Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-17 / 135. szám
8 üj Dunántúli napló 1994. május 17., kedd * Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala Mi törvényesen járunk el - patikaprivatizáció vitákkal Gyógyszertárak magánosítása A Postabank pécsi szakemberei tegnap megkezdték a munkát az Antenna Hungária Rt. részvényeinek jegyzésével Fotó: Läufer L. Jegyzés alatt az Antenna Hungária Bár a harc a patikák tulajdonlásáért még tart, az Állami Vagyonügynökség május 6-án 61 gyógyszertár eladását hirdette meg a lehetséges 1410-ből. Tették ezt annak ellenére, hogy a Települési Önkormányzatok Szövetsége vitatja a lépés jogszerűségét. Szerintük az ún. gyógyszertári központokat a mai önkormányzatok elődei hozták létre és ezért ezek privatizálása az ő joguk lenne. Erről az ÁVÜ-nél hallani sem akarnak. Mogyorósi Márta igazgatóhelyettes szerint ezeket a központokat - amelyeknek kezelői jogosítványuk van a patikák felett - a Népgazdasági Tanács hozta létre, ami állami és nem tanácsi szerv. Ezért a most érvényes törvények alapján az Állami Vagyonügynökséget illeti meg az értékesítés joga. A pályázatok során felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek vitatják ezt. Budapest vezetése már lépett. A Fővárosi Földhivatlnál (amely egyébként az önkormányzat alárendeltje) elkezdték bejegyeztetni a főváros tulajdonjogát. Érthető, hiszen a tét nagy. Milliókról van szó. Ebből az első körben kb. 120 millióról. A legdrágább gyógyszertár is a fővárosban van, kikiáltási ára: 25 millió. A többi ugyan 1 és 5 millió között mozog, ám valószínűleg ennyi pénz sem lapul gyógyszerészek betétkönyveiben, vagy értékpapírjaiban. Éppen ezért a privatizáció során É-hitellel, illetve kárpótlási jeggyel is lehet fizetni. Á 25 milliós vásárlás esetén azonban 2-3 milliónyi készpénz még mindig tetemesnek látszik, különösen a mostani gyógyszerész fizetések ismeretében. Talán éppen ezért lehetőség van arra, hogy az ajánlat tevők között betéti társaság is szerepeljen. Kikötés Viszont az, hogy annak egyik beltagja gyógyszerész legyen. Más típusú gazdasági társaság, például kft. nem pályázhat. Az azonban nem zárható ki, hogy később a patikát, mint ingatlant megvegye egy ilyen cég. A gyógyszertár üzemeltetési joga személyre szól, ám ez az ÁVÜ-s pályázatoknál, az egyébként is szigorú gyógyszerészeti feltételek miatt, automatikusan jár. Ha azonban valaki eladja az üzletet, akkor a törvények alapján az üzemeltetői jogot vissza kell adnia a Népjóléti Minisztériumnak. Az ÁVÜ pályázati feltételei között szerepel az is, hogy a megvásárolt gyógyszertár profilja 10 évig nem változhat. A pályázatok elbírálásánál különben is a szakmai szempontok a döntőek. A tulajdonhoz jutásnál csupán 20%-ot számít a pénz, 80% jut a szakmai szempontokra. Fontos az is, hogy ki mióta van a szakmában. Plusz pontokat hozhat egy doktori diploma, vagy kandidátusi minősítésről szóló papír, számít a nyelvvizsga is. Mogyorósi Márta szerint nem lehet gond az sem, hogy a 3 éves üzleti terv kötelező. Egyrész az E-hitel megszerzéséhez a bankok már kémek ilyen dokumentumot, másrészt a pályázók valószínűleg az adott helyen dolgozók köréből kerülnek majd ki. Ha ők nem tudják, hogy miképpen megy az üzlet, akkor ki? Ez ugyanis speciális szakma. Ráadásul ez a pályázónak is hasznos, hiszen az alapos vizsgálódás után nem vesz majd zsákbamacskát. A pályázatokat júniusban bírálják majd el és formaságok után szeptember-októberben vehetik birtokukba az új tulajdonosok a „régi-újat”. Privatizációs lapszemle Az ÁVÜ készpénzbevétele. Elkészült az ÁVÜ idei négy hónapjának mérlege. Ebből megtudhatjuk, hogy 6,3 milliárd forintos készpénzes eladás mellett 10 milliárd forint kárpótlási jegy, és 10 milliárd forintnyi E-hitel ellenében vásároltak a befektetők. (Magyar Hírlap) A külföldi tőke és baloldali előretörés. A baloldal hatalomra jutása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a külföldi tőke azonnal meghátrál. Ha az adórendszer befektetésbarát, a privatizáció folytatódik, és a fizetési mérleg javítására kidolgozandó program belátható időn belül eredménnyel kecsegtet, akkor nem valószínű, hogy a külvilág elfordulna hazánktól. (Világgazdaság) Félúton a privatizálás. Az elmúlt négy évben a privatizáció és a zöldmezős beruházások révén megközelítőleg 7 milliárd dollár friss tőke áramlott be az országba - mondta Szabó Tamás privatizációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azon a konferencián, amelyet a magánosítás négy évének értékelése céljából tartottak. (Pesti Hírlap) Kétszáz milliárd dollárnyi nyugati befektetés 2000-ig? Az ezredfordulóig 200 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi tőkebefektetésre lenne szükségük a kelet-európai országoknak - állapították meg az E-10 csoport kétnapos varsói konferenciájának résztvevői. Ennek feltétele ösztönző privatizációs politika. (Napi Gazdaság) Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Amint az képünkön is látható, tegnap Pécsett is megkezdődött az Antenna Hungária Rt. részvényeinek jegyzése. A 730 ezer darab 1000 forint névértékű részvényt 1:1 arányban lehet cserélni kárpótlási jegyért, illetve vásárolni készpénzért. A jegyezhető mennyiség 10, vagy annak egész számú többszöröse. A jegyzési időszak elméletileg június 3-ig tart, ám abban az esetben, he minden részvény a jogosultak által lejegyzésre kerül, a jegyzést az ötödik nap után bármikor lezárhatják. Fontos tudnivaló, hogy a jegyzésre hazai jogi és természetes személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a devizakülföldieknek minősülő eredeti kárpótoltak jogosultak. A forgalmazók (Baranyában a Postabank és Takarékpénztár Rt. Pécs, Rákóczi u. 50. alatti igazgatósága, valamint Ferencesek utca 15. alatti fiókja) egy-egy meghatalmazott személytől legfeljebb három meghatalmazást fogadnak el, kivételt csak a közokirati, illetve ügyvédi meghatalmazással jelentkezők képeznek. Szalántán már két éve üzemel sikeresen mind a helybéliek, mind az átutazók megelégedésére a magánpatika Fotó: Läufer László Oszt(ód)ással szaporodnak a Danubius tulajdonosai Pokrócokkal a papírokért Baranya privatizációs térképe Tartogat még izgalmakat a megyei cégek magánkézbe adása A mohácsi Farostlemezgyár lízingszerződéssel üzemel Fotó: Löffler Rekordot döntöttek a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. kárpótlási jegy-részvénycsere akciójával. Az eredetileg 5 napra tervezett jegyzést már az első este le kellett zárni. Az ÁVÜ által felajánlott 560 millió forint értékű részvénycsomagra addigra 900 millió forint értékű igényt jelentettek be. A forgalmazó Creditinstalt Értékpapír Rt.-t nem érte váratlanul a túljegyzés. Már a jegyzés kezdete előtti estén irodájuk előtt sámlival, pokrócokkal felszerelt befektetők sorakoztak. Szerte az országban igen széles körben - a brókercégeken kívül a Coopturist hálózatában is - le lehetett adni az igényeket. A fővárosban és a nagyobb városokban legtöbb helyen sort kellett állni a részvénycseréért, kisebb vidéki településeken viszont akadály nélkül, szinte percek alatt regisztrálták a jegyzéseket. Vajon minek köszönhető ez a hatalmas érdeklődés, miközben a cég tőzsdén forgó papírjainak árfolyama az utóbbi időben alig magasabb, mint maga az 1000 forintos címletérték? A magyarázatot Lantos Csaba, a CA Értékpapír Rt. illetékes igazgatója egyértelműen a cég egyre javuló gazdasági eredményeiben, és a Danubius igen kedvező tulajdonosi szerkezetében látja. A részvények kiosztását követően a 8 milliárd forint alaptőkéjű Danubius Hotels részvényeinek 38,2 százaléka lesz hazai kisbefektetők, 31,3 százaléka külföldi nagybefektetők, 10,6 százaléka önkormányzatok, 6,6 százaléka belföldi intézményi befektetők tulajdonában, s további 3 százaléknyi papír marad az Állami Vagyonügynökség kezelésében. Ennek nagy előnye, hogy a cég minél jobb működésében, piaci részesedésének megtartásában, sőt növelésében érdekeltek ugyan, de - mivel nem szakmai befektetők - beleszólni nem kívánnak a társaság vezetésébe. Márpedig ez elég jól működik, hiszen az 1992-es árbevételüket 1 év alatt a turizmus piacának pangása és az adótörvények számukra kedvezőtlen változása ellenére csaknem 200 millió forinttal növelni tudták, adózás előtti eredményük 60 millió forinttal nőtt, és elérte a 879 millió forintot. A most kárpótlási jegyek ellenében megszerzett részvények tulajdonosai akkor járnak jól, ha nem akarják egyszerre hirtelen pénzzé tenni a papírokat a tőzsdén. Az ugyanis valószínűleg lenyomná az árfolyamot, amelyben a cég eredményei alapján bőven van még tartalék. Mire olvasóink elé kerül ez a cikk, addigra már kiderülnek az allokáció pontos arányai is. Annyit azonban már most lehet tudni - a jegyzés lezárásának másnapján -, hogy csakis az alanyi jogon kárpótoltak számára jutnak részvények, s talán közülük sokaknak sem any- nyi, mint amennyit szerettek volna. Az elmúlt évek privatizációs történéseinek tükrében ma már egészen nagy pontossággal meg lehet rajzolni Baranya megye privatizációs térképét. Az értékesítésekre tekintve az első szembe tűnő dolog, hogy régiónk jól prosperáló cégei, mint a Dohánygyár, Möbi- usz Húsipari Rt., illetve a Pannónia Sörgyár, milyen gyorsan találtak új tulajdonosra. A befektető mindhárom esetben külföldről, Angliából, illetve Ausztriából érkezett, és a magánosítást követően rövid időn belül minőségi fejlesztésbe, offenzív piacpolitika kialakításába kezdett. A privatizáltak másik csoportját azok a cégek adják, ahol magyar befektető lett az új tulajdonos. Ezek között többségben vannak az olyanok, amely esetekben a cégvezetés vagy a munkavállalók döntöttek a kivásárlás mellett. Ez utóbbiak körébe tartozik a HUNOR Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Rt, , a Mohácsi Farostlemezgyártó Rt. (lízingelik a céget), de hasonló konstrukcióra törekszenek a Baranya Megyei Tejipari Rt-nél és MOM Gépipari Rt. komlói gyárában is. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar magánosításának talán egyetlen pozitív példája a Pécsi Mező- gazdasági Rt. privatizációja, amelyben a vezetőkből és dolgozókból alakult befektetőcsoport próbálja meg eredményesen működtetni az egykori állami gazdaság megmaradt egységeit. Akad e témakörben negatív példa is, elég ha a felszámolás alatt álló Bikali Állami Gazdaságra, vagy a Szigetvári Konzervgyár sok vihart kavaró Manz-privatizációjára utalunk. Érdekes és különleges kérdés a bányavállalatokról leváló önálló egységek tulajdonosváltása. Különleges, mert a felszámolás alá kerülő Mecseki Szénbányákból, illetve az alapos fogyókúra alá vett Mecseki Ércbányászati Vállalatból üzletrészként váltak ki, majd működési stabilitásuk növekedésével találtak fokozatosan erősödő új tulajdonosra. A MÉV feleslegessé vált telephelyeit, ingatlanait az Állami Vagyonügynökség adatbázisa hirdeti, a felszámolt szénbányáét pedig a Bányavagyon Hasznosító Rt. A megyei privatizáció még sok izgalomra számot tartó területe a kereskedelmi szektor magánosítása lesz. Annál is inkább, mert olyan jeles cégek vannak a kínálatban, mint a Ba- ranyaker Rt., a Titán Rt., valamint a Dél-Tüzép Rt. Nem valószínű, hogy hiány lesz érdeklődőben, amikor az ÁVÜ meghirdeti ezeket a nagymúltú, jól prosperáló cégeket. Feltételezhető, hogy mindhárom esetben a pályázók között lesz a munkavállalók, illetve a vezetők egy-egy csoportja. A baranyai privatizációs körben vannak ugyancsak régi, komoly termelési kultúrával rendelkező cégek, amelyeknek tulajdonosváltását jelenlegi nehéz helyzetük lassítja. Ezek közé tartozik az alaposan megfogyatkozott Pécsi Bőrgyár Rt., amely gazdálkodásának stabilizálódása folytán a közelmúltban kikerült a reorganizációs hitelkörből is, és a Sopiana Gépgyár, amely minden erejével a talpon maradásért küszködik.
