Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-23 / 201. szám

1994. július 23., szombat Közélet üj Dunántúli napló 7 Ne csak sodródjanak, hanem próbálják irányítani sorsukat Nyitott kapuk Befogadták a pécsi Szociális és Családsegítő Szolgálatot A Átalakulás előtt az igazságszolgáltatás Új bírói szakág igen, esküdtszék nem Egyforma hátizsák, néhány gyermeken azonos póló, mintha testvérek lennének. Pedig nem azok, legfeljebb a sorsukban ro­konok.- Anyukám, apukám és a bá­tyám is dolgozik, egyedül va­gyok itthon - mondja az egyik.-Én kedden is szeretnék el­jönni, de akkor mindig a felső­sök mennek. Mi meg csütörtö­kön. Az indulás előtt megregge­lizünk, délre meg főzünk ma­gunknak, vagy visszafelé meg­ebédelünk a gyermekotthonban. Programok a gyermekeknek Vajon hányán lehetnek olyan gyerekek, akiknek pusztán annyi a nyári programjuk, hogy nem kell iskolába menni?! És mit kezdenek a napjaikkal?! Akkor, amikor kevés a megfizethető tá­bor, amikor a szülők egy része még ezeket sem tudja elérni és közös nyaralásra sem futja a havi jövedelmükből. Ilyen helyzetben különösen felértékelődnek azok a kezdeményezések, amelyek programot jelentenek a gyere­keknek. Minden kedden és csütörtö­kön 3035 gyermek gyülekezik Pécsett, a Komlói út 65. számú épület előtt. Itt van az Esztergár Lajos Szociális és Családsegítő Központ, amely az elmúlt év ele­jén nyitotta meg kapuit. A gye­rekek nyári programjainak szer­vezését is taváy kezdték. Jú­lius-augusztusban kézmű­ves-műhelyt szerveztek szá­mukra kirándulni vitték őket a megye különböző településeire. Túráztak, strandoltak, közösen főztek, s közben természetesen sokmindenről beszélgettek. így van ez idén is. Azzal a na­gyon lényeges különbséggel, hogy most már sokkal többen jöttek volna ezekre a keddi és csütörtöki kiránduló napokra, mint tavaly. Mert megismerték mindazokat, akik a központban dolgoznak. Találkoztak velük az iskolák­ban, a művelődési házban, a ját­szótereken, vagy éppen az utcán. A szociális munkások ugyanis hónapokon keresztül járták a a meszesi lakónegyedet, hogy személyes kapcsolatot teremtse­nek az itt élő, nehezebb sorsú családokkal. Ezért mentek a ját­szóterekre, azért telepedtek az utcai padokon a gyerekek mellé. Nagyon sok segítséget kaptak az ismerkedéshez az iskoláktól, a munkaügyi központtól. A nyitás évében hozzávetőlegesen nyolc­száz családdal teremtettek kap­csolatot. Napjainkra megdupláz­ták. Sok mindenről szó esik Az első hónapokban jellem­zően anyagi gyökerű szociális gondjaikkal keresték meg őket az emberek. Sokan úgy gondol­ták, hogy a családsegítő intézet pénzzel is tudja támogatni őket. Akiknek segélyre is szükségük volt, az I-es számú területi szo­ciális irodához küldték, amely­nek munkatársaival kezdettől folyamatos a kapcsolatuk. Ez a munkakötelék napjainkra odáig fejlődött, hogy több humán szolgálattal rendszeresen, ha­vonta találkoznak, s szemé­lyekre szólóan beszélik meg, melyiküknél milyen gonddal je­lentkeztek emberek, ki és ho­gyan tud segíteni nekik. A megbeszéléseken részt vesznek a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet munkatársai is, akikkel közösen számos esetben segítet­tek olyan családoknak, akik sa­ját erejükből nem tudták volna megoldani a problémájukat. Egyedülálló, kórházi kezelésre szoruló anya gyermekét helyez­ték el családnál, albérletet ke­restek többgyermekes család­nak.- Mi valóban nem közvetle­nül, nem pénzzel tudunk és aka­runk segíteni a környék lakói­nak - mondja dr. Balikó Márta, az intézet igazgatója. - Szeret­nénk megtanítani mindazokat akik ezt nem eléggé ismerik, hogy az érdekeiket rangsorolni, képviselni kell. Ha ez az igé­nyük kialakul és kellően tudnak bánni vele, akkor sokkal na­gyobb az esélyük arra, hogy ne csak sodródjanak, hanem pró­bálják irányítani a sorsukat. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a gyerekekkel való rendszeres találkozásokat, törődést. A kö­zös programok nem csak kelle­mes időtöltést, hanem számos új ismeretet jelentenek szá­mukra. Az alapvető higiénés magatartástól kezdve a kulturált viselkedésen át, egy-egy bara­nyai nevezetesség történetéig sok mindenről szó esik. Lehet, hogy hihetetlen, de van olyan kisgyermek, aki itt született Pé­csett, már iskolás, de még nem járt a Széchenyi téren.-A következő tanévtől ver­senyt hirdetünk a gyerekeknek. A jól tanulókat egyhetes tá­borba akarjuk vinni. Mindenkit a képességeihez mérten minősí­tünk, tehát nem csak a jeles, vagy jó rendű tanulók jöhetnek szóba. Különösen nehéz körülmények A gyerekek nyári, napi két­szeri étkeztetéséhez, a Gyer- mek-és Ifjúságvédő Intézet és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Pécs-Baranyai Cso­portja, Horváth László fehérhe­gyi zöldségkereskedő és Kovács Gyula jelentős mértékben hoz­zájárult. A határőrségtől kapták a már említett hátizsákokat, a Máltai Szeretetszolgálat pedig pólókat, fürdőruhákat adott ne­kik. „Settlementért” elnevezéssel létrehozták a meszesi szociális alapítványt, amellyel az itt élők szociális helyzetét szeretnék ja­vítani. Az OTP és a Kereske­delmi Bank Megyei Igazgató­sága vezeti a számlájukat, amelynek száma: 012820-5. Bár a gyerekekre fordítják a legnagyobb figyelmet, a felnőt­teknek is igyekeznek segíteni. Ennek legújabb formája a jog­segélyszolgálat, ami ugyan szeptembertől kezdődik rend­szeresen, de már most, az ese­tenkénti tanácsadáskor is renge­teg az érdeklődő. Ugyancsak szeptemberben szeretnék meg­nyitni a szociális klubot, illetve még az ősszel a szociális boltot. Bővül tehát az intézet. A leg­felső szint az irodáé, itt intézik az adminisztrációt, a középső rész az ügyfélszolgálaté, s a földszint lesz a közösségi klub. A Szociális és Családsegítő Intézet egyben a JPTE BTK Szociálpolitikai Tanszékének gyakorlóhelye. Szeptemberben ide is jönnek terepgyakorlatra hallgatók, akik már a tanulmányaik alatt meg­ismerhetik, hogy miként lehet egy terület lakosságát, különö­sen a nehéz körülmények között létezők sorsát feltérképezni, nyomon követni, segíteni. T. É. A bűnözés stílusából egyre inkább érezhetjük: itt van Ame­rika! Elszaporodtak a kegyetlen, durva leszámolások, a bankrab­lások, a fegyveres gyilkosságok. Több milliós fejpénzeket is ki­tűznek már a veszélyes gyilko­sok vagy rablók felkutatására. A szakemberek véleménye szerint olyan új eljárási törvény szükséges, amely korszerűsíti a bíróságok munkáját. Első lépés­ként a tanúk védelmét kellene megteremteni. Dr. Bárd Károly, az Igazság­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára elmondta: a szervezett bűnözés teijedésével hazánkban egyre nagyobb veszélyben van­nak azok, akik a gyanúsítottak ellen tanúskodnak. Ez többnyire már a bizonyítási eljárást is hát­ráltatja, mert sokan félelemből inkább hallgatnak, mint valla­nak. Új törvények kellenének ahhoz, hogy a bíróságok a tanúk védelméről gondoskodhassanak, a személyi adatokat titokban tarthassák, vagy a tanúk felis- merhetetlenségét garantáló ki­hallgatási módszereket alkal­mazhassanak. Minderre nehéz igazán jó megoldást találni, hiszen az Eu­rópai Emberjogi Egyezmény szerint a vádlottnak joga van a tárgyaláson „szembesülni” a ta­núval, lehetőséget adva mind neki, mind védőjének a kérdé­sekre, netán a tanúvallomás megingatására. Ezt néhány or­szágban úgy oldják meg, hogy egy másik teremből beszél a tanú, nincs közvetlenül jelen ott, ahol a bírósági tárgyalás zajlik. Másutt a tanú zártláncú televízión közvetített vallomá­sakor eltorzítják a képet, így ké­sőbb nem ismerheti fel a vád­lott. De Amerikában arra is akad példa, hogy szükség ese­tén új lakóhelyről, sőt új névről is gondoskodnak a fontos ügyekben tanúskodónak. Az új eljárási törvény részle­teit még nem dolgozták ki. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy esküdtszékeket egyhamar nem állítanak fel Magyarorszá­Lesz tűzijáték augusztus 20-án Lesz tűzijáték augusztus 20-án - miként Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szó­vivője az MTI-nek elmondta: ma ugyan még nincs meg a szükséges pénz, de a szponzo­rok már felajánlottak néhány milliót. Bíznak abban, hogy összejön a teljes költség fede­zete. Ha mégis kevés lesz a tá­mogatás, akkor a honvédség ki­pótolja a hiányzó összeget. gon. Ez a bíráskodási módszer hagyományosan az amerikai, il­letve az angol jogrendszerre épül és a 12-20 főnyi, laiku­sokból álló testületnek az a fel­adata, hogy a bírósági tárgyalás végén kimondja a vádlott bű­nösségét vagy ártatlanságát. Ná­lunk is működtek már korábban esküdtszékek, de igazán nem tudtak sehol meghonosodni az angolszásztól lényegesen kü­lönbözőjogi intézményrendsze­rekben. A francia és az olasz filmek­ből ismeijük a vizsgálóbírók tisztét. Bár az európai igazság­szolgáltatási gyakorlathoz két­ségtelenül hozzátartozik ez a funkció, az utóbbi 10-15 évben szinte minden országban felis­merték, hogy a bírónak alapve­tően nem a nyomozás, hanem az ítélkezés a feladata. Várható azonban egy új bírói szakág megjelenése a hazai ítélkezésben, akit feltehetően az állampolgári jogok, vagy az emberi jogok bírójának nevez­nek majd. A későbbiek során az ő kezükbe kerülhet a döntés joga az úgynevezett kényszerin­tézkedések - letartóztatások, házkutatások, lefoglalások - el­rendelése ügyében. Fontolgatják a szakemberek az óvadék intézményének beve­zetését is. Bár nálunk erre nincs különösebb indíték, hiszen a gyanúsítottak nagy többsége eleve szabadlábon védekezhet a büntetőeljárás alatt. A súlyo­sabb esetekben alkalmazott elő­zetes letartóztatás helyett keres­nek másfajta biztosítékrend­szert, amely megbízhatóan ga­rantálná a vádlott megjelenését a bíróság előtt. Nyugaton elfogadott a vád­alku módszere is, aminek az a lényege, hogy akár részleges beismerő vallomás esetén is - „ellenszolgáltatásként” - eny­hébb büntetés kiszabását indít­ványozhatja az ügyész. Ettől ma még idegenkedik a hazai jogász közvélemény, bár az érvek és ellenérvek csatája még nem dőlt el. Németh Zsuzsa Nyári szezon az energiapiacon Júniusban egyaránt csökkent a két legfőbb energiahordozó, a kőolaj és a földgáz hazai terme­lése és importja - állapítható meg a MÓL Rt. adataiból. A csökkenés idényszerű: az év legmelegebb hónapjában a gaz­daság kőolajigénye 200-300 ki- lotonnával, a földgázigény pe­dig 500 millió köbméterrel ke­vesebb, mint a téli csúcsidő- szakban. A sikondai, orfűi, égervölgyi kirándulás után Szigetvárra készül a kis csapat Fotó: Müller „Szeretnénk, ha kialakulna az érdekeken alapuló üzleti tisztesség” A mozsgói falugazdász Győri Sándor hobbija a méhészkedés Fotó: Müller Andrea Hat darabban volt a három hektárnyi földje annak a szuli- máni idős gazdának, aki vetési támogatást akart kérni. Nem csak az ideje, hanem 1500 fo­rintja is ráment volna a doku­mentumok beszerzésére, ame­lyek a támogatás igényléséhez kellenek. Megkereste a falu­gazdászt, elmondta, mit sze­retne. Az átment Szulimánba, az ottani ügyintézővel kikeres­ték, egyeztették a helyrajzi számokat és kitöltötték a gazda támogatást kérő papírját. Hát többek között ilyen ügyek intézésére találták ki a fa­lugazdász elnevezésű munka­kört, amely nemrég óta létezik hazánkban, s amelyről sokan ma sem tudják pontosan, hogy mit takar.- Igen, ebben az esetben is az volt a lényeg, hogy a bácsinak nem kellett utazgatni, egyedül intézkedni. Én, mint falugaz­dász a helyismeretemből ere­dően tudom, ki mivel foglalko­zik, ki tudom adni a művelési igazolást - mondja Győri Sán­dor, akinek a mozsgói, illetve a környékbeli kisebb falvak ma­gán gazdáinak segítésével hiva­talból kell foglalkoznia. Erre szerződött. Pályázat útján, már­cius 1-től tölti be ezt az állást. A szomszéd megyéből, Si- montomyáról jött Baranyába.-A Balatontól délre keres­tünk magunknak új lakóhelyet, amikor néhány . ismerősünk Mozsgót említette. Eljöttünk, megtetszett, letelepedtünk. Megvettük a régi kasznár la­kást, most próbáljuk rendbe hozni, s közben gazdálkodunk. A gödöllői egyetemen vég­zett, 38 éves, három gyermekes agrármérnök tíz év óta egyéni gazdálkodó. A felesége ve­gyész. A méhészet mellett - amelyben az egész család részt vesz - egy idő óta szántóföldi növénytermesztéssel foglalko­zik. Idén több, mint harminc hektár területen gazdálkodik, de a következő évre már újabb harminc hektárnyi területre szól a bérleti szerződése.- Két évvel ezelőtt költöz­tünk ide. Traktort, néhány mun­kagépjét vásároltam és bérmun­kát végeztem. így ismertem meg a környék magángazdáit. Amikor hallottam a falugazdá- szi pályázatról, úgy gondoltam, hogy megpróbálom. A saját gyakorlatomból ismerem azo­kat a gondokat, amelyekkel az egyéni gazdák találkoznak, ta­nultam is ezt a szakmát, s ma már örülök, hogy megpályáz­tam ezt az állást. Mozsgó, Csertő, Szulimán, Almáskeresztúr, Szentlászló, Boldogasszonyfa, Terecseny, Almamellék, Ibafa, Horváther- telend, Csebény és Gyűrűfű a körzete, a környéken gazdálko­dók segítése a feladata.- Nagyjából egybeesett a vá­lasztási kampánnyal a bemutat­kozási időszakom. Pontosabban ha egy mód volt rá, akkor egy-egy választási fórum előtt egy órával kértem lehetőséget arra, hogy elmondhassam ki vagyok, mit tudok felajánlani. A legtöbb helyen így találkoz­tam a gazdákkal. Elmondtam, hogy létezik a vetési támogatás, hogy a halmozottan hátrányos területeknek, amelyekhez Hor- váthertelend, Ibafa, Csebény, Almáskeresztúr is tartozik, jár a művelési támogatás, ami ugyan nem nagy pénz - szántónál hek­táronként 1850 forint, gyepnél 750 forint, de mégis valami. Azt is megbeszéltük, hogy melyiket hogyan és hol lehet kérni. Több embert érdekelt a mezőgazda- sági fejlesztési alapból igényel­hető támogatás, ami ugye most fel van függesztve. Ha jól tu­dom Baranyából több, mint két­százan kétmillió alatti, negyve­nen pedig e fölötti összeget kap­tak ebből az alapból. Mi tíz nyertes pályázatot írtunk. Egy ilyen kedvező hitelkontsrukciós támogatás elég ahhoz, hogy va­laki el tudjon indulni. Márpedig most pont az indulás segítésére van igazán szükség. Amihez természetesen hozzá tartoznak a szakmai ismeretek is.- A mi körzetünkben nagy­részt kukoricát termelnek idén az emberek. Ebbe az is beleját­szott, hogy az ősszel a földterü­letek rendezettsége még nem volt egyértelmű. Pillanatnyilag azt látjuk, hogy idén a napra­forgó az, amit minden mennyi­ségben felvásárolnának. Amíg a cégek győzték pénzzel a terme­lés előfinanszírozását, addig kö­tötték a szerződéseket. Ez azt is mutatja, hogy el­kezdődött egyfajta mozgás, de még messze vagyunk attól, amit nagyon szeretnék: azt, hogy ha kialakulna az érdekeken alapuló üzleti tisztesség, ami biztonsá­got adna azoknak az emberek­nek, akik most kezdik, vagy újra kezdik tanulni az egyéni gazdálkodást!

Next

/
Oldalképek
Tartalom