Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-18 / 196. szám

1994. július 18., hétfő Külföld üj Dunántúli napló 11 Ukrajna - szövetségi állam? Az új ukrán elnök, Leonyid Kucsma szerint nem fenyeget közvetlenül az ország szétesése, ám Ukrajnának szövetségi ál­lammá kell válnia. „A Krím példája azt mutatja, hogy egyes régióknak nagyobb önállóságra van szükségük. Ukrajnának fö­deratív szövetségi állammá kell válnia. Ez azonban a holnap fel­adata” - közölte a megválasz­tott elnök a Die Zeit című német hetilapban közölt inteijúban. Kucsma a közvetlen feladatokat abban határozta meg, hogy sta­bilizálni kell Ukrajna intézmé­nyeit, mivel az államhatalom teljesen szétzilálódott. A gazda­sági helyzet nem tesz lehetővé mást, csak az „értelem koalíció­ját” a különböző erők és alkot­mányos szervek között. Fagyhullám Az Argentínán végigsöprő fagyhullámnak már tizenkét ha­lálos áldozata van - adta hírül az AFP. A rendőrség szerint az áldozatok a legszegényebb tár­sadalmi rétegekhez tartoztak, sok közöttük a hajléktalan, akikre építési területeken vagy buszmegállókban találtak rá megfagyva. A legújabb hideg­hullám csütörtökön kezdődött, és leginkább az északi Salta va­lamint az ország közepén talál­ható Córdoba tartományt sújtja. Jackson megnősült Michael Jackson, a népszerű popénekes feleségül vette Elvis Presley lányát, Lisa Marie-t - adta hírül az El Nációnál és a Listin Diario című dominikai lap, a hírt azonban cáfolta az énekes szóvivője. Az anya­könyvvezető szerint a 35 éves popsztár és a 26 éves Pres- ley-csemete május 26-án dél­előtt 10 órakor kötötte össze az életét La Vegában, a Dominikai Köztársaságban. Jackson szóvi­vője azonban úgy nyilatkozott az AP hírügynökségnek, hogy az énekes azon a bizonyos na­pon éppen New Yorkban készí­tett lemezfelvételt. A pár állító­lag mintegy 50 dollárt fizetett a tizenöt perces ceremóniáért. Az újságok még fényképet is közöl­tek Jacksonék állítólagos házas­sági anyakönyvi kivonatáról. Cápatámadás Cápa támadott meg két ször­fözőt vasárnap a dél-afrikai East London közelében, az In­diai-óceán partján fekvő város egyik legkedveltebb szörfpára- dicsomában. Az egyik áldozat a kórházban belehalt sérüléseibe. 1960 óta ez volt az első halálos kimenetelű cápatámadás East London környékén. Akkor egy 14 éves fiú vesztette életét. A 22 éves Bruce Corby vasárnap este a sokk és a vérveszteség követ­keztében fellépő veseelégtelen­ség miatt eszméletét vesztette, majd meghalt. Az orvosok elő­zőleg amputálták jobb lábát, amelyet csúnyán szétmarcan­golt a 4,5 méter hosszú fehér cápa. A városi hatóságok to­vábbi intézkedésig lezárták a strand területét. A pénz elcsordogál Vezető német gazdasági inté­zetek eltanácsoltak attól, hogy további hiteleket nyújtsanak Fehéroroszországnak (Bela- rusznak). A berlini, a kiéli és a hallei intézet* tanácsát annak ve­szélyével indokolta, hogy a hi­teleket beruházások helyett fo­gyasztásra fordíthatják, a gaz­dasági stabilitás hiánya és a „puha költségvetési korlátok" miatt a pénz csupán elcsordo­gálna. A német intézetek szerint a nyugati országoknak és a mul­tinacionális pénzügyi szerveze­teknek Fehéroroszország 1993 végén 525 millió dollárral tarto­zott, de az adósságállomány az év folyamán közel megnégysze­reződött, a külföldi anyagi esz­közöket főleg élelmiszer, gyógyszer és gyógyászati esz­közök importjára fordították. Egy ismeretlen férfi Claus Graf von Stauffenberg ezredes és rokonai, valamint más összeeskü­vők fényképe előtt, akik megkísérelték 1944 július 20-án a Hitler elleni merényletet. A fényképe­ket az egykori főparancsnokság berlini épületében mutatják be, a Bendlerblock-ban, ahol Stauf­fenberg ezredest néhány órával a meghiúsult merénylet után kivégezték. Az épület ma Stauffen­berg és az ellenállás más résztvevőinek emlékhelye. 50 éve történt Pokolgép a farkasveremben Történelmi tény: józanul gondolkodó és becsületes néme­tek már 1938-ban szerették volna Hitlert eltávolítani a hata­lomból, mert fölismerték, hogy ő és az általa képviselt nemzeti szocializmus, a totális fasiszta állam nem csupán Németorszá­got, hanem egész Európát, sőt a világ nagy részét is végve­szélybe sodoija. Tény az is, hogy a vezér és kancellár minden összeesküvést szinte sértetlenül túlélt. Még a legjobban előkészített, de siker­telen 1994. július 20-ai pokol­gépes merényletből is erkölcsi tőkét kovácsolt magának, állít­ván: a gondviselés is azt akaija, hogy befejezze nagy művét. Wolfsschanze: farkasverem. Hitler és az egész náci biroda­lom katonai vezetésének a fő­hadiszállása a lerohant és meg­hódított Lengyelország észak­keleti részén, a Mazuri-tavak- nál, Ketrzyn peremén. Sem a szovjetek, sem a nyugati szö­vetségesek nem voltak képesek földeríteni az elképesztő ala­possággal álcázott, minden ké­nyelemmel és biztonsági beren­dezéssel fölszerelt bunkervá­rost. Napjainkban a Siercze- és Moj-tó környéki erődben fűvel, cserjékkel benőtt, több méter vastag betonromok, a főhadi­szállásnak vendéglővé, szállóvá átalakított egykori garázsa, a rögtönzött kiállítás és az ide­genvezető emlékeztetnek a gyá­szos emlékű farkasveremre. Ott kellett volna elpusztítani Hit­lert. A főszereplő: egy gróf, az af­rikai hadszíntéren megsebesült, 37 éves Claus Schenk von Stauffenberg ezredes, a tartalé­kos hadsereg törzsfőnöke.Az összeesküvő német tisztek kö­zül az egyetlen, akinek bejárása lehetett a katonai vezetés meg­beszéléseire. A terv: Stauffenberg a táská­jában becsempészett pokolgé­pet Hitler közelében helyezi el, majd kihívatja magát az érte­kezletről, közben a bomba föl­robban. Az a véletlen műve volt, hogy az utolsó pillanatban egy ablakos helyiségbe tették át a megbeszélést, és valaki Hitler­től távolabb rakta az útjában lévő táskát. így meghiúsult az összeesküvés. A bosszú: a Gestapo órákon belül lefogta a gyanúsítottakat, és miként a Fehér Rózsa (Scholl testvérek), a Vörös Zenekar (Schulze-Boysen), a Kreisaui Kör (Moltke, Delp, Leber) el­lenállási csoportok tagjait, a Walkür-akció részvevőit is, élén Stauffenberg gróffal, a fa­siszta vérbíróság halálra ítélte. A háború folytatódott, teljes gőzzel dolgoztak a halálgyárak, porrá bombázott városok, ki­fosztott országok maradtak a „végső győzelemre” spekuláló fasizmus nyomában. De azok, akik megmaradtak és utódaik, a ma és a holnap nemzedékei nem felejtik el: emberek, hősök is voltak szép számmal az embertelenségben. Drámai mértékben veszített népszerűségéből Borisz Jelcin orosz elnök a tavaly április nép­szavazás óta. Napjainkban már csupán a lakosság 11,3 száza­léka választaná „Borisz cárt” elnökké. Tavaly tavasszal még a szavazók 58,7%-a állt mel­lette. Ezt mutatja az Arhang- leszktől Omszkig, Moszkvától Novoszibirszkig végzett legfri- sebb közvéleménykutatás. Mindezek ellenére Jelcin még mindig vezet a bizalmi lis­tán. Veszélyes vetélytársa lehet Grigorij Javlinszkij, aki a gaz­daság vezetők rokonszenvét él­vezi 9,1 százalékos támogatott­sággal. Másik ellenfele, Ruckoj Kiben hisznek az oroszok? 6,9 százalékot kapott. A pártok népszerűségi listáját tekintve 1993 végén a demokratikus tömbre még 30 százalék adta szavazatát, ma már csak 22,7 százalék tenné. A kommunisták 31.1- ről 23,3, Zsirinovszkijék 14.2- ről 10 százalékra estek vissza. A választópolgárok 44 százaléka semmilyen pártra vagy tömörülésre nem hajlandó voksolni. • Érdekesség, hogy a kommu­nistáknak több mint a négy­ötöde, a nacionalistáknak 54,3 százaléka tartja hibának a Szov­jetunió fölbomlását. Visszaállí­tását viszont a kommunistáknak csak 39,3, a nacionalistáknak csupán a 31,5 százaléka kí­vánja. Katonai diktatúrát persze nem akarnak, de erős vezért szívesen eltűrnének maguk fö­lött. Még a magukat demokratá­nak nevezők 38,4 százaléka is ezen a véleményen van. Az oro­szoknak alig negyede bízik a gazdasági helyzet javulásában. A nagy többségnek fogalma sincs arról, mit hoz a holnap. Viszont minden második orosz hisz az egyház összetartó erejé­ben, az isteni segítségben. Az EU-bizottság új elnöke Jacques Sanier John Major brit miniszterel­nök szombaton elégedetten nyi­latkozott a BBC-nek Jacques Santer luxemburgi kormányfő EU-bizottsági elnökké jelölésé­ről.- ő a megfelelő ember a megfelelő időben erre a posztra- mondta, és úgy vélte, hogy ezzel a választással a brit kon­zervatív kormánypárt úgyneve­zett euroszkeptikus szárnya is elégedett lehet. A brit kormányfő előzőleg a korfui EU-csúcson megvétózta Jean-Luc Dehaene belga mi­niszterelnök bizottsági elnökké választását azon a címen, hogy Dehaene túlságosan föderalista, központosító szemléletű politi­kus, és jelöltségét egyébként sem egyeztették kellően. A brit ellenzéki Munkáspárt vezetői Majomek szemére ve­tették, hogy Santer semmiben sem különbözik Dehaene-től, és ebből világos, hogy Dehaene megvétózása igazából porhintés volt, pusztán a kormányfő te­kintélyének bizonygatására.- Santer politikai meggyőző­dése ugyanaz, mint Dehaene-é- mondta Jack Cunningham, a Munkáspárti árnyékkormány külügyi felelőse. E bírálat érde­kessége, hogy a brit Munkás­párt egyébként sürgeti Nagy-Britannia részvételét né­hány olyan közösségi program­ban - főleg a maastrichti szociá­lis fejezet megvalósításában -, amelyet a konzervatív kormány elvet. Szombati brit sajtókommen­tárok szerint is nehéz kideríteni, miben különbözik Santer meg­győződése Dehaene-étól, hiszen mindketten hívei a szorosabb Európai Uniónak, a közös va­luta tervének és szociális feje­zetnek. Santer mindazonáltal jó kompromisszum ahhoz képest, hogy fajsúlyosabb jelöltben nem tudtak megegyezni a korfui kudarc után - írja a The Inde­pendent. E lap szerint Santert senki sem tartja sem jeles elmének, sem lendületes cselekvőnek. Tízéves luxemburgi miniszter- elnökségét nem jellemezték sem különösebb ellentmondá­sok, sem figyelemreméltó eredmények. De erénye alkute­remtő képessége - írta a brit lap. John Major maga azt emelte ki a BBC-nek nyilatkozva, hogy Santer támogatja a szabadke­reskedelmet, a decentralizálást és a helyi döntéshozatalt. A hanoi Nagy-tó milliomosai A vietnami főváros nyugati részén fekvő tó régebben a béke és hyugalom térsége volt. A parton pagodák emelkedtek és konyhakertek terültek el. A gazdaság liberalizálása azonban felkeltette az étvágyat: a parton a telekárak felszöktek, és meg­kezdték a tó feltöltését, hogy drága négyzetmétereket lehes­sen nyerni. Hanoinak ez a része a speku­lánsok, a külföldi vállalkozók és a vietnami újgazdagok Mek­kája lett. Teherautószámra hoz­zák a földet, a homokot és más anyagokat, hogy megnöveljék a parcellákat. 1992-ben nem ke­vesebb, mint 30 ezer négyzet- métert vettek el illegálisan a víztől. Abban az országban, ahol az átlagjövedelem nem haladja meg az évi 220 dollárt, a tó part­ján jelenleg már 1000 dollárba kerül egy négyzetméter terület. A tópart lakói meggazdagodtak. Egyesek eladták telküket, má­sok, mint például Nguyen, a ho­telszakmát választotta új hivatá­sául. Mint az AFP francia hírügy­nökségnek Nguyen elmondta, telkét 200 ezer dollárra becsüli. 100 ezer dollárt fektetett be. Ez a pénz olyan megtakarításokból származik, amelyek eredetét nem volt hajlandó elárulni. A konyhakertész háromemeletes szállodát épített. Hasonló hotelek tucatjával emelkednek a tó partján. Mi­után Vietnam megnyitotta kapu­ját a külföldi tőke előtt, több je­lentős európai és ázsiai tőkés- csoport nagy szállodákat épített, amelyeket olyan vonzó nevek­kel lát el, mint „Arany szál­loda”, vagy „A nyugati tó gyöngye”. A vietnami kormány is részt vesz a tó partján folyó lázas építkezésben. Egyes vezető kormánytagok azonban joggal félnek attól, hogy a túlságosan gyors és szabályozatlan fejlesz­tés megöli az aranytojást tojó tyúkot. Még egy magyar szervezet a Vajdaságban Az autonómiáról szóló elképzelés megreformálásra szorul A Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségében kiü­tött válság egy újabb magyar szervezet létrehozásával ért vé­get - ha véget ért -, éspedig a Vajdasági Magyar Szövetség megalakulásával. A négy éve működő VMDK-ban, amelynek a szerbiai parlamentben koráb­ban nyolc, jelenleg pedig öt képviselője van, huzamosabb ideje szakadás jelei mutatkoz­nak, jóllehet egy ideig sikerült leplezni őket. Végülis, néhány hónappal ezelőtt, a budapesti Illyés Alapítvány 600 000 már­kás pénzsegélye folytán nyílt veszekedés robbant ki a VMDK vezetői között, ami hamarosan szakítással ért véget. A napokban Zentán, ahol a VMDK közgyűlésén kirobbant a pénzügyi botrány, a VMSZ tartotta meg alakuló közgyűlé­sét. A VMDK elnöke és legfőbb vezetői tiszteletüket sem tették e szintén magyar szervezet ösz­szejövetelén, bár az újak han­goztatták, hogy ez a szervezet is a VMDK-ból nőtt ki és szeretne együttműködni vele.- Zentán a VDMK szegszűnt érdekszervezet lenni, - állította beszédében dr. Hódi Sándor - átalakult párttá, amely kizáróla­gosságával, dogmatikus felfo­gásával alkalmatlanná vált a közel félmilliós vajdasági ma­gyarság politikai képviseletére. A vajdasági magyarság integrá­lása, összefogása helyett csak­nem teljesen szétverte az egyébként is szűkös magyar in­tézményeket, egyesületeket, társadalmi szervezeteket és az erőtlen önszerveződési törekvé­seket. Amennyiben nem kerül sor a VMDK megreformálá­sára, a belső problémák felőrlik, szétzúzzák a szervezet maradék struktúráját. Ezért szükségsze­rűvé vált egy új szervezet meg­alakítása is. Az alakuló gyűlésen többször hangsúlyozták: nem politikai, hanem érdekszervezeti célokat kívánnak megvalósítani, amit a VMDK elhanyagolt, a magyar­ság pedig kivándorol, sínylődik. Az itt élő magyarság fennmara­dása elképzelhetetlen ugyanis érdekvédelem nélkül. Szükség van azonban továbbra is a VMDK-ra, csak hiánypótló sze­repet is kell valakinek vállalnia. Érdekes, a VMSZ közgyűlé­sén megjelent a vajdasági ma­gyar értelmiség számos kiemel­kedő egyénisége, írók, egyetemi tanárok, akik a VMDK műkö­désében nem voltak hajlandók részt venni. S ott voltak a ma­gyar helyi önkormányzatok ve­zetői is, nyíltan tanújelét adva annak, hogy az utóbbi hóna­pokban a VMDK vezetői és az önkormányzati testületek kö­zötti ellentét a szakadáshoz ve­zetett. Ott volt dr. Várady Ti­bor, aki két évvel ezelőtt emberi jogi és kisebbségügyi miniszter volt Kis-Jugoszláviában, most pedig Pesten egyetemi tanár, a vajdasági magyar értelmiség egyik vezéralakja.- Toleranciát kérünk magya­rok és az itt élő más nemzetek között - hansúlyozta. - Háborús légkörben a pluralizmus nehe­zen alakul ki, a véleménykü­lönbséget nehezen tűrik meg, de ezt egy kisebbség saját sorain belül nem engedheti meg. A ki­zárólagosság helyett esélyt kell adnunk a toleranciának. A VMDK nem tűri meg a másként gondolkodókat, na­gyon kiélezte a többségi nem­zettel való ellentétetet és elkép­zelése a hármas autonómiáról alapos megreformálásra szorul, mert különben a vajdasági ma­gyarságot még nagyobb ve­szélybe sodorja. Nagyobbára ilyen hangot ütöttek meg a köz­gyűlés résztvevői, s bár hangoz­tatták a VMDK-val történő együttműködés szükségességét, s a VMSZ vezetőségébe VMDK-s vezető tagokat is vá­lasztottak, aligha hihető, hogy az új szervezet nem lesz ver­senytársa a korábbinak. Látszó­lag Ágoston András, a VMDK elnöke is elfogadta VMSZ programját és a napokban együttműködési szándékát is ki­fejezte a VMSZ-hez intézett nyílt levelében, mondván, elfo­gadta a békejobbot, a vajdasági magyaroknak nincs illúziójuk afelől, hogy eddigi képviselőik eltávolodtak egymástól. Dr. Páll Sándor, a VMDK alelnöke máris kijelentette: ez súlyos csapás mozgalmunknak. A VMSZ-be a helyszínen 167-en léptek be és a tagosítás tovább folyik. Huszonhat tagú tanácsot és 11 tagú elnökséget választottak, A VMSZ elnöke Csubela Ferenc, alelnökök Tóth Horti Gábor, dr. Szecsei Mi­hály, Bálint Antal és Egeresi Sándor. Polyvás József ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom