdonítunk akkora fontosságot - mondta Pavlos Lydakis a The Washington Post tudósítójának. A 33 éves farmer szőlője árnyékában, Kréta szigetén azonban egy ókori krétai bölcsességet is idézett: Amit egyetlen má­sodperctől megkaphatsz, azt évek ezrei sem vehetik el tő­led. És megfordítva: amit egyetlen másodperc elvesz tőled, azt évek ezrei sem ad­hatják vissza. Májusban ha nem is feltétle­nül rosszabbul, de bizonyosan drágábban éltünk, mint egy hó­nappal és mint egy évvel koráb­ban. Hogy mennyivel és miért, azt azért érdemes rögzíteni, mert mostantól új időszámítás kezdődik a magyar gazdaságpo­litikában. Nevezhetjük szociál- liberális korszaknak vagy Bé­kési korszaknak az új pénz­ügyminiszter nevével fémjelzett koalíciós irányvonal nyomán. Nem az elnevezés a fontos, ha­nem az, hogy az új kormány tel­jesítményének méricskélésekor ezek a mostani számadatok je­lentik majd a kiindulópontot. A Központi Statisztikai Hiva­tal legfrissebb adatai szerint az utolsó évben, tehát 1993 máju­sához viszonyítva az árszínvo­nal 18,3 százalékkal nőtt. Még­sem éltünk rosszabbul, mert miként azt a távozó kormány és az új koalíció politikusai - más-más indokkal - az utóbbi hetekben több ízben hangoztat­ták, a bérek növekedése jelentős mértékben meghaladta az árnö­vekedést. A két dolgot együtte­sen inflációnak is nevezik, s kétségtelen, hogy az árak és a bérek versenyében áprilisig (a májusi kereseti kimutatás még nem készült el) az utóbbiak ve­zettek, bár előnyük január óta mérséklődött. Az év első négy hónapjában 25,9 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint a tavalyi év azonos szaka­szában. A távozó kormány tagjai ezt a jelenséget annak bizonyítására idézték, hogy a választók köz­hiedelmével ellentétben az élet- színvonal nem csökkent tovább az elmúlt évben, hiszen az árak emelkedését megelőzte a bé­reké. A szocialista politikusok viszont a gazdasági vitákban ugyanezt a körülményt annak jeleként értékelték, hogy a kor­mány kiengedte kezéből a pénzügyi folyamatokat, a bérek nagyobb mértékben nőttek, Mi van abban különös, hogy nyolcvan gyerek néhány napot tölt Csopakon? Semmi, vághat­nánk rá azonnal, ha nem tud­nánk, hogy milyen gyerekekről van szó. Autistákról. vagyis olyanokról, akik az agyműkö­dés súlyos, egész életen át tartó fogyatékosságával küzdenek. Az autizmus ugyanis speciális képességeket érint: az autista nem ismeri fel, hogy az emberi fajhoz tartozik, nem érti meg a többi ember érzéseit, gondola­tait, szükségleteit, ezért nem is tud rájuk megfelelően reagálni. Magyarországon - becslések szerint - 15-16 000 autista él, közülük 2 000 tíz éven aluli. mint az árak, mivel azonban ezt sem az ipar, sem a mezőgazda­ság, sem a külkereskedelem tel­jesítménye nem indokolta, a Javulás” csakis az államkasz- szából volt fedezhető, vagyis inflációs jelenségről, az állam- adósság növelésével teremtett látszateredményről van szó. A bérek részletesebb vizsgá­latából kitűnik, hogy január-áp­rilisban a szellemi foglalkozá­súak keresete nagyobb mérték­ben nőtt, mint a fizikai dolgo­zóké, hogy a legnagyobb növe­kedés (128,6 százalék) a vegy­iparban, illetve az élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártá­sában (125,6 százalék) volt. A százalékos változás az előző év azonos időszakához viszonyítva a legkisebb a textiliparban, a ruhaiparban és a cipőiparban volt (116,8 százalék.) Nézzük az árakat. A KSH-je- lentése ezek közül, szezonális jelentőségük miatt a primőráruk árának alakulását emeli ki, s itt kifejezetten elrettentő számokat is találunk. Míg tavaly egy kiló Fejlesztésükkel az Autizmust Kutató Csoport foglalkozik szervezetten. Két évvel ezelőtt Pécsett is létrehozták az Autisz- tikus Gyermekekért Alapít­ványt, amely az önkormányzat segítségével az Anikó utcai böl­csődében kialakított intéz­ményben foglalkozik autista gyermekekkel. A Papnövelde utcai Általános Iskolához tar­tozó csoporthoz jelenleg tíz gyermek tartozik, többet - hely és pénzhiány miatt - nem tud­nak fogadni. Ezt a tíz gyermeket vitték el Csopakra, az autista gyermekek találkozójára, ahol összesen nyolcvanan voltak. Ez volt az késői burgonya átlagára 24 fo­rint volt, idén már 34, a primőr paradicsom májusi ára tavaly 213, a primőr paprikáé tavaly 335, idén 442 forint volt. A húsfélék közül egy kiló sertéscomb idén májusban 361 forintba került az egy évvel ko­rábbi 286 forinttal szemben. Csak négy forinttal nőtt a ser­tészsír, tíz forinttal a naprafor­góolaj átlagára. 66 forintról 82 forintra nőtt egy kiló cukor, 46-ról 56-ra egy kiló fehér ke­nyér ára. Egy liter tej egy évvel ezelőtt 34 forint volt, idén má­jusban 44 forint. A májusi létminimumok: egy aktív korú városi felnőttnek a minimális megélhetéshez 18 100 forintra volt szüksége, a községekben ugyanez a szám 16 600 forint. A két felnőttből és két 15 éven aluli gyerekből álló átlagcsalád létminimuma városban 51 800 forint, vidéken 48 800 forint volt. Májusban, a választások hó­napjában hazánkban 570 600 munkanélkülit tartottak nyilván. első olyan találkozó, amelyre el merték vinni a gyermekeket. Bár a két év óta tartó foglalko­zás ellenére is tartottak attól, hogy miként viselkednek majd a gyermekek például a hajó ki­ránduláson, utólag kiderült, hogy szerencsére feleslegesen aggódtak. A kirándulás részben a Mál­tai Szeretetszolgálat jóvoltából jött létre. A szolgálat két mik- robuszt díjmentesen bocsátott rendelkezésükre. A Westel pe­dig a pár napra kölcsönadott rá­diótelefonnal járult hozzá ah­hoz, hogy nyugodtan tölthették a kirándulás napjait. Ritka felvétel a CNN-ben:a Fehér Ház-beli hires Ovális Iro­dában az amerikai elnök ma­gyar államfővel tárgyal. Ezt lát­hattuk a napokban abból az al­kalomból, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök - szlovák kollégája társaságában - az Egyesült Államokba utazott hogy (szintén Michal Kovaccal közösen) átvegye New Yorkban a tekintélyes Kelet-Nyugati Ta­nulmányok Intézetétől a nem­zetközi megértés előmozdításá­ért kifejtett tevékenységük el­ismeréseképpen kapott kitünte­tést. Szimbolikus helyszín? Való­színűleg nemcsak a kitüntetés volt jelképes, hanem a washing­toni megbeszélés szintje és színhelye is. Kifejezhette azt, hogy - bár szűkebb régiónk ma kevésbé van a figyelem közép­pontjában, mint néhány évvel ezelőtt - azért az Egyesült Ál­lamok számára most is fontos, ami Kelet-Közép-Európában A koalíciós tárgyalások egyik sarkalatos pontja volt a koráb­binál takarékosabban működő államgépezet kialakításának igénye. Mind a két párt vélemé­nye megegyezett ugyanis ab­ban, hogy az elmúlt négy évben a hivatalok hivatalt szültek, túl­burjánzott a bürokrácia, és ez az állam kiadásait növelte. Szeret­nék csökkenteni a minisztériu­mok számát és megállapodtak, hogy csak rendkívül indokolt esetben választanak tárcanél­küli minisztert. Az első és legnyilvánvalóbb lépés az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium valamint a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának összevonása. A korábbi NGKM feladatainak egy részét az ipari tárca, más ré­szét a Külügyminisztérium venné át, ezzel csökkenne az apparátus, jobban tagolhatóvá válnának a feladatok. így a mi­nisztériumok száma 12-re csök­ken. S egyetlen tárca nélküli miniszter lesz a Nemzetbizton­sági és Információs Hivatal fel­ügyeletére. Új elem a kabinetek rendsze­rének kialakítása. A Kormány­kabinet az állami irányítás leg­felső, legszűkebb testületé, amelynek csak a miniszterel­nök, a belügyminiszter, a kül­ügyminiszter és a gazdasági ka­binet vezetője a tagja. A gazda­sági kabinet a pénzügyminiszter irányítása alá tartozna, tagja lesz az ipari, a közlekedési, a földművelési, a munkaügyi, a népjóléti, a környezetvédelmi tárca vezetője és - állandó meghívottként - a Nemzeti Bank elnöke. A nemzetbizton­történik. A térség problémáit fo­lyamatos párbeszéddel és de­mokratikus szemlélettel kell megoldani - hangsúlyozta Clin­ton, aki a jelentések szerint ro- konszenvvel fogadta a tájékoz­tatást a magyar kormányalakítás előrehaladtáról, a koalíció létre­jöttének biztató előjeleiről. A történelmi sérelmeken való felülemelkedés? Ez már a ma­gyar és a szlovák elnök egymás közötti tárgyalásainak témája volt. Napjainkban csakugyan ritkán adódó, kedvező lehetőség látszik a magyar-szlovák kap­csolatok javítására, a görcsök oldására, a higgadt párbeszéd irányvonalának meglelésére. Jó lenne, ha ezt az esélyt egyik fél sem hagyná veszni, ha a vádak és terméketlen viták helyett az együttműködés szándéka érvé­nyesülhetne. Ha Budapest és Pozsony közelebb kerülhetne egymáshoz. Talán washingtoni „vargabetű” sem kell mindig e helyes út megtalálásához. sági kabinetet a belügyminiszter irányítja majd, a honvédelmi, a külügyi és a nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszter lesz a partnere. Bizonyos változások a mi­niszterelnökség apparátusában is elkerülhetetlennek látszanak. A Miniszterelnöki Hivatal az elmúlt években állammá lett az államban, számos olyan felada­tot magához vont, amit a mi­nisztériumok is el tudtak volna látni. Számos politikai államtit­kár mintegy második miniszter­ként dolgozott a kormányfő keze alá, s ez a következő négy évben nem szeretnék megismé­telni. Ezért jelentősen ésszerűsí­tik a Hivatal munkáját, meg­szüntetik a széttagoltságát. So­kat segít majd a közigazgatási államtitkárok értekezlete, amely általános döntéselőkészítő fó­rumként működne, ahol a kor­mány elé kerülő javaslatok utojsó simításait végzik majd. Átalakul a minisztériumi hie­rarchia is. A politikai államtit­kár a miniszter parlamenti kép­viselője és helyettese lesz, a he­lyettes államtitkárok lehetséges számát nem valamiféle séma szerint, hanem a tárca tényleges feladataihoz igazítva határoz­zák majd meg. Nagyító alá kerülnek az or­szágos hatáskörű államigazga­tási szervek és hivatalok is, hi­szen ha a koalíciós partnerek egy „olcsóbb” államgépezetet kívánnak működtetni, akkor el­kerülhetetlen, hogy ne legyen ezek között olyan, amelyik megszüntethető, vagy valame­lyik minisztérium hatáskörébe utalható. Autista gyerekek találkozója Csopakon Különösen a szezonális primőráruk körében volt nagy az ár­emelkedés az elmúlt hónapokban, de mostantól új időszámítás kezdődik a magyar gazdaságpolitikában, ígéri az új koalíciós kormány Müller Andrea felvétele Mi változik a kormányban? Az éteri ellenőrzés marad? Javult az autóalkatrész-ellátás Tíz négyzetméteres üzletek A leköszönt Országgyű­lésnek szinte minden tagja sze­mélyes ismerősünk volt. A rá­dió- és tévé-közvetítések a la­kásunkba „varázsolták” a T. Házat, s mi, választók - mint láthatatlan tanuk - véleményez­tünk pártokat, szónokokat, tör­vényhozást, politikát. Mond­hatnánk úgy is, hogy megvolt minderről a véleményünk. Az „éteri ellenőrzés” marad? Az új parlament új vezérkara - idő hiányában - még nem dönt­hetett, hogy az új ciklusban is a mikrofonok és a kamerák jelen­létében dolgozik-e majd a Ház. De nyugtázzuk: Gál Zoltán, a frissen választott elnök egyik legelső megnyilatkozásában már letette a garast az élő köz­vetítések folytatása mellett. Ha­sonlóan vélekedett az MDF-es új alelnök, Salamon László is. így minden bizonnyal továbbra is jelen leszünk a plénum ta­nácskozásain. Puszta kíváncsiság? Nincs rá paragrafus, de az elmúlt négy évben mégis állampolgári joggá érlelődött, hogy tudjuk: mi tör­ténik az ország házában; hogy az eddiginél is közvetlenebbül részesei akarunk lenni a törvé­nyelőkészítésnek, döntési fo­lyamatoknak. A tájékozottság feltétele a civil társadalom, a demokratikus létforma kialaku­lásának. Informáltság-igényünk tehát nem öncélú kíváncsiság - hanem elsősorban a társadalmi kontroll eszköze. Csak a T. Házban ...? ‘ A parlamenti helyszíni köz­vetítés ügye csak része - igaz, fölöttébb fontos része - az egésznek. Annak a kampány so­rán sokszor elhangzott ígéret­nek, hogy az új ciklus nem a tit­kos záradékok, a suba alatti paktumok, a fejünk fölötti dön­tések, hanem a nyílt politizálás időszaka lesz. Nemcsak a Tisz­telt Házban, hanem a közélet minden színterén. Bajnok Zsolt Az elmúlt évekhez képest ja­vult az autóalkatrész-ellátás, egyre több kereskedő foglalko­zik a gépkocsi-alkatrészek és -tartozékok forgalmazásával, ám mindezek ellenére számos hiányosság él tovább a múltból - foglalta össze a Főfelügyelő­ség illetékese átfogó ellenőrzé­sük tapasztalatait. A felügyelőségek a közel­múltban a főváros és a vidéki városok 402 üzletében ellenő­rizték az autóalkatrész-kereske­delmet. Megállapították; a gép­kocsi-alkatrészeket főként kis alapterületű, 10-15 négyzetmé­teres üzletek forgalmazzák. Vi­szonylag kevés a tágas, megfe­lelő raktárral rendelkező üzlet. Elterjedtek az olyan kereskedé­sek, ahol az üzletben kihelye­zett alkatrész csak mintaként szolgál és rendelés után, 2-3 nap alatt szállítják a kért termé­ket. Az üzletek zöme a váro­sokra és a megyeszékhelyekre koncentrálódik, a kisebb telepü­léseken hiányos az ellátás. Gépkocsiriasztókat - ame­lyekkel korábban sok probléma volt - általában már csak szak­üzletek kínálnak, s a szerelést is szakszerűen elvégzik. Ennek el­lenére az ellenőrök mégis gyak­ran tapasztalták, hogy a haszná­lati kezelési útmutató idegen­nyelvű, hiányzik a jótállási jegy, továbbá nem mellékelik a termékhez a Hírközlési Fel­ügyelet engedélyét sem. Az ak­kumulátoroknál kedvezőbb a helyzet: mind az olcsóbb, mind a drágább termékek megfelel­nek az előírásoknak, s a gyakor­latban a gyártók általában 12 hónap jótállást biztosítanak, de nem ritka a 18 vagy 24 hónap vállalása sem. A felügyelőségek munkatár­sai kiemelt figyelmet fordítottak a fékberendezések, kormány­szerkezetek, kipufogórendsze­rek, és olyan alkatrészek ellen­őrzésére, amelyeket nagy mennyiségben gyártanak, il­letve importálnak. A legtöbb problémát a fékbetéteknél és fékpofáknál tapasztalták. Kirívó eset: találtak olyan Lada 1200-as első fékbetéteket, ame­lyeknél a súrlódó betét 2 darab alumíniumszegeccsel volt rög­zítve a vasrészhez. Öntési hibát találtak UAZ-fékdoboknál. Az ismert márkájú importtermé­keknél a legtöbb probléma ab­ból adódott, hogy sem jóváha­gyási jellel, sem a Közlekedési Felügyelet engedélyével nem látták el az árut. Egyre több autóbontó műkö­dik, amelyek közül mind na­gyobb forgalmat bonyolítanak le a nyugati kocsik bontásával foglalkozó cégek. Ezek legtöbb esetben nemcsak a bontásból nyert alkatrészek értékesítésé­vel, hanem használtautó-keres­kedelemmel is foglalkoznak. A bontott alkatrészeket értékesítő vállalkozásoknál súlyos hiá­nyosságokra derült fény a vizs­gálat során. Az eladásra kínált alkatrészek minősítése hiányzik a számlákról. Általános tapasz­talat, hogy a bontásból nyert készleten lévő és forgalmazott alkatrészeket nem vetik alá mi­nőségellenőrzésnek, és nem is látják el megfelelő jelzéssel. Visszaéléseket fedeztek fel a gumiszerelőknél és- nyugati, használt autógumit értékesítő vállalkozásoknál is. Győr me­gyében például 158 autógumit zároltak azért, mert a szerelők a használt gumiköpenyt nem ad­ták vissza a tulajdonosoknak, hanem csökkentett áron el­adásra kínálták azokat. Békés megyében ugyanezen okból 2500 autógumi forgalmazását tiltották meg. Az ellenőrök a vizsgált üzle­tek 65 százalékában találtak ki­fogásra okot, de akad olyan megye is, ahol ez az arány eléri a 80 százalékot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom