Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-17 / 135. szám

8 üj Dunántúli napló 1994. május 17., kedd * Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala Mi törvényesen járunk el - patikaprivatizáció vitákkal Gyógyszertárak magánosítása A Postabank pécsi szakemberei tegnap megkezdték a munkát az Antenna Hungária Rt. részvényeinek jegyzésével Fotó: Läufer L. Jegyzés alatt az Antenna Hungária Bár a harc a patikák tulajdon­lásáért még tart, az Állami Va­gyonügynökség május 6-án 61 gyógyszertár eladását hirdette meg a lehetséges 1410-ből. Tet­ték ezt annak ellenére, hogy a Települési Önkormányzatok Szövetsége vitatja a lépés jog­szerűségét. Szerintük az ún. gyógyszertári központokat a mai önkormányzatok elődei hozták létre és ezért ezek priva­tizálása az ő joguk lenne. Erről az ÁVÜ-nél hallani sem akar­nak. Mogyorósi Márta igazga­tóhelyettes szerint ezeket a köz­pontokat - amelyeknek kezelői jogosítványuk van a patikák felett - a Népgazdasági Tanács hozta létre, ami állami és nem tanácsi szerv. Ezért a most ér­vényes törvények alapján az Ál­lami Vagyonügynökséget illeti meg az értékesítés joga. A pá­lyázatok során felhívjuk az ér­deklődők figyelmét, hogy van­nak olyan önkormányzatok, amelyek vitatják ezt. Budapest vezetése már lépett. A Fővárosi Földhivatlnál (amely egyébként az önkor­mányzat alárendeltje) elkezdték bejegyeztetni a főváros tulaj­donjogát. Érthető, hiszen a tét nagy. Milliókról van szó. Ebből az első körben kb. 120 millió­ról. A legdrágább gyógyszertár is a fővárosban van, kikiáltási ára: 25 millió. A többi ugyan 1 és 5 millió között mozog, ám valószínűleg ennyi pénz sem lapul gyógyszerészek betét­könyveiben, vagy értékpapírja­iban. Éppen ezért a privatizáció során É-hitellel, illetve kárpót­lási jeggyel is lehet fizetni. Á 25 milliós vásárlás esetén azonban 2-3 milliónyi készpénz még mindig tetemesnek látszik, kü­lönösen a mostani gyógyszerész fizetések ismeretében. Talán éppen ezért lehetőség van arra, hogy az ajánlat tevők között be­téti társaság is szerepeljen. Ki­kötés Viszont az, hogy annak egyik beltagja gyógyszerész le­gyen. Más típusú gazdasági tár­saság, például kft. nem pályáz­hat. Az azonban nem zárható ki, hogy később a patikát, mint in­gatlant megvegye egy ilyen cég. A gyógyszertár üzemeltetési joga személyre szól, ám ez az ÁVÜ-s pályázatoknál, az egyébként is szigorú gyógy­szerészeti feltételek miatt, au­tomatikusan jár. Ha azonban va­laki eladja az üzletet, akkor a törvények alapján az üzemelte­tői jogot vissza kell adnia a Népjóléti Minisztériumnak. Az ÁVÜ pályázati feltételei között szerepel az is, hogy a megvásá­rolt gyógyszertár profilja 10 évig nem változhat. A pályázatok elbírálásánál különben is a szakmai szempon­tok a döntőek. A tulajdonhoz ju­tásnál csupán 20%-ot számít a pénz, 80% jut a szakmai szem­pontokra. Fontos az is, hogy ki mióta van a szakmában. Plusz pontokat hozhat egy doktori diploma, vagy kandidátusi mi­nősítésről szóló papír, számít a nyelvvizsga is. Mogyorósi Márta szerint nem lehet gond az sem, hogy a 3 éves üzleti terv kötelező. Egyrész az E-hitel megszerzéséhez a bankok már kémek ilyen dokumentumot, másrészt a pályázók valószínű­leg az adott helyen dolgozók köréből kerülnek majd ki. Ha ők nem tudják, hogy miképpen megy az üzlet, akkor ki? Ez ugyanis speciális szakma. Ráa­dásul ez a pályázónak is hasz­nos, hiszen az alapos vizsgáló­dás után nem vesz majd zsák­bamacskát. A pályázatokat júniusban bí­rálják majd el és formaságok után szeptember-októberben vehetik birtokukba az új tulaj­donosok a „régi-újat”. Privatizációs lapszemle Az ÁVÜ készpénzbevétele. Elkészült az ÁVÜ idei négy hó­napjának mérlege. Ebből meg­tudhatjuk, hogy 6,3 milliárd fo­rintos készpénzes eladás mellett 10 milliárd forint kárpótlási jegy, és 10 milliárd forintnyi E-hitel ellenében vásároltak a befektetők. (Magyar Hírlap) A külföldi tőke és baloldali előretörés. A baloldal hata­lomra jutása nem feltétlenül je­lenti azt, hogy a külföldi tőke azonnal meghátrál. Ha az adó­rendszer befektetésbarát, a pri­vatizáció folytatódik, és a fize­tési mérleg javítására kidolgo­zandó program belátható időn belül eredménnyel kecsegtet, akkor nem valószínű, hogy a külvilág elfordulna hazánktól. (Világgazdaság) Félúton a privatizálás. Az elmúlt négy évben a privatizá­ció és a zöldmezős beruházások révén megközelítőleg 7 milliárd dollár friss tőke áramlott be az országba - mondta Szabó Ta­más privatizációs ügyekért fel­elős tárca nélküli miniszter azon a konferencián, amelyet a ma­gánosítás négy évének értéke­lése céljából tartottak. (Pesti Hírlap) Kétszáz milliárd dollárnyi nyugati befektetés 2000-ig? Az ezredfordulóig 200 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi tő­kebefektetésre lenne szükségük a kelet-európai országoknak - állapították meg az E-10 cso­port kétnapos varsói konferen­ciájának résztvevői. Ennek fel­tétele ösztönző privatizációs po­litika. (Napi Gazdaság) Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Amint az képünkön is lát­ható, tegnap Pécsett is megkez­dődött az Antenna Hungária Rt. részvényeinek jegyzése. A 730 ezer darab 1000 forint névér­tékű részvényt 1:1 arányban le­het cserélni kárpótlási jegyért, illetve vásárolni készpénzért. A jegyezhető mennyiség 10, vagy annak egész számú többszö­röse. A jegyzési időszak elméleti­leg június 3-ig tart, ám abban az esetben, he minden részvény a jogosultak által lejegyzésre ke­rül, a jegyzést az ötödik nap után bármikor lezárhatják. Fontos tudnivaló, hogy a jegyzésre hazai jogi és termé­szetes személyek, jogi szemé­lyiség nélküli gazdasági társa­ságok, valamint a devizakülföl­dieknek minősülő eredeti kárpó­toltak jogosultak. A forgalma­zók (Baranyában a Postabank és Takarékpénztár Rt. Pécs, Rákó­czi u. 50. alatti igazgatósága, valamint Ferencesek utca 15. alatti fiókja) egy-egy megha­talmazott személytől legfeljebb három meghatalmazást fogad­nak el, kivételt csak a közok­irati, illetve ügyvédi meghatal­mazással jelentkezők képeznek. Szalántán már két éve üzemel sikeresen mind a helybéliek, mind az átutazók megelégedésére a magánpatika Fotó: Läufer László Oszt(ód)ással szaporodnak a Danubius tulajdonosai Pokrócokkal a papírokért Baranya privatizációs térképe Tartogat még izgalmakat a megyei cégek magánkézbe adása A mohácsi Farostlemezgyár lízingszerződéssel üzemel Fotó: Löffler Rekordot döntöttek a Danu­bius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. kárpótlási jegy-részvény­csere akciójával. Az eredetileg 5 napra tervezett jegyzést már az első este le kellett zárni. Az ÁVÜ által felajánlott 560 millió forint értékű részvénycsomagra addigra 900 millió forint értékű igényt jelentettek be. A forgalmazó Creditinstalt Értékpapír Rt.-t nem érte várat­lanul a túljegyzés. Már a jegy­zés kezdete előtti estén irodájuk előtt sámlival, pokrócokkal fel­szerelt befektetők sorakoztak. Szerte az országban igen széles körben - a brókercégeken kívül a Coopturist hálózatában is - le lehetett adni az igényeket. A fővárosban és a nagyobb váro­sokban legtöbb helyen sort kel­lett állni a részvénycseréért, ki­sebb vidéki településeken vi­szont akadály nélkül, szinte percek alatt regisztrálták a jegy­zéseket. Vajon minek köszönhető ez a hatalmas érdeklődés, miközben a cég tőzsdén forgó papírjainak árfolyama az utóbbi időben alig magasabb, mint maga az 1000 forintos címletérték? A magya­rázatot Lantos Csaba, a CA Ér­tékpapír Rt. illetékes igazgatója egyértelműen a cég egyre ja­vuló gazdasági eredményeiben, és a Danubius igen kedvező tu­lajdonosi szerkezetében látja. A részvények kiosztását követően a 8 milliárd forint alaptőkéjű Danubius Hotels részvényeinek 38,2 százaléka lesz hazai kisbe­fektetők, 31,3 százaléka kül­földi nagybefektetők, 10,6 szá­zaléka önkormányzatok, 6,6 százaléka belföldi intézményi befektetők tulajdonában, s to­vábbi 3 százaléknyi papír marad az Állami Vagyonügynökség kezelésében. Ennek nagy elő­nye, hogy a cég minél jobb mű­ködésében, piaci részesedésé­nek megtartásában, sőt növelé­sében érdekeltek ugyan, de - mivel nem szakmai befektetők - beleszólni nem kívánnak a társaság vezetésébe. Márpedig ez elég jól működik, hiszen az 1992-es árbevételüket 1 év alatt a turizmus piacának pangása és az adótörvények számukra ked­vezőtlen változása ellenére csaknem 200 millió forinttal növelni tudták, adózás előtti eredményük 60 millió forinttal nőtt, és elérte a 879 millió forin­tot. A most kárpótlási jegyek el­lenében megszerzett részvé­nyek tulajdonosai akkor járnak jól, ha nem akarják egyszerre hirtelen pénzzé tenni a papíro­kat a tőzsdén. Az ugyanis való­színűleg lenyomná az árfolya­mot, amelyben a cég eredmé­nyei alapján bőven van még tar­talék. Mire olvasóink elé kerül ez a cikk, addigra már kiderül­nek az allokáció pontos arányai is. Annyit azonban már most lehet tudni - a jegyzés lezárásá­nak másnapján -, hogy csakis az alanyi jogon kárpótoltak számára jutnak részvények, s ta­lán közülük sokaknak sem any- nyi, mint amennyit szerettek volna. Az elmúlt évek privatizációs történéseinek tükrében ma már egészen nagy pontossággal meg lehet rajzolni Baranya megye privatizációs térképét. Az értékesítésekre tekintve az első szembe tűnő dolog, hogy régiónk jól prosperáló cé­gei, mint a Dohánygyár, Möbi- usz Húsipari Rt., illetve a Pan­nónia Sörgyár, milyen gyorsan találtak új tulajdonosra. A be­fektető mindhárom esetben kül­földről, Angliából, illetve Ausztriából érkezett, és a ma­gánosítást követően rövid időn belül minőségi fejlesztésbe, of­fenzív piacpolitika kialakítá­sába kezdett. A privatizáltak másik cso­portját azok a cégek adják, ahol magyar befektető lett az új tu­lajdonos. Ezek között többség­ben vannak az olyanok, amely esetekben a cégvezetés vagy a munkavállalók döntöttek a ki­vásárlás mellett. Ez utóbbiak körébe tartozik a HUNOR Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Rt, , a Mohácsi Farostlemezgyártó Rt. (lízingelik a céget), de hasonló konstrukcióra törekszenek a Ba­ranya Megyei Tejipari Rt-nél és MOM Gépipari Rt. komlói gyá­rában is. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar ma­gánosításának talán egyetlen pozitív példája a Pécsi Mező- gazdasági Rt. privatizációja, amelyben a vezetőkből és dol­gozókból alakult befektetőcso­port próbálja meg eredménye­sen működtetni az egykori ál­lami gazdaság megmaradt egy­ségeit. Akad e témakörben ne­gatív példa is, elég ha a felszá­molás alatt álló Bikali Állami Gazdaságra, vagy a Szigetvári Konzervgyár sok vihart kavaró Manz-privatizációjára utalunk. Érdekes és különleges kérdés a bányavállalatokról leváló önálló egységek tulajdonosvál­tása. Különleges, mert a fel­számolás alá kerülő Mecseki Szénbányákból, illetve az ala­pos fogyókúra alá vett Mecseki Ércbányászati Vállalatból üzlet­részként váltak ki, majd műkö­dési stabilitásuk növekedésével találtak fokozatosan erősödő új tulajdonosra. A MÉV felesle­gessé vált telephelyeit, ingatla­nait az Állami Vagyonügynök­ség adatbázisa hirdeti, a felszá­molt szénbányáét pedig a Bá­nyavagyon Hasznosító Rt. A megyei privatizáció még sok izgalomra számot tartó terü­lete a kereskedelmi szektor ma­gánosítása lesz. Annál is in­kább, mert olyan jeles cégek vannak a kínálatban, mint a Ba- ranyaker Rt., a Titán Rt., vala­mint a Dél-Tüzép Rt. Nem va­lószínű, hogy hiány lesz érdek­lődőben, amikor az ÁVÜ meg­hirdeti ezeket a nagymúltú, jól prosperáló cégeket. Feltételez­hető, hogy mindhárom esetben a pályázók között lesz a mun­kavállalók, illetve a vezetők egy-egy csoportja. A baranyai privatizációs kör­ben vannak ugyancsak régi, komoly termelési kultúrával rendelkező cégek, amelyeknek tulajdonosváltását jelenlegi ne­héz helyzetük lassítja. Ezek közé tartozik az alaposan meg­fogyatkozott Pécsi Bőrgyár Rt., amely gazdálkodásának stabili­zálódása folytán a közelmúltban kikerült a reorganizációs hitel­körből is, és a Sopiana Gépgyár, amely minden erejével a talpon maradásért küszködik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom