Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-06 / 154. szám
1994. június 6., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Űj buszok a helyközi járatokon A Pannon Volán sebességet vált Az Opel tartja piaci pozícióját Az értékesítési terveknek megfelelően alakultak az Opel Hungary Autóforgalmazó Kft. személygépkocsi és kishaszon- jármű-eladásai, ugyanis az év első hónapjában összesen 8159 járművet értékesítettek - mondta John Kovács, az Opel Hungary Autóforgalmazó Kft. ügyvezető igazgatója a fővárosi Schiller Opel márkakereskedés ünnepélyes avatásán. A magyar piacon 22 százalékos részesedéssel rendelkező Ojtel tavaly 17 192 személygépkocsit és kishaszonj árművet értékesített, amelyet az idén a tervek szerint meghaladnak: nagy reményeket fűznek ugyanis a napokban bemutatott új modellhez, az Opel Omegához. * Átmeneti szűkület a Letenye-Gorican határátkelőnél Június 6-a és június 10-e között javítási, átépítési munkálatok miatt csak egy sávon lesz járható a Letenye és Gorican határátkelők közötti útszakasz - közölte az MTI-vel a határőrség nagykanizsai igazgatósága. Emiatt - a forgalom függvényében - a szokásosnál hosz- szabb várakozási időre kell számítani a 7-es főúton ki- és befelé tartóknak. A nagyobb torlódás elkerüléséhez a Ber- zence-Gola átkelőhelyet javasolják a gépjárművezetőknek, s ugyancsak tehermentesítő személyforgalmi útvonalként ajánlják a naponta 8 órától 20 óráig nyitva tartó Tomyiszent- miklós-Pince átkelőhelyet. Munkanélküliség Japánban is Az elhúzódó recesszió következtében rekordmagasságba ugrott Japánban a munkanélküliség, 1,94 millióan voltak állás nélkül az év elején, amire tíz éve nem volt példa. Mindennek ellenére, Japánban a helyzet más országokkal összehasonlítva sokkal kedvezőbb, 62,9 millió foglalkoztatottat alapul véve a munkanélküliségi ráta 3 százalékos. A kormány jelentéséből kiderül, hogy a munka- nélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 23 százalékkal, 300 ezerrel bővült. Grivna Ukrajna hamarosan új fizető- eszközt vezet be, a grivnát. Az új nemzeti valuta átváltási árfolyamát az olasz lírához kötik, mivel a két ország a gazdasági fejlődés hasonló útját választotta. A karbovanyecet 750:1 arányban váltják majd át griv- nára, ami megfelel a karbova- nyec lírához viszonyított március végi állásának. Mindent lehet mondani a helyközi autóbuszforgalomban résztvevő járművekről, egyet azonban aligha: kielégítik az utazók igényeit. Bizony alaposan elöregedett, sőt az sem túlzás, „lestrapált” autóbuszok járják az ország útjait, amelyek zöme csupán a közlekedésbiztonsági előírásoknak felel meg. Nincs ez másképpen a Pannon Volán Részvénytársaságnál sem, amely ebben az esztendőben 23 millió utast szállít, s autóbuszai 14 millió kilométert tesznek meg. A pécsi székhelyű utaztató társaság 330 buszból álló közúti „flottájának” állapotát jól érzékelteti, hogy a járművek átlagéletkora 10,5 év, s az autóbuszok több mint fele 10 évesnél idősebb ... Nyilvánvaló, hogy a busztársaságok saját maguk, kizárólag a bevételeikből, aligha tudják megújítani egyre korosodó „állományukat” - erre sehol a világon nincs példa -, ezt felismerve a közlekedési tárca úgynevezett rekonstrukciós programot hirdetett meg ebben az esztendőben. Ennek lényege, hogy az állam támogatást és kedvező hitelt nyújt új autóbuszok vásárlásához, feltétel azonban, hogy a cégek saját tőkéjükkel is vegyer nek részt a programban. Dr. Kiss Elemér, a Pannon Volán igazgatója és vezető munkatársai szerint náluk ez azt jelenti, hogy idén 300 millió forintért tudnak korszerű, az utazóknak és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő autóbuszokat vásárolni, számításaik szerint tizenhetet. A Pannon Volán 120 millió forintot különített el erre a beruházásra, ugyanekkora összeget vesznek fel hitelre, a költségvetési támogatás mértéke pedig 60 millió forint. Felmerül a kérdés, ha nem igazán megy jól az állami tulajdonban lévő vállalkozásnak, akkor miből, jön össze” a sok-sok millió „saját forrás”. A társaság vezetői egyhangúlag állították, a pénz döntő többsége az öreg buVáltoztatni készül a kelet-európai tőkebefektetésekkel kapcsolatos álláspontján George Soros, az ismert New York-i pénzember, aki eddig úgy vélte: humanitárius alapítványainak tevékenységével nem összeegyeztethető, ha ugyanazokban az országokban befektetéseket is eszközöl. Mint a The Wall Street Journal Europe a múlt hét végén beszámolt róla, Soros, aki beruházási cégét, a Quantumot eddig eltiltotta a kelet-európai műveletektől, most a tíz éve létező Első Magyar Alapba, valamint az Oroszorszok amortizációjából származik, s hozzátették, sajnos nem a bevételekből. A helyközi, vagy ha úgy tetszik a távolsági járatok tarifáit nem a Volánok, hanem állami szervezetek határozzák meg, az ármegállapításnál sok szempontot vesznek figyelembe, azonban nem elsődlegesen a társaságok bevételeinek növelését. A jármű-rekonstrukciós program keretében - a Pannon Volán vezetői, csakúgy mint a többi busztársaságnál remélik, hogy a kormány-váltás miatt a folyamat az elkövetkezendő években nem áll meg - 1994-ben 395-ös InterCity és 415-ös városközi autóbuszokat állítanak forgalomba. Ez azt jelenti, hogy az év elején várásolt járművekkel együtt az esztendő végéig 25 új busz közlekedik. Milyen minőségi javulást jelent ez az utasoknak? Az InterCity járatok - Budapestre, Szegedre, Veszprémre, Hévízre, Győrbe indulnak - emeltpadoza- tos, nagy csomagterű, 46 ülőhelyes, légbefuvásos utasterű, Scania alvázra épített buszai kényelmes eljutást tesznek leheszágban működő New Century Holdingsba fektetett be ismeretlen összeget, s Csehországban is hasonló műveletekbe kezdett. Az amerikai lap szerint a magyar származású pénzember véleményének megváltozása mögött az az előérzet van, hogy a térség gazdasága emelkedő szakasz előtt van. A Quantum szóvivője a lengyelországi tőzsde sikeres működését, a magyar tőzsde tevékenységének élénkülését hozta fel példának, s utalt arra, hogy az orosz gazdaság is túljutott a mélyponton. ,A merészebb berutővé. Az eddig ezeken vonalakon járó 256-os Ikarusokat elsősorban Pécs és Harkány között közlekedtetik majd, a városközi, elővárosi munkába álló 415 járművek révén pedig elöregedett buszokat tudnak leselejtezni. Bár a megye városaiba, községeibe újabb járatok indítását nem tervezik, a Panon Volán vezetői továbbra is nyitottak az ön- kormányzatok felé: jelenleg több mint 100 polgármesteri hivatallal van érvényben megállapodásuk, amelynek értelmében az önkormányzatok hozzájárulnak a buszközlekedés üzemeltetési költségeihez. Amennyiben további községek jelentkeznek, a Volán nem zárkózik el a járatszám bővítésektől. A május 29-étől érvényes menetrendben a Pannon Volán Rt. közvetlen járatot indított Pécs-Szekszárd-Dunaföld- vár-Kiskőrös, valamint Sziget- vár-Szentlőrinc-Sásd-Dombó- vár-T amási-Siófok-V eszprém között, elsősorban egyetemistákra, főiskolásokra gondolva. Roszprim Nándor házók rengeteg pénzt csinálnak a térségben, s úgy tűnik, Soros úr is ezekhez kíván csatlakozni” - kommentálta Soros elhatározását a Salomon Brothers nevű amerikai befektetési társaság egyik elemzője, emlékeztetve, hogy az a tilalom, mely megakadályozta, hogy a Soros féle ügynökségek olyan országokban fektessenek be pénzt, amelyekben Soros Alapítványok működnek, „sohasem volt kőbe vésve”, s hogy Soros egyik vállalatának már korábban is volt tőkéje egy nagy magyarországi cégben - a Fotexben. Soros mégis befektet Az új autóbuszok a vállalat központjában Fantom biztosítók Visszaszorításukra nincs remény Évekkel ezelőtt jelentek meg hazánkban azok az osztrák biztosítók, amelyek évi 50-100 ezer forintért cserébe nagyösz- szegű élet-, baleset- és nyugdíj- biztosításokat ígérnek. Azóta a magyar hatóságok minden igyekezete ellenére sem sikerül kitenni őket az országból. Tevékenységükkel az a baj, hogy egyrészt nem felelnek meg a magyar előírásoknak, nem jelentik be magukat a Cégbíróságon, tehát illegálisan működnek, s mint ilyenek adót sem fizetnek, másrészt legtöbbször nem teljesítik „szerződésben” vállalt kötelezettségeiket az ügyfeleikkel szemben. Ma már nemcsak osztrák fantom cégek vannak jelen a hazai biztosítási piacon (jelenleg három ilyenről tudnak), hanem egy hasonló svájci vállalkozás is tevékenykedni kezdett. Persze, nem a viszonylag kicsi magyar piac ilyen vonzó számukra, hanem a tőlünk keletre fekvő óriási területek, amelyek üzleti szempontból „szűz” térségnek számítanak.Csehor- szágban, Szlovákiában és Ukrajnában a hazánkéhoz hasonlóan ingoványos4talajon állnak, de ezzel mit sem törődve építgetik „üzleti” kapcsolataikat. Hozzávetőleges számítások szerint 50-80 ezer "érvényes" szerződésük lehet hazánkban. A szakemberek szerint - az illetékes országok hivatalos szerveinek segítsége nélkül - mindaddig nem lehet felszámolni ezeket a magyar törvényekbe ütköző fantom biztosítókat, amíg nem telítődik a piac. Vagyis, amíg van egyetlen olyan* jelentkező, aki hajlandó szerződést kötni velük bizonytalan feltételekkel, 10-50 éves lejáratra. Bánhegyi Zsuzsa Új „vadászterület” vállalkozóknak Kicsik előtt nagy jövő... A fejlett piacgazdaságok sikerének hátterében többek között az áll, hogy megkülönböztetett figyelem övezi és sok-sok kedvezmény segíti a kis- és közép- vállalkozásokat. A magyar gazdaságban is eljutottunk odáig, hogy jelenleg már ezek a vállalkozások biztosítják a munkahelyek nagyobb hányadát és a nemzeti össztermék (GDP) létrehozásában is meghatározó szerepet játszanak. Tevékenységükkel élénkítik a piaci versenyt és újabb ágazatok meghódítását is célba vették. Az Európai Közösség országaiban például a 10 fő alatti vállalkozások látják el a kiskereskedelem, az építőipari tevékenység és főként a javító szolgáltatások legnagyobb részét. A 10- 500 fős kis- és középvállalatok ezzel szemben különböző fogyasztási cikkek gyártására, nagykereskedelemre, valamint. utazási, üdültetési és üzleti szolgáltatásokra specializálódtak. A nagyvállalatok uralma töretlennek mondható a beruházási javak gyártásában, a légi, a tengeri és a vasúti közlekedésben, továbbá a távközlésben, a banki és biztosítói szférában. A nemzetközi gyakorlatban a kis- és nagyvállalatok közötti kapcsolatok bővülése figyelhető meg a személyautógyártásban, az elektronikai iparban, a magas műszaki színvonalú gép- és műszergyártásban. Hasonló strukturális átalakulás előtt áll a hazai ipar is, bár a privatizációval ösz- szefüggő vállalkozások sikere még egyáltalán nem jellemző a tőkeigényes és lassabb megtérülést eredményező termelő szfé- rában.A hazai kereskedelemben viszont a kis- és középvállalkozások száma és piaci jelentősége egyaránt megnőtt. Magánkereskedők működtetik az üzletek több mint kétharmadát. A megélénkült piaci versenyben azonban csak azok képesek talpon maradni, akik minőséget produkálnak és újabb szolgáltatásokkal - például házhoz szállítással, telefonos megrendelési lehetőséggel - bővítik tevékenységüket. Magyarországon a kisvállalkozások jelenlegi "gyümölcsös- kertje"a túrizmus, amely több mint egymilliárd dolláros árbevételével és pozitív egyenlegével a legsikeresebb ágazatok közé sorolható. A gazdasági prognózisok szerint e terület még további jelentős fejlődés előtt áll, sőt már az idén bevételei megduplázódására számítanak. A vállalkozások másik, reményteljes kilátások előtt álló területe a humán szféra. Míg e kategóriában korábban csak a mellékfoglalkozású magánorvosi gyakorlat volt jellemző, mára számos új vállalkozási forma is elterjedt. Az elsők között indultak a patikai, az egészségügyi háttéripari és a gyógyszemagy- kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások. E mellé már felzárkóztak az állami normatív támogatásban is részesülő magánklinikák, s egyre több a vállalkozásban működtetett szociális otthon. Bár ez utóbbiakra nagyobb az igény, mint a fizetőképes kereslet. N. Zs. Jön a hegyközségi törvény Javul a magyar borok minősége New York-ból indult Világkereskedelmi központok világ-karrierje Van jelképes jelentősége is annak, hogy egy volt szocialista ország városában, Drezdában épül a világ 264. világkereskedelmi központja. S a listára hamarosan Rostock és Lipcse mellett Ogyessza és Vilnius is felkerül. A WTC (World Trade Center, világkereskedelmi központ) szervezetének "zászlóshajója" a New York-i 110 emeletes iker- tornyos monstrum. A 411 méter magas épület egymillió négyzetméteren 60 ország 1200 cégének biztosít irodahelyiséget, 50 ezer alkalmazottnak munkahelyet és évi másfél millió turistának látványosságot. A drezdai szerényebb lesz: 60 ezer négyzetméter iroda, hotel, étterem, szupermarket. 1996 tavaszára készül el. Jelenleg 71 ország 263 nagy épületének homlokzatán ékeskedik a három betű. A WTC-tagság átlag évi 150 ezer dollárba kerül, csaknem félmillió, jobbára kis- és középvállalkozót hoz össze, méghozzá a technika legkorszerűbb eszközeivel. A WTC-é a világ egyik legnagyobb adatbankja. Ha valaki mondjuk szűrőberendezéseket akar venni és bőrt eladni, másodpercek alatt a rendelkezésére állnak a szükséges címek, telefon- és faxszámok, az illetékesek neve stb. Hírszolgálata, a Mailbox pontos és villámgyors, lapjai, köztük a New York-i WTCA-News és a tokiói World Traders gazdasági háttér-elemzésekkel könnyítik a tagok munkáját, külön központ segíti a kapcsolatok felvételét és ápolását az üzleti utazásoktól kezdve a nemzetközi tanácskozások megszervezéséig. Kevéssé ismert, hogy az ötlet, vagyis egy magántőkével működtetett világkereskedelmi hálózat kiépítése, már több mint ötven esztendős: őse 1943-ban született New Orle- ansban, akkor még International House néven. A világhódító idea atyja egy Guy F. Toz- zoli nevű, olasz származású amerikai, aki most, fél évszázad múltán is, immár aggastyánként a szervezet tiszteletbeli elnöke. Az igazi áttörés azonban a Tozzolinál jóval ismertebb névnek köszönhető, méghozzá nem is egy, hanem két Rockefellernek: Dávidnak, a Chase Manhattan Bank elnökének és fivérének, a többszörös amerikai elnökjelöltnek, New York állam kormányzójának, Nelsonnak, ők támogatták Tozzolit a mindmáig rekorder manhattani WTC-fel- hőkarcoló felépítésében. Az ikertornyos gigász 1973. április 4-én készült el. Mintegy két éve, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége borvidékenként egyesüléseket alakított, hogy azok foglalkozzanak a termelők érdek- védelmével, a termelés koordinálásával és a piaci értékesítéssel. Mi lett ezekkel az egyesülésekkel? - kérdeztük Zilai Zoltántól, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány kuratóriumi tagjától.- Készen van és rövidesen az új parlament elé kerül a hegyközségi törvény, amely lehetővé teszi majd, hogy valamennyi bortermelő vidéken megalakuljanak a hegyközségek, amelyek az előbb említett egyesülések szerepét veszik át, de azoknál szervezettebben és hatékonyabban működhetnek majd. Minden bortermelő és borkereskedő tagja lesz a hegyközségnek, tájegységenként létrehozzák a borvidéki hegyközségi tanácsot és a tájegységek képviselőiből megalakul az Országos Hegyközségi Tanács.-Miért van szükség erre az átszervezésre?- Meg kell újulnia a szakmának. Ma már egészen mások a követelmények, mint akár öt-tíz évvel ezelőtt voltak. Az elmúlt 40 évben borhiány volt, olyan piacokkal rendelkeztünk, amelyen mindenféle bort bármikor el lehetett adni. Ez rányomta bélyegét a hazai bortermelésre és a borkereskedelmünkre is. Ma már minden gondolkodó bortermelő látja és tudja, hogy csak a jó minőségű, márkás borokkal lehet megélni a piacon. E mellett csaknem ugyanilyen fontos, hogyan kínáljuk, miként csomagoljuk a finom borokat tartalmazó palackokat. E téren is vannak már eredményeink.- zek szerint optimista a magyar bor jövőjét illetően ?- Ezt nem merem mondani. Az elmúlt esztendőkben rengeteg szőlőtőkét vágtak ki, amit nem lehet egyik percről a másikra pótolni. Öt évig tart, amíg termőre fordul a szőlőtőke, sajnos nagyon kevés új telepítést láthatunk a nemes bort termelő vidékeken. Ezért nem vagyok optimista, ezért tartom kissé korainak azokat a kijelentéseket, miszerint már kifelé tartunk a gödörből.- A múlt héten Londonban a nemzetközi borkiállításon a magyar italok négy aranyérmet szereztek.- A borversenyeken elnyert aranyérmeknek nagy a hír értékük, de én ennél többre tartom, hogy a közelmúltban néhány borversenyen a szakemberek, a nagy borkereskedők megállapították: a piacon újabban megjelent magyar borok jelzik, hogy a hazai bortermelés színvonala javul. (Koós)