Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-17 / 135. szám
1994. május 17., kedd Közélet uj Dunántúli napló 9 Kényszerleszállás egy skorpió miatt Az amerikai Northwest légi- társaság Jumbo óriásgépe kényszerleszállást hajtott végre a Tokió melletti Narita repülőtéren egy skorpió miatt. Az illetékesek még nem derítették ki, hogyan került a jókora skorpió a gépre, a rovar mindenesetre megcsípte az egyik utast, amikor az hátradőlt az ülésen. Az utas és - valószínűleg a skorpió is - Manilában szállt föl a Jum- bóra. A naritai repülőtéren már mentő várta és vitte kórházba az amerikai utast, akit látszólag nem viseltek meg a a történtek. Dán táborok Dánia táborokat szándékozik nyitni és fenntartani Albániában. Magyarországon és Szlovéniában a volt Jugoszláviából származó menekültek fogadására. Koppenhága áprilisban intézett ilyen kérést a tiranai, budapesti és ljubljanai kormányhoz, de ezidáig még egyik ország sem járult hozzá ahhoz, hogy Dánia menekülttáborokat létesítsen területén - közölte pénteken Birthe Weiss belügy- és bevándorlási miniszter. A miniszter pénteken beterjesztett parlamenti tájékoztatója szerint a dán kormány tovább tárgyal a szóban forgó országok kormányaival az ügyben. Április 23-án kísérték utolsó útjára pécsi és vidéki hívei életének nyolcvanadik évében elhunyt nyugalmazott pécsi megyéspüspököt dr. Cserháti Józsefet. Emlékének adózva mutatjuk be Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművésznek a püspök úrról korábban mintázott karakteres portré érmét. R. J. Gyógyítják a Tivoli fáit Injekciókkal tervezik megóvni a híres koppenhágai Tivoli park szilfáit attól a fabetegségtől, amely nagy üreges lyukakat hagyna a törzseken, s ezzel gyakorlatilag elpusztítaná a gyöüyörű fákat. A hathetes „oltási” program, amely a park 103 szilfáját érinti, 200 ezer dán koronába kerül és májusban kezdődik. Eddig a 103 szilfából tíz kapta meg a betegséget. Dr.Varga Ádám polgármester mindig büszkén mutatja a rendezett szentlőrinci utcákat Dr. Varga Ádám kitüntetése A sakktábla és környéke A térség legnépesebb nemzetisége Magyarok a szomszédságban A gondjairól beszél. Kissé nehezen indult a beszélgetésünk, de amikorra a polgármesterséghez értünk, „átszakadt a zsilip”. Dr. Varga Ádám, Szentlőrinc polgármestere azon hüledezik: akik már most a helyhatósági választásokra figyelnek, s nem csinálnak titkot abból, hogy polgármesterek szeretnének lenni, nem tudják, mit vállalnak. Nem csak nyakkendőből, eseüeg szolgálati kocsiból áll a funkció, hanem... - és ekkor szakadt át a zsilip. A Kultúra napján Varga Ádám - egyedül a dél-dunántúli régióból - kitüntetést vehetett át a parlamentben. Sokan voltak, a tudomány, a művészet képviselői, kissé csodálkozva nézett körbe a kupolateremben, amikor a várakozók között ott látta többek között a Tolcsvay-fivéreket, Zoránt, akadémikusokat, egyetemi rektorokat, írókat. Göncz Árpád köz- társasági elnöktől a Magyar Köz- társasági Érdemrend Kiskereszí- jét vehette át, falusi polgármesterként egyedüliként, „Tevékenységi körében végzett kiemelkedő munkájáért.” Egyszóval: ha kultúra napja, akkor mi az a tevékenység, amit ilyen magas fokon ismertek el? Varga Ádám kissé tanácstalan: nem tudom, mondja. Arra gondolt: most 63 éves, hamarosan nyugdíjba megy, talán ezt neszelték meg valakik, s egy búcsúgesztusnak szánták. A kora - markáns, friss arca van -, de az is meglep, hogy készülődik befejezni aktív korát. Utóbb megértem: jogász volt, tanított középiskolában, földhivatalokat vezetett, sokat dolgozott a közigazgatásban, most a megyei közgyűlés tagja, a testület igazga- tási-ügyrendi-közbiztonsági - bizottságának elnöke, alapítója a közgyűlésen belül megalakult Polgári Centrum Baranyáért frakciónak - lehetne még sorolni, mi minden fárasztotta-fárasztja az elmúlt évtizedekben. A repülésre terelem a beszélgetést. Elpirul. Hat éven át volt a repülőknél, a szerelem azóta sem szűnt meg. Ma senki sem tud tőle olyan géptípust kérdezni, amelyiknek ne ismerné részletesen a paramétereit.- Világéletemben műszaki érdeklődésű ember voltam. Végül jogász lettem. A nevemhez méltóan jókora vargabetűt csináltam. De ha nyugdíjas leszek, lehet, belépek a Veterán Repülők Egyesületébe. Most még azonban földi csatáit vívja. A beígért, de meg nem érkezett pénzek, a település intézményei szülte óriási kiadások, a munkanélküliség helyi gondjai, az útépítések, a kútfúrások miatt. A polgármesterség természetes terhei.- Tulajdonképpen mindig a dolgomat tettem. Nem hiszem, hogy nem lehetett volna jobban csinálni, bár nem baj, ha valaki nem teljesen elégedett magával. Ezért nem bánom ezeket a vargabetűket sem, a sok munkahelyet, a különböző feladatköröket: tágította a láthatárom.-Téljünk vissza a Polgári centrumhoz. Miért alakították meg?-Nem tehet arról a megyei közgyűlés - a tulajdonképpen szerepnélkülisége az oka -, hogy valós képviseletet nem tud a községeknek adni. Pénze sincs hozzá. Néha úgy tűnik, hogy a közgyűlésben csak statisztálunk. A hivatali apparátus mozgat bennünket. Ez azonban kevés. A 15 tagú frakció politikai töltetek nélkül akarja a falusi érdekeket képviselni, illetve túllépni azon, hogy a testület jószerével „atomokból áll”. A sakktábláról beszél. Hol ezen a kockán, hol a másikon lépett - munkakörökre és munkahelyekre gondol, Szigetvártól Pécsig -, s hogy lassan le kéne lépnie a kockás mezőről.- Közgazdasági vénájú, menedzser-gondolkodású polgármesterekre van szükség. Á fiataloknak kellene jönniük, mi meg ott állunk előttük keresztben ... Mészáros A. A századunkban egész Európán végigpusztító két háború és az azokat lezáró béke- szerződések, a legutóbbi időben pedig a délszláv harcok következtében nemcsak az országok határai változtak meg, hanem módosult a nemzetek, nemzetiségek lélek- száma, aránya is. A kontinens különböző részei közül legjobban a Kárpát-medence térképe rajzolódott át. Hazánk mai területén 1910-ben 6,7 millió, 1990-ben pedig 10,2 millió volt a magyar anyanyelvű népesség lélekszáma. Ugyanezen idő alatt - legalábbis a statisztika szerint - 880 ezerről 150 ezerre csökkent a nem magyar anyanyelvűek száma. Á jelentős különbség részben az együttélésből adódó természetes asszimilálódás, a ki- és áttelepítések következménye, részben azzal magyarázható, hogy a nem magyar anyanyelvűek között voltak olyanok, akik nem vállalták nemzetiségi származásukat. Burgenlandban, ahol már nyolcvan esztendeje is a né- metajkúak voltak többen, nyolc évtized alatt egyötödére csökkent a magyar nyelvet használók száma. Szlovákia mai területén az 1910-es magyar népszámlálás idején 1,7 millió, ma 4,5 millió szlovák él, a magyarok lélekszáma viszont 890 ezerről 570 ezerre esett vissza. Újabb lépés előre, a helyes irányba - így jellemezte a hírelemzők többsége a Kairóban most aláírt megállapodást, amely első ízben teremt autonómiát a Gáza-övezetben és Ciszjordániában, Jerikó városánál a palesztinok számára. Ám legalább ennyien figyelmeztetnek a bizonytalanságra és veszélyekre is, amelyek az egyezmény megszületése után fennmaradtak. Nyitott kérdések? Lezáratlan konfliktusok? Ilyenek szép számmal maradtak az aláírás után is, pedig az ellentétek elsimításában a házigazda egyiptomi vezetőkön kívül az amerikai és az orosz diplomácia is végig hathatósan közreműködött. S nem csak az utolsó pillanatban kirobbant térkép-vitáról van szó, amely csaknem meghiúsította az egyezmény megkötését, hanem arról, hogy az autonómia-terület nagyságától a határátkelők őrizetéig, a bebörtönzött Hamasz-aktivisták (Jeruzsálem szerint terroristák) szabadon bocsátásától a paleszErdély hajdani magyar te- i rületein már a század elején is 1 a románok voltak többségben. Az akkori 1,7 milliós magyar népesség az 1992-es népszámlálási adatok szerint ' mindössze 100 ezerrel csökkent. A számszerűen csekélynek tűnő különbség ellenére - ' a népesség eltérő szaporodása miatt - a magyarság aránya a korábbi 32’százalékról mára 21 százalékra esett vissza. A Vajdaságban, a hajdani Jugoszláviában, nyolcvan esztendővel ezelőtt a magyarok voltak relatív többségben, akkor 420 ezer magyar nemzetiségűt tartottak nyílván. . 1991-ben már 80 ezerrel ke- í vesebb, mindössze 340 ezer ; magyar nemzetiségű vajdasági szerepelt a statisztikákban. A délszláv háború kö- ; vetkeztében e számok bizonyára még kedvezőtlenebb irányba változtak. Kárpátalja lakosainak többsége mindig is ruszin és ukrán volt, 1910-ben 340 ezren, 1989-ben viszont már 1 csak alig 160 ezren vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Az utóbbi 80 év alatt megkétszereződött a Kárpát-medencében élők száma, de csak alig 28 százalékkal többen vallják magukat magyarnak. Ennek ellenére 41 százalékos „részesedésünkkel” még mindig a térség legnépesebb nemzetisége maradtunk. sz.m. tin igazgatás alá került körzetek végleges jogi státuszáig számos témában fennmaradt a patthelyzet Épülnek-e Jerikó új falai? Vagyis - kevésbé szimbolikus megfogalmazással - megindulnak-e a fejlődés útján a több évtizede válsággócként számon tartott körzetek? Valóban kiindulópontjává válhat-e a mostani „terület a békéért” kompromisszum a palesztin-izraeli közeledésnek, vagy legalább a részleges, pragmatikus szótértésnek? Nem akadályozzák-e meg a kibontakozást a (mindkét oldalon jelenlévő) szélsőségek? A lényeg, hogy az elsőt követő, semmivel sem könnyebb politikai lépések is a helyes irányba vezessenek. Viták - meglehet - a jövőben is lassítják majd a megbékélés folyamatát. A gyűlöletkeltés, az ellenségszindróma elevenen tartása azonban biztos, hogy nem visz előre a világnak ebben a fontos „bibliai” térségében sem. Sz. G. A városias lakótelep szomszédságában új kereskedelmi központ épül ezekben a napokban Läufer László felvételei «Jerikó új falai? Megkülönböztető bánásmód a hazatelepülőknek Nem lesznek kínai negyedek Végrehajthatatlan az ítélet? A Merkúrt kötelezték - mégsem fizet Az Országgyűlés még tavaly törvényt alkotott a külföldiek beutazásáról, hazánkban tartózkodásáról és bevándorlásáról s e jogszabály felhatalmazást adott a kormánynak, hogy a végrehajtás szempontjából néhány kiemelkedően fontos kérdést rendeleti úton szabályozzon. E lépésekről kérdeztük dr. Verebélyi Imrét, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárát.- A törvény, a kormány ezzel kapcsolatos rendelete és a Belügyminisztérium végrehajtási utasítása egységesen május elsején lépett életbe. Két fontos elv vezérelte a törvényalkotót e jogszabályok kidolgozásakor: az egyik, hogy az európai normáknak megfelelő hatósági mérlegeléssel és engedélyekkel mindenki bejöhessen Magyar- országra, aki olyan célt tud igazolni, ami a magyar törvények szerint jogszerű. A másik rendező elv: megakadályozni a törvényt és a rendelkezéseket megkerülő külföldiek bejövetelét és illegális itt-tartózkodását. Nem akarunk Európa menekült- tábora lenni. Szeretjük a külföldieket, de a jogsértőket nem.-A külföldről érkező magyarokkal szemben is ilyen szigorral lépnek fel ?-Ä hazalátogatókkal, különösen a hazatelepülni szándékozókkal szemben pozitív diszkriminációt alkalmazunk, különféle előnyöket élveznek. De mindenképpen szeretnénk bezárni azokat a kiskapukat, felszámolni azokat a joghézagokat, amelyek eddig módot adtak a törvényellenes itt-tartóz- kodásra.- Azok a kínaiak, akik itt laknak, engedéllyel ipart űznek, kereskednek, tisztességesen adót fizetnek, állandó létbizonytalanságban vannak, hiszen évente kell meghosszab- bíttatniuk a tartózkodási engedélyüket. Mi változik e tekintetben ?-Semmi. A korábbi rendelkezések továbbra is érvényben maradnak.-Egyre több ázsiai érkezik, illetve érkezne hozzánk. Nem gondoltak arra, hogy - mint a világ számos más országában -, külön városrészeket létesítsenek számukra?- Nincs szándékunkban sem új városrészeket, sem különleges településeket létrehozni számukra. Mi egyes személyeket fogadunk, azokat is csak a vízumukban megjelölt célra. Nem kívánunk az ázsiai menekülthullám célországává válni. (koós) Az Országos Fogyasztásvédelmi Egyesület és a Gazdasági Versenyhivatal gépkocsivisszatartás és aránytalan áremelés ügyében pert indított a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat ellen. Az ügy megjárta már a Legfelsőbb Bíróságot is, a céget kártérítésre kötelezték.-Holt tart ma az eljárás? - kérdeztük Homa Sándort, a Merkur megbízott vezérigazgatóját.-A Legfelsőbb Bíróság a gépkocsivisszatartás ügyét már nem is tárgyalta. Műszaki szakértői vélemények és egyéb dokumentumok alapján igazolható volt, hogy 1990 novemberében és decemberében 180 százalékos kapacitással dolgoztunk és sorra adtuk ki az autókat. 1991. január 1-jétől kellett átállnunk a dollár-árakra. Három hétig leltároztunk, újra készítettük a kalkulációkat, és forintot is leértékelték.- Akkor miért marasztalta el Önöket a Legfelsőbb Bíróság?-A másodfokú bíróság véleménye szerint a gépkocsik eladási ára indokolatlanul magas volt, de ezt nem fejtették ki bővebben. Egyetlen helyen utaltak erre az indoklásban, mondván, hogy az első félévben, de csak az első félévben, nem volt versenyhelyzet.- Hány gépkocsi-tulajdonost érint a kártérítési határozat?- Kimutatásaink szerint mintegy 1200-at. De szerintünk végrehajthatatlan az ítélet, mert érvényben van az úgynevezett végrehajtási törvény is, amely szerint a gazdasági jellegű perekben el kell tudni dönteni, hogy az igénybejelentő jogosult-e a kártérítésre, vagy sem?-A határozat pontosan előírja, hogy az 1991 első félévében eladott, a volt szocialista országokból származó gépkocsik után mennyit kell visszafizetniük a vevőiknek.- De kinek? Mi ezalatt az idő alatt nem kevés autót értékesítettünk, volt, amelyiket árengedménnyel a kisebb hibák miatt. Ezek az autósok mihez viszonyítva kapnak kártérítést és hány százalékot? De ki kapja vissza a pénzt akkor, ha a vevőnk azóta eladta a gépkocsiját? Nyilván az új árnak megfelelően adta el. Ákkor is visszajár neki a pénz, ha nem is volt kára? A használt autó vevője pedig milyen alapon kér tőlünk pénzt? Ilyen és még sok más rendezetlen kérdésre nem ad választ az ítélet.-Mekkora kártérítési összegről szól az ítélet?- Az elsőfokú döntés 500-600 millió forintról, a Legfelsőbb Bíróság ítélete már csak 60 millióról rendelkezik. Koós Tamás li i L. A
