Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-18 / 166. szám
6 aj Dunántúli napló Riport 1994. június 18., szombat Soltész doktor fontosnak tartja a jó kapcsolattartást a kis páciensekkel Fotó: Löffler Gábor Megelőzhető a cukorbetegség? Soltész Gyula gyermekgyógyásszal A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyári konferenciája Bíró László segédpüspök a Családbizottság elnöke A Magyar Katolikus Püspöki Kar azt kívánja, hogy az ország megválasztott vezetői folytassák tovább a demokratikus intézmények kiépítésének és megerősítésének megkezdett folyamatát, következetesen és önzetlenül dolgozzanak hazánk erkölcsi és anyagi felemelkedésén, biztosítsák az emberi szabad- ságjogokat, beleértve a vallásszabadságot is. Gróf Bethlen István Magyarország egykori miniszterelnökét, Bethlen Istvánt (1874-1947), aki szovjet fogságban halt meg, június 17-én immáron szülőhazájában helyezték örök nyugalomra. Hamvai hazahozatala, az újratemetés alkalmából kérdeztük a néhai kormányfőről dr. Romsics Ignác egyetemi docenst, aki néhány éve írt könyvet Bethlen István politikai életúja címmel.- Bethlen gróf olyan időben kezdte meg kormányfői tevékenységét, amikor - az első világháborút követően - az ország területének, népességének jelentős részét elveszítette. A megmaradt területen pedig visszaesett a gazdasági termelés, hihetetlen méreteket öltött a szegénység. Ebből az állapotból kellett kiemelni az országot. Bethlen miniszterelnöksége alatt (1921-1931), a huszas évek közepére a nemzeti jövedelem elérte, sőt kicsit meg is haladta az 1913, az utolsó békeév előttit. Ez önmagában is jelentős teljesítmény volt. Számos szociális intézkedést bevezettek, kiterjesztették a betegség- és balesetbiztosítást, nyugdíjhoz juttatták a városi munkásságot. Nevéhez fűződik az új fizető eszköz, a pengő bevezetése.- Mi jellemezte a Beth- len-kormány külpolitkáját?- Egyebek között az, hogy szerződést kötött a fasiszta Olaszországgal. Ezt azonban más országok is megtették, s erre azért sem árt emlékeztetni, mert élete későbbi szakaszában hangoztatta antifasiszta meggyőződését. Bethlen tagja volt a békeszerződésről tárgyaló delegációnak, igazságtalannak tartotta a trianoni döntést, revíziót sürgetett. A célhoz vezető eszközben - békés tárgyalások vagy a fegyveres beavatkozás - nem volt biztos.- Politikusi pályafutásán milyen foltot ejtett az annak idején világbotrányként emlegetett frankhamisítási ügy?- Alaposan áttanulmányozva Bethlen életútját, állíthatom, hogy tényleges köze nem volt hozzá, viszont tudott róla.- Magánemberként milyen volt Bethlen István ?- Zárkózott, egyetlen igazi barátja Désy Zoltán erdélyi dzsentri volt. Sakkfiguraként mozgatta az embereket, és ezt - érthetően - nem mindenki fogadta el. Családjára - három fia volt - alig jutott ideje, feleségétől elhidegült. Magánemberként azok voltak a boldog - és egyben ritka - napjai, melyeket nyaranta Inke-pusztán töltött, mert az ott élő Széchenyi Andor Pál feleségéhez meghitt kapcsolat fűzte. sz. ni. Beszélgetés dr. Dr. Soltész Gyula miután 1966-ban megkapta orvosi diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, mindjárt a legendás Kerpel-Fronius Ödön vezette Gyermekklinikára került, s azóta is ott dolgozik. Hogy mennyire eredményesen, arra jó bizonyság nemrég kapott Akadémiai Díja és a múlt héten átvett habilitációs oklevele. Ez alkalomból készült a gyermekkori cukorbetegség (diabetes) nemzetközi hírű kutatójával az alábbi beszélgetés.- Nagyon fontos volt mindig is számomra az a légkör, amit ez a Gyerekklinika képvisel, talán azért is csábítottak hiába máshova - mondja Soltész Gyula. - Professzoraim a tudomány szeretetére tanítottak, ami mindig a gyerektől indult el, de azonnal felvetette az élettani, tudományos problémát is. A 70-es és 80-as években kétszer volt alkalmam Londonban, illetve Oxfordban tölteni egy-egy évet, ahol az lett számomra nyilvánvaló, hogy mennyire fontosak a nemzetközi kapcsolatok. És ezalatt nem csak az ottani professzorokat, „nagyságokat” értem, hanem saját kortársaimat, akikkel közös a gondolkodásunk, akikkel kiépíthető egy hosszútávú kapcsolat. Az oxfordi Albert Aynsley-Green- nel 25 éve ismerjük egymást, s most, hogy ő Anglia első számú gyerekorvosa, későn beérő gyümölcsként tevékenyen részt vállalt a TEMPUS-programban, amely az egész magyar gyermekgyógyászatra jótékony hatással volt.- Tudományos tevékenysége szorosan összefügg a gyermekkori cukorbetegség kutatásával, kezelésével. Miért épp ez a problémakör keltette fel érdeklődését?- Egy ifjú orvos, leendő kutató tudományos tevékenységét voltaképp mestere határozza meg - állítja Soltész doktor. - így volt ez az én esetemben is, mikor Mestyán Gyula profesz- szor - bár kezdetben az újszülöttek iránt érdeklődtem, igaz, az ő esetükben is a szénhidrát-anyagcsere és a vércukor- szabályozás iránt - egyszerűen rám bízta a cukorbetegek kezelését. Ez ugyan „véletlennek” is minősíthető, de nekem szerencsét hozott. Egy-két évtizede ez a terület nagyon elhanyagolt volt, azonban az elmúlt 15 évben izgalmassá, fontossá és reményteljessé vált. Az eltelt 4-5 évben vált világossá, hogy a cukorbetegség késői, súlyos szövődményekkel járó megelőzése csak úgy lehetséges, ha az eddigieknél sokkal jobban megközelítjük a normális vér- cukorszintet a megfelelő beállítással. Persze, roppant nehéz amúgy „egészséges” gyerekkel elfogadtatni, hogy jónak mondható állapotuk csak akkor tartható hosszútávon, ha tesznek is érte valamit, megváltoztatják életmódjukat, étkezési szokásaikat. Nehéz, mert nem látják a „közvetlen hasznot”, itt ugyanis nem arról van szó, hogy fáj a fejem vagy a fogam, és azt kell tablettával, injekcióval kezelni, és akkor a fájdalom elmúlik. A cukorbeteg gyerekek esetében tudatosan kell készülni arra, hogy 20-30 év múlva jól érezhessék magukat. A jövőben ezen attitűd kialakításán lesz a fő hangsúly, az orvos és a páciens esetében is.- Ezek szerint változás tapasztalható majd a betegség kezelésében?-Nem csak arról van szó, hogy meg lehet előzni a szövődményt, hanem az esetleges látáskárosodás, vesebetegség megfelelő beállítással visszaszorítható! Ez persze hosszú folyamat lesz, mert erre nem mindenkiben azonos a motiváció, és jelenleg az egészségügyi háttér sincs meg hozzá (pl. hogy otthon mindenki akár napjában többször is mérhesse a vércukrát, és ezt ki is tudja értékelni). Arra sincs még garancia, hogy a jó beállítás mellékhatásoktól mentes. Új inzulinkészítmények kellenek, amik reálisan csak egy-két év múlva állnak majd rendelkezésre. Itt olyan szerről van például szó, mely gyorsabban hat, de a hatás rövidebb is, csupán 1-2 óra. Pont azért érdekes manapság ez a tudományág, mert a prédikáláson kívül valóban 2-3 évente új módszerekkel bíztathatjuk a betegeket.- Elképzelhető, hogy egyszer megelőzhető lesz a cukorbetegség?- Tudni kell, hogy a cukorbaj legalább 1-2 évig, akár egy évtizedig is lappang. De ma már finom laboratóriumi módszerekkel megpróbáljuk a cukorbetegségre való hajlam kimutata- tását. Ezek a vizsgálatok mostanában indulnak be, ám egyelőre korlátozott mértékben csak azoknál alkalmazhatóak, akiknek a családjában van diabeteses. Úgy tűnik, hogy az öröklődő hajlam önmagában nem elég, egyéb, környezeti tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Hogy ezek mik lehetnek, azt európai munkaközzség keretében kutatjuk munkatársaimmal, azonban a feladat roppant nehéz, hiszen egy gyereket az említett hosszú lappangási idő alatt számos, a legkülönfélébb környezeti károsodás érhet. Alapvető genetikai vizsgálatokat is végzünk beteg és nem beteg gyerekeken egyaránt (ebben nagy segítség, hogy Pécsett van 15 évre visz- szamenőleg az összes magyar cukorbeteg gyermek regisztere). Azonban jelenleg még nincs olyan kiforrott szer, amivel biztosan meg lehet előzni a cukorbetegséget. M. K. Ezt a hét elején tartott nyári konferencián - napirend előtt - nyilvánította ki a püspöki kar, áttekintve a kialakult politikai helyzetet. A püspökök egyúttal kérik Isten kegyelmét, hogy adjon az új vezetőknek bölcsességet a nép szolgálatában. Az MTI-hez eljuttatott sajtó- közlemény szerint Seregély István érsek, a püspöki konferencia elnöke a továbbiakban köszöntötte a nemrégiben kinevezett és felszentelt új püspököket, Ladocsi Gáspár katonai ordináriust és Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspököt. Kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Cserháti József nyugalmazott pécsi megyésfőpásztorról, aki hosszú éveken át a püspöki konferencia titkáraként is tevékenykedett. Beszámolt százhúsz magyar gyermek fatimai zarándoklatáról, akik magukkal hozták a szentély vándorszobrát. A szobor száz magyar templomba kerül el és októberben jut vissza Fatimába. A konferencia tagjai meghallgatták és jóváhagyták a Nemzetközi Családév alkalmából rendezendő hazai programokat. Bíró László segédpüspököt a Családbizottság elnökévé választották, Bosák Nándor debrecen-nyíregy- házi megyéspüspök az Országos Hivatásgondozó Bizottság elnöke lett. A KÁLÓT püspökkari felHazánk csatlakozni kíván az Egészségügyi Világszervezet, a WHO nemzetközi rákellenes programjához. Ennek során 2000-ig Magyarországon is a jelenleginek a felére kívánják csökkenteni a rák miatti halálesetek számát. 1993-ban a halálokok sorrendjében a szív- és érrendszeri betegségek után a második helyen álltak a daganatos betegségek, arányuk 21,9 százalék volt. Az Országos Onkológiai Intézet széles körű elemzéssel felmérte a magyar onkológia helyzetét Az elemzés magyarázatot keresett azokra az okokra, melyek a WHO statisztika végeredményét magyarázzák, azaz azt, hogy a rákbetegségek tekintetében Magyarország férfiak esetében az utolsó, nőknél pedig a harmadik legrosszabb helyen áll. A szakemberek az elemzés tapasztalataira építve dolgozták ki a magyar nemzeti rákkontroll-prog- ramof melynek célja kettős. Együgyeletével Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspököt bízta meg a testület. A Püspöki kar csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amelyben a Pápai Család Tanács elítéli a strasbourgi Európa Parlamentnek az egyneműek házastársi viszonyát elismerő és ezen pároknak szülői jogokat biztosító határozatát. A konferencia tagjai aláírásukkal ellátott levélben kérték a Szentatyától Apor Vilmos győri vértanú püspök boldoggá avatását. A konferencia megtárgyalta a papnevelés reformjával, valamint a teológiai tanárok továbbképzésével foglalkozó bizottságok beszámolóit és meghatározta a feladatokat. A testület behatóan foglalkozott az egyházi oktatási és nevelési intézmények közoktatási megállapodásának kérdésével. A konferencia elnöke tájékoztatta a püspököket arról, hogy Balás Béla kaposvári megyéspüspök egyházmegyéje gazdasági vezetésének mindenre kiterjedő vizsgálatát kérte. Ennek oka, hogy néhány újságban anyagi visszaélésekkel kapcsolatos súlyos vádaskodások jelentek meg ellene. Az elnök a vizsgálatot elrendelte. A részletes vizsgálati jelentés a vádakat mind pénzügyi, mind egyházjogi szempontból megalapozatlanoknak ítélte. részt az, hogy a népjóléti kormányzat számára megjelölje a kitörési pontokat, a megelőzéstől kezdve a gyógyításon át a rehabilitációig, szakmai célprogramok kialakításáig, továbbá a szükséges beruházások és működési költségek biztosításáig. Másrészt, hogy hazánkat bekapcsolja a WHO nemzetközi programjába, s 2000-re a felére csökkentse a rák miatti halálesetek számát. A program hangsúlyozza az onkológiai ellátás reformjához a jogi szabályozás szükségességét is. Ugyanis félreérthetetlenül meg kell jelölni az onkológiai hálózat helyét és szerepét a változó magyar egészségügyben csakúgy, mint az ellátás finanszírozási módját. A tervek szerint Szombathelyen, Győrött, Nyíregyházán és Miskolcon az orvosegyetemek mellett a magyar rákkontroll-prog- ram megvalósítását segítő, illetve irányító regionális központokat létesítenek. Magyarország a legrosszabb helyen Rákkontrollprogram Szabálytalan érettségik Független bizottság előtt a tanulók nagy része megbukna? Független vizsgabizottságok előtt az érettségizett tanulók 15-20 százaléka megbukna. Az érettségik felén pedig szabálytalanságok fordultak elő. A többi között ezeket a megállapításokat tartalmazza az a tanulmány, amelyet a tankerületi oktatásügyi központok 1993-as vizsgálatáról Goór Judit középiskolai oktatásszervező írt a Köznevelésben. Tavaly 556 érettségi elnök vállalkozott arra, hogy tízezer forintos külön díjazás fejében jelentést készít az érettségikről. (Jelenleg az érettségi elnököknek minimum bruttó harmincöt forintot kell kapniuk minden jelölt után. Negyven fős osztályt tekintve, ez brutto ezemégyszáz forint. Az iskolák általában ezt az összeget meg tudják duplázni.) A felmérés egészére a tankerületi oktatási központok eddig tízmillió forintot áldoztak. Az elnökök jelentéseinek feldolgozásából készült a tanulmány. Goór Judit furcsának találja, hogy tízszer több az elégtelenre érettségizők száma a matematika írásbelin, mint akik a szóbelin sem mennek át. Magyarból is háromszor annyian szóbe- liznek írásbelijük sikertelensége miatt, mint ahányan végső elégtelent kapnak. Szabálytalanságok nemcsak a tanulók részéről tapasztalhatók. A tanárok a dolgozatokat sokszor hiányosan, helytelenül javítják, és eltűrik, hogy a jelöltek a szóbelin felolvassák a tételről összeszedett gondolataikat. A szabálytalanságok szankcionálásának felelőssége pedig teljes egészében az iskola tanáraiból és az elnökből álló vizsgabizottságot terheli. Dr. Bárdi László, a Dél-Dunántúli Tankerületi Oktatásügyi Központ vezetője túlságosan sarkítottnak tartja az összegzés egyes megállapításait.-A tanárok és elnökök emberi tisztessége annál jóval nagyobb, mint ezt a tanulmány állítja. A mi térségünkben tavaly nem érkezett jelentés súlyos, az érettségi eredményességét veszélyeztető szabálytalanságról. Az tény, hogy a vizsgaszabályzat nem határozza meg pontosan, hogy milyen szabálytalanságra milyen büntetést kell adni, és nagy teret enged az egyéni mérlegelésnek. De talán nem véletlenül, hiszen négy év munkájáról van szó. Az érettségi nem egy lecke felmondása. Nem az a lényeg, hogy a tanuló tökéletesen is- mer-e egy matematikai tételt. Társadalmi érettségéről kell számot adnia. Képes-e önálló ítéleteket alkotni. A vizsgán nemcsak a diák mérettetik meg. A tanár és az elnök is vizsgázik jellemből, együttműködésből. Évekkel ezelőtt a leendő érettségi elnököket felkészítették feladataikra. Ez most már megszűnt. Talán ezért születtek a vizsgáról ilyen szigorú jelentések. Valószínű, hogy emiatt nem tudtak pontos különbséget tenni a valódi, döntő szabálytalanságok és az olyan tanári segítségek között, amelyek formálisan talán valóban „szabálytalanságok”, de a helyes útra terelik a jelölt feleletét. Az sem valószínű, hogy ilyen sokan megbuknának független bizottságok előtt. A térségünkben biztosan nem, és ezt az egyetemi felvételi eredmények is igazolják. Pécs, Kaposvár, s mellettük néhányan kiemelkedő iskolavárosok, igen értékes tradíciókkal. A gyerekek itt nemcsak az iskolában tanulnak. Olyan kulturális környezetben nőnek fel, amely húzóerőt jelent számukra. Bizonyos értelemben többet tudnak, mint a tananyag. Persze az ország más részein lehet, hogy ez nem így van. Ezért szeretnénk a standard érettségit bevezetni, ahol közel azonos teljesítményre közel azonos érdemjegyet lehetne adni. Hiszen egy erősebb iskola közepes tanulója eg-y gyengébb helyen akár jeles eredménnyel is végezhetne. A mérés egységességét szolgálja az a törekvés is, hogy a felvételi és érettségi vizsga bizonyos tárgyakból egy dolgozattal, egyszerre történjék meg.- Az érettségi az ismeret- anyag rendezésére, szintetizálására ösztönzi a tanulót. Sajnos az önálló gondolatkifejtés, az önálló vélemény erőtlenül jelenik meg. Ez a vélemény eltérhetne a tankönyvtől, és eltérhetne a tanár véleményétől is. Be kell vallani, hogy ez a diák szempontjából nem mindig veszélytelen. Létezik olyan tanári magatartás, amely ugyan elvárja az önálló véleményt, de azt is, hogy az az övével vágjon egybe. Az érettségi nem válhat szőrszálhasogató számonkéréssé, nem azt kell kideríteni, mit nem tud a jelölt, hanem azt, hogy mit tud. A diákoknak csak kisebb része képes a rendszerező gondolkodásra. A középiskolában ugyanis kevés idő jut az ismétlésre, a nagyobb összefüggések megtanítására.- Szeretnénk, ha az érettségi visszanyerné régi tekintélyét. Ezt a standard vizsgáztatástól és a tervezett hat tantárgyas érettségitől vátjuk. Újvári Gábor