Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-02 / 150. szám

10 új Dunántúlt napló \ Vállalkozások - Üzlet 1994. június 2., csütörtök „A fogyasztók figyelmébe” Amit a minőségi kifogások intézéséről tudni kell Az elmúlt alkalommal tájé­koztatást adtunk a szavatossági igények érvényesítésének álta­lános szabályairól, a ruházati termékek, lábbelik minőségével kapcsolatos kifogások intézésé­ről. Mai tájékoztatónkban az élelmiszerek minőségi kifogá­sának intézésére vonatkozó tudnivalókat ismertetjük. Az élelmiszer törvény szi­gorú feltételeket szab az élelmi­szer előállításával kapcsolatban. Folyamatos minőségellenőrzési kötelezettséget határoz meg a gyártónak, forgalmazónak, ke­reskedőnek egyaránt. Ennek el­lenére előfordulhat azonban, hogy a megvásárolt élelmiszer minőségével - elsősorban ér­zékszervi tulajdonságok - szín, íz, állag - alapján - nem va­gyunk megelégedve. Mit tehe­tünk ilyen esetben? A vásárolt árú minőségével kapcsolatban kifogást, szavatossági igényt az általános szabványok szerint a vásárlástól számított hat hóna­pon belül érvényesíthetünk. Olyan termékek esetében, ame­lyek hasznlhatóságának legki­sebb időtartamát hatósági előí­rás vagy szabvány hat hónapnál rövidebb időben határozza meg (kötelező alkalmassági idő), úgy az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Mit jelent ez az élelmiszerek esetében? Az élelmiszer törvény előírá­sai szerint az élelmiszerek jelen­tős csoportjára - gyorsan romló élelmiszereknél minőségmeg­őrzési időt kell megszabni. Ez azt jelenti, hogy a jó minőség­ben előállított élelmiszerek - megfelelő szállítási, tárolás és forgalmazási feltételek mellett ezen ideig megőrzik eredeti jel­lemző tulajdonságaikat és fo­gyasztásra alkalmasak, vagyis ez a kötelező alkalmassági idő. A fogyaszthatósági idő külön­böző áruféleségeknél más és más, így pl.: tejipari termékek­nél 1 és 20 nap között, hús, hús- készítményeknél 2 és 21 nap között mozog, ami természete­sen bontatlan és az előírt táro­lási körülmények (pl. hőmér­séklet) biztosítása mellet vár­ható el. Tehát amennyiben a vásárolt élelmiszer minőséghibás, úgy azt a fentiek szerinti alkalmas- sági időben kifogásolhatjuk ab­ban az üzletben, ahol a terméket vásároltuk. Természetesen a vá­sárlási blokk felmutatásával, vagy annak hiányában a vásár­lás helyének és idejének más módon történő bizonyításával, ami azonban már a vásárló fel­adata. A minőséghibás élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmeti­kai készítményt a vásárló vá­lasztása szerint azonnal ki kell cserélni, vagy vissza kell venni és a vételárat visszafizetni. A minőséghibás élelmiszerek te­A puding próbája, hogy meg­eszik. És a kefiré? Fotó: Szundi György hát nem javíthatók és a termék árának arányos csökkentésével sem intézhető el a vásárló mi­nőségi kifogása. Fontos tehát, hogy a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési időről meg­felelő módon (írásban a termé­ken, illetve csomagoláson fel­tüntetve, fizetési jegyzéken je­lölve) a vásárláskor tájékozta­tást kapjon a fogyasztó. Egy­részt azért, mert ez alatt az idő alatt lehet minőségi kifogást emelni a termékkel kapcsolat­ban, illetve azért is mert a fo­gyaszthatósági idő lejárt aután a termék nem fogyasztható, azt nem lehet kereskedelmi forga­lomban értékesíteni, illetve a forgalomból ki kell vonni. A minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszereknél a határidő lejárta után - sértetlen, bontatlan csomagolást feltéte­lezve, károsodást kizárva - mód van a forgalomba tartásra a mi­nőségmegőrzési időtartam egy- harmad részének megfelelő to­vábbi időtartamig csökkentett áron, elkülönítetten, a minőség- csökkenés okát megjelölve (pl. minőségmegőrzési időtartam le­járt, előírt jellemzőktől eltér). Például bizonyos minőségű vé- dőgázas csomagolású őrölt pör­költkávé minőségmegőrzési ideje a gyártástól számítva 3 hónap, ami 94. 03. 31-én lejárt. Ezt követően április 30-ig még leértékelve eladható a kávé, természetesen a fenti feltételek­kel. Az ismertetett, meghosszab­bított határidő lejárta után az árut értékesíteni - újabb minő­ségvizsgálat elvégeztetése nél­kül - már nem lehet. Amennyiben az üzlet veze­tője vagy megbízottja a minő­ségi kifogást nem az előírások­nak megfelelően intézi el, úgy a vásárló észrevételét a vásrlók könyvébe teheti meg, illetve panaszával hozzánk fordulhat. (A következő alkalommal a tar­tós fogyasztási cikkekkel kap­csolatos minőségi kifogásokról lesz szó.) Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség VILLAMOSSÁGI PÉCS, SIKLÓSI ÚT 14. TEL.: 72/311-073 VILLAMOSSÁGI ANYAGOK MÉG MINDIG A VAROS LEGKEDVEZŐBB ÁRAIN!- VEZETÉKEK- KÁBELEK- ARMATÚRÁK- KAPCSOLÓK- DUGALJAK- VÉDŐCSÖVEK- VEZ. CSATORNÁK- LEMEZ SZEKRÉNYEK- MŰ. AL. TOKOZOTTAK- MÁGNES KAPCSOLÓK- IZZÓK, FÉNYCSÖVEK- AUTOMATA TÁBLÁK- KISMEGSZAKÍTÓK r MŰ. csövek: MŰ III 13.5 MŰ III 16.0 MŰ I 36.0 - MŰ CSATORNÁK: MCSE I MCSE II MŰ DOBOZOK: MŰ III 65 MŰ III 8 ACIDOX MCU 1.5 vezeték 500 W FÉNYSZÓRÓ 928 5.2 7.2 111.2 16.24 40.24 3.92 7.04 53.60 6.40 Ft/fm Ft/fm Ft/fm Ft/fm Ft/fm Ft/db Ft/db Ft/db Ft/fm Ft Áraink ÁFA nélküliek Várjuk kedves vásárlóinkat Marketing útmutató kezdő külkereskedőknek Ki lehet sikeres exportőr? Külkereskedelmünktől min­dig is nagy mértékben függött boldogulásunk. A világpiacon zajló versenyben csak az áll­hatja meg a helyét, aki tökélete­sen ismeri a meghódítandó pia­cokat, aki késedelem nélkül ké­pes igazodni váratlan fejlemé­nyekhez, aki bölcs előrelátással és gondos tervezéssel megy elébe a változásoknak - olva­som az NGKM miniszterének kezdeményezésére tavaly meg­alakított Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. ki­adványában. Az MBKR sokféle eszközzel és formában igyek­szik szolgálni a magyar export ügyét, állandó kapcsolatot fenn­tartva a mintegy 70, exportunk legjelentősebb célországaiban működő magyar külkereske­delmi kirendeltségekkel. Piackutatás A külpiacon való eredményes megjelenés megköveteli az ön­vizsgálat, piackutatás, árkép­zés, marketing terv, kereske­delmi vásárok és szakkiállítá­sok, forgalmazási csatornák kijelölése, szállítás és csoma­golás, export finanszírozás, export okmányok beszerzése és adminisztrálása, végrehaj­tási (intézkedési) terv elkészí­tését, s e műveletek gondos ösz- szehangolását. Az önvizsgálat avagy kriti­kus önértékelés alapkérdése: alkalmas-e a cég az export te­vékenységre? Ehhez kellő anyagi és emberi erőforrás, ele­gendő gyártókapacitás mellett versenytársai ellenében milyen előnyökkel rendelkezik minő­ségben, formatervezésben, ár­ban, csomagolásban? Lénye­ges, hogy a fogadó országban érvényes műszaki előírásoknak és szabványoknak, egészségügyi és biztonsági rendelkezéseknek megfelelnek-e a termékek? A piackutatás kulcsfontos­ságú elemei: termékinformáció, háttérszolgáltatások, piacelem­zés (általános piaci információk, piaci versenyhelyzet, a piacra való bejutást megkönnyítő té­nyezők, üzleti szokások, pénz­ügyi megfontolások), személyes látogatás a célpiacra, export- kapacitás és piaci kapcsolatok. Taktikus árképzés Az árképzés az export-ár számításnál vegye figyelembe a szerződéses ár meghatározása­kor a költségeket, árrést és a he­lyes szóhasználat fontosságát. Ez utóbbiak: Ex W (Ex Works): az árut saját üzemterületén a vevő rendelkezésére bocsátani, innentől a fuvarozás intézése, költsége, kockázata a vevőt ter­heli. FCA (Free Carrier): az árut a megnevezett helységben, ex­portra elvámolva, a vevő által megnevezett fuvarozónak át­adni. DDU (Delivered Duty Unpaid): vámfizetés nélkül le­szállítva a megnevezett rendel­tetési helyre, a feladó viseli a fuvar költségeit és kockázatát, kivéve az importáláskor fize­tendő vámot, adókat és más ha­tósági díjakat. FOB (Free on Board): költségmentesen a ha­jófedélzetre az elhajózási kikötő megjelölésével, az átadás akkor teljesül, ha az áru áthalad a hajó korlátja fölött, de addig minden felmerülő költség és kockázat az átadóé. CFT (Cost ans Fre­ight): költség és fuvardíj a ren­deltetési kikötő megjelölésével; addig az eladó köteles fizetni az eljuttatással járó költségeket és fuvardíjat, de az áru elveszésé­nek, károsodásának kockázatát csak addig viseli, amíg az áru az elhajózási kikötőben áthalad a hajókorlát fölött. CIF (Cost, In­surance, Freight): költség, biz­tosítás és fuvardíj a rendeltetési kikötő megnevezésével, a biz­tosításról a tengeri út időtarta­mára is az eladó gondoskodik. A marketing terv alaposan elemezze a célkitűzéseket, meg­célzott piacokat, termékeket, ér­tékesítési ‘előrejelzéseket (aján­latos a körülmények és feltéte­lek optimista, valószínű és pesszimista előrejelzésével kal­kulálni a várható nyereséget), a termékek küllemét, az értékesí­tési csatornákat és az értékesí­tést elősegítő akciókat, az eshe­tőségeket, a véletleneket, és ezek alapján kell elkészíteni a marketing költségvetést. Vásári jelenlét A kereskedelmi vásárok és szakkiállítások ígért előnyei: számos új kapcsolat, vásárlási szándékkal látogató vevő, költ­ségtakarékos értékesítési esz­köz, felügyelet alatt tartható ér­tékesítési környezet és a piac megismerésének lehetősége. Fontos a tervezésnél: döntés a vásáron való részvételről, a legmegfelelőbb vásár kiválasz­tása, felkészülés a részvételre és a follow-pp (nyomonkövetés, ellenőrzés) tevékenység. A forgalmazási csatorná­kon belül lehet választani több­féle értékesítési csatorna (nagy- kereskedők, forgalmazó, azaz disztribútor kereskedők, keres­kedőházak és piaci képviselő, ügynök) között. A szállításnál, csomagolás­nál a kezdő exportőröknek és kisvállalatoknak ajánlott a hiva­tásos szállítmányozó és vám-ügyintéző brókerek igény- bevétele. Az export-csomagolás védje az árut, megfeleljen a kü­lönleges követelményeknek, és tüntessünk fel rajta minden szükséges és lényeges informá­ciót. Fizetési biztonság Az export finanszírozásnál alapvető a fizetési biztonság, fi­zetőképesség. A fizetési mód meghatározásakor az eladó és partnere piaci pozíciója, a pia­con szokásos fizetési módok, és a Magyar Nemzeti Bank köte­lező érvényű előírásai a mérva­dóak. Lehetséges: készpénzfize­tés előre, készpénzfizetés szállí­táskor, átutalás, okmányos be­szedés (okmányos inkasszó), okmányos meghitelezés (akk­reditív). A termékért termékkel fizetés lehet: barter, ellenszállí­tás és visszavásárlási kötelezett­séggel történő eladás. Az export okmányok lehet­nek értékpapírok (váltók, csek­kek) és egyéb okmányok (üz­leti- és fuvarozási szerződés, számlák, vámáru-nyilatkozat, származási bizonyítvány, műbi­zonylat stb.). Egyes fuvarozási módokhoz speciális fuvarok­mányok tartoznak, például a hajó-raklevél (Bill of Lading B/L), amely tulajdonképpen az árut megtestesítő értékpapír. A végrehajtási (intézkedési) terv készüljön írásban, tartal­mazza a célpiac, a piacra való bejutás, a pénzügyi tervezés és az export bonyolítás legfonto­sabb ismérveit. A fenti, közel sem egyszerű kérdések átgondolása és megvá­laszolása után dönthető el, hogy érdemes-e hozzákezdeni a ter­melés előkészítéséhez és az adott exportpiacon történő érté­kesítéshez. A pécsi SIR Kft-nél készülő konfekció ruhák 98 százaléka kül­földön talál gazdára Fotó: Szundi György Részvénytársasággá alakult a Telemarketing Társulás A tulajdonosok franchise-partnerek Másfél milliárd forintba ke­rült a vállalkozás, tavaly októ­berben alakult arra alapozva, hogy az országban igen nagy igény van a korszerű eladási formát megvalósító szervezetre. A cég, az Első Magyar Tele­marketing Társulás értékesítési hálózatának tagjait a hirdetés­ben rejlő érdekeltség kapcsolja egymáshoz. Ennek lényege egy hirdetőtábla-rendszer, nyitott hirdetőmagazin, amely az or­szág minden egyes településén jelen lesz. A cég már csaknem kétezer ilyen vitrint adott el az ország különböző részén, fran- chise-joggal. A vitrinekben olyan hirdetési programokat ál­lít össze az EMTT, amelyet a lakosság - legalábbis a várako­zások ezt prognosztizálják - ér­demesnek talál megtekinteni. A vitrinekből származó profit 40 százaléka a franchise-partne- reké, ez vállalkozásonként 300 ezer forint. De nemcsak ez köti a tagokat a központi rendszer­hez: a vitrinben hirdetett termék bevétele is az övé, így minden­képpen érdeke az eladások nö­velése. A rendszer nemcsak a hirdetést teszi közzé, erősíti a termék piaci esélyeit fogyasztói információkkal, a rendelések felvételével, termékek bemuta­tásával és értékesítésével. A partnerek a vitrineket folyama­tosan friss hirdetésekkel látják el a központból. Hosszabb távon a termékek­ről készült hirdetést számítógé­pen is el lehet érni, csomag­küldő szolgálata pedig a megfe­lelő minőségű, Magyarországon gyártott termékek értékesítésére szakosodott. Az EMTT prog­ramjának, üzleti filozófiájának jobb megismerésére június 5-é’n, a budapesti sportcsarnok­ban nagyszabású termékbemu­tatót, valamint a partnerek is­merkedési összejövetelét ren­dezi meg. Kézműves vállalkozók pécsi utcája Június 30. és július 4 között a Játék határok nélkül részeként az ipartestület szervezésében kézműves utca nyílik Pécsett a Szent István téren. Már szép számmal jelentkeztek iparosok és kézművesek nem csak Pécs­ről, hanem Hásságyról, Nagy- nyárádról, Pécsváradról, Szent- lászlóról is. Van közöttük fafa­ragó, üvegművész, faesztergá­lyos, csipkeverő, szövő, mézes- kalácsos, kékfestő, bőrdíszmű­ves, ékszer-, citera és csuhéj babakészítő, szék- és kosárfonó, de kínai iparművészek is jelez­ték, hogy szívesen bemutatnák termékeiket. A rendezők sze­retnék a zsúfoltságot elkerülni, ezért a tervek szerint 30 kézmű­ves állíthat sátrat, mutathatja be a helyszínen tevékenységét és kínálhatja portékáit. Bútorház nyílik Nagykanizsán Új, 1000 négyzetméteres bemutató áruházat nyit székhe­lyén a Kanizsa Bútorgyár Rész­vénytársaság június 3-án. A bemutatóterem kifejezetten az­zal a céllal készült, hogy ott méltó körülmények között je­lenhessenek meg a cég új fej­lesztései a vásárlók előtt. Az áruház megnyitása alkalmával új modellekkel is jelentkezik a nagymúltú, az utóbbi években is sikeresen működő, számos nyugati partner igényeit is ki­elégítő zalai cég. A Bank és Tőzsde mellékletei Miután oroszul és ukránul már megjelent a Bank és Tőzsde egy-egy különszáma, rövidesen három szomszédos nép nyelvén is olvasható lesz majd a lap. Júniusban kerül az olvasók kezébe a szlovén, ősz­szel a szlovák és a román kü- lönszám. Az idegen nyelvű ki­adványokban a gazdasági és a pénzügyi élet neves szakértőit szólaltják meg a lap munkatár­sai, hogy bemutassák a magyar gazdaság átalakulásának fo­lyamatát. A különszámok fon­tos szerepet játszhatnak a gaz­dasági kapcsolatok építésében, miután terjesztésükről a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, valamint a Kül­ügyminisztérium gondoskodik, együttműködve az érintett or­szágok magyar nagykövetsége­ivel, illetve kereskedelmi kiren­deltségeivel. A Pillér jelenti A Pillér Első Ingatlanbefek­tetési Alap nettó eszközértéké május 31-én 3 milliárd 340 millió 699 ezer 680 forint, az egy befektetési jegyre jutó ér­ték 1044 forint. A Pillér Második Ingatlan- befektetési Alap nettó eszkö­zértéké ugyanakkor 2 milliárd 97 millió 960 ezer 132 forint, az egy befektetési jegyre eső érték pedig 1049 forint - tájé­koztatott a Prudent-Invest Be­fektetési Alapkezelő Rt. A Pillér 1.-jegyek az elmúlt két hétben is a legkeresettebb befektetési jegyek voltak a tőzsdén, bár forgalmuk és árfo­lyamuk némileg csökkent. A Pillér 2. nettó eszközér­téké az utolsó közlés óta több mint 12 millió forinttal emel­kedett. A hatéves futamidejű alap 2 milliárd forintos kész- pénzvagyonnal indult, amely jelenleg bankszámlán kamato­zik. Az alapkezelő tárgyaláso­kat folytat az AVÜ-vel azokat az ingatlanokat illetően, me­lyeket az alap meg kíván vásá­rolni. A Pillér 2. úgy jött létre, hogy az AVÜ lejegyezte befek­tetési jegyeit, majd nyilvános jegyzésen, kárpótlási jegye­kért, áruba bocsátotta azokat. A jegyzés június 24-én zárul. J i á

Next

/
Oldalképek
Tartalom