Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-11 / 189. szám
10 üj Dunántúli napló Magazin 1994. július 11., hétfő Az égig lobognak a lángok Katalónia (Spanyolország) sűrű erdejében Sant Mateu del Bages mellett július 5-én. Több mint tízezer tűzoltó, katona, önkéntesek és a civil gárda tagjai megkísérlik ellenőrzés alá vonni a tüzeket, amelyek több mint 23 ezer hektáron pusztították el a faállományt MTI FOTÓ Száraz, szeles napokon támadnak Allergiásoknak - a pollenek természetrajzáról A virágporszemek inváziója kellemetlen velejárója a nyári hónapoknak. Kivált azok számára,akik hajlamosak a túlérzékenységre, a pollen-allergiára. Az apró szemcsék elsősorban száraz, derűs, szeles napokon támadnak. Fontos tudnivaló, hogy a pollenek általában a friss hajnali széllel kelnek útra - a zöldövezetekben tehát pirkadatkor ajánlatos becsukni az ablakokat. A városokba, nagyobb településekre a szemcse-felhők jobbára délután érkeznek meg, ott a pollen-érzékenyekre ilyentájt leselkedik veszély. A zivatarok előtti szél időszakát jobb zárt helyiségben tölteni - de zápor után nyugodtan lehet sétálni, kocogni, mert az eső elpusztítja a virágporszemeket. A pollenek napközben láthatatlanul megülnek a testfelületen; fürdéssel, zuhanyozással, a haj átkefélésével azonban megszabadulhatunk tőlük. Szom- j unkát lehetőleg szénsavmentes ásványvízzel, üdítővel oltsuk, ezek nem irritálják, inkább tisztítják a nyálkahártyát. A sósvizes inhalálás jót tesz a virágporra érzékenyen reagáló toroknak. Ha a szemcsék szemünket hozzák gyulladásba, kamillás vízzel borogassuk. Akiknél erősebb köhögési, könnyezési rohamok jelentkeznek - keressék föl háziorvosukat, aki felírhat allergiás tüneteket enyhítő tablettát, kapszulát vagy sprayt. A pollenek támadásának várható intenzitásáról nagy vonalakban megbízható előrejelzések állnak rendelkezésre. Ezek szerint június második felében a pázsitfüvek, továbbá a hárs és a gyékény, júliusban szintén a pázsitfüvek és a libatop-félék, a csalán és az utifüvek virágbabo- rulásával és pollenjeik porfelhőivel kell számolni. Az allergiára hajlamosak számára azonban a legveszélyesebb a nyár vége, augusztus és szeptember. Ekkor virágzik a parlagfű, amelynek virágpora a legtöbb kellemetlenséget, az allergiás megbetegedések több mint ötven százalékát okozza. Az erre érzékenyek ezért nyári szabadságukat lehetőleg ne sík vidéken, vízparton, hanem a hegyekben töltsék. Sz. M. Csodák pedig vannak (?) Máig megmagyarázhatatlan jelenségek tucatjait ismeri a világ. Olyanokat, amelyek ellentmondani látszanak a természet törvényeinek. Életidegen, porszáraz levegő, izzó hőség: ez a „Halál völgye” Kaliforniában. A földkerekség egyik legforróbb és legszárazabb vidéke. És ahol egy különleges, mindössze négy centiméter hosszú halfajta - tudományos nevén Cyprinodon Neva- densis Amagos-sae - mégis megél! Az Amagossa valójában egy kiszáradt folyómeder, amelynek sekély, negyven fokos, különösen sós vízben él az említett halak. Tudományos kutatás céljából jeges vízbe helyezték őket: A környezetváltozás meg sem kottyant nekik. Elképesztő alkalmazkodási képességük talány a tudósok számára. A Föld középkora óta ,ragaszkodnak” életkörükhöz, azóta, hogy a kaliforniai medencében kiszáradt a tenger. A Halál völgyének rejtélyei még a sokmázsás vándorló kövek. Egy ugyancsak kiszáradt tó fenekén fekszenek, mögöttük méter széles, hosszú nyomvonal. Mi vitte, gördítette tova őket? Peruban immár harminc esztendő óta tanulmányozza a német Maria Reiche a talajra rajzolt mágikus jeleket. Némelyik óriási, háromszáz méteres madárra emlékeztet, mig a pók formájú rajzok 50 méteresek. Annyit már régebben kiderítettek e rajzokról, hogy mintegy 2000 esztendővel ezelőtt a nazca indiánok karcolták őket a dél-perui pampák földjébe. De miért? És mit jelentenek e rajzok? Netán földönkívüliek tájékoztatására szolgáltak? És az angliai Salisbury környékén feltárt, legalább 4000 éves Stonehenge? A sok tonnás, 2-7 méteres kőoszlopok négy koncentrikus kört alkotnak. A tudomány emberei nagyon szeretnék kideríteni: mivel és hogyan mozgatták, emelgették az irdatlanul nehéz kőoszlopokat, és milyen célt szolgáltak? A Nap temploma volt-e Stonehenge, avagy csillagászati megfigyelőhely, ahonnan előre kiszámíthatták a nap- és holdfogyatkozásokat? Az indiai Újdelhi peremén, egy mecset udvarán áll a hét méter magas, 30 centiméter átmérőjű oszlop, amely - annak ellenére, hogy vasból van - egyáltalán nem rozsdásodik. Annyit sikerült kideríteni róla, hogy i. e. félezer esztendővel azon a helyen állt templom egyik oszlopa lehetett. Indiában már akkor, 2500 évvel ezelőtt ennyire fejlett lett volna a fémkohászat? A legkorszerűbb laboratóriumi vizsgálattal sem sikerült kideríteni: milyen anyagot adagoltak a vashoz, hogy nem fog rajta az idő vasfoga... Miközben a Mount Everest meghódítására induló alpinisták fulladoznak a légszomjtól és ájulás kerülgeti őket, a Himalája 8848 méteres csúcsát viszonylag könnyűszerrel repülik át minden ősszel az indiai vadlibák (anser indicus), amelyek közép-ázsiai költőhelyükről tartanak Észak-Indiába. Miként képesek e madarak harminc fokos hidegben, ritka levegőben ekkora teljesítményre? A szakemberek csak feltételezik, hogy vérük vörös vérsejtjeiben egy aminósavfajta elképesztően javítja az oxigénfelvételt. Mit illik az étteremben? Hogyan viselkedjünk az éttermekben és vendéglőkben? - ezzel a kérdéssel foglalkozik Nadine de Rotschild bárónő, Franciaország egyik „nagyasz- szonya” a „Point de Vue” hasábjain. Listát állított össze arról, melyek a legnagyobb viselkedésbeli hibák, amelyekkel lejárathatjuk magunkat. A vendéglőbe először a férfinak kell belépnie s tartania a hölgy számára az ajtót. Ezután az úr segítse le a nő kabátját, s ha azt ruhatárba adja, tartsa magánál a ruhatári jegyet. Óriási baklövés, ha a férfi neje kezébe nyomja a bilétát: „Vigyázz rá, anyukám, én úgy is elvesztem”. Az asztalnál a férfi rendeli meg mindkettőjük számára az ételt, ő választja ki az italt is. Az úr feladata, hogy észrevegye, mikor ürül ki a hölgy pohara, de csak a nő kérésére tölthet újra. Kirívó neveletlenség, ha például valaki evőeszközével jó hangosan megkocogtatja a poharát, hogy a pincér észrevegye és magára vonja a figyelmet. A nők, amennyiben észreveszik, hogy kiigazításra szorul a sminkjük, kifáradnak a mosdóba. Sohasem szabad az asztalnál szépítkezni. A francia vendéglőkben nem illik rágyújtani. Aki étkezés után mégis szeretne egy-egy cigit elszívni, ne csak a partnemő- jét, hanem közeli asztaltársait is kérdezze meg, nem zavarja-e őket a füst? A nő készülődése jelzi, mikor távozzanak. A számlát viszont mindig a férfi egyenlítse ki, akkor is, ha a férfi és a nő fele-fele részben állja az összeget. Előfordulhat, hogy a felszolgáló elszámolja magát. Ezt a férfi tegye szóvá. Egyidejűleg ügyeljen arra, hogy a vita tisztázására ne az asztalnál kerüljön sor. Végül: nem illik a pincérnek távozáskor kezet adni! Százéves a Tower Bridge A londoni Tower Bridge-nek és a Towemak csak a környezete azonos. Az egykori királyi vár, a maga kínzókamráival és a halálra szánt nemesuraknak kínált utolsó szálláshelyeivel ugyanis jó 800 esztendővel öregebb a szomszédságában a Temzén átívelő technikai unikumnál. Az 1894-ben elkészült, valamikor „Albion büszkeségeként” emlegetett Tower Bridge június 30-án ünnepli századik születésnapját és túlzás nélkül elmondható, hogy mint London nevezetessége, régen maga mögött hagyta a Towert. Pedig a londoni városatyák hajdan egyáltalán nem voltak egységesek abban a kérdésben, hogy szükség van-e az új híd megépítésére. Míg egyrészről a gyorsan növekvő London közlekedése összeomolni látszott, ha gyorsan nem épül újabb híd a Temzén, addig a kereskedők és a hajógyárosok attól tartottak, hogy nagyméretű vitorlás hajóik fennakadnak majd az új híd pillérein és nem jutnak be a város kikötőibe. Végülis a közlekedési káosztól rettegők álláspontja győzött és a parlament nyomásának engedve a híd ellenzői 1886-ban beadták a derekukat. A kompromisszum lényege az volt, hogy olyan acélhíd épüljön, amelynek ívei a hinta működési elvei szerint hidraulikus erővel felnyithatók. így aztán a járművek is áthaladhattak, de a hajózás sem szenvedett kárt, sőt a sietős gyalogosoknak sem kellett várakozniok, ha a híd történetesen nyitva állott - a folyó fölött 46 méter magasban fedett átjáró vezetett a híd egyik tornyától a másikig. A tervek elkészülte és a megvalósítás között nyolc év telt el. Heti 56 órás munkaidőben több mint 400 munkás hozta létre a „technikai diadalt” , „az angol nagyság új kifejeződését” - amint a walesi herceg a híd felavatásakor mondott beszédében büszkén hangoztatta. Nem kis rosszmájúsággal emlegették az angolok annak idején a „haszontalan” Eiffel tornyot, mint „Franciaország hivalkodásának kifejezőjét”. Az viszont már nem zavarta az általános ünneplést, hogy a Tower Bridge 1,1 millió font sterlingbe került - az előirányzottnak éppen a kétszeresébe. Nem sokkal a híd átadása után kiderült, hogy a modem hajózásnak egyáltalán nincs szüksége ilyen technikai megoldásokra. Ezzel együtt azonban a Tower Bridge kiállta az idők próbáját. Két világháborút sértetlenül úszott meg - a másodikat állítólag azért, mert a támadó német bombázók tájékozódási pontnak tekintették. A Tower Bridge még ma is rendszeresen megnyitja íveit a tízezer tonnánál nagyobb hajók előtt - amennyiben az áthaladást írásban legkevesebb 24 órával előbb bejelentették. Fennállásának első évében 6160 alkalommal kellett felnyitni, 99 évvel később azonban már mindössze 441-szer. És éppen néhány nappal a centenárium előtt jelezte korunk legmodernebb vitorlás hajója, a „The Other Woman” , hogy árboca túlságosan magas, nem fér el a híd alatt. Gyermekektől született gyermekek Az Egyesült Államokban a tizenévesek terhességének a megelőzése elsőrendű feladat, de mivel az amerikai gyermekek és felnőttek összes problémái - köztük a szegénység és az erőszak - kölcsönhatással vannak egymásra, csak az átfogó megoldás lehet eredményes - állapították meg az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia közelmúltban megtartott éves tanácskozásán. A központi probléma talán mégis a tizenévesek terhessége, mert ebből fakad sok más. A szegénység oka nyolcvan százalékban a nem kívánt terhesség; a bebörtönzött fiatalok kilencven százaléka tizenéves anyától született, s a kábítószer- és alkolholfo- gyasztás nagy arányú a gyermekektől született gyermekek körében. Az egyik felszólaló ezzel a hasonlattal hívta fel a figyelmet erre a súlyos gondra: az amerikai gyermekek olyan óceánban élnek, ahol a kábítószerek, az alkohol, az emberölés, az ön- gyilkosság és a tizenéves terhesség cápái leselkednek rájuk, közben a felnőttek a parton tétlen szemlélőkként hajtogatják, hogy „meg kell menteni gyermekeinket”. ŰA tanácskozáson sürgették az átfogó egészségügyi oktatás bevezetését az iskoláiban, sőt már a nagycsoportos óvodások számára is. Sok iskola vezetői arra hivatkozva térnek ki ez elől, hogy nincs rá idő, mert írni, olvasni és számolni kell megtanítani a gyerekeket. Pedig az nagyon nehéznek bizonyul, ha testileg, lelkileg és érzelmileg nem egészségesek a gyerekek. A Global Child Health News and Rewiew beszámolt arról, hogy az Egyesült Államokban 1988-ban az újszülöttek 13 százalékát 20 éven aluli anyák hozták világra. A városokban már magasabb volt ez az arány: New Heaven-ben (Connecticut) például 18 százalék, a színesbőrű 20 éven aluliak esetében pedig 24 százalék. Nagy gondot okoz, hogy az ilyen fiatal kismamák nem tudnak kellőképp gondoskodni gyermekükről. Összehasonlító orvosi felmérést végeztek 219 olyan kisgyermek körében, akiket 19 éves vagy ennél idősebb nők szültek. A gyermekek ötéves koráig feljegyzett adatokat feldolgozó szakértők megállapították, hogy a rossz bánásmód és az elégtelen növekedés gyakoribb a tizenéves anyák gyermekei között, mint a másik csoportban: 12,8 százalék illetve 6,9 százalék szemben a 6,4, illetve a 4,1 százalékkal. A rekkenő hőség a legerősebb oroszlánt is földhöz veri. A baseli állatkertnek ez a pompás példánya a 35 fok fölötti hőségben tartja magát a szabályhoz: csak ne moccanni!
