Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-12 / 190. szám
1994. július 12., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 Trópusi paradicsom a város peremén Egyetlen fán terem a narancs, a citrom és a mandarin Több mint háromszáz trópusi növényféleség között tölti úgyszólván minden idejét a huszonéves Burschl József. Pécs határában, látószomszédságban az üszögi víztárolóval, az újhegyi Róka-dűlőben olyan csodákra lel a mindig szívesen fogadott látogató, amelyekkel csak könyvben találkozhat. A kétszázötven négyzetméteres üvegházban már termését érleli a banánfa. Minden évben új hajtásokkal, és a szárakon 20-30 kilós gyümölcsfürtökkel örvendezteti meg jó kertészét. Az asztalokon, a földön, a levegőben felfüggesztve dísznövények sokasága növi be az „üvegházi tájat”. Mintha valódi dzsungelben járna az ember. Itt építi a természet szépségét titkaiba merészkedve Burschl József, aki villamos üzemmérnöki diplomával adta fejét a kertészkedésnek. Mint mondja, nem ér rá meggazdagodni. Minden pénzét a Paradicsomába fekteti. Amikor elkezdte, úgy vélték, valami baj van a kobakjában. A szülei sem nézték jó szemmel, hogy a kitanult szakmája helyett a növényvilágot választotta. Mára már belenyugodtak. Nem is tehettek mást. Most büszkék a fiúkra, maguk is csodálják végtelen türelmét, ahogy neveli, babusgatja növényeit. A mennyezet alatt talajnélküli, gyökértelen kaktusz nyújtózik. Maga sem tudja, hogy ez a növény miből él. Több virágnak fagyöngyben épített „fészket”. A sok citrusféle egyikén, minden ágon más és más gyümölcs terem. Ilyen-olyan citrom, narancs, mandarin és grape-fruit. Hihetetlen, ahogy a fa engedelmeskedik neki. Bújja a könyveket, tanulmányozza a növények életét, tulajdonságait. Barátai szerint Burschl József már kész tudós, akinek növényszeretetéből született a tudománya. Gyomlálni kellene, de nem győzi. Másra nem bízhatja, pedig ez a Paradicsom már több embert igényelne. Zsebet ürítő a rengeteg öntözés, és a fűtés is sok pénzébe kerül. A maracuja egy-egy termő ága keresztül-kasul befutja az üvegházat. Képes egyetlen év alatt 10-20 métert is nőni. Tele van terméssel a honi maracuja. Itt még az ehető levelű fa is otthonra lelt. Az egyik sarakban orchideák pompáznak. Évszaktól függetlenül sorra bontogatják ki csodálatos virágaikat. Megvalósulás alatt áll új terve. Japán-kertet épít az udvaron, ahová kicsiben odaköltözik a természet, lesz kisház, szikla, vízfolyás, hidacska és sok-sok növény, hozzájuk illő megvilágítással. A trópusi növények úgy élnek ebben a szélvédett völgyben, mint eredeti hazájukban. Mindegyiknek biztosítja az életterét. Ismerősök, idegenek hoznak külföldről magokat neki, de legbüszkébb ‘a saját termesztő és nemesítő munkájára. Az utcáról betekintő idegen pedig csak áll és csodálkozik. Burschl József trópusi növényparadicsoma több mint különlegesség, látványosság, ékessége a pécsi határnak. Rozvány Gy. Indulás előtt a csapat Fotó: Kóródi Gábor A pécsi túrázók Szent Jakab sírjához tartanak Zarándokok két keréken Gabonafelvásárlási megbeszélések A földművelésügyi tárca szakemberei kedden délelőtt folytatják a tárgyalásokat az állami gabonafelvásárlás részleteiről. A megbeszélésen annak a 12 gabonaforgalmi cégnek a képviselője vesz részt, mely - a meghívott 15 közül - vállalta, hogy a meghatározott feltételek szerint vásárolja meg a terményt a termelőktől. A társaságoknak megközelítően 500-600 ezer tonna gabona megvételére lesz lehetőségük. A vásárláshoz felvett hiteleik 60 százalékára kormánygaranciát kaphatnak, 5 milliárd forint erejéig. A benyújtott vállalati igényeket elbírálják és kedden határozzák meg, hogy melyik gabonaforgalmi cég mennyi gabonát vásárolhat az intervenció keretében. Az eredeti elképzelések szerint rögzítették volna azt is, hogy melyik társaság melyik banktól, milyen feltételekkel igényelhet kölcsönt erre a célra. Ehelyett azonban várhatóan a gabonaforgalmi cégekre bízzák majd, hogy a kiválasztott pénzintézetek közül melyikhez forduljanak. (MTI) Elmarad a biotermelő-ülősztrájk Határozatlan időre elhalasztotta a Parlament elé tervezett ülősztrájkját a Biotermelők Országos Érdekképviseleti Szövetsége. Az egykori biogi- liszta-termelők július 11. és augusztus 11. között szándékoztak ülősztrájkot folytatni, azért, hogy ügyüket vizsgálja ki az Országgyűlés. A szövetség vezetősége azután döntött az ülősztrájk elhalasztásáról, hogy az Országgyűlés Hivatala nevében Soós Tibor hivatalvezető pénteken átvette nyilatkozatukat, valamint az általuk összegyűjtött országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazó 130 képviselői aláírást. Zarándokok vagy pedig a kerékpár szerelmesei? Mindenesetre a pécsi túrakerékpárosok is azon a zarándokúton indulnak, aminek az elmúlt évszázadok során már több ezren vágtak neki - kellemes tengerparti pálmák helyett középkori templomok, várromok tövében keresve árnyékot. Régen is, ma is leginkább német nyelvterületről zarándokoltak az Atlanti-óceán sarkánál fekvő Santiago de Compos- tela-ba, a középkor egyik „szabadegyetemeként” számontar- tott találkozóhelyre. A bűnt vétett brit nemes pedig büntetését róhatta le egykor a csaknem ezer kilométeres zarándokúttal, legalább is egy bizonyos Sing nevű szerző, Szent Jakab zarándoklatát taglaló könyve szerint, amelyet kezébe véve határozta dr. Novotny Iván földmérő, a pécsi Túrakerékpáros Klub vezetője, hogy társaival együtt két keréken vágjon neki a sportteljesítmény gyanánt sem utolsó távnak. Azaz először négy keréken, miután a hétfő hajnalban indult hét tagú csapat mikrobusszal teszi meg az utat a Piereneusok lábáig, Francia- és Spanyolország határáig. Azután majd úgy napi 100-100 kilométernyi pedálozás következik, hogy le ne késsék a Compostela-ban tartandó Szent Jakab napi ünnepet. Szent Jakab Spanyolország védőszentje, s a tiszteletére több ezres részvételre számottartó, két hetes rendezvénysorozat kezdődik július 25-én. Gyalogszerrel hónapokon át tartott a Francia- és Észak-Olaszországon át vezető út, amelynek spanyol szakaszát a második világháború után rekonstruálták, a XII. Callixtus kódexben talált rajzok és feljegyzések alapján. Ma sárgán kígyózó festékcsík jelzi a zarándokút eredeti nyomvonalát - hol műúton, hol köves- vagy földúton át vezet. Novotny Ivá- nék strapabíró moun- tain-bike-okkal vágtak neki. Egyébként ők is, mint elődeik sok éve, a nem éppen komfortos, de ingyenes zarándok-szállásokon töltik az éjszakát. Szándékaik szerint a kis falvak csalogató vendéglőit sem kerülik el. A hagyományt teljessé téve zarándoknaplót is vezetnek, nem titkoltan izgalmasnak remélt kalandjaik soráról. A Mistel Lambéria Bt.-től és a Titán Rt.-től támogatást nyert pécsi Túrakerékpáros Klub mellesleg évek óta „edzésben” van, sőt legutóbb a Dolomitokat is megjárta, így bizakodhatunk, hogy épen „gurulnak” majd vissza egészen hazáig augusztus első napjaiban. Tröszt É. Közgyűlésre készülnek az akadémikusok A június 30-ával hatályba lépett akadémiai törvény kötelezi a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy négy hónapon belül tartson rendkívüli közgyűlést, amely elfogadja az új alapszabályt, mondta el Harmathy Attila, az Akadémia főtitkár-helyettese hétfőn. Rámutatott: a törvény egyik újdonsága, hogy a közgyűlésnek - az akadémikusokon kívül - már tagja lesz az a 200 nem akadémikus is, aki a tudományos minősítéssel rendelkezőket képviseli. Harmathy Attila ismertette: az Akadémia új alapszabálya rendelkezik majd a köztestületi tagság kérdéséről, az Akadémia szervezeti felépítésének és működésének rendjéről. Az alapszabály-tervezet elkészítése a tudományos osztályok, a kutatóintézetek, a rektorok, a szakszervezetek és a területi bizottságok bevonásával folyik. A rendkívüli közgyűlés érdemi munkájához feltétlenül fontos, hogy a közgyűlés tagjai időben megismerkedjenek az új alapszabály-tervezettel, és bekapcsolódjanak a szövegkialakítás munkájába. így az előkészítő bizottságnak ki kellett dolgoznia a nem akadémikus tagok megválasztásának módját. A törvény értelmében az Akadémiának, mint köztestületnek, tagja minden akadémikus és a magyar tudomány feladatainak megoldásában részt vevő tudományos minősítéssel rendelkező személyek. Őket képviseli a közgyűlésben a 200 választott nem akadémikus kutató. Az előkészítő bizottság feladata egyrészt a 10 ezer tudományos kutató megkérdezése: kíván-e a köztestület tagja lenni; másrészt rájuk vár annak kidolgozása is, hogy miként lehet megválasztani azt a 200 nem akadémikust, akik a tudományterületek minősített kutatóinak arányában képviselik tudományterületüket. Felmérések alapján kiderült, hogy a természet-, a társadalom- és az élőtudományok minősített kutatóinak száma nagyjából azonos. A továbbiakban tisztázni kellett az egyes tudományágak képviselőinek arányát. A statisztikai adatok ismeretében az Akadémia tudományos bizottságai összeállították a javasolt jelöltek névsorát, amelyből a köztestületi tagságra igényt tartó személyek megválaszthatják képviselőiket. Természetesen a névsor nem végleges, a kutatók javaslatai alapján, úgynevezett titkos levélszavazással azon változtam lehet. Harmathy Attila, az előkészítő bizottság tagja megjegyezte: a képviselőválasztás ezen módja később változhat, hiszen azt az alapszabálynak kell véglegesítenie. Ugyanakkor az alapszabály kidolgozásban és elfogadásában már részt kell venniük a nem akadémikus tagoknak is, tehát a mostani eljárás ennek a törvényi feltételnek kíván megfelelni. (MTI) Délutáni „csendélet” Kisújbánya dombjain Fotó: Müller Nyílhat a kikerics Kisújbányán Természetvédelmi egyesület alakult Zöld keretű körben égszínkék kikerics. Ez az emblémája a múlt pénteken alakult természetvédelmi egyesületnek, melynek megszületésére Hosz- szúhetényben, a Nádor Ru- dolfné polgármesterasszony által meghirdetett közmeghallgatás záróakkordjaként került sor. Kisújbánya (Neuglashütte), az egykori sváb kisközség Mária Terézia 1760 körüli telepítési politikája révén jött létre. Lakosai kereskedelemmel, házi- iparral, marhatenyésztéssel foglalkoztak, s a század eleji útleírásokban a hegyi falu már a magyar Svájc elnevezést is kiérdemelte. A második világháború azonban súlyos megrázkódtatást, identitászavart okozott a lakók életében. Aztán jött a németajkúak kitelepítése, s a centralizálási politika, mely eredményeként Kisújbányán lassan eltűnt az iskola, a bolt, a posta, a megmaradt lakók pedig beköltöztek a környező falvakba. Házaikat „új telepeseknek”, pihenni vágyó, többnyire városi értelmiségieknek, nyugdíjasoknak adták el, akik őrizték a falu eredeti jellegét. A tájvédelmi körzetben fekvő Kisújbányán jelenleg 57 ingatlan-tulajdonos (amelyből 9 az állandó itt lakó) súlyos gondokkal küszködik. A falu a tőle 19 kilométerre fekvő Hosszúhe- tény közigazgatási körzetéhez tartozik. Jogi képviselettel nem rendelkeznek, alapellátó intézményeik nem alakultak újra. A Köjál legutóbbi vizsgálatai alapján sem a közkutak, sem az itt folyó Noémi-forrás vize nem iható. Gondot jelent a falu megközelítése is. A hosszúhetényi önkormányzat szűkös anyagi keretei ugyanis nem teszik lehetővé egy út megépítését. A kisújbányaiak csak a Mecseki Erdőgazdasági Rt. egynyomtávú, állandóan felújításra szoruló útvonalait használhatják. Helyzetük orvoslására jött létre a közel húsz éve működő Kisújbányai Baráti Kör, mely különböző pénzforrásokból igyekszik segíteni kisebb-na- gyobb gondjaikon. A közösségi munka iránti érdeklődés azonban egyre csökken. Ezt erősítette meg beszámolójában a polgármesterasszony is. Az a kisújbányai közösségi mag, legendás összetartás, melyre 4 éve az önkormányzat még bizton támaszkodhatott, mára megszűnt. A közösség szétfor- gácsolódott, ez pedig az építőmunka rovására megy. A befelé fordulás, világtól elzárkózás megakadályozásában segíthet a „Környezet és természetvédelmi Egyesülés Kisúj- bányáért” elnevezésű most megalakult új csoportosulás. A szervezeti szabályzatot tizenegyen írták alá pénteken. Az egyesület elnöke dr. Bottáné Gajdon Nárcisz, vezetői Hess Anna, Szabó Lajos, az Ellenőrző Bizottság tagjai Erdélyi Gábor, Oláh Miklós, Garai Lajos. Az egyesület Kisújbánya környezeti, természeti érdekvédelmét vállalja fel. Különböző környezetvédelmi szakintézetekkel és tapasztalatcsere céljából más hasonló tájvédelmi területen fekvő falvakkal is fel kívánják venni a kapcsolatot. Fő feladatukként az 1977-ben kiadott kelet-mecseki tájvédelmi körzetről szóló rendelet céljainak megvalósítását jelölték meg. E program keretén belül szeretnék az elhanyagolt Kisbányát a régi hagyományaihoz, képéhez ragaszkodó falvak sorába emelni. Velősy G. Új takarékszövetkezeti kirendeltség Pécsett A Szentlőrinc és Vidéke Takarékszövetkezet is (a siklósi, a bólyi, a szigetvári, a mohácsi, az ormánsági, az újpetrei és a „Mecsekvidéke” takarékszövetkezet után) fiókot nyitott Pécsett. így a baranyai takarék- szövetkezetek összességében már 10 kirendeltséggel vannak jelen a megyeszékhelyen. A napokban megnyitott szentlőrinci fiók a Petőfi utca és a Hungária utca kereszteződésében épült új üzletházban kapott helyet. A többek által pa- pagály-házként emlegetett épületet Dévényi Sándor Ybl-díjas építész tervezte, a kivitelező a Kőház Kft volt, míg a belső építészeti megoldások a KRE- ART Kft. munkáját dicsérik. Mint dr. Gács Tivadartól, a takarékszövetkezet elnökétől megtudtuk, a pécsi fiók megnyitását évekkel ezelőtt tervezték. A kirendeltség három munkatárssal már megkezdte működését (lakossági- és vállalkozói pénzintézeti szolgáltatásaikkal, az Új Dunántúli Naplóba történő hirdetésfelvételi tevékenységgel már fogadják az ügyfeleket), de a hivatalos megnyitót csak szeptemberben tartják. A Szentlőrinc és Vidéke Takarékszövetkezetnek központi egységén kívül tíz fiókja van. A takarékszövetkezet az elmúlt évet csaknem félmilliárdos mérlegfőösszeggel zárta, tartósan nyereségesen gazdálkodik. Működési területe Pécsen kívül félszáz községre teljed ki. A pénzintézet vezetője, Dr. Gács Tivadar a takarékszövetkezetek megyei választmányának elnöke, és az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (az OTIVA) tíz fős igazgatótanácsának tagja. Balog N.
