Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-04 / 152. szám
6 üj Dunántúli napló Kultúra 1994. június 4., szombat A pécsváradi apát aranymiséje Mott János misézik a Nagyboidogasszony templomban. Taizé Pécsett Öt éve történt. Hirtelen jött az eső, a hideg, meg a szél. A közös imádságok csendjét gyakran szakították meg különféle nemzetiségű köhögések, tüsszentések,,hogy aztán több ezer torokból egyszerre zendüljön föl az ének: „Christus resurrexit, Alleluja!” Taizé találkozó volt Pécsett. Elsőként Közép-Ke- let-Európában! Ki tudja hány és hány tárgyalás, kérlelés, meggyőzés, hány visszautasítás, hideg zuhany és falba ütközés állt e mögött a néhány nap mögött?! De a városba érkező huszezemyi fiatal egymásra találása, a pécsi, baranyai otthonok kapuinak szélesre támlása túlcsorduló mértékkel viszonozta mindezt. Sokat lehetne mesélni. A vendégekről, a zsúfolásig megtels sportcsarnokról, amely akkor az imádságé volt, a közös beszélgetésekről, a nyelvi zűrzavarról és persze magunkról. Arról, hogy mi is megismerhettük egymást. A szemben lakó szomszédot, a környékünkön lévő kedves kis falvakat, vagy éppen a különböző iskolák, üzemek, vállalatok vezetőit. Öt éve volt. Sok minden történt azóta. Azok az emberek, akik a találkozó szervezésében, létrehozásában így vagy úgy, nevükkel, tekintélyükkel, személyiségükkel, emberségükkel, lelkesedésükkel és ötleteikkel segítettek, talán már nagyon messze vannak. Testben. De a rájuk bízott rengeteg apró mag bekerült a földbe. Esőt kapott. Igaz, hogy tövisből is jutott bőven . De reméljük, hogy az nem tud megölni mindent. Mert hinnünk kell benne, hogy ha fölfelé is tudunk nézni, akkor majd kevésbé fog zavarni az út pora. Akkor Európa is közeleb lesz. Weiling Zsolt Dénes A Vatikán cáfol A jeruzsálemi rádió szenzációként repítette világgá, a Vatikán hűvösen cáfolta, hogy a Szentszék olyan dokumentumot készít elő, amelyben a katolikus egyház - története során először - elismerné, hogy „közös felelősség” terhelné a holocaustért, mert a zsidókkal szembeni ellenséges magatartása történelmileg előkészítette a zsidók üldöztetéséhez és a zsidó nép kiirtására tett náci kísérlethez vezető utat. Ötven éve szentelték pappá Mott János plébánost, címzetes pécsváradi apátot, aki Június 5-én, vasárnap 16 órakor tartja aranymiséjét Pécsváradon, s ez alkalomból kértük, idézze fel pályája főbb állomásait: A magvető- A hagyományos népi vallásosságban nevelkedtem Fékeden, a szülőfalumban, amely hat papot adott a katolikus egyháznak. Galambos Kálmán plébános volt a magvető, aki 1924-től három évig szolgált Fekeden. Olvasókört alakított, megnyitotta a világot az addig teljes elzártságban élő kis falu előtt, ahonnan addig senki sem került felsőbb iskolákba. Az első értelmiségiek papok voltak: Fodor (Fischer) Jánost, Arató (Auth) Józsefe*. 1934-ben Scheich Jánost 1937-ben szentelték. Aztán 1939-ben Albert János, 1944-ben jómagam és 1954-ben Barát (Bareith) József indult el Fékedről a papi pályán.-Feked német község - ez mit jelentett apát úr idejében ?- 1736-tól Hímesházán majd 1855-től helyben van a fekediek anyakönyve, mely szerint elődeink Stift Fulda, azaz a fuldai apátság környékéről jöttek, s ezért is hívnak bennünket "sti- fulder"-nek. A családom neve ma is él azon a vidéken, Motten István király trónralépése előtt pécsváradi udvarházát, két templomot és 40 falut adományozott kedves egyházi emberének Aszt- riknak, fontos diplomáciai szolgálataiért. A koronát hozó Aszt- rik, a Szent Benedek és Szűz Mária tiszteletére emelt pécsváradi monostor első apátja majd Kalocsa érseke. Az apátság közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozott. Kapcsolatban állt az Árpád-ház többi tagjával is, falai helynév őrzi a Mottok emlékét, akiknek az 1500-as években címerük is volt.- Gyermekkoromban persze mindenki németül beszélt, és tanítóink, Bóna Ernő, aki 40 évet szolgált a faluban, valamint Hesz Mária tanítottak először a magyar nyelvre.-Melyek a legmaradandóbb ifjúkori élményei?- Otthon tanultam meg, hogy a munka, a kötelesség mindennél előrébb való. Öten voltunk testvérek, édesanyám egyedül küszködte végig a gyerekekkel az első világháborút, s később is be kellett segíteni a gazdaságba. Megtanultuk észrevenni a munkát, és derűsen, örömmel elvégezni azt. Mélyen vallásos családban nőttem fel. Az ünnepnapokon, vasárnap reggelre minden kitakarítva állt, s a ház népe ünneplőben indult a szentmisére. Mély benyomást tett rám a kék reverendás fiatal teológusok, a fekedi fiúk példája, akii* nek a csoportja fogalom volt, mikor én a jezsuiták Pius Gimnáziumába kerültem 1932-ben, ahol összesen 10 fekedi fiatalember végzett.-A papi hivatást 1935-ben választottam. Nagyon boldogok voltak a kisszemináriumban és a teológián töltött évek. A Székesegyház altemplomában szenteltek hetünket, mert félő volt, hogy légiriadó zavarhatja közt megfordultak a magyar királyok, gyarapították szent István adományait. Vak Béla Árpád-házi herceget e monostor falai között rejtik el, míg El. Béla néven trónra léphet. A bencés monostorok reformja idején, 1215-től pápai megbízatásokat teljesít a pécsváradi apát, ami a Szentszékkel való élénk kapcsolatra, és a példás szerzetesi életre utal. 1252-ben választják apátjukká a pannonhalmi szerzetesek Favus meg a szertartást — hiszen 1944 június 3-át írtunk akkor. Újmise Fekeden- Milyen volt az az ötven évvel ezelőtti nagy nap?- Szentelésem másnapján, június 4-én volt Fekeden az újmisém. A szülői házban öltöttem fel a papi ruhát, Dubniczky László plébános búcsúztatott a szüleimtől, és a család valamint a falu népe körmenetben, énekelve kísért a templomba. Scheich János prédikált, akit előttem szenteltek pappá. Szentháromság vasárnapja volt, Feked búcsúja. Utána következett az újmisés áldás a papok, szülők, tanítók számára, majd odahaza az ünnepi ebéd az udvaron felállított sátorban.-A háború miként befolyásolta pályakezdését?- Mecseknádasdon szolgáltam 44 nyarán, és mivel a férfiak mind a fronton voltak, felszentelt papként is segítettem otthon a betakarításban. Püspöklakon voltam az oroszok bejövetelekor. A németek agitáltak, hagyjuk itt a falut, mivel az oroszok a papok életére törnek. Mi azonban maradtunk a híveink mellett. Marázán éltem végig a németek kitelepítését - közben odahaza a szüléimét is kidobták a házukból. Noha magyar nemzetiségűnek vallották pécsváradi apátot, aki a tatárjárás idején állt a monostor élén. Utódja Beatus idejéből maradtak fenn a monostor káptalani működésének adatai és a szerzetesek névsora. A török hódoltság kezdetén Martinuzzi Fráter György Pécsvárad javadalmas apátja. Á török közeledtére leromboltatja a monostort. A török után Jany Ferenc apát kezdi meg a birtok helyreállítását és 1689-ben a németek betelepítését, az elsők között Magyarországban. Zinzendorff Fülöp apát építteti újjá az apátsági épületet és Eltz Károly apát a 10 falu templomának épített egykori Szent Péter templom helyén a Nagyboldogasszony templomot - homlokzatán az apáti címerrel. Eltz lemondása után Mária Terézia 1778 márciusában a budai egyetem fenntartására rendeli Pécsvárad birtokát. A király adományozta ezután a pécsváradi apáti címet az 1918-as egyházi törvény megjelenésig, amely a pécsi püspökre bízta az adományozás jogát. A Szent Benedekről nevezett címzetes pécsváradi apát 1984 óta Mott János. magukat, mindenüket elvesztették.- 1945 márciusában egy évre Pécsváradra kerültem, majd tíz és fél éven át Tolna, kilenc évig Szigetvár következett, és mikor 1966 májusában megürült a pécsváradi plébános helye, visszatértem.- Gyermekkoromban nekünk Pécsvárad jelentette a várost, a járási székhelyet, ahol ügyes-bajos dolgainkat intézhettük. Rokonok és sok ismerős várt itt, nagy szeretettel fogadtak. Úgy éreztem hazatértem.- 1984-ben a pécsi püspök a pécsváradi apáti címet adományozta Önnek. Hogyan fogadta ezt az eseményt?- Elismerését jelentette munkámnak. Tizennyolcadik éve voltam plébános, és miután e cím addigi viselője, Pintz Bálint sombereki apát elhalálozott, a püspök úr engem részesített e megtiszteltetésben. Tizenként helység- Melyek ma a pécsváradi apát mindennapi tennivalói?- Nagypall és Zengővárkony ősi filiálék mellett a lelkipásztorok elhalálozása után Pécsvárad- hoz került Erzsébet, Feked, Erdősmecske, Kékesd, Szellő , Apátvarasd, Pusztakisfalu, Lo- vászhetény: 12 helység, 8 templom hívei, és öt plébánia anyakönyvei. Vasárnap reggel nyolckor és 11-kor van Pécsváradon a szentmise, közben Nagypall, Er- dősmecske és Feked templomában misézek. Minden vasárnap fél 3-kor várnak az erzsébeti hívek, bejönnek Kékesd, Szellői lakói is. Straub Mihály kántor van a segítségemre nemcsak a szertartásokon, hanem azzal is, hogy ilyenkor ő vezeti az autót. Az utóbbi években a Kanadából hazatért jezsuita atya, Molnár Miklós is tart nálunk szentmiséket, ezzel is könnyítve a szolgálatomon. Az istentisztelek, az erre való felkészülés az első feladatom, a szentségek kiszolgáltatása, a jegyesek oktatása, a beteglátogatás, és mire a végére érek, lejárt a nap 24 órája.-Hálát adok Istennek, hogy megérhettem az aranymisémet. Kitűnő helyeim voltak, és mindig szerettem a híveimet. Szívesen vagyok közöttük ünnepeiken, hétköznapjaikban. Tudom, hogy nem volt hibátlan a munkám, de mindig jó lélekkel tettem, amit tettem. Az arany középúton, az emberek iránti szeretetben. Gállos Orsolya Asztrik utódai Eltz Károly apát címere Mit rejt a felsőoktatás csendje? Gyökeres megújulás, színvonalemelés Kevés szó esik mostanában a közéleti fórumokon és a sajtóban a felsőoktatási intézmények életéről, gondjairól; az átalakulás kezdeti szakaszának viharai elültek. Az 1993-as felsőoktatási törvény hatálybalépése óta szinte teljes csend honol az egyetemek és a főiskolák háza táján, ezt észleli a külső szemlélő. Egységes képzési követelmények Pedig bent, a felsőfokú tanintézetekben hónapok óta másmilyen munka is folyik, mint a hallgatók képzése. Az újszerű, érdekes és nagy felelősséggel járó feladat nem más, mint az egységes felsőoktatási (az intézmény profiljának és fokozatának megfelelő) képzési követelmények kidolgozása, ami nélkül nem képzelhető el gyökeres megújulás, színvonalemelés egyetlen főiskolán és egyetemen sem. Szembetűnő vonása a magyar felsőoktatásnak, hogy rendkívül széttagolt intézményhálózattal rendelkezik. A több mint nyolcvan tanintézet java részét az állam tartja fenn, de vannak egyházi, magán- és alapítványi egyetemek, főiskolák is. A szétdaraboltság - mely az utóbbi négy évtized oktatáspolitikájának a következménye, amikor is egyetemeket osztottak részekre, illetve szakegyetemeket, -főiskolákat hoztak létre - oly mérvű, hogy akadályozója a tudományos színvonal emelésének. A jövő útja világszerte az univerzitások kialakítása felé vezet, de addig is lehet előbbre lépni, például az egységes követelmények meghatározásával. Kulcskérdés a minőségi fejlesztés Napjainkban az intézményi autonómia megteremtésén kívül mindenekelőtt a minőségi fejlesztés a felsőoktatás kulcskérdése. Ennek elősegítésére hozta létre a kormány - az új felsőoktatási törvény alapján - az Országos Akkreditációs Bizottságot, amely figyelemmel kíséri a felsőoktatási intézményekben folyó tevékenységet, véleményez és állást foglal szakmai kérdésekben, s a jövőt illetően a most készülő egységes követelményekhez igazodva hozza meg javaslatait. Ha például valamely szakon nem találja megfelelőnek a képzés színvonalát, akkor javaslatot tehet a miniszternek, hogy ott függessze fel az oklevélkiadás jogát, az egységes követelmények súlyos megsértése esetén pedig az ország- gyűléshez fordulhat a bizottság az intézmény megszűntetésére vonatkozó előteqesztésével. Képesítési előírások Voltaképpen milyen konkrét elemeket tartalmaznak ezek a követelmények? Kérdésemre a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Szövényi Zsolt főosztályvezető így válaszolt: „A közalkalmazotti törvény végrehajtási utasítása pontosan leírja a követelmények egy részét. Például azt, hogy mitől tanár a tanár, mitől docens a docens. Egyebek közt munkakörük betöltéséhez idegen nyelveket kell ismerniük, és nemcsak előadói és kutatói kötelességeik vannak, hanem fontos teendők hárulnak rájuk az utánpótlás nevelésében is. Sarkalatos pontjai az új követelményrendszernek a képesítési előírások is, amelyak minden intézmény számára megszabják, hogy mitől jogász a jogász, mitől orvos az orvos stb. Ez estben az a legkisebb közös többszörös van előírva, amely minden intézetben azonos.” De nem áll-e fenn az uniformizálás veszélye a szigorúan egységes követelmények érvényesülése esetén? A főosztály- vezető szerint nem, mert a kre- diteket cizellálhatják az egyes intézmények. Fura egy szakszó a kredit; ez esetben nincsen köze a pénzvilághoz. A felsőoktatás „tolvajnyelvében” olyan gyűjtőnév, amelyben „kifejeződik egy képzési rendszeren vagy szakon be-. lül valamely tantárgy vagy kurzus helye, szakmai súlya, képzési időpontja és időtartama”. Egyik egyetemről a másikra a kredit alapján kerülhetnek át a hallgatók, mert a kredit ekvivalenciát, azaz kölcsönös megfelelést, egyenértékűséget biztosít az intézmények között. A kre- dittől azt várják a szakemberek, hogy közelebb hozza egymáshoz az intézményeket, és a mostaninál nagyobb mobilitást kínál a hallgatóknak. Hazai követelmény, európai kredit Az új idők jele, hogy az egységes követelmények nem központilag, nem a minisztériumban készülnek, hanem maguk az érintett felsőoktatási dolgozók fogalmazzák meg őket. (Ezt a munkát rejti el a felsőoktatás csendje.) A minisztérium a csaknem háromszáz felsőoktatási szakot tizenegy csoportra bontotta, és az idevágó törvény értelmezése után megbízta a csoportelnököket, hogy válasszák ki a szakma azon képviselőit, akikkel együtt szeretnének dolgozni. Csákvári Éva, az Országos Akkreditációs Bizottság vezetője elmondta, hogy a bizottságokban képviselve van minden szak, és jelenleg a munka utolsó harmadánál tartanak. Néhány intézménytípus (az óvónő-, a tanító- és a konduktorképzők) bizottságai már kidolgozták a maguk elaborá- tumait, sőt a minisztériumban már az ezek nyomán készült rendelettervezetek is készen állnak az államigazgatási egyeztetésre. Az európai együttműködés jegyében az egyetemi-főiskolai bizottságok igyekeznek összehangolni a hazai követelményeket a nyugati felső- oktatási intézmények kreditje- ivel. Nem is sikertelenül, ám még nem tartunk ott, hogy tényként szólhatnánk a képzés és a diplomák nemzetközi egyenértékűségéről. Egyelőre csupán arról van szó, hogy a magyar hallgatóknak a Tempus program keretében a nyugat-európai egyetemeken folytatott tanulmányai beilleszthetők lesznek a hazai felsőoktatási rendszerbe a kreditrendszer alapján. P. Kovács Imre
