Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-02 / 150. szám
10 új Dunántúlt napló \ Vállalkozások - Üzlet 1994. június 2., csütörtök „A fogyasztók figyelmébe” Amit a minőségi kifogások intézéséről tudni kell Az elmúlt alkalommal tájékoztatást adtunk a szavatossági igények érvényesítésének általános szabályairól, a ruházati termékek, lábbelik minőségével kapcsolatos kifogások intézéséről. Mai tájékoztatónkban az élelmiszerek minőségi kifogásának intézésére vonatkozó tudnivalókat ismertetjük. Az élelmiszer törvény szigorú feltételeket szab az élelmiszer előállításával kapcsolatban. Folyamatos minőségellenőrzési kötelezettséget határoz meg a gyártónak, forgalmazónak, kereskedőnek egyaránt. Ennek ellenére előfordulhat azonban, hogy a megvásárolt élelmiszer minőségével - elsősorban érzékszervi tulajdonságok - szín, íz, állag - alapján - nem vagyunk megelégedve. Mit tehetünk ilyen esetben? A vásárolt árú minőségével kapcsolatban kifogást, szavatossági igényt az általános szabványok szerint a vásárlástól számított hat hónapon belül érvényesíthetünk. Olyan termékek esetében, amelyek hasznlhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy szabvány hat hónapnál rövidebb időben határozza meg (kötelező alkalmassági idő), úgy az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Mit jelent ez az élelmiszerek esetében? Az élelmiszer törvény előírásai szerint az élelmiszerek jelentős csoportjára - gyorsan romló élelmiszereknél minőségmegőrzési időt kell megszabni. Ez azt jelenti, hogy a jó minőségben előállított élelmiszerek - megfelelő szállítási, tárolás és forgalmazási feltételek mellett ezen ideig megőrzik eredeti jellemző tulajdonságaikat és fogyasztásra alkalmasak, vagyis ez a kötelező alkalmassági idő. A fogyaszthatósági idő különböző áruféleségeknél más és más, így pl.: tejipari termékeknél 1 és 20 nap között, hús, hús- készítményeknél 2 és 21 nap között mozog, ami természetesen bontatlan és az előírt tárolási körülmények (pl. hőmérséklet) biztosítása mellet várható el. Tehát amennyiben a vásárolt élelmiszer minőséghibás, úgy azt a fentiek szerinti alkalmas- sági időben kifogásolhatjuk abban az üzletben, ahol a terméket vásároltuk. Természetesen a vásárlási blokk felmutatásával, vagy annak hiányában a vásárlás helyének és idejének más módon történő bizonyításával, ami azonban már a vásárló feladata. A minőséghibás élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikai készítményt a vásárló választása szerint azonnal ki kell cserélni, vagy vissza kell venni és a vételárat visszafizetni. A minőséghibás élelmiszerek teA puding próbája, hogy megeszik. És a kefiré? Fotó: Szundi György hát nem javíthatók és a termék árának arányos csökkentésével sem intézhető el a vásárló minőségi kifogása. Fontos tehát, hogy a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési időről megfelelő módon (írásban a terméken, illetve csomagoláson feltüntetve, fizetési jegyzéken jelölve) a vásárláskor tájékoztatást kapjon a fogyasztó. Egyrészt azért, mert ez alatt az idő alatt lehet minőségi kifogást emelni a termékkel kapcsolatban, illetve azért is mert a fogyaszthatósági idő lejárt aután a termék nem fogyasztható, azt nem lehet kereskedelmi forgalomban értékesíteni, illetve a forgalomból ki kell vonni. A minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszereknél a határidő lejárta után - sértetlen, bontatlan csomagolást feltételezve, károsodást kizárva - mód van a forgalomba tartásra a minőségmegőrzési időtartam egy- harmad részének megfelelő további időtartamig csökkentett áron, elkülönítetten, a minőség- csökkenés okát megjelölve (pl. minőségmegőrzési időtartam lejárt, előírt jellemzőktől eltér). Például bizonyos minőségű vé- dőgázas csomagolású őrölt pörköltkávé minőségmegőrzési ideje a gyártástól számítva 3 hónap, ami 94. 03. 31-én lejárt. Ezt követően április 30-ig még leértékelve eladható a kávé, természetesen a fenti feltételekkel. Az ismertetett, meghosszabbított határidő lejárta után az árut értékesíteni - újabb minőségvizsgálat elvégeztetése nélkül - már nem lehet. Amennyiben az üzlet vezetője vagy megbízottja a minőségi kifogást nem az előírásoknak megfelelően intézi el, úgy a vásárló észrevételét a vásrlók könyvébe teheti meg, illetve panaszával hozzánk fordulhat. (A következő alkalommal a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos minőségi kifogásokról lesz szó.) Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség VILLAMOSSÁGI PÉCS, SIKLÓSI ÚT 14. TEL.: 72/311-073 VILLAMOSSÁGI ANYAGOK MÉG MINDIG A VAROS LEGKEDVEZŐBB ÁRAIN!- VEZETÉKEK- KÁBELEK- ARMATÚRÁK- KAPCSOLÓK- DUGALJAK- VÉDŐCSÖVEK- VEZ. CSATORNÁK- LEMEZ SZEKRÉNYEK- MŰ. AL. TOKOZOTTAK- MÁGNES KAPCSOLÓK- IZZÓK, FÉNYCSÖVEK- AUTOMATA TÁBLÁK- KISMEGSZAKÍTÓK r MŰ. csövek: MŰ III 13.5 MŰ III 16.0 MŰ I 36.0 - MŰ CSATORNÁK: MCSE I MCSE II MŰ DOBOZOK: MŰ III 65 MŰ III 8 ACIDOX MCU 1.5 vezeték 500 W FÉNYSZÓRÓ 928 5.2 7.2 111.2 16.24 40.24 3.92 7.04 53.60 6.40 Ft/fm Ft/fm Ft/fm Ft/fm Ft/fm Ft/db Ft/db Ft/db Ft/fm Ft Áraink ÁFA nélküliek Várjuk kedves vásárlóinkat Marketing útmutató kezdő külkereskedőknek Ki lehet sikeres exportőr? Külkereskedelmünktől mindig is nagy mértékben függött boldogulásunk. A világpiacon zajló versenyben csak az állhatja meg a helyét, aki tökéletesen ismeri a meghódítandó piacokat, aki késedelem nélkül képes igazodni váratlan fejleményekhez, aki bölcs előrelátással és gondos tervezéssel megy elébe a változásoknak - olvasom az NGKM miniszterének kezdeményezésére tavaly megalakított Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. kiadványában. Az MBKR sokféle eszközzel és formában igyekszik szolgálni a magyar export ügyét, állandó kapcsolatot fenntartva a mintegy 70, exportunk legjelentősebb célországaiban működő magyar külkereskedelmi kirendeltségekkel. Piackutatás A külpiacon való eredményes megjelenés megköveteli az önvizsgálat, piackutatás, árképzés, marketing terv, kereskedelmi vásárok és szakkiállítások, forgalmazási csatornák kijelölése, szállítás és csomagolás, export finanszírozás, export okmányok beszerzése és adminisztrálása, végrehajtási (intézkedési) terv elkészítését, s e műveletek gondos ösz- szehangolását. Az önvizsgálat avagy kritikus önértékelés alapkérdése: alkalmas-e a cég az export tevékenységre? Ehhez kellő anyagi és emberi erőforrás, elegendő gyártókapacitás mellett versenytársai ellenében milyen előnyökkel rendelkezik minőségben, formatervezésben, árban, csomagolásban? Lényeges, hogy a fogadó országban érvényes műszaki előírásoknak és szabványoknak, egészségügyi és biztonsági rendelkezéseknek megfelelnek-e a termékek? A piackutatás kulcsfontosságú elemei: termékinformáció, háttérszolgáltatások, piacelemzés (általános piaci információk, piaci versenyhelyzet, a piacra való bejutást megkönnyítő tényezők, üzleti szokások, pénzügyi megfontolások), személyes látogatás a célpiacra, export- kapacitás és piaci kapcsolatok. Taktikus árképzés Az árképzés az export-ár számításnál vegye figyelembe a szerződéses ár meghatározásakor a költségeket, árrést és a helyes szóhasználat fontosságát. Ez utóbbiak: Ex W (Ex Works): az árut saját üzemterületén a vevő rendelkezésére bocsátani, innentől a fuvarozás intézése, költsége, kockázata a vevőt terheli. FCA (Free Carrier): az árut a megnevezett helységben, exportra elvámolva, a vevő által megnevezett fuvarozónak átadni. DDU (Delivered Duty Unpaid): vámfizetés nélkül leszállítva a megnevezett rendeltetési helyre, a feladó viseli a fuvar költségeit és kockázatát, kivéve az importáláskor fizetendő vámot, adókat és más hatósági díjakat. FOB (Free on Board): költségmentesen a hajófedélzetre az elhajózási kikötő megjelölésével, az átadás akkor teljesül, ha az áru áthalad a hajó korlátja fölött, de addig minden felmerülő költség és kockázat az átadóé. CFT (Cost ans Freight): költség és fuvardíj a rendeltetési kikötő megjelölésével; addig az eladó köteles fizetni az eljuttatással járó költségeket és fuvardíjat, de az áru elveszésének, károsodásának kockázatát csak addig viseli, amíg az áru az elhajózási kikötőben áthalad a hajókorlát fölött. CIF (Cost, Insurance, Freight): költség, biztosítás és fuvardíj a rendeltetési kikötő megnevezésével, a biztosításról a tengeri út időtartamára is az eladó gondoskodik. A marketing terv alaposan elemezze a célkitűzéseket, megcélzott piacokat, termékeket, értékesítési ‘előrejelzéseket (ajánlatos a körülmények és feltételek optimista, valószínű és pesszimista előrejelzésével kalkulálni a várható nyereséget), a termékek küllemét, az értékesítési csatornákat és az értékesítést elősegítő akciókat, az eshetőségeket, a véletleneket, és ezek alapján kell elkészíteni a marketing költségvetést. Vásári jelenlét A kereskedelmi vásárok és szakkiállítások ígért előnyei: számos új kapcsolat, vásárlási szándékkal látogató vevő, költségtakarékos értékesítési eszköz, felügyelet alatt tartható értékesítési környezet és a piac megismerésének lehetősége. Fontos a tervezésnél: döntés a vásáron való részvételről, a legmegfelelőbb vásár kiválasztása, felkészülés a részvételre és a follow-pp (nyomonkövetés, ellenőrzés) tevékenység. A forgalmazási csatornákon belül lehet választani többféle értékesítési csatorna (nagy- kereskedők, forgalmazó, azaz disztribútor kereskedők, kereskedőházak és piaci képviselő, ügynök) között. A szállításnál, csomagolásnál a kezdő exportőröknek és kisvállalatoknak ajánlott a hivatásos szállítmányozó és vám-ügyintéző brókerek igény- bevétele. Az export-csomagolás védje az árut, megfeleljen a különleges követelményeknek, és tüntessünk fel rajta minden szükséges és lényeges információt. Fizetési biztonság Az export finanszírozásnál alapvető a fizetési biztonság, fizetőképesség. A fizetési mód meghatározásakor az eladó és partnere piaci pozíciója, a piacon szokásos fizetési módok, és a Magyar Nemzeti Bank kötelező érvényű előírásai a mérvadóak. Lehetséges: készpénzfizetés előre, készpénzfizetés szállításkor, átutalás, okmányos beszedés (okmányos inkasszó), okmányos meghitelezés (akkreditív). A termékért termékkel fizetés lehet: barter, ellenszállítás és visszavásárlási kötelezettséggel történő eladás. Az export okmányok lehetnek értékpapírok (váltók, csekkek) és egyéb okmányok (üzleti- és fuvarozási szerződés, számlák, vámáru-nyilatkozat, származási bizonyítvány, műbizonylat stb.). Egyes fuvarozási módokhoz speciális fuvarokmányok tartoznak, például a hajó-raklevél (Bill of Lading B/L), amely tulajdonképpen az árut megtestesítő értékpapír. A végrehajtási (intézkedési) terv készüljön írásban, tartalmazza a célpiac, a piacra való bejutás, a pénzügyi tervezés és az export bonyolítás legfontosabb ismérveit. A fenti, közel sem egyszerű kérdések átgondolása és megválaszolása után dönthető el, hogy érdemes-e hozzákezdeni a termelés előkészítéséhez és az adott exportpiacon történő értékesítéshez. A pécsi SIR Kft-nél készülő konfekció ruhák 98 százaléka külföldön talál gazdára Fotó: Szundi György Részvénytársasággá alakult a Telemarketing Társulás A tulajdonosok franchise-partnerek Másfél milliárd forintba került a vállalkozás, tavaly októberben alakult arra alapozva, hogy az országban igen nagy igény van a korszerű eladási formát megvalósító szervezetre. A cég, az Első Magyar Telemarketing Társulás értékesítési hálózatának tagjait a hirdetésben rejlő érdekeltség kapcsolja egymáshoz. Ennek lényege egy hirdetőtábla-rendszer, nyitott hirdetőmagazin, amely az ország minden egyes településén jelen lesz. A cég már csaknem kétezer ilyen vitrint adott el az ország különböző részén, fran- chise-joggal. A vitrinekben olyan hirdetési programokat állít össze az EMTT, amelyet a lakosság - legalábbis a várakozások ezt prognosztizálják - érdemesnek talál megtekinteni. A vitrinekből származó profit 40 százaléka a franchise-partne- reké, ez vállalkozásonként 300 ezer forint. De nemcsak ez köti a tagokat a központi rendszerhez: a vitrinben hirdetett termék bevétele is az övé, így mindenképpen érdeke az eladások növelése. A rendszer nemcsak a hirdetést teszi közzé, erősíti a termék piaci esélyeit fogyasztói információkkal, a rendelések felvételével, termékek bemutatásával és értékesítésével. A partnerek a vitrineket folyamatosan friss hirdetésekkel látják el a központból. Hosszabb távon a termékekről készült hirdetést számítógépen is el lehet érni, csomagküldő szolgálata pedig a megfelelő minőségű, Magyarországon gyártott termékek értékesítésére szakosodott. Az EMTT programjának, üzleti filozófiájának jobb megismerésére június 5-é’n, a budapesti sportcsarnokban nagyszabású termékbemutatót, valamint a partnerek ismerkedési összejövetelét rendezi meg. Kézműves vállalkozók pécsi utcája Június 30. és július 4 között a Játék határok nélkül részeként az ipartestület szervezésében kézműves utca nyílik Pécsett a Szent István téren. Már szép számmal jelentkeztek iparosok és kézművesek nem csak Pécsről, hanem Hásságyról, Nagy- nyárádról, Pécsváradról, Szent- lászlóról is. Van közöttük fafaragó, üvegművész, faesztergályos, csipkeverő, szövő, mézes- kalácsos, kékfestő, bőrdíszműves, ékszer-, citera és csuhéj babakészítő, szék- és kosárfonó, de kínai iparművészek is jelezték, hogy szívesen bemutatnák termékeiket. A rendezők szeretnék a zsúfoltságot elkerülni, ezért a tervek szerint 30 kézműves állíthat sátrat, mutathatja be a helyszínen tevékenységét és kínálhatja portékáit. Bútorház nyílik Nagykanizsán Új, 1000 négyzetméteres bemutató áruházat nyit székhelyén a Kanizsa Bútorgyár Részvénytársaság június 3-án. A bemutatóterem kifejezetten azzal a céllal készült, hogy ott méltó körülmények között jelenhessenek meg a cég új fejlesztései a vásárlók előtt. Az áruház megnyitása alkalmával új modellekkel is jelentkezik a nagymúltú, az utóbbi években is sikeresen működő, számos nyugati partner igényeit is kielégítő zalai cég. A Bank és Tőzsde mellékletei Miután oroszul és ukránul már megjelent a Bank és Tőzsde egy-egy különszáma, rövidesen három szomszédos nép nyelvén is olvasható lesz majd a lap. Júniusban kerül az olvasók kezébe a szlovén, őszszel a szlovák és a román kü- lönszám. Az idegen nyelvű kiadványokban a gazdasági és a pénzügyi élet neves szakértőit szólaltják meg a lap munkatársai, hogy bemutassák a magyar gazdaság átalakulásának folyamatát. A különszámok fontos szerepet játszhatnak a gazdasági kapcsolatok építésében, miután terjesztésükről a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, valamint a Külügyminisztérium gondoskodik, együttműködve az érintett országok magyar nagykövetségeivel, illetve kereskedelmi kirendeltségeivel. A Pillér jelenti A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké május 31-én 3 milliárd 340 millió 699 ezer 680 forint, az egy befektetési jegyre jutó érték 1044 forint. A Pillér Második Ingatlan- befektetési Alap nettó eszközértéké ugyanakkor 2 milliárd 97 millió 960 ezer 132 forint, az egy befektetési jegyre eső érték pedig 1049 forint - tájékoztatott a Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. A Pillér 1.-jegyek az elmúlt két hétben is a legkeresettebb befektetési jegyek voltak a tőzsdén, bár forgalmuk és árfolyamuk némileg csökkent. A Pillér 2. nettó eszközértéké az utolsó közlés óta több mint 12 millió forinttal emelkedett. A hatéves futamidejű alap 2 milliárd forintos kész- pénzvagyonnal indult, amely jelenleg bankszámlán kamatozik. Az alapkezelő tárgyalásokat folytat az AVÜ-vel azokat az ingatlanokat illetően, melyeket az alap meg kíván vásárolni. A Pillér 2. úgy jött létre, hogy az AVÜ lejegyezte befektetési jegyeit, majd nyilvános jegyzésen, kárpótlási jegyekért, áruba bocsátotta azokat. A jegyzés június 24-én zárul. J i á