Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-13 / 161. szám

10 aj Dunántúli napló Magazin 1994. június 13., hétfő Tizenhármán pályáztak A Himnusz születése Nagy szemed az én nagy szememre terül. .. Csinszka A Honderű szerkesztőségé­ben 1844. június 15-én „egy több műkedvelő urakból alakult választmány” egyhangú határo­zata szerint a „Hymnus” meg­zenésítésének pályázata a kö­vetkezőképpen zárult: „... A beküldött 13 művek közül - mellyek között számos dícséret- reméltó szerzemény van - leg­tökéletesebbnek, minden meg- kívántatóságot magában legin­kább egyesítőnek lenni találta­tott (pedig közértelemmel) az 1. számmal, és „Itt az írás olvassá­tok” jeligével ellátott pályamű, mely a mondott díjat nyerendi. Az idézetből is kitűnik, hogy Erkel jeligéjéül Kölcsey: Vanti- tatum Vanitas című versének első két sorát választotta. Ha a kottaképről nem is, e két - Erkel keze által írott - sorról a hozzá közelebb álló bírálók felismer­hették a pályázó kilétét. A díj­nyertes Himnusz mellett Szigli­geti Ede kihirdette további hat, dicséretre méltatott pályamű jel­igéjét is. Egressy Béni Kölcsey Himnuszának első sorát válasz­totta mottóul, Travnyik János ugyané költeményből a „Szánd meg Isten a magyart” írta pá­lyázatára. Molnár Ádám jel­Sűrített Shakespeare „Az embereknek manapság nincs idejük és pénzük arra, hogy három, vagy négy órán át nézzék Shakespearet. Ezért megkértem Robert Clare dráma­írót, hogy írja meg a Macbeth szintézisét.” - mondta Peter Bambridge, a Strat- ford-on-Avonban működő Hang- és- Fényjáték igaz­gató-tulajdonosa. Az összefoglaló elkészült. Három színész alakítja a főbb szerepeket, a nagy drámaíró szülővárosának színháza már be is mutatta a Mini-Macbethet. Lapjelentés szerint vegyes fo­gadtatás kíséri a napi három előadást, van aki botrányt em­leget, van aki dicséri. Mindenesetre a Royal Sha­kespeare Company, a hagyo­mányőrző társulat egyik tagja így nyilatkozott: „Kifejezetten jó ötletnek tartom. Ez a megol­dás újra behozza majd a közön­séget.” Nem elhanyagolható, hogy a turisták - akik köztudottan mi­nél rövidebb idő alatt minél többet szeretnének látni - visz- szatapsolták a színészeket, akik jelmez nélkül mutatták be, hogy Mácbeth, félelmetes feleségé­nek segédletével hogyan ölt meg öt embert, hogyan lett ki­rály és miképpen veszítette el a királyságát - s mindezt fél óra leforgása alatt. . . Következik az Otelló, szintén napi három mutatványban, á 30 perc. Atomtikok Az orosz állami levéltár most nyilvánosságra hozott, ko­rábban szupertitkos iratai mege­rősítik az egykori KGB-táboro- nok, Pavel Szudoplatov állítá­sát, amely szerint a világhírű atomfizikusok, Robert Oppen­heimer, Szilárd Leo, Enrico Fermi és Niels Bohr tudatosan adták át az atombomba titkát. Szergej Mironyenko, az orosz állami levéltár vezetője el­mondta: nyilvánosságra hozták az NKVD (belügyi népbiztos­ság) és a belügyminisztérium Sztálinnak írt jelentéseit, s ezek között vannak olyanok, ame­lyek megerősítik Szudoplatov állítását. Példaként említette Mironov az NKVD 1945. no­vember 8-án kelt jelentését, amelyben a titkosszolgálat be­számolt Jakov Terleckij szovjet fizikusnak az atombomba létre­hozásában részt vevő Niels Bohrral folytatott beszélgetésé­ről. Mellékelten csatolták Ter­leckij kérdéseit és Bohr azokra adott válaszát, valamint a szov­jet atombomba atyjának tartott Igor Kurcsatov akadémikus ér­tékelését a válaszokkal kapcso­latban. mondata: „Szomorú a magyar nóta” volt, Elias Márton Ber­zsenyit idézte. Seyler Károly két pályaművet nyújtott be Köl- cseytől vett jeligével. E hét Himnusz első nyilvános előadására a Nemzeti Színház­ban került sor 1844. július 2-án. Erkel művének fogadtatása nem volt egyértelmű: „Miután a 6, dicséretre méltatott hymnusdalt az operai chorus eléneklé, s ezek közt Egressy Béniét és Travnyikét leginkább megtap- solá; elvégre a játék után Erkel Ferenc pályanyertes műve ada­ték elő, mely nemzeti jelleme, magasztos művészi kifejezése, s hathatós harmóniája által egy­aránt kitűnő, de magán viselvén a hymnus szelleméhez alkalma­zott templomi zene bélyegét, a nép ajkán visszhangra nem fog találni.” - írta a Regélő 1844. nyarán. A Himnusz első nyomtatott példányai 1844 nyarán elkészül­tek Erkel kiadójánál, Wágner A görögországi Akrotiri ki­kötő partjainál dolgozó régé­szek kilenc márványszobrocs­kát és egy olyan táblát találtak, amelynek segítségével megfejt­hetik, milyen írásmódot hasz­náltak Krétán a bronzkor végén. Bár a szobrocskák is jelentős leletet alkotnak, a tudósok ennél sokkal többre becsülik azt az agyagtáblát, amelyen az úgyne­- Tőzsér úr! Ön jóképű, 36 éves és többszörös milliomos. Mennyi tőkével kezdte a karrier­jét, kik segítették, jelenleg hol tart?- Szüleim hamar meghaltak. Öten voltunk testvérek, és ha hiszi, ha nem, két alsónadrággal jöttem fel vidékről. Öt évig fű- tetlen albérletben laktam, ágy­bérletre jártam. Ezután kőmű­ves kisiparosként dolgoztam újabb tíz évig. Ez a tevékenység alapozta meg jelenlegi anyagi helyzetemet, de már nem fog­lalkozom ilyesmivel. Biogilisz­tával, biohumusszal és protein­liszttel gazdálkodom.- Hány év kellett ahhoz, hogy ez az üzlet kibontakozzon és el­érje mai szintjét?- 1988-ban kezdtem, akkor 50-60 fillér volt egy giliszta. Ma 5-6 fillér! 150-200 milliós állományom van. Két év alatt 3,5 millió forint hasznot hozott ez az üzlet. Két „profival” kezdtük a munkát, én adtam a tanyát, és a tenyésztés beindításához a 100 ezer forint kezdőtőkét. Időköz­ben társaim kiszálltak az üzlet­ből, egyedül maradtam. Józsefnél címlapjukon „Tekin­tetes Deák Ferencz Úrnak” szóló ajánlással. Országos elterjedéséről pon­tos adatok nem állnak rendelke­zésre, de valószínűsíthető, hogy az 1848-as események idején vált nemzeti szimbólummá. Egy - Gárdonyi Géza tollá­ból származó - anekdota szerint Erkel voltaképpen nem is pá­lyázott volna, ha Bartay be nem zárja egy szobába, így akarván rávenni a mű megkomponálá- sára. E regényes történet azon­ban nem igaz. Bartay Andrásról viszont méltatlanul feledkezett meg az utókor, hiszen nélküle aligha születhetett volna meg két nemzeti fohászunk. Az 1843-as év tavaszán ugyanis, a Nemzeti Színház igazgatójaként pályázatot írt ki Vörösmarty Mihály Szózatának megzenésítésére. Bartay fel­kérte Erkelt - aki ekkor a Nem­zeti Színház karmestere volt - a bíráló-választmány egyik tag­vezett „Lineáris A” írás talál­ható, a bronzkorszak titokzatos betűvetése a krétai időszak vé­géről. Ilyen táblákat eddig alig találtak, s ez az oka, hogy az írást még eddig nem fejtették meg. Akrotirit Krisztus előtt 1625-ben tűzhányó-kitörésből származó láva pusztította el, ugyanúgy mint Pompejit.-Saját maga foglalkozik a tenyésztéssel?- Nem, alkalmi munkásokkal és egy-két főállású emberrel dolgozom.- Mennyi pénze van ma?- Tudja, ezt már csak azért sem tudom pontosan megmon­dani, mert a rokonság körében szétoszlik a pénz. Mindenki ve­zet valamilyen kis üzletet. Mer- cedesem van, a feleségemnek is van kocsija, A mai napig is pe­relek különböző vállalatoktól 3,5 millió forintot. Tőkém nem­csak készpénzben van, hanem például anyagban is. Idén ko­molyabb összeget várok a hu­muszból származott üzletért. Vettem egy tanyát Hemádon - a hegyekben -, ahová egy népies stílusú, nedtetős panziót fogunk építeni. Ez kb. 20-30 millió fo­rintba kerül. Szeretnék rá hitelt felvenni, kollégáim ingyen jön­nek segíteni. Sok pénzt tudok spórolni anyagban, munkaerő­jául. Ezért a zeneszerző nem pá­lyázhatott, noha a téma valószí­nűleg őt is érdekelte. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy alig három héttel Egressy Szózatának sikere után - 1843. május 30-án - ugyahcsak a Nemzeti Színházban, bemutat­ták Erkel Szózat-megzenésíté­sét is, Egressy művének harma­dik változatával együtt. (E mű kézirata ma az Országos Szé­chenyi Könyvtár Zeneműtárá­ban található.) Alig egy évvel később, 1844. február 29-én Bartay András ismét pályázati felhívást tett közzé. Ezúttal 20 aranyat ajánlott Kölcsey Ferenc 1823-ban írott „Hymnus”-ának megzenésíté­séért, melyre 13 jeligés pá­lyamű érkezett be. Százötven év múltán, 1994. június 15-én este, a Zeneaka­démia Nagytermében Emlék­hangverseny keretében, a törté­nelmi és irodalmi háttér meg­rajzolásával, valamint a még fellelhető Himnusz-pályamű- vek újrabemutatásával teszünk kísérletet múltunk e fontos eseményének felidézésére. _ Somogyváry Ákos Szívátültetés helyett „Második * %% szív” Brit tudósok kifejlesztették azt a technikát, amely helyette­sítheti a szívátültetést. Izomszövetet vesznek ki a szívbetegből egy kisebb „máso­dik szívhez”, amelyet a vérke­ringéshez kapcsolnak és egy szabályozóval a saját szív rit­musával szinkronizálnak. Ez a „segédmotor” tehermentesíti a beteg szívet; s az is előnye, hogy saját szövetről lévén szó, a testidegen szövetet nem fenye­geti az un. kilökődési kockázat. Dr. Timothy Hooper, a Wythensawe Kórház (Manches­ter) szívsebésze a páciensek vál- lizomzatából (M. Latissimus Dorsi) vett ki szövetet. Ezzel az izomszövettel vette körül a pá­ciens szívét, hogy a „segédmo­tor” erősítőjeként működjön. Hooper és csapata most az izomszövetekből egy második, kisebb pumpát alakít ki. A ki­vett izmot elektrosokk stimulá- lással beállítják új „szívfunkció­jára”: az izomnak meg kell „ta­nulnia”, hogy mint a szívizom, állandóan, kifáradás nélkül ösz- szehúzódjék és elernyedjen. Az izomnak szívkamra formát ad­nak, műanyagból készült artéri­ával az aortához kapcsolják és egy szívritmus-szabályozó ré­vén a szív pumpálási ritmusával egybehangolják. Az új módszer nem tesz fe­leslegessé valamennyi szívát­ültetést, de sok szervátültetésre váró szívbetegen segíthetne egy „segédmotor” beépítése. ben is, mivel én magam is kő­műves voltam. Ez a panzió 16 szobás lesz, apartmannal, lo­vardával, teniszpályával, játék­teremmel, szaunával. Egy külön autóscampinget terveztem mellé, hogy a turistáknak ne kelljen Budapestre bejönniük, hanem az idén elkészülő MO-ás autópálya segítségével rögtön tovább mehessenek Bécsbe.- Milyen tervei vannak még ?- Szeretnék egy kis állatker­tet. Minden állatból kettőt sze­retnék tartani. Tudja, én falun nőttem fel és nagyon szeretem az állatokat, a friss levegőt. Ré­gebben 2 medvém is volt! Most is van kecském, bárányom, lo­vam, nyulam, csirkém, kutyáim. Szeretnék majd venni hattyút - kacsaúsztatóba - libát, csacsit, pónit a fiamnak, stb. Télen le­hetne lovagolni, vadászni - vannak őzek, fácánok -, kirán­dulni a közeli Pusztavacsra, va­lamint Örkényre. Megvettem A történet valószínűleg akkor kezdődött, amikor a 48 éves Boncza Miklós országgyűlési képviselő oltár elé vezette a 20 éves Török Bertát. Tanúik Bu­dapest főpolgármestere és We- kerle Sándor miniszterelnökök voltak. A látszólag polgári ese­mény mögött azonban görög tragédiák energiái munkáltak. A vőlegény minden bizonnyal kér­lelhetetlenül akaratos volt, a menyasszony megszállottan odaadó. Az „akár Jókai-hős is lehetne” székely úr ugyanis öz­vegy nővére leányát vette fele­ségül. Kettejük rendhagyó sze­relméből született Boncza Berta, a kérlelhetetlenül akara­tos és megszállottan odaadó; Ea a sorstragédia tovább foly­tatódott. Az iíjú anya meghalt gyermekágyi lázban. Az anyai szeretet helyett a nagyanya ke­mény szeretete jutott, aki élete végéig elkísért kérlelhetetlen gyűlölete a vő-fivér ellen. A szülői házat egy anakroniszti­kus vár jelentette Csúcsán, és érzelmek csak az állatokhoz, vi­rágokhoz, erdőkhöz kötötték az árvaságát megemészteni nem tudó kislányt. Az atyai gondos­kodás pénzt jelentett és a leg­jobb leánynevelő intézetet. A hideg szeretetű politikus nem tudott mit kezdeni lányával, még a felé áradó gondoskodni akarást sem értette meg. A féktelen fantáziájú, érzel­mes, értékes és nagyon hiú kis­lány Svájcba kerül, valószínű­leg a világ legunalmasabb ne­velő intézetébe. Mindenkitől különbözik, „barbár” nyelvet beszél, olvasmányai messze érettebbek kortársaiénál, érdek­lődése hatalmas minden iránt, ami nagy formátumú. Egy ti­tokban becsempészett Nyugat füzetben találkozik először Ady verseivel és egy magányos szil­veszteren, 1911-ben levelet ír neki. És a költő válaszol. Évekig tartó testvéri hangú levélváltá­suk megpecsételte sorsukat. Boncza Berta nem szerelmet vágyott, hanem küldetést. Ab­ban bízott, hogy a levelekből, a betűk lendületéből nyomon tudja követni a költő testi és lelki állapotát és segíteni tud rajta. De nemcsak adni akart, zsarnokian és kérlelhetetlenül vágyta a szeretetet, „szent böl­cset” látott Adyban, aki belelát leikébe a „fáradt sorsú” tanító­nők helyett. 7 millió font honoráriumra számíthat Pierce Brosnan ír szí­nész, akit a James Bond sorozat producerei szerdán az ötödik 007-es ügynöknek választottak ezenkívül Szentendrén a Pajzán Panoptikum nevű helyet. Étte­rem, presszó, butik kapcsolódik hozzá.-Lehet tisztességesen ennyit keresni?- Lehet! Azt mindenki tudja, hogy a pénz hozza a pénzt.- Mi a véleménye a giliszta­botrányról?- A botránynak csak a fele igaz. Azok nem jártak jól, akik gyorsan akartak meggazda­godni. Én a végén kapcsolód­tam bele, és bátran állíthatom, hogy ma is jó üzlet. Eddig csak szaporítottuk a gilisztákat, mert a humuszhoz minimum 10 mil­lió gilisztára van szükség! Most kezdődik igazán a humuszgyár­tás. Abból pedig évi 5 millió fo­rintot lehet profitálni! A műtrá­gya miatt savanyodik a föld. Ezért kell a biohumusz, amit va­lutáért el lehet adni külföldre. Nekik is jó üzlet, hiszen pl. Svájcnak, az NSZK-nak, Kana­Elszántan és arányt vesztve növelte magában az Ady-mí- toszt, miközben tökéletesen egyirányúvá vált életét megpró­bálta kortársaiéhoz igazítani. 1914-ben találkoztak először és megszületett a vers, amely ígé­ret is volt, meg nem is: Minden vagyok, amit vártál, / Minden vagyok, amit nem sejtesz, / Minden vagyok, mi lehetnék. / S minden vagy, mi lehetséges ... Képtelen frigyük ötletét le­vélben írják meg az Ady-t olva- satlanul is gűlölő Boncza Mik­lósnak. Két nap múlva kitört az első világháború. Több hónapi reménytelen várakozás az atyai áldásra, és a behívótól való megalázó rettegés előzte meg házasságukat. 1915 márciusá­ban végre egybekelhettek. Ezt a harcot az első pillanattól egy újabb váltotta fel, a halállal folytatott reménytelen küzde­lem. „Az Adyval töltött évek szépsége és szomorúsága párat­lan volt és hősies” - írja saját magáról később. A kortársak, a sorstársak, a vetélytársak és a család, de később az irodalmi közvélemény is sokfélének látta Boncza Bertát: egzaltáltnak és számítónak, odaadónak és ön­zetlennek, erős hitűnek és hisz- térikának, tehetségesnek és Ady verseit sem értőnek, áldozatnak és vérszívónak. Soha senki sem vitathatja el azonban tőle, hogy nála jobb felesége és ápolója nem lehetett volna Adynak. 24 éves, amikor megözve­gyül, de ez már nem az ő sze­repe. Hamarosan újra féijhez megy Márffy Ödönhöz, a festő­höz, de miközben gyöngéd sze­retet fűzi Mikes Lajoshoz és Bárczi Istvánhoz. A szép, fér­fias úrfi, Bárczi István kedvéért kezdi el írni élete könyvét, ezt a verseinél is invenciózusabb, igazi tehetséggel megírt torzó­ban maradt prózát. Furcsa ön­becsapó magyarázatok keve­rednek a remekbe szabott han­gulatleírásokkal, kor és jellem­rajzokkal. Kifinomult szecessziós mon­datokban foglalja össze az utó­kornak az önmagának furcsa, szertelen, megzabolázhatatlan lényének lényegét. Csinszka Adytól kapott neve úgy hang­zik, mint egy kis csengő hangja, és éz a hang figyelmet kér: most reá emlékezünk, most lenne száz éves ... Havas Katalin Sean Connery, Roger Moore, George Lazenby és a tavasszal leköszönt Timothy Dalton után. Ha a név sugall valamit - „pi­erce” azt jelenti: átüt, áttör. dának az ottani kiima miatt nincs biogilisztája. Nekünk is szükségünk van a humuszra, hi­szen azokat a terményeket - zöldség, gyümölcs -, amiket a humuszunk segítségével ter­mesztenek, csak drágán vásá­rolhatjuk majd meg.-Mit javasolna az újrakez­dőknek?- A gilisztát 400 ezer forint­ból nem lehet csinálni. Én szer­ződést kötnék velük, és ez jó háttérbázist jelenthetne. Mert még csak most indul be egy má­sik, sokkal érdekesebb üzlet, a proteinliszt gyártás. Nagyüzemi szinten tisztítják, aprítják, szá­rítják, préselik a gilisztákat, és gyógyszeralapanyagot, kozme­tikumokat, étel-kiegészítőket, erősítőket gyártanak belőle.- Panellakásban laknak . . .- Igen. Ha kész lesz a tanya, leköltözünk a családdal, és ta­vasztól őszig lent leszünk.- Azt mondják, minél több pénze van valakinek, annál zsu­goribb. Ön hogy van ezzel?- Van abban valami, hogy igyekszem megfogni a pénzt. De zsugori nem lettem. Buda Magdolna A közelmúltban még kipusztulásra ítélt tavirózsák ismét pom­pázatos virágaikkal borították el a hévízi Tófürdőt. Megfejtik a krétaiak írását? Milliomosok közelről Kétszázmillió giliszta Az új James Bond i Ék h

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom