Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-18 / 196. szám

10 aj Dunántúli napló Magazin 1994. július 18., hétfő Ne húzzuk be a kéziféket! Aktív pihenés Nyár elejére diák, pedagógus, gyári munkás és háziasszony egyaránt belefárad már az egész éves munkába, és egyre többet emlegeti a nyaralást. Napról napra tervezgeti, hogy mi min­dent fog csinálni, amihez egész évben nem juthatott hozzá - il­letve, hogy semmit sem fog csi­nálni két hétig. Jó-e az, ha egy tevékeny, folyton robotoló emberre hirte­len rászakad a semmittevés? Ebben a formában semmiesetre sem. A tapasztalat azt mutatja, hogy a túlhajszolt életmódot folytató emberek nem ritkán nem a munka dandárjában, ha­nem éppen a várva várt pihenés megkezdésekor betegszenek meg (pl. szívpanaszaik kezdőd­nek). Élettani kísérletek is ki­mutatták, hogy a felpörgetett tempó utáni hirtelen ellazulás nem kedvező a szervezet mű­ködésére. A lelkiállapot terén is érezhetünk kellemetlen hatást: a tevékenységhez szokott ember egy-két nap múlva unatkozik, és azt sem tudja, mivel üsse agyon a cammogó időt. Mindez attól függ, hogy ki­nek milyen a vérmérséklete és az életvitele, és milyen gyorsan, milyen mértékben vált. Ha a gyors tempó és a sűrű progra­mok után hirtelen megáll körü­lötte az élet, az olyan, mintha behúznák a kéziféket egy ro­hanó járművön. Az utas a tehe­tetlenségi erő következtében még „rohanna” tovább... Ilyenkor nem megpihen, hanem inkább csak „leereszt” az em­ber, ami elég kellemetlen álla­pot. A megoldás a fokozatosság elvének érvényesítése. Ha va­laki hosszabb időn át készül a szabadságra - gondolatban el­tervezgetve, majd a szervezés­sel, csomagolással tevékeny- kedve -, annak a szervezete és lelkiállapota több időt, lehető­séget kap az átállásra. Fokoza­tosan csengjen le a sok gond, baj, tennivaló, amit óhatatlanul a fejünkben viszünk akkor is, miután kiléptünk a munkahely (az otthon) kapuján. Ne próbál­juk ingerülten elkergetni ma­gunktól ezeket a gondokat, mert ha erővel próbáljuk elűzni („ne gondolj rá, most végre szabad­ságon vagy” jelszóval), akkor, mint az elhessegetett legyek, annál élénkebben csapdosnak újra körülöttünk. Ehelyett gondoljuk át, min­dent rendben hagytunk-e. Rendszerezzük magunkban az elintézett és el nem intézett dol­gokat, melyek majd várnak ránk a szabadság leteltével. Ha min­dent számbavettünk, és rendet raktunk a fejünkben, akkor ha­marosan békében hagynak majd a gondolatok. Akkor viszont már legyen az idő a kikapcsoló­dásé! Ami természetesen nem­csak állandó heverészés, hanem „aktív pihenés” (úszás, kirándu­lás, kerti munka stb.) is lehet. Jó, ha szabadság alatt egészen mással foglalkozunk, mint ren­desen (ez az igazi kikapcsoló­dás). Helytelen, ha valaki a pihe­nését is beprogramozza: „most ennyi órát alszom”, „ma dél­előtt csak lazítok”, „még ennyi napom van a pihenésre” stb., mert így a szabadsága idejére is átmenti a feszes, kontrollált ké­szenléti állapotot (amibe belefá­radt). Az utolsó egy-két napban a fokozatos visszaállás, a mun­kára való lelki ráhangolódás következzen. Azzal a boldogító tudattal, hogy megújult erőnk­kel könnyebben megy majd a munka, mint a szabadságot megelőző hetekben. És jövőre is lesz nyár. Dr. Ignácz Piroska 200 motoros az Egyesült Államokból, Hollandiából, Svájcból, Németországból, Franciaország­ból, az Egyesült Királyságból és a Cseh Köztársaságból robogott át Prágán július 9-én a Harley Davidson motorkerékpár-tulajdonosok világtalálkozóján Mit tehetünk a túlzott izzadás ellen? Az apák munkahelye a gyerekszoba Az Egyesült Államokban im­már minden ötödik apa vállalja fel gyermeke nevelését. Áz ilyen apák száma - arányuk évekig 15 százalék volt - 1988 és 1991 között nőtt hirtelen 20 százalékra. Az apák különösen a kisgyerekekre vigyáznak szí­vesen: az 5 éves amerikai fiúk és lányok 13 százalékát otthon lévő édesapjuk neveli: 5 és 15 év közötti gyermekeknél ez a szám csak 8 százalék. A tudó­sok a megnövekedett apai fel­elősségvállalást a megváltozott társadalmi tudattal magyaráz­zák. A legtöbb apa nem teljesen önként adta a fejét gyermekne­velésre: munkanélküliek lettek. Amerikában az óvodások 56 százalékát neveli munkanélküli édesapjuk. Abortusz - harmincötödször! Merle Hoffmann, a New York-i Choices Clinic igazga­tónője egy kivándorolt orosz nőt fogadott, aki terhes­ség-megszakítást kért. - Há­nyadik? - kérdezte a doktornő és a választ elképedve hallgatta: „A harmincötödik - felelte a 36 éves nő, ami valószínűleg szo­morú világrekord. Akkor hatá­rozta el az amerikai főorvos, hogy családtervezési klinikát nyit az orosz fővárosban. Oroszhonban a nőkre vonat­kozó egészségügyi adatok riasz­tóak. Tamara Gorbunova, egy moszkvai nőgyógyászati kli­nika főorvosa szerint 1988 óta náluk egyharmadára esett vissza a szülések száma, viszont há­romszorosára nőtt a csecsemő- halandóság. A gyermekágyban elhalálozott nők aránya a nyu­gati átlag tízszerese. Jellegzetesen nyári gond a „személyes illat” túltengése: az erős izzadás. Valójában csak ar­ról van szó, hogy szervezetünk klímaberendezése szükség ese­tén automatikusan dolgozni kezd, hogy a normális 37 fokos testhőmérsékletet biztosítsa. Szokványos körülmények kö­zött szervezetünk naponta 0,2- 0,6 liter „hűtővizet” választ ki. Nagy melegben, kánikulában de más alkalmakkor is - például megerőltető fizikai munka köz­ben, stressz-helyzetekben, lázas állapotban - a testhőmérséklet akaratunktól függetlenül fel­szökik. Ilyenkor testünk mint­egy kétmillió verejtékmirigye sokszoros erővel kezd dolgozni; a mikroszkopikus méretű ku­takból bőven árad bőrünk fel­ületére a nedvesség, amely az­után gyorsan elpárologva hőt von el a szervezettől. A verej­tékmirigyek eloszlása nem egyenletes: legsűrűbben a test­hajlatokban, a talpon és a tenyé­ren találhatók, ezért elsősorban ezeket a testtájakat lepi be a ve­rejték. Ez a testnedv önmagá­ban szagtalan, az átható illat akkor keletkezik, amikor a bőr­baktériumok elbontják anyagát. A verejtékmirigyek működé­sének „felfüggesztésére” nin­csenek eszközei az orvostudo­mánynak, s ha volnának, sem lehetne alkalmazni a szervezet komoly károsodása nélkül. Ám a „túltermelési válság” és annak utóhatásai többféle módon is csökkenthetők. Minthogy az erős fűszerek érzékelhetően fokozzák a verej­tékmirigyek működését, a nedvkiválasztás önmagában a fűszer nélküli ételek fogyasztá­sával is csökkenthető. A fűsze­rekhez hasonló a hatása a teá­nak, a kávénak és általában minden alkoholtartalmú italnak- ezektől tehát az izzadéko- nyaknak szintén ajánlatos tar­tózkodniuk. Ma már gyógyszertárakban kaphatók olyan (csersavat, magnézium- vagy aluminium- sókat tartalmazó) speciális sze­rek, amelyeknek hatására ösz- szeszűkülnek a verejtékmiri­gyek kivezető csatornái, hasz­nálatukkal ugyancsak jelentő­sen mérsékelhető a verejtéke­zés. A kellemetlen szag-hatás el­len természetesen a bőrfelület naponkénti többszöri lezuha- nyozásával, lemosásával véde­kezhetünk leghatékonyabban. Nagyon fontos, hogy mellőzzük a szintetikus anyagokból ké­szült alsónemük használatát, ezek ugyanis nem tudják az iz­zadságot felszívni - szemben például a gyapotból, gyapjúból, lenből vagy selyemből készült holmikkal. A német szupermodell Claudia Schiffer a Valentino- szalon es­télyi ruháját viseli az „Asszonyok a csillagok alatt” divatbemu­tatón Rómában, a Spanyol lépcsőkön július 12-én este A legharapósabb kutyák Amerikai tudósok egy cso­portja azt állítja, hogy „lefülel­ték” a legharapósabb kutyák tu­lajdonságait. Égyes állatszakér­tők azonban úgy vélik, hogy az ebkutatók rossz felé tapogatóz­nak, mivel a harapás legfőbb oka az emberi nemtörődömség. A Betegségmegelőző és Ke­zelő Központ munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a német juhász és a csau csau a legharapósabb fajta. Veszélye­sek a hím, a hereieden - sőt ki­sebb mértékben - a gyermekek közelében, illetve láncon tartott kutyák is. Ä kutatók elsősorban a ku­tyák tulajdonságait, nem pedig az áldozatokét vizsgálták. Ame­rikában évente 20 embert ha­rapnak halálra és 585 ezret se- besítenek meg nekivadult ku­tyák. , A vizsgálat során 178 első-harapó, és 178 nem harapó kutyát vizsgáltak meg Denver környékén. A legtöbb áldozat 13 éven aluli gyerek volt. A tanulmányban csak a nem családtag elleni támadásokat vették figyelembe, mivel ezeket jelentik a leggyakrabban. A harapósok között 34 volt német juhász, a nem harapósok között azonban csak 13. A csau csauknál ez az arány 31:9. Ha­rapós fajta még a skót juhász is. A legbiztonságosabb négy­lábú az arany vizsla és az usz­kár. Az arany vizslák közül csak kettő harapott, 13 nem, az usz­károk közül pedig négy harapott és 14 nem. A kísérletben csak egy pit bull terrier vett részt, mivel 1989-ben Denver megyében be­tiltották háziállatként való tartá­sát. Ez az egy díszpéldány a nem harapósok közé tartozott. Curtis Bradley, a denveri ál­latmenhely igazgatója nem ér­tett egyet azzal, hogy a kutatók figyelmen kívül hagyták az em­beri viselkedést. Szerinte ugyanis az ember minden hara­pásnál fontos tényező.- Ha egy gyerek odaszalad a kutyához, és szeretetből átöleli, az állat azt hiszi, hogy ural­kodni akar fölötte. Ez ellen pe­dig harapással tiltakozik. Dr. Jeffrey J. Sacks járvá­nyügyi szakértő szerint azonban nagy mértékben csökkenteni le­het a harapásveszélyt, ha a ku­tya helyes megválasztásával a lehető legjobban kirekesztjük a kockázati tényezőket. A nézeteltérések ellenére egy biztos: nem tanácsos nagy ku­tyát tartani kisgyermekes csa­ládban, akármennyire is szelíd az a kutya. Az elmúlt 12 év nyolc kutyat­ragédiája közül hétben két év alatti gyermek volt az áldozat - jelentette az AP. Az európai ember bölcsője Spanyol régészek szerint le­hetséges, hogy az Ibériai-fél­szigeten, a mai Burgos városa mellett éltek az öreg kontinens első lakói. A legöregebb euró­painak - egy homo erectusnak - most megtalált maradványai a becslések szerint mintegy 500 000 évesek. > A tarragonai egyetem világ­hírű régésze, Eudald Carbonell úgy véli, hogy a most felszínre került három fog és a bal alsó állkapocs egy darabja korábbi időszakból származik, mint a nemrég Nagy-Britanniában ta­lált boxgrove-i leletek. A Burgos tartománybeli Gran Dolina nevű ásatási he­lyen talált szemfog és két őrlő­fog különbözik minden eddig ismert európai foglelettől, bi­zonyos hasonlóságokat mutat azonban afrikai és ázsiai em­beri maradványokkal - mondta Carbonell. Az emberiség bölcsője a tu­domány mai állása szerint Af­rikában volt. Kereken egy mil­lió évvel ezelőtt néhány ősem­bercsoport vándorútra kelt előbb Ázsia, majd Európa felé. A kihaló homo erectus helyébe aztán a homo sapiens lépett, amely mára az egész földke­rekséget meghódította. A spanyol kutatók most vélhetőleg Európa legősibb la­kóinak maradványait tárták fel. Bár a lelet korát eddig csak közvetett módon határozták meg, az emberi lelettel együtt felszínre került egy körülbelül félmillió éve kipusztult egérfaj egyedének kövülete és az ugyanabban a rétegben talált őskőkorból származó szer­számok korát is ennyire be­csülték a tudósok. Az emberi múlt további és mielőbbi megismerése érde­kében 1995-ben folytatják a szakmai körökben igen gaz­dagnak tartott Gran Dolina-i lelőhely feltárását, amely így Európa legnagyobb ásatásává válhat - teszi hozzá a DPA tu­dósítása. Támadnak a kokkusz-katonák Hasznos tudnivalók - ételmérgezésekről A nyár örömeinek poharában ártalmas ürömcsepp: melegben, kánikulában aktivizálódnak a kórokozók. A „kokkusz-kato­nák” támadásai kikezdik az élelmiszereket, ami tömeges megbetegedést okozhat. Össze­állításunk az ételmérgezések néhány válfajáról, a főbb tudni­valókról ad áttekintést. Szalmonellás fertőzés első­sorban tojásban és tojással ké­szült ételekben - fagylaltok, krémek, majonéz-készítmények - fordul elő, de melegágya lehet például a nyers hús is. Tünetei: a fogyasztás után 5-72 óra múlva émelygés, há­nyás, láz, fejfájás, általános rosszullét, hidegrázás, fuldok- lási roham. Kórházi kezelést igényel, a betegség hosszabb ideig is eltarthat. Megelőzés: az élelmiszerek hőkezelése, 80-on, legalább 10 percig. A húst, halat belül is tel­jesen át kell sütni, főzni. A kész ételeket hűtőszerkényben tart­suk, a fagyasztott élelmiszerek levét kiengedés után öntsük ki. Minden művelet után mossuk el a konyhai eszközöket. ■äfc Penészgomba-fertőzés zöm­mel gyümölcsök, gyümölcské­szítmények, tejtermékek, ola­josmagvak, kenyér- és süte­ményfélék fogyasztása során fordulhat elő. Tünetei: megromló közérzet, általános rosszullét, émelygés. Később súlyos ártalmakat is okozhat, mert a penészgombák termelte aflotaxin erősen rák­keltő hatású. Megelőzés: A penészes húst, felvágottat, tejterméket, kenye­ret, folyékony ételt ki kell dobni. Lekvárnál elég, ha a tete­jéről eltávolítjuk a penészt. Staphylococcusos fertőzés­nek majonézes saláták, krémes torták, sonkafélék lehetnek a hordozói. A kórokozó megta­pad az orrban, a nyálban, a be- forratlan sebekben. A bakté­rium méreganyaga csak másfél órás forralás után bomlik le. Tünetei: a fogyasztás után 2- 6 órával émelygés, hányás, gyomorfájás, vérkeringési za­var, ami 1-3 napig tart. Megelőzés: Áz említett étel­féléket feltétlenül hűtve tárol­juk. Ügyeljünk arra, hogy senki ne köhögjön, tüsszögjön az élelmiszerek közelében (mi magunk se). Baktériumfertőzés (a Clostri­dium perfringens nevű kóroko­zótól): rendszerint fölmelegített vagy hűtés nélkül tárolt hús­ételek, pudingok, krémes tölte­lékek fogyasztása nyomán lép fel. Tünetei: 8-24 órával a bakté­rium szervezetbe kerülése után émelygés, gyomorfájás, hányás, látás- és hallászavar. A pana­szok 1 nap múlva csökkenhet­nek, múlhatnak el. Megelőzés: az említett ké­szítményeket +5 fok alatti he­lyen tároljuk. Egyszerre na­gyobb mennyiséget ne főzzünk; e baktériumok ugyanis a leve­gővel érintkezve szaporodnak; a többszöri tálalás erre újabb és újabb alkalom. Baktériumfertőzés (a Clost­ridium botalinum-tól): több­nyire a nem megfelelően füstölt vagy pácolt húskészítmények, kellően meg nem tisztított ha­lak, illetve a higiénés rendsza­bályok mellőzésével készített konzervek, befőttek, savanyú­ságok okozzák. Tünetei: A fogyasztás után 1-3 nappal jelentkező fáradt­ság, fejfájás, gyöngeség, kettős­látás, beszédzavar. A betegség körülbelül 1 hét alatt zajlik le. Megelőzés: Felpúposodott te­tejű konzervet, sérült csomago­lású félkész-, készételt ne egy­ünk. A maradék-ételt legalább 5 percig tartsuk 100 fok fölötti forróságban. á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom