Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-24 / 172. szám
1994. június 24., péntek Társadalom aj Dunántúli napló 9 49 millió szovjet áldozat Orosz katonai levéltárak eddig ismeretlen vagy titkosan kezelt dokumentumai szerint a Szovjetunió elleni német támadásnak közel 49 millió ember esett áldozatul a szovjet oldalon. Ez az adat, mely több mint kétszer nagyobb az eddig ismeretes húszmilliónál, figyelembe veszi az éhínség és a betegségek áldozatait és a születések számának csökkenését is a Nagy Honvédő Háború közben és után. Postássztrájk Eddig már százmillió márka kárt okozott a német gazdaságnak a postások hetek óta ki- sebb-nagyobb megszakításokkal folyó sztrájkja. A hét végén ötven millió kihordatlan levél és levélküldemény halmozódott fel a hivatalokban. A Bild hasábjain Josef Grünbeck és Huber Wilhelm az FDP, illetve a CDU képviselője felvetette, hogy állítsanak be munkanélkülieket a sztrájkoló postások helyére. A sztrájkkal a szakszervezet el akaija érni, hogy a 700 ezer alkalmazott a német posta vállalatainak - Telekom, Postabank, Postaszolgálat - tervezett privatizálása ellenére is megtarthassa szociális és munkajogi kedvezményeit. A postai alkalmazottat nem lehet például elbocsátani, sokan a posta tulajdonában lévő olcsó lakásokban laknak, a postánál az idősekről is példásan gondoskodnak. Pardon A hollandiai Den Bosch város tanácsa azt fontolgatja, hogy teljes kegyelmet és bútorozott otthont ajánl a megbánást tanúsító, jó útra térő rablóknak. A holland ANP híre szerint a tervezet egyszeri és vissza nem térő alkalmat adna a megjavuláshoz. A „ve- zeklési” időt egy évben állapítanák meg és a jó magaviseletű bűnözők ezután kapnák meg a jól megérdemelt lakást. A tanács által készített elemzés szerint a „pardon” és a vele járó kedvezmények egyötödével faragnák le a rablások számát. Kefírivó A kefir fogyasztása ugyan nagyon jót tesz az egészségnek, ám sokba kerülhet egy közúti ellenőrzésnél. Ezt tanúsíthatja az a müncheni úrvezető, aki lelkiismeretesen be akarta tartani az előírásokat és alkohol helyett kefirt ivott egy baráti vacsorán. Már hazafelé tartott BMW-jén, mikor a rendőrök rutinellenőrzésre megállították. A tejtermékek barátjának legnagyobb csodálkozására az alkoholszonda azt mutatta, hogy a „vezető vérében jelentős mennyiségű alkohol található”. Magyarázkodása vidám perceket szerzett a rendőröknek - harsány kacajjal elvették tőle jogosítványát. A póruljárt férfi ügyvédjéhez, az pedig szakértőkhöz fordult. A tudósok bebizonyították, hogy a kefir erejedésekor kis mennyiségű alkohol keletkezhet. A müncheni rendőrség a szakértői vélemény kézhezvétele után bocsánatot kért és azonnal visszaadta a kefírivó jogosítványát. Gengszterek egymás között Ide a lóvét! Bocs, de én jöttem elsőnek! - A fenti „párbeszéd” egy Rio de Janeiro-i pékségben hangzott el, amelyet egyszerre két fegyveres banda akart kirabolni. A támadók szinte ugyanabban a pillanatban érkeztek a pékséghez. Az egyik bandita felszólította a rivális társaságot: tűnjenek el, de azok nem tágítottak. Heves lövöldözés tört ki, amelyben az első banda egyik tagja megsebesült. Végül az első társaság távozott „győztesen” a kasszával, amelyben 45 dollár volt... Az öt percig tartó tűzpárbaj után valamennyi gengszter elmenekült a helyszínről. Fedél és étel már van... A hajléktalanok rehabilitálása hosszá távú befektetést igényel Kötözés, injekciózás otthon Volt pénz, nincs pénz a házi betegápolásra? Pro Caritate. Ezt az elismerést kapta a közelmúltban a népjóléti minisztertől Fónai László, a pécsi Támasz Alapítvány titkára. Az oklevéllel és plakettel azt a munkát ismerték el, amit a hajléktalanok érdekében végzett. 1989 decemberében Kissé megkoptak már azok az emlékek, amelyek 1989 decemberéhez kötődnek. Akkor, egyik napról a másikra kellett 40-50 embert elhelyezni. Hirtelenjében a pécsbányai volt úttörő csapatotthonban találtak nekik helyet. Aztán a következő év tavaszán megnyitották a Gomba utcai szállást. A most 35 éves pedagógus, Fónai László, akkor a városi tanács művelődési osztályának munkatársaként, és a Külváros Egyesület elnökeként „csöppent” ebbe a munkába. Hamarosan átkerült az egészségügyi osztályra, ahol mint szociális munkatársnak, kifejezetten a hajléktalanokkal kellett foglalkoznia. A Gomba utcai szállást 1991-ben vette át a Támasz alapítvány azzal a céllal, hogy nonprofit módon gondoskodjon a szállás lakóiról. Azzal kezdték a változtatásokat, hogy pályázatot adtak be a egy női szállásra, hogy megszüntethessék a Gomba utcában az együtt lakást. A húsz személyes női otthont a Bittner Alajos utcában alakították ki, az ön- kormányzat által átadott, egykori orvosi rendelő épületében. Közben már egy népkonyha létrehozásán dolgoztak, amit első nekifutásra a Dobó István utcában nyitottak. Ötven személyt tudtak itt naponta étkeztetni. Szintén pályázati pénzből alakították ki a Sándor utcai 100 személyes népkonyhát, ahol szociális irodát is nyitottak. Ez az iroda hivatott intézni a hajléktalanok összes ügyes-bajos dolgait. Az épületet szintén a város önkormányzata adta. Tavaly újabb épülettel gyarapodtak: a Hársfa u. 4. sz. alatti házzal, amit viszont alapítványi pénzből vettek. Ebben a házban hozták létre a 20 fős éjjeli menedékhelyet kizárólag férfiaknak. Nem egészen öt év alatt eddig jutottak. Megvan a hajléktalanokat ellátó rendszer, legalábbis, ami az ingatlanokat illeti. Kevés a pénz- Ezt a gondoskodási formát azonban főként a szociális munka drágítja meg - mondja Fónai László. - Lecsúszott emberek rehabilitálása hosszú távú befektetést igényel és messze nem elég csak fedelet és ételt adni nekik. Nekünk azonban jelenleg pont erre a rehabilitációt szolgáló szociális munkára nincs pénzünk. Olyannyira, hogy a közelmúltban négy szociális munkásunktól meg kellett válnunk. A kezdetektől 1992-ig különböző támogatásokból tartotta fenn az alapítvány a hajléktalanok ellátó rendszerét. Két évvel ezelőtt a Népjóléti Minisztérium külön normatívát állapított meg erre a célra, ami önmagában nem elegendő ezeknek a szállásoknak a fenntartására.-Kezdettől olyan feladatnak tekintettük ezt a munkát, ami tulajdonképpen az önkormányzat dolga lenne, de mi átvettük - folytatja Fónai László - Sajnos eddig nem sikerült biztos együttműködést kialakítani az önkormányzattal. Most februárban szerződést kötöttünk, amelynek értelmében az önkormányzat anyagi felelősséget is vállal ezekért a létesítményekért, de pénzt még nem adtak. így most azt a pénzt koptatják, amit korábban pályázatokon nyertek, s amellyel egészen más terveik voltak. Az adományokból és a központi normatívából ugyanis nem tudnak mindent megoldani. Ugyanakkor tény, hogy rendkívül sokat jelentenek nekik a támogatások. A Pécsi Sütőipari Rt. három év óta minden nap ingyen adja a kenyeret a népkonyhára, a Vöröskereszt és a Karitasz rendszeresen viszi az élelmiszer csomagokat.- Egyre több magánadományt is kapunk- teszi hozzá Fónai László. - Különösen karácsonykor. Mintha változna az emberek véleménye a hajléktalanságról, mintha toleránsabbak lennének velük szemben. Az egyén felelőssége Az ő véleménye is változott. Mint mondja hosszú idő után megértette, hogy ezekben a sorsokban az egyéni felelősséget is meg lehet találni, és nem biztos, hogy csakis maximális toleranciával lehet rajtuk lendíteni. Ma már zokszó nélkül ajtót mutatnak annak, aki durva, agresszív és iszik.-Az ilyen magatartást a többiek érdekében nem tűrhetjük. És tényleg sokan vannak, akik dolgoznak, akiknek céljaik vannak, akik védelmében ki kellett alakítanunk a magatartási elvárásokat. Pont az ő érdekükben szeretnék bővíteni a a Hársfa utca 4. számú épületet, illetve a tetőtér beépítését is tervezik. Ide költöztetnék azokat az embereket, akik rendszeresen dolgoznak, kupor- gatnak, akiknek céljaik vannak. Ha így lesz, megint lépnek egyet előre, de csak az egyik gondjukat oldják meg. A másik az, hogy nem tudnak mit kezdeni a beteg, család és fedél nélküli idősekkel, akik száma növekszik. Igaz, van még idő azon gondolkodni, hogy mi legyen a Hársfa utcai épület bővítésének végleges célja, hisz a építkezés a tervek szerint több, mint 15 millió forintba kerül. Jövőre talán el tudják kezdeni. T. É. Megalapozott számítások szerint évi több milliárd forintos megtakarítást tenne lehetővé, ha az állandó orvosi felügyeletre nem szoruló betegeket nem kórházban, hanem otthon ápolnák. Bár a házi ápolás rendszerének bevezetésére idei költségvetésében 240 millió forintot különített el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az új szisztéma meghonosítása egy lépéssel sem jutott előbbre. Mi ennek az oka? - kérdeztük dr. Szolnoki Andreától, aki egyik szószólója és támogatója a kezdeményezésnek.- Sajnos volt pénz, nincs pénz. Az erre szánt nem egészen negyedmilliárdot az önkormányzat feje fölött átnyúlva egy sportcélú alapítványba csoportosították át. Pedig egyértelmű: jelenleg egy-egy beteg napi kórházi ápolása 8-10 ezer forintba kerül - az otthoni ápolás pedig ennek alig egyötödébe! De a jelentős gazdasági előnynél is fontosabb, hogy a megszokott környezetben kimutathatóan jobban, gyorsabban gyógyulnak és erősödnek a betegek.- Ha az otthoni ápolás ilyen előnyös, miért nem kapott már eddig is zöld utat?- A korábbi finanszírozási rendszerben a kórházak abban voltak érdekeltek, hogy a beteg minél hosszabb ideig maradjon náluk. Érthetően nem nagyon forszírozták a változtatást. Most azonban új helyzetbe kerültek: a Sajátos polémia zajlik az egészségügy berkeiben. Orvosok és betegek vitatkoznak egymással és egymás között arról, hogy sérti-e a személyiségi jogokat a rendelkezés, amely kötelezővé teszi a tüdőszűrésen való részvételt. Az ismert specialista, dr. Ajkai Zoltán főorvos szenvedélyes pártolója a kötelezettség fenntartásának.- A' szűrővizsgálatok ellenzőinek és támogatóinak egyaránt érdemes felidézni a gyakorlati tapasztalatokat. Például azt, hogy nemrég még azt hittük: végleg sikerült leszámolnunk a Morbus Hungaricus-szal, a tbc-vel. Sajnos, a tények ezt cáfolják, a tüdőbaj ismét szedi áldozatait. Hazánkban - a kiterjedt BCG-oltások ellenére - egy év alatt 727-en haltak meg tbc-s fertőzés következtében.- A miértre nem tudunk egyértelmű választ adni. A betegség visszatérésének egyik lehetséges oka a határok megnyitása; a szomszédos országok némelyikéből aránylag sokan fertőző tbc-sként érkeznek hozzánk. Jómagam azonban a fő okot abban látom, hogy mind többen kivonják magukat a szűrővizsgálat alól. Tavaly például biztosító csak a valóban indokolt költségeket téríti meg. S azt a biztosító is tudja, hogy az orvosi technika fejlődésének köszönhetően igencsak lerövidült például egyes műtétek után a gyógyulási idő ... Manapság egy komplikáció nélküli vakbéloperáció után elég 3 nap a kórházban és egy hét otthoni pihenés. Vagy mondjuk, ha az epekő műtét nélkül szétzúzható, a korábbinál jóval gyorsabb a gyógyulás.- Mit nyújtana a házi ápolás rendszere a lábadozóknak?-Azt, hogy ha már fölösleges az állandó orvosi ellenőrzés, a szakképzett ápolónő otthonukban keresi fel őket, s elvégzi a fontos, de mégis rutinszerű feladatokat. Lázat mér, cseréli a kötést, megméri a vérnyomást, beadja az injekciót. Nem kétséges, ez a szisztéma jobb a betegnek is, az egészség- biztosítási alapnak is.-Ha a bevezetésre nincs pénz, füstbe megy a terv?-Remélhetőleg mielőbb sikerül pályázatot kiírni a házi betegápolás megszervezésére. Nagyon bízom abban, hogy a helyi önkormányzatok felismerik és anyagilag is támogatják az ügyet, az egészségbiztosítási pénztár pedig a nővérek át- és továbbképzésével, munkadíjuk fedezésével be tud kapcsolódni a program végrehajtásába.- eszem körülbelül 50 százalékos volt a megjelenés - s még így is 1300 új tbc-st szűrtünk ki.- De életmentő lehet az átvilágítás az egyik legalattomosabb daganatos betegség, a tüdőrák elleni eredményes fellépés szempontjából is. A múlt évben a kötelező szűréseken 1400 - nagyrészt kezdeti stádiumban levő - rákos megbetegedést regisztráltunk. S köztudott, hogy az idejében fölfedezett rosszindulatú daganatos betegségek tekintélyes hányada gyógyítható. Csupán saját praxisomból mintegy 250 olyan betegre hivatkozhatok, aki évek óta panaszmentes, meggyógyult...-Az orvosi statisztikák tehát minden érvnél nagyobb nyomatékkai szólnak amellett, hogy éppen az élethez, az egészséghez való emberi jog érvényesítésének feltétele a kötelező szűrő- vizsgálatok rendjének fenntartása és a kötelező jelleg komolyan vétele. Mert személyiségi jog egyebek közt az is, hogy senki ne fertőződjék környezetében lappangó tbc-től vagy az, hogy a kötelező szűrés révén felismert kór ellen minden eszközzel fellépjünk - mondja a tűdő- specialista. - borgó A Sándor utcában 100 személyes népkonyha üzemel A tbc nem adta meg magát Játék a számokkal Miért adóköteles a nyugdíj, ha egyszer nem az? Mielőtt bárki is félreértené a címbéli megállapítást, s azt gondolná, hogy valami fiskális furfang nyúl majd a nyugdíjasok zsebébe, sietve tisztázni kell, erről szó sincs. A nyugdíj ugyanis annak rendje-módja szerint mentes a jövedelem- adótól. Más jövedelmek ugyanakkor a vonatkozó rendeletek szerinti mértékben adókötelesek. A dolog eddig elég egyértelmű és világos - külön-külön nézve legalábbis. Ámde sokkal kevésbé válik azzá, ha a két törvényi tétel „egymásra talál”. Nézzük ennek egy egyszerű esetét. Izé úr, a nyugdíját megelőző időszakban évi 220 ezer Ft. adóköteles jövedelemmel rendelkezett. Ebből következően - tekintsünk el a részletektől - 25 500 forint jövedelem- adót fizetett. Évi tiszta jövedelme tehát 194 500 Ft-ot tett ki. Mint nyugdíjas évi 110 ezer Ft nyugdíjat kapott. Ezt további 110 ezer forintos évi jövedelemmel sikerült kiegészítenie. Az első pillanatokban igen szerencsésnek érezte magát, mert úgy vélte, hogy nyugdíjas korára anyagi helyzete nemhogy romlott, hanem némi javulást mutatott. Feltételezésének alapjául egyfelől az a tény szolgált, miszerint a nyugdíj adómentes. Másfelől az, hogy 110 ezer Ft-ig szintén adómentesek a jövedelmek, a 0 százalékos adókulcs miatt... Csakhamar kiderült, hogy alaposan tévedett. A két tétel, mármint a nyugdíja és az egyéb jövedelme ugyanis összevonva képezi adóköteles jövedelmét. Igaz, ebből az ösz- szegből számított adóból a nyugdíjra eső adót le kell vonni, lévén, hogy a nyugdíj nem adóköteles. Nosza rajta számolt is szorgalmasan Izé úr: osztott, szorzott, kivont, összeadott. Még a kombinatorikával is megpróbálkozott, különös tekintettel a holdfogyatkozásra és az adóhivatal pihenőházainak számára... A legnagyobb igyekezettel sem állítható, hogy megnyugtató eredményre jutott. Adójának összege mitsem változott, így adómentes nyugdíj ide, adómentes nyugdíj oda, évi tiszta jövedelme változatlan 194 500 Ft maradt. Izé úr eltűnődött: miként is működik ez az adórendszer? 1. 110 ezer Ft-ig nemcsak a jövedelmek adókulcsa 0 százalék, hanem a nyugdíjaké is. Következésképpen eddig a határig a nyugdíj levonható adótétele nulla forint. Tehát: a nyugdíj 110 ezer Ft-ig teljes egészben adóköteles. Ez ellentmond a nyugdíj adómentességét kimondó törvénynek. 2. A nyugdíj összevonása egyéb jövedelmekkel „az egy rókáról két bőrt...” jellemző esete. Többek között, mert a nyugdíj megállapításának alapját a jövedelemadóval csökkentett kereset szolgáltatja. Ezért az összevont jövedelemben az egyszer már megadóztatott jövedelem ismét adótényezővé válik. 3. Ugyancsak ellentmondást takar, hogy ugyanaz a dolog, ami az egyik állampolgárnak előnyös, a másiknak hátrányára válik. (Lásd: a jövedelmek 110 ezer Ft-ig terjedő adómentessége egyfelől, másfelől a nyugdíj adókötelessége ugyanebben a tartományban, ha az egyéb jövedelemmel párosul.) 4. A törvény állítása ellenére a nyugdíjak a 110 ezer Ft határ felett is adóznak, ha áttételesen is. Az összevonás ugyanis adófölhajtó szerepet tölt be. Gyakori tehát, hogy a nyugdíjon kívüli né- hányízezeiFt-ojövedelmekké ... Ezek után Izé úr, nem minden ok nélkül vélte úgy, hogy emberi, állampolgári jogaiban semmivel sem szenvedett kevesebb sérelmet, mint azon polgártársai, akiknek egyfajta jövedelemforráshoz való jogát az Alkotmánybíróság sikerrel védte meg a közelmúltban ... Mindazonáltal Izé úr korántsem gondolta azt, hogy nem jogos a nyugdíjon kívüli jövedelmének megadóztatása, amely ha kellemetlen is, de szükséges. Ámbátor említett fonákságai okán olyany- nyira méltatlan egy jogállam jogalkotásaihoz, hogy annak elkerülése még az előbbinél is szükségesebb! Búsbarna László