Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-06 / 154. szám
10 aj Dunántúli napló Magazin 1994. június 6., hétfő Mit rejt e térkép? Bodza Virágzik a bodzabokor. Nekem azt jelenti, hogy újra itt a nyár. A vadvirágok többször váltottak a hóvirág óta és a gyermekláncfű is szélnek eresztette már magvait. A bodza széttárja ernyőjét, végein a fehér különös illatú apró virágok mozaikja, mint tenyér fordul a nap felé, nyeli a fényt, kapja a föld erejét, kínálja mézét a szorgalmas méheknek. Friss üde szörp készíthető belőle tele vitaminnal, vad erdei ízekkel. A Természet titkos receptjéhez az embernek csak keveset kell tennie. Gyermekkorom kedvenc fája volt a bodza. Először ismertem meg a kert erdőbe vesző szélein. Puha fáját jól fogta a bicska, készült bodzafapuska. Arasznyi hosszú darabból kipiszkáltuk a puha belét. Vékony, egyenes mogyoróvessző kellett a dugattyúhoz, a végére kevés* kóc, hogy a csőhöz pontosan idomuljon. Vidáman fröcsköltük vele egymást. Nézem a képet: szarajevói gyerekek játék-Kalacsnikovval háborusdiznak. Ha majd elbírják, valódi géppisztolyt kapnak. K. T. A. Az I. negyedév bűnügyei Az ismertté vált bűncselekmények száma 1994 első negyedévében - az előző időszakban tapasztalt tendenciának megfelelően - tovább csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint az eltelt három hónap alatt 96 600 bűncselekményt regisztráltak, ami 14 százalékkal (15 600-zal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A mérséklődés a fővárost és a megyék túlnyomó részét jellemezte, négy megyében azonban kisebb-nagyobb növekedés volt megfigyelhető: Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, Csongrádban, Baranyában nőtt a bűncselekmények száma. Az általános csökkenéssel szemben 13 százalékkal emelkedett a személy elleni bűncselekmények száma. Az első negyedév során 65 emberölés vált ismertté, nyolc esettel több, mint 1993 hasonló időszakában. A legtöbb emberölést Pest megyében (12), valamint Budapesten (11) követték el. Az ismertté vált bűncselekmények háromnegyede vagyon ellen irányult. A 72 500 bűnügy csaknem 20 ezerrel, (21 százalékkal) kevesebb a tavalyinál. A csökkenésben meghatározó szerepe volt annak, hogy a csalások száma 18 500-zal csökkent. Mérséklődött a lopás, a sikkasztás és a rablás eseteinek száma is. Ugyanakkor négy százalékkal több betöréses lopás vált ismertté, míg a lakásbetörések száma 24 százalékkal, az üzleti betörések száma pedig 6 százalékkal emelkedett. Előttem a térkép, amelyről írni készülök. Szeretném, ha az újságolvasó is láthatna belőle egy részletet, mert ez „unikum”, a maga nemében ritkaságnak számít. A térképet ugyanis 1720 körül adta ki Johann Homann Nümbergben és a Duna vízgyűjtő területének középső részét mutatja be Linztől Vidinig; Magyarország, Szlavónia, Dalmácia, Bosznia és Szerbia területét, valamint a velük szomszédos országokat láthatjuk# amelyek „accurate descri- buntur” - magyarul akkurátusán, gondosan rajzoltattak le. A térképkészítés történetéhez annyi ismeretet kell önmagunkban felfrissítenünk, hogy II. Ramzesz fáraó korában (i.e. 1350 körül) a nubiai aranybányák rajza már perspektivikusan (távlati módon) készült, majd az ókori kínaiak, görögök, rómaiak „földkép”-én keresztül hosszú évszázadok múltak el, amíg az első fokhálós térképek megjelentek. Marco Polo utazásai nyomán Fra Mauro által szerkesztett világtérképen (1457) még a képzelet elemei keverednek a valósokkal. Münster térképészetének alapja a XVI. században a fametszet volt, sokszorosítása nehézkes. A rézmetszetekkel való sokszorosítást Homann kezdte. A XVII. század végétől már a fokmérés és a háromszögelés a térképkészítés alapja. Nálunk Marsigly 1726 körül készítette el a Duna első és pontos térképét 18 rézmetszetben. Később Mikovini Bél Mátyás Notitiájá- hoz 9 megyei térképet rajzolt. Ez a térkép, amiről írok azt a történelmi korszakot érzékelteti, amelyik a karlócai (1699) és a pozseraváci (1718) béke között jellemezte Európa ezen részét. Érdekes rajta észrevenni azt a tényt, hogy Bosznia, Szerbia, Albánia, Görögország, Macedónia, valamint a Temes megyétől keletre és Transylvaniá- tól (Erdély) délre eső terület szandzsákság (sangiacatus), török hódoltsági terület. Hercegovina sive Dalmatia Ducatus, azaz Hercegovina vagy Dalmácia fejedelemség. A határvonal itt természetes jellegű és a hegyek gerincét követi. De térjünk vissza hazánkhoz. E térkép szerint nyugatról az Alsó- és Felső Osztrák^ Fejedelemség és az Osztrák Érsekség határolja. Északnyugatról Morvaország és Silézia egy része, északról és keletről Lengyelország, Russia Rubra (Vörös Oroszország), valamint Transylvánia egy része, délről a Duna, Dráva és a Mura mint természetes határok illetve Szlavónia határolják. A térkép helyenként feltünteti a domborzati elemeket, az erdőségeket, a folyókat és a tavakat, a püspöki és érseki székhelyeket, falvakat, városias jellegű településeket, városokat, az Akadémiák székhelyeit, a nevezetesebb városokat. Ez utóbbiak között a következők szerepelnek: Canischa (Nagykanizsa), Stulweissenburg (Székesfehérvár), Offen Buda és Pesth, Hermanstat (Nagyszeben), Belgrad griechisch Weis- senburg és Wienn (Bécs). A mértékegységekre a következő felvilágosítást találjuk: meghatározott távolságok jelzésével magyar és germán mérföld, itáliai vagy geometrikus mérföld, frank mérföld vagy a gyalogláshoz szükséges idő. E térkép tényleges méretaránya három millió, vagyis 1 cm = 30 km. A térkép keretén a szélességi és hosszúsági jelzések is láthatóak. A megyék úgy következnek egymás mellett, ahogy a történelmi térképeknél , megszokta a szemünk csak latin nyelven. A megyék között csak egy többlet van, ez is a Dunántúlon és ennek déli részén. A „Balaton Lac”-ból Kenező-nél kifolyó Sárviz a Duna felé veszi az irányt és azt Bathá-nál éri el. A Sárviz és a Duna között Pest és Tolna megye található. Fejér megyét kettébe szeli a Sárviz, amely olyan jelentős folyó, hogy a szigetein található Dombó, Ozora és Simontomya és Fejér megye szomszédságában kettébe szeli Somogy megyét. Itt van egy új megye a Sige- tensis Comitatus, amelyik a Balaton déli partjától a Dráváig terjed, a Zala folyó és a Kani-_ zsát övező vizesárok rendszertől Baranya megyéig. Jelzett települései közül az ismert patak által képezett szigeten fekvő Sighet a legjelentősebb. Kisebb jellegű települései Babolcza, Kalamancz, Koppány és Thamasi a jelentősek, a többiek a falu jelzésnek megfelelőek. így aztán a térkép- készítő össze is 'szorítja a So- mogynál kisebb Baranyát, amelyben Zychlos és Bárány war a jelentősek. E térképet akkor élvezhetjük, ha egy kicsit elferdítjük-elfordít- juk. E térképen is, mint ahogy a hajózási térképeknél szokásos volt nagyon sok volt a település- név a kikötők körül. Ezen az 52 x 45 cm-es térképlapon is a sok név bizonyára csábította az újabbat, a még ismeretlent felfedezni vágyókat Európa e területén belül hazánk megismerésére. Jambrich Kázmér Mégis hazakerül a magyar bélyeg-műkincsek egy része? A Gary Ryan gyűjtemény Arra törekszünk, hogy hazakerüljön azoknak a magyar bélyegritkaságoknak egy része, amelyeket a Chriestie's bocsát árverésre Zürichben június 15-én - jelentették be a Magyar Posta képviselői Bécsben. Az egyik legrangosabb nemzetközi aukció-cég az osztrák fővárosban magyar bélyegszakembereknek, filatelistáknak és újságíróknak bemutatta azt a 900 tételből álló összeállítást, amely a világ legnagyobb, magánkézben lévő magyar bé- lyeggyűjteményének első részleteként kerül kalapács alá. A filatelisták által Gary Ryan gyűjteményként ismert, többmillió dollár értékű kollekciót az árverés előtt Bécsen kívül nagy érdeklődés mellett bemutatták Londonban is. S aki még kíváncsi rá, június 13-14-én, közvetlenül az aukció előtt, Zürichben is megtekintheti a műkincsszámba menő parádés anyagot. Gary Ryannak, a 78 éves, Angliában élő nemzetközi hírű, magyar származású jogásznak a magyar posta történetét feldolgozó gyűjteménye ag. elmúlt évtizedekben 14 nagy aranyérmet nyert a különböző világkiállításokon, s azt két ízben - Bécsben és Amszterdamban - a nemzetközi zsűri nagydíjjal is jutalmazta. A mostani árverésen ritkaságszámba menő múlt századi levelek sora szerepel. Köztük van egy 1868-ből származó levél, amelyet két 1867-es kiadású 50 krajcáros és egy 25 krajcáros bélyeggel bérmentesítettek Pozsonyban, s küldték Pálffy Jenő grófnak Párizsba. A levél az első qiagyar bélyegkiadás egyik legértékesebb postai dokumentumának számít, amelynek mostani kikiáltási ára 80 ezer svájci frank. Elárvereznek jó néhány más, a kiegyezés körüli időszakból való vagy régebbi, megközelítően hasonló értékű levelet is, amelyek közül jó lenne többet magyar kézben tudni. Ezért örvendetes, hogy - ha már széthullik az egységes Ryan-gyűjtemény -, a Posta megkísérli legalább az anyag néhány kiemelkedő részének a hazamentését. Több hazai és külföldön élő magyar bélyegy- gyűjtő és néhány magyar bélyegkereskedő is vételi szándékkal utazik az árverésre. Hírek szerint azonban a gyűjtemény iránt mások is feltűnő érdeklődést mutatnak, s az is lehetséges, hogy a legnagyobb magyar bélyeggyűjtemény zöme a Távol-Keletre vándorol. De arra talán még jut némi idő és anyagi forrás, hogy az 1995-re tervezett újabb zürichi aukció előtt a gyűjtemény második részét, vagy legalább annak javát „hazamentsük”. Ebben - megfelelő körülmények mellett - minden valószínűség szerint a magyar filatéliát hagyományosan támogató Gary Ryan is szívesen közreműködne. Kocsis Tamás Drágul a kávé Ki főzi a „feketelevest”? Csaknem háromszorosára emelkedett 1993 ősze óta a kávé világpiaci ára. Ennek következtében előbb utóbb a hazai boltokban is jelentős áremelkedésre számíthatunk. A példátlan árrobbanás híre a new york-i és londoni kávépiacról származik. Az emelkedő tendencia magyarázata alapvetően a kereslet és a kínálat egyensúlyának megbomlásából adódik. 1989 óta az alacsony kávéárak miatt a felvásárló országokban hatalmas árúkészleteket halmoztak fel. Nőtt ugyan a termelők exportja, ám az alacsony árak miatt megbomlott a pénzügyi egyensúly, s anyagiak hiányában csökkent az ültetvények területe. Ez az éves világtermelési adatokban is tükröződött. Míg korábban 100 millió zsák, azaz 6 millió tonnányi kávé termett egy év alatt, addig 1993-ban már csak 87 millió zsáknyit takarítottak be és az idén is legfeljebb ennyire lehet számítani. Időközben magukban a kávétermelő országokban is megnőtt a fogyasztás: 20-ról 23 millió zsákra emelkedett. A fogyasztó, importáló országok igénye 72-ről 74 millió zsákra nőtt. így ma a világszükséglet összesen 97 millió zsák, szemben várható 87 millió zsáknyi terméssel. A piaci szakértők véleménye szerint az ugrásszerű áremelkedés hátterében spekulációs felvásárlások is meghúzódnak. Nem nagy bátorság tehát megjósolni, hogy a rendkívül magas piaci árak miatt napokon belül a magyarországi kávéárak is megugranak. A kérdés csupán az, hogy mikortól és milyen mértékű lesz ez az áremelkedés? Persze a rossznyelvek szerint már egy ilyen hír felröppen- tése is a kereslet, illetve az árak felhajtását szolgálhatja. N. Zs. Illegális fegyverpiac Wartburgban utazott a puska Hihetetlenül hangzik, egyszer Angliában mégis megtörtént, hogy a bankrabló egy jól megteremtt uborkával zsákra való pénzt szerzett magának. A salátának valót a zsebkendője mögé rejtette, bedugta a pénztár ablakán, mintha pisztoly lenne, s követelte a napi bevételt. Megkapta. A második próbálkozásnál azonban már lebukott, nem volt annyira ijedős a pénztáros. A mai bankrablók sajnos nem uborkával próbálkoznak, hanem igazi fegyverrel, bár néha akad köztük, aki riasztó vagy gázpisztolyt szegez áldozatára. így van nálunk is, nemcsak Angliában, mert bank-, posta- és benzinkút rablás tekintetében sajnos elértük a világszínvonalat. Alig múlik el hét, hogy ne érkezne hír az ország valamelyik szegletéből fegyveres rablásról, s köztük olyan tragikus eseményekről is, mint a közelmúltban, amikor egy kétgyermekes családapát lőtt agyon a benzinkút kifosztója. Senki nem tudja megmondani, hány fegyver van hazánkban illetéktelen kezekben. A rendőrségi nyilvántartás csak az engedéllyel tartott puskákról, pisztolyokról szól. A bajt azonban egy-két ritka kivételtől eltekintve nem ezek a fegyverek okozzák, hanem azok, amelyek a bűnözők, az alvilági csopor- tulások tulajdonában vannak. Ők pedig soha nem kértek - s nem is fognak - hatósági engedélyt a fegyvervásárláshoz, tartáshoz. Miért is tennék, játszi könnyedséggel juthatnak hozzá bármilyen típushoz az illegális fegyverpiacon. Mert létezik ilyen, tudja ezt mindenki, a bűnözők, a becsületes, törvénytisztelő és ugyanakkor kiszolgáltatott állampolgárok éppen úgy, mint a rendőrség illetékesei. Az ország bármely részén működő úgynevezett KGST-piacon ott vannak a fegyverkereskedők is, s aki ismeri őket, vagy akivel ők szóba állnak, azok vásárolhatnak pisztolyt, puskát, gránátot, de éppenséggel kézigránátot vagy robbanóanyagot is. Sajnos példák bizonyítják az állítás valódiságát, lefülelt fegyverkereskedők, házkutatásoknál megtalált lőfegyverek sokasága. Az is bebizonyosodott, hogy Magyarország nemcsak „fegyver fogyasztó” ország lett, hanem a nemzetközi fegyver- csempész útvonalak középpontjába is került. A délszláv háború is oka lehet ennek. Nyugatról, keletről, északról áramlik abba az országba a fegyver, ahová ilyesmit az ENSZ embargó miatt hivatalosan nem lehet szállítani. Jönnek a gyilkos szerszámok mindenfelől, és mennek is tovább, mert mint minden fajta kereskedelemi tevékenységben, a fegyverüzletben is az eladók és a vevők keresik és általában meg is találják egymást. Egy egészen friss eset: a magyar-ukrán határhoz közel eső faluban lakó D. Zsolthoz házkutatási paranccsal érkeztek a rendőrök. Az a gyanú merült fel, hogy a fiatalembernek köze van egy pénzhamisító bandához, s a nyomozók hamis dollárokat kerestek a lakásban. Amikor a rendőrök váratlanul betoppantak, ketten voltak a házban, D. Zsolt és az édesanyja. A fiú készségesen mutatkozott, köntörfalazás nélkül válaszolt a nyomozók kérdéseire, a mamának viszont „nagyon sürgős” tennivalói akadtak, el akarta hagyni a lakást. Később kiderült, alapos oka Jett volna rá, hogy eltűnjön. Éppen egy hatalmas pénzköteget számolt, 7666 dollár volt az asztalon. Ilyen sok külföldi valuta kiváncsivá tette a nyomozókat, érdeklődni kezdtek az eredete felől, és a fiú elköpte: ukrán ismerősöktől kapták 12 amerikai vadászpuskáért. Tagadni kár lett volna, hiszen négy vadászpuska és egy csomó pisztoly ott volt még a lakásban, a ház lakói ezeket később adták volna át az ukrán fegyvercsempészeknek. A nyomozás során fény derült egy nemzetközi fegyverkereskedő társaság tevékenységére. Az észak-magyarországi illetőségű T. József, S. Ferenc, P. László, D. Zsolt valamint az édesanyja egy osztrák fegyver- kereskedővel, illete annak magyar származású alkalmazottaival álltak kapcsolatban. Egy Wartburg gépkocsiban kiépített rejtekhelyen hozták Magyarországra a puskákat, pisztolyokat, azokat ideiglenesen K.Dezső mosonmagyaróvári lakosnál helyezték el, majd onnan tovább vitték Záhony térségébe, s ott adták el az ukránoknak. Ki tudja, mióta működött már ez a tiltott fegyverkereskedelem? A lebukásig bizonyíthatóan 16 USA gyártmányú, Maverick típusú 22/70-es kaliberű vadászpuskát (37 000 forintot ér darabja) és több ezer (!) különféle riasztó és gázpisztolyt csempésztek be az országba és értékesítettek itthon, vagy vitték tovább külföldre. A fegyvercsempészek természetesen nem csak a magyar, az osztrák törvényeket is kijátszották. Az osztrák fegyvertörvény értelmében ugyanis a maroklőfegyverek kizárólag a ki-, illetve behozatali engedélyek együttes megléte esetén hozhatók forgalomba. A kispuska forgalmazása nincs engedélyhez kötve, pusztán a fegyver paramétereit és a vásárló adatait köteles a kereskedő nyilvántartó könyvbe rögzíteni. A kereskedőnek ugyanakkor nem érdeke és nem is kötelessége a vásárlók okmányainak ellenőrzése, így könnyen előfordulhat, hogy hamisított engedélyekkel illetve okmányokkal éles lőfegyverek kerülnek forgalomban. Ez történt P.László és D. Zsolt esetében is. Halász Kálmán k i i 4
