Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-12 / 160. szám
Bank Sopianae felett Beépítik a régészetileg védett területet Húsz év óta befagyasztott s a legértékesebbek közé tartozó terület beépíthetőségéről és eladásáról döntött nemrég Pécs Közgyűlése, amikor - külön pályáztatás nélkül! - elfogadta Postabank vásárlási kérelmét arra a mintegy 1400 négyzetméternyi telekre, amely a Rákóczi út és a Jókai utca kereszteződésétől délnyugatra esik. (A bank így szomszédja lesz az OTP megyei igazgatóságának!) A telken - ahova a Postabank és Takarékpénztár Rt. területi igazgatóságának székházát tervezi felépíteni - jelenleg többek között parkoló, közpark, telefonfülkék, közvilágítási oszlopok, egyéb közművek és építmények találhatók. Ezeket a beruházónak kell pótolnia. Mivel a Postabank a szerződés aláírásáig nem nyilatkozik, az eladó által támasztott feltétekből, illetve a közgyűlésen közvetetten elhangzott ígéretekből tudjuk, hogy az épület 14 méter homlokzatmagasságú lehet. A parkoló pótlására a mostani felszíni fogadóképeségét messze meghaladó kétszintes föld alatti parkolót építenek, azt 20 évig ugyanazon az áron vehetik igénybe az autósok, mint a felszínieket. A legérdekesebb körülmény, hogy ez a telek védett régészeti terület: szinte biztosra vehető, hogy a már eddig feltártakhoz kapcsolódóan itt folytatódik - s alig valamivel a felszín alatt - a római kori Sopianae városközpontja. Állítólag a bank ezt a beruházást komplikáló körülményt örömmel veszi: a föld alatti parkoló egy részének rovására is a bemutatás lehetőségével meghagyná az előkerülő értékesebb leleteket. így azok legalább biztos és méltó küllemű fedél alá kerülnének. D. I. Bonyhádon jelen volt a csúcstechnológia Barokk orgonák A kiállított Angster-harmóniumok egyike Fotó: Szundi- A tizennyolcadik és tizenkilencedik században Bonyhádon működő orgonaépítők a kor legmagasabb színvonalán dolgoztak. Köszönhető ez annak, hogy az itteni németek és zsidók a környék iparát és kereskedelmét fellendítették - Győrffy István Pécsett tanító zenepedagógus ezekkel a szavakkal mutatta be pénteken a bonyhádi Völgy ségi Múzeumban megnyílt történeti kiállítást. A fényképeken, dokumentumokon Róth József és Marschall József bonyhádi orgonaépítők munkássága látható. Róth József, aki valószínűleg Itáliában tanult, 1792-ben nyitotta meg műhelyét. Akkor ő volt az első orgonaépítő a Dél-Dunántúlon. A mágocsi származású Marschall József valószínűleg Róth tanítványa lehetett. Mestere halála után ő vette át az irányítást. Az 1830-as évekig építettek itt barokk orgonákat. Alkotásaik közül jónéhány máig is fennmaradt. így találkozhatunk velük Bonyhádon, Bonyhádvarasdon, Mágocson, Véménden, Törökkoppányban, Kismányo- kon, Olaszban, Egyházaskozár- ban, Gödrén, Mucsfán, Apátva- rasdon. Javításokat is végeztek. Ők tartották például rendben a pécsi székesegyház egykori barokk orgonáját. A legteljesebben az egyházaskozári hangszerük maradt ránk, amely már száznyolcvan éves, és ma is működik. Győrffy István szerint, még meg lehetne menteni jónéhá- nyat a bonyhádi mesterek alkotásai közül. Ma erre talán igény is mutatkozik, hiszen terjedőben van az a zenei irányzat, amely korhű hangszereken kívánja játszani a zeneműveket. Ez a barokk orgonaművek esetén azért is fontos, mert a klasz- szikus vagy romantikus orgonákon másként hangzanak. A bonyhádi műhely megszűntével egyidőben az egész országban romlott az orgonaépítés minősége. Egészen 1867-ig, amikor új korszak kezdődött el. Ekkor alapított Pécsett gyárat Angster József. U. G. Pécsett is szavaztak az osztrákok A medencébe már folyik a víz, jövő héten nyit a Nagy Lajos uszoda Fotó: Szundi György Veszélyben a balokányi strand A vitatott tulajdonú pécsi „Nagy Lajos” uszoda viszont üzemelni fog A híres török utazó, Evlia Cselebi 330 éve Pécsről feljegyezte, hogy három nevezetes fürdője van. E számot tekintve a helyzet ma is ugyanez, s a leltár adata évtizedek óta stabil. A műszaki főiskoláét leszámítva, nyaranta a nagyközönség előtt három strand nyitott: a Hullámfürdő, a Balokányfürdő és a kicsi „Nagy Lajos” uszoda. Megint kezdődik a strandszezon, s ezzel kapcsolatban van egy rossz és egy jó hírünk. A klasszikus vicc formulája szerint haladva: komoly bajok támadtak a Balokány-fürdő idei megnyitásával. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pécs Városi Intézete az előző években is már többször kifogásolta a balokányi strand vízminőségét, hiszen a medencék állaga miatti szivárgás szennyeződést okoz. (Bár fertőzés eddig nem volt.) Az ÁNTSZ idén a sarkára állt és az üzemeltetés engedélyezéséhez minimális előzetes feltételként ragaszkodik a fürdő megfelelő vízminőséget biztosító felújítási tervének elkészítéséhez. Ez ugyan megvalósulhat július elejére - mintegy 3 millió forintért, s további kettő kell a szezon beindításához - ám a tulajdonos, a Közüzemi Rt., az üzemeltető, a Pécsi Vízmű Kft. és az ÁNTSZ további tárgyalásain dől csak el, hogy az utóbbi a közegészségügyi alapérdekek veszélyeztetése nélkül mennyi engedményt tehet. A gépészeti részt is beleértendő teljes felújítás ugyanis akár 100 millió forintra rúghat, s emiatt valószínűleg csak többéves ütemezésben lehetséges. Ha a terven kívül csak a tavalyi, vagy annál valamivel jobb vízminőség garantálása lesz a követelmény, akkor július második felétől kinyithat a Balokány. Ha ennél keményebb, akkor a maradék fürdőkre zúdul a Balokány napi 3—4 ezer fős közönsége. így például a „Nagy Lajos” uszodára, amelynek tulajdonlása még jelenleg is per tárgya, hiszen Pécs Önkormányzata bíróság előtt megtámadta azt a miniszteri döntést, amely a Ciszterci rendnek adta vissza az iskola hajdani uszodáját is. A jó hír ezzel és a pécsi strandüggyel kapcsolatban „csak” az: a függő jogi helyzet ellenére - a köz érdekében - a város jegyzője és Ciszterci rend pécsi megbízottja, dr. Arató Orbán atya megállapodott arról, hogy a tavalyi feltételekkel a jövő héten (14-én, 15-én?) idén is megnyílik a „Nagy Lajos” uszoda. Dunai I. Osztrák zászló lengedezett tegnap Pécsett a Széchenyi tér 9. számú épület egyik zászlótartóján. Nyugati szomszédaink felségjelvénye útbaigazításként került ki az Osztrák Köztársaság Pécsi Tiszteletbeli Konzulátusának ablakába, jelezvén, hogy hova is kell menniük a szavazni óhajtó osztrák állampolgároknak. A hét végén - szombaton és vasárnap - ugyanis népszavazást tartanak Ausztriában. A „sógorok” arról döntenek, hogy országuk csatlakozzon-e az Európai Unióhoz, vagy sem.- Az osztrák külügyminiszter elrendelte, hogy az ország valamennyi külképviselete legyen nyitva a hétvége két napján, és fogadja a szavazni óhajtókat. A rendőrség segítségével mi is kiértesítettük az itt élő osztrák állampolgárokat, és részletesen tájékoztattuk őket a szavazás módjára - tájékoztatta lapunkat Somogyvári Imre tiszteletbeli konzul. A kiértesítettek közül tegnap többen is felkeresték a pécsi tiszteletbeli konzulátust. Egy család például Szekszárdról érkezett a baranyai megyeszékhelyre szavazni, de a külképviseletnek turista vendégei is voltak, akik itt szerettek volna élni állampolgári jogukkal. Érvényesen azonban csak azok adhatták le voksukat (igen-nem) a kérdéses ügyben, akik rendelkeztek az osztrák állam által kibocsátott hivatalos szavazókártyákkal. Az Osztrák Köztársaság Pécsi Tiszteletbeli Konzulátusa ma is ügyeletet tart. Somogyvári Imre 9-17 óra között fogadja a szavazni szándékozó osztrákokat. A Pécsett leadott voksokat hétfőn a futárszolgálat viszi a Budapesti Osztrák Nagykövetségre, ahonnan azután hasonló módon juttatják tovább Ausztriába. K. E. Duhaj bliccelők a pécsi buszokon Gyermekhotel Kecskeméten Játékos, szórakoztató műsor keretében nyílt meg szombaton Kecskeméten a város első gyermekhotelje. Az éjjel-nappali szolgáltatást nyújtó intézmény részben az óvodai férőhelyek hiányát is pótolja, mégpedig vállalkozási alapon. A gyermekszállóban 2-12 éves korú gyerekek tölthetnek el hosszabb-rövidebb időt pedagógusok, óvópedagógusok, illetve szakképzett dajkák felügyelete mellett. A vállalkozás két pedagógus-házaspár ötlete alapján valósult meg, akik egy családi házat alakítottak át erre a célra. A bliccelő utasok és jegyellenőrök közötti incidensek - a tarifaemelésekkel tagadhatatlan összefüggésben - már szinte mindennaposak Pécsett. Sőt, az utóbbi félévben több erőszakos cselekmény is előfordult. Időrendben visszafelé a haladva: május 30-án a 2-es járaton bukott le egy bliccelő házaspár. Miközben az ellenőmő a hölgy adatait jegyezte fel, a férj a Mecsek Áruház megállónál ököllel mellbe vágta, majd a nejét is lerángatva a buszról, elfutott. Az ellenőr zúzódásos sérüléseket szenvedett. Még rosszabbal járt egy nappal korábban az a férfi kollégája, aki egy Pesten tanuló pécsi egyetemista testvérpárt csípett el. Miközben a leány adatait írta fel, a fivér ököllel a szemébe vágott, s így okozott 8 napon túl gyógyuló sérülést. Az eddigi legsúlyosabb ügy tavaly Mikulás napján történt a 20-as járaton. Apa és fia bliccelt együtt, s lebukásukkor az apuka - vezető beosztású értelmiségi - a jegyzőkönyvet két kereszttel „írta alá”, majd belefejelt az ellenőr arcába. Az eredmény: állkapocstörés, többszöri műtét, platinalemezzel összekapcsolt csontozat s egy jogerős ítélet nemrégről. A bíróság a fejelőbajnokot közszolgálatban álló személy elleni erőszak és súlyos testi sértés miatt halmazati büntetésként 9 hónap szabadság- vesztésre ítélte, de ezt két év próbaidőre felfüggesztette. A duhaj bliccelő még olcsón megúszta, hiszen mindkét cselekmény büntetési tételének felső határa 3 év, tehát halmazati büntetésként elvileg akár 4,5 évet is kaphatott volna. (E két bűntett minősített eseteinek halmazatával abszolút maximumként egyébként 7 és fél év börtön is „elérhető”.) Ám azok a bliccelők is sokat kockáztatnak, akik megtagadják az ellenőröknek személyazonosságuk igazolását: ezért a szabálysértési bírság tízezer forintig terjed, s van már rá példa, hogy hatezret ki is szabtak érte. D. I. Betegek lakását fosztotta ki a szekszárdi nővér Számítógép segített elfogni a tettest Főzzünk változatosan! A közelmúltban egy rejtélyesnek tűnő ügy kapcsán derült ki, hogy a szekszárdi kórház idegosztályának ápolónője egy kezelés alatt álló beteg lakásából elvitte az értékesebb tárgyakat. A kár megközelítette az egymillió forintot. Később rájöttek, hogy a büntetett előéletű nővér hasonló módszerrel más betegeket is megkárosított. Az esetre egy 74 éves nagy- szokolyi asszony bejelentése nyomán d'erült fény, aki a kórházból hazaérkezve tapasztalta, hogy eltűntek márkás porcelánjai, aranyékszerei, valutája és az összes kárpótlási jegye. A zárak a behatolás ellenére érintetlenek voltak, az ajtókat a hozzájuk tartozó kulccsal nyitották ki. Az idős asszony úgy emlékezett, hogy az egyik kulcsát az ismerősének adta, a másikat magával vitte. A beteg nőnek már a kórházban is hiányoztak az értékmegőrzőbe leadott kulcsok, de mivel az emlékezőképességet befolyásoló gyógyszerekkel kezelték, nem lehetett biztosan kideríteni, hová tette a kulcskarikát. A helyszínelők közben végigvizsgálták a lakást és egy idegen kéz három ujjának lenyomatát sikerült rögzíteniük. Megkezdték a rajzolatok számítógépes azonosítását, de ki kellett deríteni azt is, hogy ki férhetett hozzá a kulcsokhoz. A tamási rendőrkapitányság egyik nyomozójának eszébe jutott, hogy a múlt évben Regölyben is a kórházi kezelés alatt hatoltak be egy beteg lakásába, de akkor ismeretlen maradt a tettes. Újból felkeresték a regölyi asszonyt és döbbenten hallgatták, hogy ő is ugyanazon az osztályon feküdt és neki is eltűntek a kulcsai. így a kórház személyzetére terelődött a gyanú. A büntetett előéletű személyek ujjlenyomatait nyilvántartó számítógép szerint a többszörösen büntetett bogyiszlói L. Sán- domé járt a lakásban, aki legutóbb 1979-ben két év fegyhá- zat kapott, vagyon elleni bűn- cselekményekért. Betegfelvételi nővérként ő vette át az áldozatok értéktárgyait, neki mesélték el az idős asszonyok, hogy egyedül élnek és a kulcsaikat is ő tette zsebre. A 37 éves ápolónő nem rejtegette az eltulajdonított értékeket. A házkutatáson az ösz- szes Nagyszokolyból származó tárgy megkerült. A vitrinben álltak a fényesre suvickolt kristályvázák, a szebbnél szebb porcelánok. Az ellopott aranyat azonban jól elrejtette. Ha jól meggondoljuk, nem ok nélkül félt a betörőktől. Az ékszereket végül a padlásszobában álló szekrény háta mögül húzták elő a nyomozók. Perdöntő bizonyítékként előkerültek a hiányzó lakáskulcsok is, csak a kárpótlási jegyek nem lettek meg, konyhabútort vásárolt értük az ápolónő. Nem kizárt, hogy a vizsgálat során további károsultakra bukkannak. Farkas I. Rántott újhagyma. Snid- linges újburgonyával és tejszínes mártással tálalhatjuk a rántott újhagymát, ami ünnepi ételnek is megteszi. Hozzávalók: személyenként 5 szál, már fejes, legalább kisdiónyi nagyságú újhagyma, a panírozáshoz liszt, tojás, morzsa, a sütéshez olaj. A mártáshoz egy közepes fej vöröshagyma, 2 tojássárgája, 5 deka vaj, két deci tejszín, 1 evőkanál liszt, só, bors, őrölt szerecsendió, metélőhagyma (snidling). Először a mártást készítjük el. Az apróra vágott vöröshagymát vajon puhára pároljuk, megszórjuk egy evőkanál liszttel, majd tejszínnel fölengedjük. Sózzuk, borsozzuk, ízesítjük egy késhegynyi őrölt szerecsendióval, és a tűzről levéve eldolgozunk benne 2 tojás sárgáját. Ha túl sűrű lenne, kevés forró tejjel lazítjuk. Az újhagymát - kb. 2 centis szárral - a hagyományos módon paní- rozzuk és olajban kirántjuk. Tálaláskor a mártást megszórjuk felaprított metélőhagymával, és vajban párolt, ugyancsak metélőhagymával megszórt újburgonyával körítjük. A burgonya el is maradhat. Bundás meggy. Szép nagy száras meggyet válasszunk az alábbi gyümölcs-csemegéhez. Négy-négy meggyet fogjunk össze a száránál, kössük össze cérnával. Tejből, lisztből, tojással, fehérborral sűrű palacsintatésztát keverünk, majd állni hagyjuk. Az összefogott meggyet előbb lisztbe, majd a palacsintatésztába mártjuk, és közepesen forró zsírban rózsaszínűre sütjük. Papírszalvétán leitatjuk róla a zsiradékot, meghintjük vaníliás cukorral, és szárával fölfelé tesszük tálra. W. M. 1994. JÚNIUS 12, VASÁRNAP Új VDN 5
