Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-18 / 196. szám

1994. július 18., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Kárpótlási jegyek cseréje részvényekre Pécsett, a Kereskedelmi Bankban Fotó: Szundi György Búcsúzó sajtótájékoztató Százharminc milliárdos kárpótlás Koalíciós kormányzás Új helyzetbe kerülnek az önkormányzatok? Visszavásárolt Daciák Több mint 50 ezer Dacia személygépkocsit vásároltak Magyarországról tavaly a ro­mánok. Az Adevarul című napi­lap értesülései szerint ezeket a gépkocsikat a volt rezsim idején exportálták Magyarországra - 2500 rubelért darabját. A romá­nok most ezeket visszavásárol­ják, mégpedig kocsinként 1000-1200 dollárért, vagyis - írja a lap - a magánimport ér­téke eléri az 50-70 millió dol­lárt. Thatcher Prágában Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök-asszony azt ta­nácsolja a cseheknek, hogy ügyeljenek fizetőeszközük ér­tékállandóságára, valamint ne hagyják veszni nemzeti identi­tásukat. Thatcher csütörtökön érkezett Prágába, és pénteken kerekasztal vitán vett részt, töb­bek közt Václav Klaus cseh mi­niszterelnökkel együtt. Mint ki­fejtette, a konzervatív politiku­sok szeme előtt olyan Eu- rópa-kép lebeg, amely egyfelől a piac szabadságára, másfelől az egyes államok egyéni sajá­tosságainak tiszteletére épül. Olasz korrupció Az olasz kormány törvénye­rejű rendeletet hozott az előze­tes letartóztatások elrendelésé­nek szigorításáról, s ezzel az eddig leghatékonyabbnak bizo­nyult eszköztől fosztotta meg a korrupció feltárásán fáradozó ügyészeket. A rendelet elfoga­dásának közvetlen következ­ményeként szabadlábra kerül kenőpénzek adásával, illetve el­fogadásával vádolt mintegy kétezer személy, a folyamatban lévő ügyek gyanúsítottjai pedig elkerülik a fenyegető börtönt. Az ellenzék első reagálása sze­rint a kormány azért döntött így sietve, bármiféle politikai kon­zultáció nélkül, mert a vizsgála­tok kezdtek kiterjedni azokra a körökre, melyek nagyon közel állnak az üzletemberből minisz­terelnökké lett Silvio Berlusco- nihoz. Sikeres margarinok A Unilever, melyet idén az első öt legsikeresebb európai vállalat között tartanak számon, sikeresnek ítéli eddigi magyar- országi tevékenységét. A multi­nacionális cég 1994. júliusáig 100 millió USA dollárt fektetett be Magyarországon. A beruhá­zott összegből mintegy 80 mil­lió USA dollárt a növényolaji­parban - főleg a margaringyár­tás területén - használtak fel. Ennek eredményeképpen az olyan jól ismert márkák, mint a Ráma, Delma vagy Liga már az Unilever termékeiként kerülnek a forgalomba. A vállalatnak si­került a magyarországi marga­rinpiac közel 80 százalékát megszereznie. Az első kárpótlási törvény hatályba lépésekor 1991. au­gusztus 10-én a törvényhozók csak álmodoztak a törvény megvalósításáról, s a kárpótlási hivatal dolgozóinak hatalmas munkája kellett ahhoz, hogy a kárpótlás elérhessen abba a végső szakaszába, ahol ma tart - mondta Sepsey Tamás, az Or­szágos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal távozó elnöke sajtó- tájékoztatóján Feszített munkatempó Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 1991-ben nem a po­litikai pártok közötti konszen­zus alapján, hanem többségi döntéssel fogadták el a kárpót­lási törvényt és ezért a kormány munkájában mindig is politikai­lag érzékeny volt ez a terület, így a hivatalnak nemcsak a munkájára kellett figyelnie, ha­nem a politikai csatározásokra is. Ugyanakkor azt is leszö­gezte, hogy még egyszer egy ilyen horderejű törvényt nem szabad ilyen rövid ideig tartó előkészítő időszakkal útjára en­gedni. Az előkészítetlenség kö­zel egyéves veszteséget okozott a hivatal munkájában, a kérel­mek elbírálásának menetében. Ez volt az az egy év, amíg a kezdeti létszámból 1992 végére 1800 főre növekedett a kárpót­lási hivatalokban dolgozók száma. Kezdetben a megyékben 10-10 fő dolgozott, akiknek át­lagosan mintegy 60 ezer igényt kellett volna feldolgozniuk, en­nek ellenére a feszített munka­tempó, amiért köszönet illeti meg a kárpótlási hivatalok dol­gozóit, meghozta eredményét. 1 260 000 igény Az első és második vagyoni törvények alapján több mint 900 ezer igényt nyújtottak be, s ezek túlnyomó többségét már elbírálták a hivatalok. A nyug­díjemelést biztosító jogszabá­lyok alapján 312 ezer kérelem­nek adott helyt a hivatal, és mintegy 96 ezret utasított el. A harmadik kárpótlási tör­vény keretében 360 ezer kére­lem érkezett a hivatalba és kö­zülük 317 ezerben született dön­tés. Elutasító határozatot mint­egy 68 ezer esetben hozott a hi­vatal, ezek többségét olyan munkaszolgálatosok, illetve volt nyugati hadifoglyok nyúj­tották be, akiket a törvény sze­rint nem illet meg a kárpótlás. Sepsey Tamás felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az eredetileg tervezettnél kisebb terhet rótt a kárpótlás az államra. Az első kárpótlási törvény esetében 100, a másodikéban 30, a har­madikéban pedig 50 milliárd fo­rintnyi kárpótlási jegy kiadásá­val számoltak a törvényalkotók. Ennek ellenére az elsőben 58, a másodikban 11,5 kárpótlási jegy került kiadásra, a harma­dikban kiadott, illetve kiadásra kerülő kárpótlási jegyek összér­téke nem haladja meg az 50 mil­liárd forintot. Ezek alapján Sep­sey Tamás szerint a póthatár­időben beadott kérelmekkel együtt sem fogja meghaladni 1995 december végéig a kiadott kárpótlási jegyek értéke a 130- 135 milliárd forintot. Ne kelljen sorban állni Nem a hivatal tehet arról - szögezte le Sepsey Tamás -, hogy az állami vagyonkezelő szervezetek nem nőttek fel a feladatukhoz és nem tudtak megfelelő vagyonkínálatot te­remteni a kárpótlási jegyek el­lenében. Sepsey Tamás újólag kárhoztatta az AV Rt. gyakorla­tát, amelyben nem különbözteti meg az eredeti kárpótoltakat az egyéb kárpótlásijegy-tulajdono- soktól. Álláspontja szerint mivel a törvény ezt nem tiltja és a tisz­tesség is ezt kívánja meg, az eredeti kárpótoltakat minden­képpen előnyben kell részesí­teni. A másodlagos befektetők számára, akik vásárolt kárpót­lási jegyekkel rendelkeznek, ott vannak a pályázatok, amelye­ken értékesíthetik megszerzett kárpótlási jegyeiket. Július ele­jéig az Állami Vagyonügynök­ség 28, az ÁV Rt. pedig 12 mil­liárd forint értékű jegy ellené­ben adott állami vagyont. En­nek csupán egyharmad részét jelentik a nyilvános kibocsátá­sok, amelyeken vagyonhoz jut­hatnak az eredeti kárpótoltak. Sepsey Tamás azt is felvetette, hogy olyan részvényjegyzési módot kellene kitalálni, amikor az eredeti kárpótoltaknak nem kellene sorban állniuk ahhoz, hogy jegyzésüket elfogadják. Kétmillió hektár A sajtótájékoztatón elhang­zott az is, hogy a kárpótlási föl­dárverések első szakasza gya­korlatilag befejeződött, mind­össze 64 gazdálkodó szervezet esetében nem született még jog­erős földalap-kijelölés, azonban ezeken a területeken is folyama­tosan tartják az árveréseket a lehetséges 80 százalékos hatá­rig. A bírósági döntések függ­vényében az árverések akár évekig is eltarthatnak. 1994. jú­lius 3-ig 20 886 árverésen ösz- szesen 35 870 000 aranykorona értékű föld talált gazdára, ez több mint 2 millió hektár földet jelent. A kárpótlási hivatalhoz megérkezett a mintegy 2,3 mil­lió aranykorona értékű állami földre a földalap-kijelölés. A hivatal szakemberei most egyeztetik e kijelöléseket a va­lós állapotokkal. Ezekre a föl­dekre az árverések szeptember­ben vagy októberben kezdőd­hetnek majd el. Az 1990-ben kialakult ön- kormányzati rendszer lényegé­ben megfelel a jogállamiság követelményeinek, s ezért nem is szorul átfogó szerkezeti re­formra. Az elmúlt években azonban felszínre kerültek a szabályozásnak azok a hiányos­ságai, amelyek az 1990-es vá­lasztás előtt nem voltak előre- láthatóak. A legutóbbi választások ta­pasztalatai alapján máris bekö­vetkezett egy lényeges változás: a Parlament komoly vita utáni törvénymódosítással kimondta, hogy az országgyűlési képvise­lői és a polgármesteri tisztség egyidejű ellátása nem összefér­hetetlen. Mikor lesznek az önkor­mányzati választások? A koalí­ciós pártok azt szeretnék, ha azokat 1994 novemberében tar­tanák meg. Változatlan szabá­lyok mellett? Jórészt igen, de itt is várható módosítás. így pél­dául a jövőben a választások eredményességét nem kötnék ahhoz, hányán jelentek meg az urnák előtt. A tízezer főnél né­pesebb településeken pedig kis mértékben csökkenteni akaiják a képviselőtestületek létszámát kell. Várhatóan átalakítják az ajánlási rendszert, nem lesznek ajánlási szelvények. Az ősszel sorra kerülő ön- kormányzati választások előtt a közigazgatási rendszert érintő alkotmánymódosításokra is szükség lesz. Eszerint ki kell majd mondani, hogy a képvise­lőtestület tagjainak mandátuma négy évre szól, a testület adott esetben feloszlathatja önmagát. A települések polgármestereit a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. Nagy kérdés: mi lesz a me­gyékkel, szakkifejezéssel élve, a középszintű önkormányza­tokkal? Nos, a két párt megálla­podása értelmében fennmarad­nak, de sok tekintetben változó szerepkörben. Mi nem változik? Az például, hogy a megyei ön- kormányzat és a települési ön- kormányzatok között a jövőben sem létesül alá-, vagy föléren­deltségi viszony. Ugyanakkora jelenleginél szélesebb körű fel­Választási győzelmének bi­zonyosságát hangoztató nyilat­kozatot adott a varsói rádiónak Lech Walesa lengyel államfő. - Én sohasem veszítek - jelen­tette ki a Szolidaritás egyköri, Nobel-békedíjas vezetője. Wa­lesa hetekkel ezelőtt megkezdte kampányát a jövő év végi el­nökválasztásra. adatokat kaphatnak a lakossági szolgáltatások regionális szer­vezésében, a több településre kiterjedő, nagyobb térséget érintő, a települési érdekeken és határokon túlmutató önkor­mányzati közszolgálati felada­tok ellátásában. Ezek a funk­ciók különösen a környezeti és természetvédelemben, a mun­kaerőpolitikában, a helyi ide­genforgalomban, a speciális szolgáltatást nyújtó intézmé­nyek fenntartásában juthatnak érvényre. Új elem, hogy a me­gyei területfejlesztési tanácsok jönnek létre. Szinte biztosra vehető, hogy átalakul a köztársasági megbí­zottak funkciója. Hivataluk a jövőben a Belügyminisztérium megyei hivatalaként működik majd, vezetőjének címzetes ál­lamtitkári rangja és regionális szerepköre megszűnik. Nem lesz szükség a hivatal koordiná­ciós szerepkörére sem. A köz- társasági megbízotti hivatal alapvető funkciója a jövőben a törvényességi ellenőrzés és a másodfokú hatósági jogkör gyakorlása lesz. E változásokkal egyidejűleg módosítani fogják a fővárosi önkormányzati rendszerre vo­natkozó jogszabályokat is és ha­tályon kívül helyezik az eddigi fővárosi törvényt. A létrejövő új közigazgatási szerkezet a ko­rábbinál jobban igazodik majd a főváros települési, területi és országos szerepköréhez, intéz­ményesen biztosítja egységes és hatékony működését. Igyekez­nek feloldani majd a kerületek és a főváros közötti ellentéteket is. Az államháztartási reform és gazdálkodás korszerűsítése ke­retében az önkormányzati gaz­dálkodás szabályait is felülvizs­gálják. Várhatóan nagyobb önállóságot kapnak a vagyoni gazdálkodásban, de a korábbi­nál szigorúbb ellenőrzésre is számítaniuk kell e testületek­nek. Az új kormány minden bi­zonnyal átgondolja majd az ön­kormányzatokat megillető ál­lami bevételeket és várhatóan jobban fogja szorgalmazni, hogy a működési költségek fe­dezetére növeljék saját bevéte­leiket. Kampánya kezdete óta a köz- társasági elnök számtalan inter­júban, nyilatkozatban fejtette ki, hogy senkinek sincsenek az övéhez fogható érdemei a rend­szerváltásban - amit senki sem von kétségbe -, s ezért a jövő Lengyelországának vezetése is őt illeti meg - amivel viszont sokan nem értenek egyet. / „En sohasem veszítek” Újabb beruházásokra számíthatunk? Fellendülőben az amerikai gazdaság Éveken át pangás, Vagy csökkenés jellemezte az ameri­kai gazdaságot, amely már mé­reteinél fogva is a világgazda­ság legfontosabb motorja. A legfrissebb adatok azonban ar­ról tanúskodnak, hogy a kedve­zőtlen irányzat megállt és az Egyesült Államok gazdasága az idén legalább 3 százalékkal nö­vekszik. Ami nem csak a „bennszülötteknek” jó hír, hi­szen a munkanélküliség máris 6,5 százalékra csökkent, hanem a külvilágnak is. A fellendülés például további amerikai beru­házásokat jelent Közép-Ke- let-Európában. Áruink iránt pe­dig növekvő kereslet várható a világ legnagyobb nemzeti pia­cán: ezt csak mérsékelten fé­kezheti a dollár nemzetközi ár­folyamesése. Tanulságos, hogy az ameri­kai gazdaság megizmosodásá­ban mekkora szerepet játszott az éleződő nemzetközi verseny, mindenekelőtt Japánnal. Áz egyre több iparágban magasabb japán termelékenység arra kényszerítette az amerikai válla­latokat, hogy ugyanazokat a módszereket követve karcsúsít­sanak: a három óriás autókon- szem, a General Motors, a Ford és a Chrysler például hat év alatt összesen csaknem százezer munkását és alkalmazottját bo­csátotta el és robotokat szerelt fel. Napjainkban átlagosan 26,7 órás munkával készül el egy amerikai autó. Az év első hó­napjaiban több autót adtak el, mint az előző négy év hasonló időszakában bármikor - márpe­dig ez az a kulcsmutató, amely mindig híven jelzi az amerikai gazdaság állapotát. Míg a japánok kétségkívül átvették a vezetést a szórakoz­tató elektronikában, sok tekin­tetben a járműgyártásban, ko­runk másik, központi jelentő­ségű iparágában, a számítógé­peknél Amerika - technikai és technológiai előnyénél fogva is - változatlanul vezeti a me­zőnyt. Napjainkban az amerikai munkahelyek 34,5 százalékán használnak személyi számító­gépet, míg Németországban például csak 14,6 százalék ez az arány. Az amerikai közgazdászok, látva a beruházási javak iránti megrendelések növekedését, ami a fellendülés egyik biztos jele, derűlátóak. Fő érvük, hogy szerencsére a gyorsuló növeke­dés, a javuló munkaerő-piaci helyzet, sőt a dollár gyengülése ellenére sincsenek inflációs je­lenségek, amelyek aláaknázhat­nák a növekedést. Heltai András Statisztikai bizonyítvány a gazdaság teljesítményéről Folytatódott a mélyrepülés Érdekes összeállítás készült a Központi Statisztikai Hivatal­ban a gazdaság tavalyi teljesít­ményéről, vagy ahogy a tanul­mány készítői fogalmazzák: az ország nemzeti számlájáról. Az adatokból kitűnik, hogy 1993-ban sem sikerült megállí­tani a recessziót: folytatódott a mélyrepülés és szinte minden ágazatban tovább romlottak a mutatók. A visszaesést jelzi, hogy a KSH előzetes számításai szerint tavaly a bruttó hazai termék ér­téke egy főre vetítve 340 ezer forint (átlagos valutaárfolya­mon 3 700 dollár) volt, vagyis 2,3 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A kedvezőtlen eredményben nagyban közre­játszott, hogy külkereskedel­münk alulmúlta a várakozáso­kat és 93-as egyenlege tekinté­lyes negatívummal zárult. Ex­portunk csaknem 12 százalék­kal csökkent, miközben alapo­san - 19 százalékkal - megsza­ladt a behozatal. Egészségtelen tendenciaként értékelhető, hogy a termelés alacsonyabb szintjével szemben a korábbinál tavaly is magasabb volt a belföldi fogyasztás. En­nek nyomán a fogyasztás-fel­halmozás eddigi 80:20-as ará­nya elég jelentősen, 82:18-ra módosult, ami csöppet sem ja­vítja a gazdaság régen várt élénkülésének, a beruházások elengedhetetlen növekedésének esélyeit. A pénzforgalmi adatokat elemezve a statisztikusok meg­állapították: a háztartások jöve­delemforrásai körülbelül 6 szá­zalékkal szűkültek (92-ben a csökkenés 2 százalék volt). Sa­játos módon nem elsősorban a bérbevételek és a kisvállalkozá­sokból származó jövedelmek visszaesése, hanem a kamatlá­bak jelentékeny mérséklődése és ennek nyomán a háztartások pénzügyi befektetésekből szár­mazó jövedelmének fogyatko­zása érintette érzékenyen a csa­ládi pénztárcákat. A gazdaság sokféle betegsé­géből, s ezek között is a kisebb termeléshez társuló nagyobb felhasználás konfliktusából adódóan nagy mértékben - 1991-93 között csaknem 50 százalékkal - apadtak a lakos­sági megtakarítások. Ez már csak azért is kedvezőtlen fo­lyamat, mert előrevetíti, hogy számottevően csökken a háztar­tások úgynevezett nettó hitel- nyújtása, hozzájárulása a válla­lati felhalmozás és a költségve­tés hiányának finanszírozásá­hoz. (bajnok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom