Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-11 / 189. szám

10 üj Dunántúli napló Magazin 1994. július 11., hétfő Az égig lobognak a lángok Katalónia (Spanyolország) sűrű er­dejében Sant Mateu del Bages mellett július 5-én. Több mint tí­zezer tűzoltó, katona, önkéntesek és a civil gárda tagjai megkí­sérlik ellenőrzés alá vonni a tüzeket, amelyek több mint 23 ezer hektáron pusztították el a faállományt MTI FOTÓ Száraz, szeles napokon támadnak Allergiásoknak - a pollenek természetrajzáról A virágporszemek inváziója kellemetlen velejárója a nyári hónapoknak. Kivált azok szá­mára,akik hajlamosak a túlér­zékenységre, a pollen-allergi­ára. Az apró szemcsék elsősor­ban száraz, derűs, szeles napo­kon támadnak. Fontos tudnivaló, hogy a pol­lenek általában a friss hajnali széllel kelnek útra - a zöldöve­zetekben tehát pirkadatkor aján­latos becsukni az ablakokat. A városokba, nagyobb települé­sekre a szemcse-felhők jobbára délután érkeznek meg, ott a pol­len-érzékenyekre ilyentájt le­selkedik veszély. A zivatarok előtti szél időszakát jobb zárt helyiségben tölteni - de zápor után nyugodtan lehet sétálni, kocogni, mert az eső elpusztítja a virágporszemeket. A pollenek napközben látha­tatlanul megülnek a testfelüle­ten; fürdéssel, zuhanyozással, a haj átkefélésével azonban meg­szabadulhatunk tőlük. Szom- j unkát lehetőleg szénsavmentes ásványvízzel, üdítővel oltsuk, ezek nem irritálják, inkább tisz­títják a nyálkahártyát. A sósvi­zes inhalálás jót tesz a virág­porra érzékenyen reagáló to­roknak. Ha a szemcsék sze­münket hozzák gyulladásba, kamillás vízzel borogassuk. Akiknél erősebb köhögési, könnyezési rohamok jelentkez­nek - keressék föl háziorvosu­kat, aki felírhat allergiás tünete­ket enyhítő tablettát, kapszulát vagy sprayt. A pollenek támadásának vár­ható intenzitásáról nagy vona­lakban megbízható előrejelzé­sek állnak rendelkezésre. Ezek szerint június második felében a pázsitfüvek, továbbá a hárs és a gyékény, júliusban szintén a pázsitfüvek és a libatop-félék, a csalán és az utifüvek virágbabo- rulásával és pollenjeik porfelhő­ivel kell számolni. Az allergiára hajlamosak számára azonban a legveszélye­sebb a nyár vége, augusztus és szeptember. Ekkor virágzik a parlagfű, amelynek virágpora a legtöbb kellemetlenséget, az al­lergiás megbetegedések több mint ötven százalékát okozza. Az erre érzékenyek ezért nyári szabadságukat lehetőleg ne sík vidéken, vízparton, hanem a hegyekben töltsék. Sz. M. Csodák pedig vannak (?) Máig megmagyarázhatatlan jelenségek tucatjait ismeri a vi­lág. Olyanokat, amelyek el­lentmondani látszanak a termé­szet törvényeinek. Életidegen, porszáraz levegő, izzó hőség: ez a „Halál völgye” Kaliforniában. A földkerekség egyik legforróbb és legszára­zabb vidéke. És ahol egy külön­leges, mindössze négy centimé­ter hosszú halfajta - tudomá­nyos nevén Cyprinodon Neva- densis Amagos-sae - mégis megél! Az Amagossa valójában egy kiszáradt folyómeder, amelynek sekély, negyven fo­kos, különösen sós vízben él az említett halak. Tudományos kutatás céljából jeges vízbe helyezték őket: A környezetváltozás meg sem kottyant nekik. Elképesztő al­kalmazkodási képességük ta­lány a tudósok számára. A Föld középkora óta ,ragaszkodnak” életkörükhöz, azóta, hogy a ka­liforniai medencében kiszáradt a tenger. A Halál völgyének rejtélyei még a sokmázsás vándorló kö­vek. Egy ugyancsak kiszáradt tó fenekén fekszenek, mögöttük méter széles, hosszú nyomvo­nal. Mi vitte, gördítette tova őket? Peruban immár harminc esz­tendő óta tanulmányozza a né­met Maria Reiche a talajra raj­zolt mágikus jeleket. Némelyik óriási, háromszáz méteres ma­dárra emlékeztet, mig a pók formájú rajzok 50 méteresek. Annyit már régebben kiderítet­tek e rajzokról, hogy mintegy 2000 esztendővel ezelőtt a nazca indiánok karcolták őket a dél-perui pampák földjébe. De miért? És mit jelentenek e raj­zok? Netán földönkívüliek tájé­koztatására szolgáltak? És az angliai Salisbury kör­nyékén feltárt, legalább 4000 éves Stonehenge? A sok tonnás, 2-7 méteres kőoszlopok négy koncentrikus kört alkotnak. A tudomány emberei nagyon sze­retnék kideríteni: mivel és ho­gyan mozgatták, emelgették az irdatlanul nehéz kőoszlopokat, és milyen célt szolgáltak? A Nap temploma volt-e Stone­henge, avagy csillagászati meg­figyelőhely, ahonnan előre ki­számíthatták a nap- és holdfo­gyatkozásokat? Az indiai Újdelhi peremén, egy mecset udvarán áll a hét méter magas, 30 centiméter át­mérőjű oszlop, amely - annak ellenére, hogy vasból van - egyáltalán nem rozsdásodik. Annyit sikerült kideríteni róla, hogy i. e. félezer esztendővel azon a helyen állt templom egyik oszlopa lehetett. Indiában már akkor, 2500 évvel ezelőtt ennyire fejlett lett volna a fém­kohászat? A legkorszerűbb la­boratóriumi vizsgálattal sem si­került kideríteni: milyen anya­got adagoltak a vashoz, hogy nem fog rajta az idő vasfoga... Miközben a Mount Everest meghódítására induló alpinisták fulladoznak a légszomjtól és ájulás kerülgeti őket, a Hima­lája 8848 méteres csúcsát vi­szonylag könnyűszerrel repülik át minden ősszel az indiai vad­libák (anser indicus), amelyek közép-ázsiai költőhelyükről tar­tanak Észak-Indiába. Miként képesek e madarak harminc fokos hidegben, ritka levegőben ekkora teljesít­ményre? A szakemberek csak feltéte­lezik, hogy vérük vörös vérsejt­jeiben egy aminósavfajta elké­pesztően javítja az oxigénfelvé­telt. Mit illik az étteremben? Hogyan viselkedjünk az ét­termekben és vendéglőkben? - ezzel a kérdéssel foglalkozik Nadine de Rotschild bárónő, Franciaország egyik „nagyasz- szonya” a „Point de Vue” ha­sábjain. Listát állított össze ar­ról, melyek a legnagyobb visel­kedésbeli hibák, amelyekkel le­járathatjuk magunkat. A vendéglőbe először a férfi­nak kell belépnie s tartania a hölgy számára az ajtót. Ezután az úr segítse le a nő kabátját, s ha azt ruhatárba adja, tartsa ma­gánál a ruhatári jegyet. Óriási baklövés, ha a férfi neje kezébe nyomja a bilétát: „Vigyázz rá, anyukám, én úgy is elvesztem”. Az asztalnál a férfi rendeli meg mindkettőjük számára az ételt, ő választja ki az italt is. Az úr feladata, hogy észreve­gye, mikor ürül ki a hölgy po­hara, de csak a nő kérésére tölt­het újra. Kirívó neveletlenség, ha pél­dául valaki evőeszközével jó hangosan megkocogtatja a po­harát, hogy a pincér észrevegye és magára vonja a figyelmet. A nők, amennyiben észreve­szik, hogy kiigazításra szorul a sminkjük, kifáradnak a mos­dóba. Sohasem szabad az asz­talnál szépítkezni. A francia vendéglőkben nem illik rágyújtani. Aki étkezés után mégis szeretne egy-egy ci­git elszívni, ne csak a partnemő- jét, hanem közeli asztaltársait is kérdezze meg, nem zavarja-e őket a füst? A nő készülődése jelzi, mikor távozzanak. A számlát viszont mindig a férfi egyenlítse ki, ak­kor is, ha a férfi és a nő fele-fele részben állja az összeget. Előfordulhat, hogy a felszol­gáló elszámolja magát. Ezt a férfi tegye szóvá. Egyidejűleg ügyeljen arra, hogy a vita tisz­tázására ne az asztalnál kerüljön sor. Végül: nem illik a pincér­nek távozáskor kezet adni! Százéves a Tower Bridge A londoni Tower Bridge-nek és a Towemak csak a környe­zete azonos. Az egykori királyi vár, a maga kínzókamráival és a halálra szánt nemesuraknak kí­nált utolsó szálláshelyeivel ugyanis jó 800 esztendővel öre­gebb a szomszédságában a Temzén átívelő technikai uni­kumnál. Az 1894-ben elkészült, valamikor „Albion büszkesége­ként” emlegetett Tower Bridge június 30-án ünnepli századik születésnapját és túlzás nélkül elmondható, hogy mint London nevezetessége, régen maga mö­gött hagyta a Towert. Pedig a londoni városatyák hajdan egyáltalán nem voltak egységesek abban a kérdésben, hogy szükség van-e az új híd megépítésére. Míg egyrészről a gyorsan növekvő London köz­lekedése összeomolni látszott, ha gyorsan nem épül újabb híd a Temzén, addig a kereskedők és a hajógyárosok attól tartottak, hogy nagyméretű vitorlás ha­jóik fennakadnak majd az új híd pillérein és nem jutnak be a vá­ros kikötőibe. Végülis a közlekedési káosz­tól rettegők álláspontja győzött és a parlament nyomásának en­gedve a híd ellenzői 1886-ban beadták a derekukat. A komp­romisszum lényege az volt, hogy olyan acélhíd épüljön, amelynek ívei a hinta működési elvei szerint hidraulikus erővel felnyithatók. így aztán a jármű­vek is áthaladhattak, de a hajó­zás sem szenvedett kárt, sőt a sietős gyalogosoknak sem kel­lett várakozniok, ha a híd törté­netesen nyitva állott - a folyó fölött 46 méter magasban fedett átjáró vezetett a híd egyik tor­nyától a másikig. A tervek elkészülte és a meg­valósítás között nyolc év telt el. Heti 56 órás munkaidőben több mint 400 munkás hozta létre a „technikai diadalt” , „az angol nagyság új kifejeződését” - amint a walesi herceg a híd fel­avatásakor mondott beszédében büszkén hangoztatta. Nem kis rosszmájúsággal emlegették az angolok annak idején a „ha­szontalan” Eiffel tornyot, mint „Franciaország hivalkodásának kifejezőjét”. Az viszont már nem zavarta az általános ünnep­lést, hogy a Tower Bridge 1,1 millió font sterlingbe került - az előirányzottnak éppen a kétsze­resébe. Nem sokkal a híd átadása után kiderült, hogy a modem hajózásnak egyáltalán nincs szüksége ilyen technikai meg­oldásokra. Ezzel együtt azonban a To­wer Bridge kiállta az idők pró­báját. Két világháborút sértetle­nül úszott meg - a másodikat ál­lítólag azért, mert a támadó né­met bombázók tájékozódási pontnak tekintették. A Tower Bridge még ma is rendszeresen megnyitja íveit a tízezer tonnánál nagyobb hajók előtt - amennyiben az áthala­dást írásban legkevesebb 24 órával előbb bejelentették. Fennállásának első évében 6160 alkalommal kellett felnyitni, 99 évvel később azonban már mindössze 441-szer. És éppen néhány nappal a centenárium előtt jelezte korunk legmoder­nebb vitorlás hajója, a „The Other Woman” , hogy árboca túlságosan magas, nem fér el a híd alatt. Gyermekektől született gyermekek Az Egyesült Államokban a tizenévesek terhességének a megelőzése elsőrendű feladat, de mivel az amerikai gyerme­kek és felnőttek összes problé­mái - köztük a szegénység és az erőszak - kölcsönhatással van­nak egymásra, csak az átfogó megoldás lehet eredményes - állapították meg az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadé­mia közelmúltban megtartott éves tanácskozásán. A központi probléma talán mégis a tizen­évesek terhessége, mert ebből fakad sok más. A szegénység oka nyolcvan százalékban a nem kívánt terhesség; a bebör­tönzött fiatalok kilencven száza­léka tizenéves anyától született, s a kábítószer- és alkolholfo- gyasztás nagy arányú a gyer­mekektől született gyermekek körében. Az egyik felszólaló ezzel a hasonlattal hívta fel a figyelmet erre a súlyos gondra: az ameri­kai gyermekek olyan óceánban élnek, ahol a kábítószerek, az alkohol, az emberölés, az ön- gyilkosság és a tizenéves ter­hesség cápái leselkednek rájuk, közben a felnőttek a parton tét­len szemlélőkként hajtogatják, hogy „meg kell menteni gyer­mekeinket”. ŰA tanácskozáson sürgették az átfogó egészségügyi oktatás bevezetését az iskoláiban, sőt már a nagycsoportos óvodások számára is. Sok iskola vezetői arra hivatkozva térnek ki ez elől, hogy nincs rá idő, mert írni, olvasni és számolni kell megtanítani a gyerekeket. Pedig az nagyon nehéznek bizonyul, ha testileg, lelkileg és érzelmi­leg nem egészségesek a gyere­kek. A Global Child Health News and Rewiew beszámolt arról, hogy az Egyesült Államokban 1988-ban az újszülöttek 13 szá­zalékát 20 éven aluli anyák hoz­ták világra. A városokban már magasabb volt ez az arány: New Heaven-ben (Connecticut) pél­dául 18 százalék, a színesbőrű 20 éven aluliak esetében pedig 24 százalék. Nagy gondot okoz, hogy az ilyen fiatal kismamák nem tud­nak kellőképp gondoskodni gyermekükről. Összehasonlító orvosi felmérést végeztek 219 olyan kisgyermek körében, aki­ket 19 éves vagy ennél idősebb nők szültek. A gyermekek ötéves koráig feljegyzett adatokat feldolgozó szakértők megállapították, hogy a rossz bánásmód és az elégte­len növekedés gyakoribb a ti­zenéves anyák gyermekei kö­zött, mint a másik csoportban: 12,8 százalék illetve 6,9 száza­lék szemben a 6,4, illetve a 4,1 százalékkal. A rekkenő hőség a legerősebb oroszlánt is földhöz veri. A baseli állatkertnek ez a pompás példá­nya a 35 fok fölötti hőségben tartja magát a szabályhoz: csak ne moccanni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom