Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-13 / 161. szám

1994. június 13., hétfő Külföld T üj Dunántúli napló 11 A láthatatlan sztár A választékos eleganciával öltöző Robert Rubint, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadóját az amerikaiak nagy többsége nem is ismeri, lévén, hogy igen ritkán látható a mindenható tv-ben. A dúsgazdag bankár az egyik legnagyobb New York-i pénzin­tézetet, a Goldman Sachs bank­házat hagyta ott Bili Clinton hí­vására, hogy szakértelmét az amerikai gazdaság szolgálatába állítsa. Receptje tanulságos mó­don épp az ellenkezője volt an­nak, amit a demokratapártiak követni szoktak - ám talán ép­pen azért eredményes. A tapasz­talt pénzembernek sikerült rá­vennie az elnököt, hogy ne nö­velje a költségvetési kiadásokat, hanem fordítva: törekedjék a hiány csökkentésére. Rubin tanácsa az első évben kitűnően bevált: az amerikai gazdaság 3 százalékkal növeke­dett, a munkanélküliség csök­kent. Napjainkban azonban a helyzet változni látszik: a növe­kedés lassul és a szövetségi jegybank ismét leszállította a kamatokat, hogy megakadá­lyozza az infláció felpörgését. A dolog pikantériája, hogy Alan Greenspan, a jegybank elnöke republikánus - ám a demokrata elnök nem is gondolhat arra, hogy ujjat húzzon a kormánytól teljesen független, de a kor­mány gazdaságpolitikáját nagymértékben befolyásolni képes intézmény vezetőjével. E helyzetben a figyelem is­mét Bob Rubinra irányul. Clin­ton elnök - felesége mellett, aki első számú politikai tanácsadója is -, Rubinnal találkozik a leg­többet. Az 55 éves közgazdász szinte a nap 24 óráját a Fehér Házban tölti, és fizetségének alkalmasint magát a tisztet és a hírnevet tekinti. A New York-i bank egyik vezetőjeként ugyanis korábban a sokszorosát kereste annak, amit most köz- tisztviselőként: a bére ugyanis évi százezer - bruttó. Heltai András Bevásárlóház a Ringen Új színfolttal gazdagodott a bécsi belváros: beépült a Ring - a Körút - utolsó foghíja, és az Operaház oldalán megfiata­lodva várja a tehetősebb vendé­geket a Corso palotaszálló a köré épített vadonatúj bevásár­lóközponttal együtt. Ez utóbbi első részét már novemberben átadták, és a mostanival együtt a két, üveghíddal összekötött át­riumos üzletház immár 70 bolt­tal várja a vásárlókat. Az épüle­tegyüttes megalkotói és tulaj­donosai esküsznek arra, hogy a csillogó környezetben közepes, sőt olcsó áraikról ismert cégek kínálják portékájukat, s ennek bizonyítéka, hogy az ilyennek ismert Billa élelmiszerlánc is nyitott itt boltot. Valójában arra számítanak, hogy később nagy külföldi cégek is idehozzák le­ányvállalataikat. Ezekkel egye­lőre nincs megállapodás; min­denki a június 12-ei népszava­zás eredményére vár, s ha annak kedvező kimenetele nyomán Ausztria jövő januártól EU-tag lesz, akkor bizonyára megindul a roham a helyiségekért. Az új épület tetőszintjén lu­xuslakások épültek, amelyek legtöbbje borsos áron már el­kelt, bérlőre vagy tulajdonosra vár azonban az irodák többsége. A már működő galériaházban nagy siker a Mövenpick vem- déglő, az új szárnyban is van vendéglátás, és parkológarázs is. A bécsiek vidám ünnepségek sorozatával vették birtokba az új létesítményt. A zenés, táncos műsorok csúcspontja a neves musicalszinészek szombati fel­lépése volt. A zenés darabok nagy bécsi sikerelőadásaiból csendültek fel részletek. Alkotmánybíróság elé kerül a benesi dekrétum ”Kártérítés nélkül ki kell sajátítani... A cseh alkotmánybíróság egyik bírája szerint lehetséges, hogy szeptemberben a testület elé kerül a benesi dekrétumok egyikének - nevezetesen az „el­lenséges vagyon kisajátításáról” szóló 108. számú dekrétumnak - a megsemmisítésére irányuló javaslat - jelentette a CTK hí­rügynökség. Mint Vladimír Cermák bíró elmondta, egy 42 éves, német nemzetiségű cseh állampolgár, aki libereci lakos, alkotmányos- sági okokra hivatkozó felül­vizsgálati kérelmet nyújtott be az alkotmánybírósághoz, még­pedig az Ústi nad Labem-i já­rásbíróság egyik, 1945-ben ho­zott ítélete ellen. A kérelem benyújtója szerint vér szerinti felmenőinek vagyo­nát az ítélet nyomán jogtalanul kisajátították, s így alapvető jo­gokat sértettek meg. Az alkotmánybíróság először azt vizsgálja meg, valóban a szóban forgó, 108. számú be­nesi dekrétum képezte-e az ak­kori bírósági ítélet alapját. A dekrétum megsemmisítésére irányuló kérelemmel ugyanis csak abban az esetben foglal­kozhat érdemben az alkot­mánybíróság, ha a kérelmet be­nyújtó illetőről bebizonyosodik, hogy konkrétan, személyében is érinti őt valamely olyan bíró­sági ítélet, amely a kifogásolt dekrétum alapján született. (Máskülönben csak a köztársa­sági elnök, illetve a parlamenti képviselők meghatározott számú csoportja lenne jogosult az alkotmánybíróság eljárását kérni.) Edvard Benes egykori cseh­szlovák köztársasági elnök 108. számú dekrétuma kimondta, hogy kártérítés nélkül ki kell sa­játítani mindazt az ingó és in­gatlan vagyont, ami a Német Birodalom vagy a Magyar Ki­rályság tulajdonát, német vagy magyar közintézmény tulajdo­nát, a német náci párt, illetve valamilyen magyar politikai párt, szervezet, vállalat, intézet, közösség vagy alapítvány tulaj­donát képezte. A német és a magyar nemzetiségű természe­tes személyek vagyonát abban az esetben kellett kisajátítani a 108-as dekrétum értelmében, ha az illető nem tudta külön iga­zolni, hogy (a második világhá­ború éveiben) „hűséges maradt a Csehszlovák Köztársaság­hoz”. A felvétel 1992 májusában készült: II. János Pál pápa és a most meghalt ruandai érsek, Vincent Nsengiyunmva egy magánki­hallgatás során MTI FOTÓ Papgyilkosságok Ruandában Búcsúünnepség az wünsdorfi orosz főhadiszálláson Berlin közelében június 11-én, szombaton. Közel ötven évvel a második világháború befejezése után az orosz csapatok szeptemberig el­hagyják az egykori NDK területét MTI FOTÓ Kigali érsekét, két püspököt és tíz papot gyilkolt meg Ruan­dában a lázadó erők négy kato­nája, akikre a római katolikus egyházi személyiségek őrzését bízták rá. Az AFP-nek a BBC szerda esti adására hivatkozó je­lentése szerint a mészárlás indí­téka az volt, hogy a fegyveresek felelősnek vélték a papokat csa­ládtagjaik meggyilkolásáért. Az áldozatok egyike, Vincent Nsengiyumva, Kigali érseke egyben a püspöki konferencia elnöki tisztét is betöltötte. A BBC a lázadók rádiójára hivatkozott, melyben a Ruandai Hazafias Front (RPF) ezredese közölte, hogy szomorú hírt kell bejelentenie. A tájékoztatás sze­rint a 13 egyházi személyiséget 8 fegyveres felügyelete alá he­lyezték, miután a lázadók ke­zére került Kabgayi városa. Az őrök közül négy végzett a kato­likus papokkal. Amikor társaik felfedezték a gyilkosságot, megölték a tettesek egyikét, miközben háromnak sikerült elmenekülnie. A lázadók rádiója szerint az elkövetők menekülésük előtt azt hagoztatták, hogy a püspökök és egyes papok is részt vettek családtagjaik lemészárlásában. A rádió a papgyilkosságok idő­pontját nem közölte. A menekü­lők elfogására nagy erőket mozgósítottak, hogy bíróság elé állíthassák a gyilkosokat. A biborosi testület ülése Mennek a katonák - marad a maffia? A 2000. év Nemsokára az utolsó orosz katona is elhagyja Németorszá­got, de ha valaki a Nyugati Hadseregcsoport cigaretta-el­látmányára tekint, azt hihetné, legalább egymilliós létszám ál­lomásozik még ott. Vajon Iván és társai naponta és személyen­ként többezer cigarettát füstöl­nének el mértéktelen szenvedé­lyükben? Nem erről van szó, hanem egy nagy üzletről, hiszen a cigarettacsempészet hatalmas pénzeket hoz. Az illegális szál­lítmányokat gyakran a katonai járművek, néha egyenesen a páncélozott harci járművek szállítják, hogy a kötelező vám­eljárásokat kijátsszák. Nem ez az egyetlen csem­pészáru. A hivatalosan ócska­vasnak minősített rakományban veszélyes fegyverek rejlenek, feketén és az adószabályokat áthágva utazik az alkohol, s elő­fordult már kábítószerekkel való üzérkedés is. Egy antwerpeni cég, amely állandó közvetítőként szerepelt a németországi orosz erők gaz­dasági ügyleteiben, a múlt év­ben - hiteles becslések szerint - százhuszonöt milliárd forintnak megfelelő forgalmat bonyolított le. Tizenhárom más céggel ugyancsak milliós üzleteket kö­töttek, anélkül, hogy a szokásos bankformaságokat figyelembe vették volna. Különösen szoros kapcsolat alakult ki a nyugati országokban tevékenykedő orosz emigránsokkal, a grúz maffiával s több olyan vállalat­tal, amelyet legfinomabban a kétes jelzővel illetnek. A botrány akkor tört ki, ami­kor bizonyítékok jutottak el Moszkvába, hogy több tábor­nok 17 millió márkát helyezett el svájci, amerikai, és nyilván a közelség miatt, finn bankokban. Az orosz fővárosban különbi­zottság alakult annak a Jurij Boldirjevnek a vezetésével, akit maga Jelcin bízott meg belső el­lenőrzési feladatokkal. Boldir- jev igyekezett felgöngyölíteni a szálakat és javasolta a Nyugati Hadseregcsoport főparancsno­kának, Matvej Burlakovnak a leváltását is. Burlakov azonban maradt, sőt a hírek szerint, haza­térése után esélyes a vezérkari főnök posztjára is. Boldiijevet viszont leváltották funkciójá­ból. Német biztonsági szakértők újabban mindjobban aggódnak, hogy a bűnszövetkezetek létre­jött infrastruktúrája nem szűnik meg a csapatok kivonulásával. Az orosz maffia túlélheti az egyenruhások távozását. Egy magát megnevezni nem akaró német biztonsági hivatalnok, stratégiai kifejezéssel jellemzi a helyzetet: a távozó hadsereg­csoport a szervezett bűnözés erős hídfőállását hagyja maga mögött... Réti Ervin A katolikus egyház bíboro­sait június 13-14-re megbeszé­lésre hívta össze II. János Pál pápa. A jelenlegi vatikáni egyházfő vezette be, hogy a bíborosokat bizonyos időközökben össze­hívja olyan kérdések megbeszé­lésére, amelyek az egész katoli­kus egyházat érintik. A katoli­kus egyháznak 142 bíborosa van, köztük Paskai László, az Esztergom-Budapesti Főegy­házmegye érseke, aki szintén részt vesz a konzisztóriumon. Mint Paskai László bíboros elmondta az MTI-nek: a bibo­rosi ülés legfontosabb napirendi pontja a 2000. év megünneplé­sének előkészületeivel kapcso­latos. A katolikus egyházban régi szokás, hogy minden 25. évet szentévként ünnepelnek. Ennek hagyományosan kiakult tartalma és szertartása van. Ki­emelkedő esemény a harmadik évezred kezdete, Krisztus szüle­tésének 2000. évfordulója. A pápa szándéka, hogy a szentév hagyományos tartalmán túl, a 2000. évben sajátos lelki prog­ramot kapjanak a katolikus hí­vek, és szóljon minden jóaka- ratú emberhez is. Az előkészü­letek első lépése a biborosi tes­tület mostani megbeszélése. A II. Vatikáni Zsinat által (1962-65) bevezetett és a Zsinat után érvénybe lépett Egyházi Törvénykönyv szerint a püspö­köknek 75 éves korukban, vagy súlyos betegség esetén be kell nyújtaniuk lemondásukat. A bi­borosi ülésen napirendre kerül, hogy a már nyugállományban lévő püspökök milyen hasznos feladatokat láthatnak el az egy­házban. A biborosi ülésen szó lesz a Család Evének egyházi megtar­tása mellett az ENSZ szeptem­berre meghirdetett kairói konfe­renciájáról is, amelynek témája az emberiség túlnépesedése. Hasadás a VMDK-ban is Mi rejlik a 600 ezer márkás adomány mögött? A jugoszláviai magyar értel­miségiek közötti szakadás érez­teti hatását a Vajdasági Magya­rok Demokratikus Közösségé­ben is, amely öt mandátumot szerzett a legutóbbi szerbiai vá­lasztásokon. A napokban Zen- tán megtartott tisztújító közgyű­lésen kiderült, hogy legalább két, de lehet, hogy három poli­tikai irányzat is érvényesül, sőt „nyomoznak” 600 000 márka után is, amelyet a magyaror­szági Illyés Alapítvány adomá­nyozott a VMDK-nak. Ha négy év alatt gyülemlett is fel ez a sok probléma, amióta a VMDK létezik, akkor is túl sok. Szembenéztek ezzel is, azzal is, de nem kerülhették el a szer­vezet megingását. Ágoston András elnököt is újraválasztot­ták, de dr. Hódi Sándor alelnök helyett Páll Sándor szerezte meg ezt a tisztséget. Ami pedig a töméntelen márkát illeti, kide­rült, hogy a volt alelnök mes­terkedett vele, bár a pénznek nem veszett nyoma. Csak az ál­tala alapított Délvidéki Magyar­ság Alapítvány számláján van, úgy hogy a pénz további sorsát Csoóri Sándor, az Illyés Alapít­vány kuratóriuma elnökének a részvételével fogják tisztázni. Egyezkedés a szerb hatalommal? Mindennek a tisztázása azonban kereken 24 órát vett igénybe. A közgyűlés ugyanis egész éjjel is tartott, s csodák csodá­jára a magyarság küldöttei ál­mosak sem voltak. Sokan kifo­gásolták, hogy „kiteregették a szennyest”, amelynek országos visszhangja lesz, mások a VMDK fogadalmát elemezget­ték, amely úgy szól, hogy megmaradunk, talpraállunk. Közben, az elmúlt négy év alatt, 30-35 000 magyarral csökkent a létszám. Habár a világ figyelme kiterjedt a jugoszláviai magya­rokra is és a VMDK nemzetközi tényezővé vált, a küldöttek szorgalmazták a magyarság egyesítését és érdekszerepének fokozását a nehéz körülmények között is. Kifejezésre jutott a megosz­lás közötti éles határ is, Ágos­ton András elnöknek szemére vetették, hogy tárgyal a szerb hatalmi szervekkel, békülé- keny, sőt kialakított egy kom­munista frakciót is a szerveze­ten belül.- Leplezetlenül megnyilvá­nul a hatalom kisajátítása az Ágoston vezette csoport részé­ről - állította dr. Hódi Sándor, - amely könyörtelenül elszámol a másképp gondolkodókkal. Az elnök hajlamos a hatalommal való egyezkedésre, ami ve­szélybe sodorja a magyarság érdekeit. Az ellentábor sem volt rest, keményvonalúsággal vádolta meg dr. Hódit és csoportját, sőt egy olyan kérdést is felvetett, amelynek súlyos következmé­nyei lehetnek a magyarság sor­sára nézve: Hódiék határmódo­sítást akarnak. A pénzadomá­nyokat is maguknak akarják megkaparintani... Ákadt, aki egy harmadik utat, illetve egy magyar pártot aján­lott ... Az arany középút Vékás János, a második alel­nök szerint a VMDK-nak foly­tatnia kell a politikai vonalveze­tést, amelynek a célja a hármas autonómia. Ebben ugyanis a VMDK tagjai egyetértenek. Mert a szervezeti élet folyhat vi­tatkozva is ... S a vita máris egyre heveseb­ben folyik: vajon elgyengülve vagy megerősödve került ki a vajdasági magyarok szervezete a közgyűlésen kialakult vitából? Ágoston és hívei úgy érzik, hogy erősebbek lettek, nyilván­valóvá vált, ki képviseli a ke­mény vonalat s ki folytatja az utat rendületlenül. Az ellentá­bor viszont azt vallja, hogy a ke­letkezett seb sosem hegged be, sőt megtörténhet, hogy a tagság több részre szakad. Ez lesz-e a hasznos, vagy az, ami van a magyarság szempont- jábl? Jelenleg azonban a fi­gyelmet a készülő kisebbségi törvény megalkotásma kell for­dítani, amelybe a munka vége felé a kisebbségi szerveztek képviselőit is bevonják. Ám nem akkor, hanem már most meg kell tenni a kellő lépéseket, nehogy kisebbségi törvény ké­szüljön a kisebbségek részvé­tele nélkül. Polyvás József x A *

Next

/
Oldalképek
Tartalom