Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-15 / 133. szám

Többé egyetlen új fogyasztót sem engedek a gázszolgálta­tásba bekapcsolni! Mindezt a nagyárpádi lakosági fórumon jelentette ki Ke le József a DDGÁZ Rt. Baranya megyei üzemigazgatója. Pedig e fóru­mon éppen a városrész jövőjé­ről, a gázvezeték építésének eshetőségeiről esett szó. De vajon miért e kategorikus megfogalmazás? A dolgok háttere: Pécsett évek óta gondokkal birkózik a gázszolgáltató. Tény, hogy időnként annyi gázt sem tud­nak a már bekötött, jelenlegi fogyasztókig eljuttatni, amennyi kéne. Többnyire a bo­rotva élén táncolnak, hiszen az óránként 20 000 köbméteres kapacitású fogadóállomást ré­gen kinőtte a város és a város­környék. Megesik, hogy kézi vezérléssel, megannyi bravúros technikai mutatvánnyal sikerül csúcsidényben helytállni a vár­tán, az óránkénti 30 000 (!) köbméter kisajtolása a rend­85 millió forintot várnak a költségvetésből! Gáz-gondok Pécs városában szerből. Belátható: a mára kia­lakult helyzetben sürgős és ha­laszthatatlan döntésekre van szükség. Kele József szerint: az új fogadóállomás megépítését bűn lenne elodázili. A tervek az íróasztalon; a kapacitás-bővítés és egy, a vá­rosunkat délről megkerülő gáz-gerincvezeték megépítése közel 200 millió forintba kerül. Ehhez a DDGÁZ 85 milliót tud saját erőből kigazdálkodni, Pécs város önkormányzatától - korábbi, szinte állandósult de be nem váltott ígéretről van szó - további 85 millió forintot várnak, s a maradékot a MÓL Rt. biztosítaná. A DDGÁZ és a MÓL Rt. pénze együtt van, s remélhetőleg májusban a vá­rosi költségvetés felülvizsgá­lata és leporolása után a pécsi forintokat is megszavazza a közgyűlés a beruházáshoz. Mely nélkül tényleg felelőtlen­ség volna bárkit gázvezeték építéssel és gázellátással hite­getni a városban és a környező településeken, s mely nélkül további iparfejlesztésről a me­gyeszékhelyen szó sem lehet. A DDGÁZ jó ideje őrizgeti a pécsi fejlesztésre szánt forint­jait, de nem sokáig őrizheti. Ha Pécsett nem tud mozdulni, érte­lemszerűen elviszi a régió más megyéjébe, s akkor jó időre el­búcsúzhat szűkebb pátriánk mindazon fejlesztésekről, mely e vonzó energiára épül. Éppen ezért fogalmaz kissé kemé­nyebben az újságíró, amikor azt mondja: megbocsáthatatlan felelőtlenség tovább tologatni a döntést. (Már a legközelebbi közgyűlés is késik!) S a városa­tyák számára itt az alakalom, hogy párt-hovatartozásukról megfeledkezve, vita nélkül megszavazzák e 85 milliót. Amit nem csak megszavazni, hanem kikövetelni illene! Még akkor is, ha e miatt a jövő esz­tendőkre kellene eladósodniuk. Hiszen ez az adósság azon kevesek közé tartozik, amit a következő városvezetés nem fog számonkénti: hiszen nél­küle nem csak a lakossági ellá­tás szenved csorbát, hanem a gazdaság is, a gazdaság jövője is. Hiszen ha épeszű vállalkozó széntüzelésre (vagy netán a drága olajra hangolt) üzem­csarnokot sehol sem épít a vi­lágon, miért tenne kivételt Pé­csett? Kozma Ferenc Az óránként 20 000 köbméteres kapacitású fogadóállomást régen kinőtte a város Fotó: Löffler Gábor Gálya-ácsok a vártán Feltámad a keszthelyi Phoenix Készenlétben a gálya-ácsok, Itáliában is jártak már, hogy ko­rabeli dokumentumok alapján vizsgálhassák meg, miként ké­szítették 1786-ban eleik a Pho- enix-et. Ez az első balatoni hajó, Fes­tetics György rendelésére ké­szült. Gabonaszállításra hasz­nálták közel nyolcvan évig, s vagy a két árbocra felvont vitor­lákba kapaszkodott a szél, s az vitte a vizen, vagy markos pa­rasztlegények húzták-vonták az evezőket. Pontosan hét párat. A gálya most, a jubileumra és az EXPO-ra újra épül. Lelkes keszthelyi polgárok elhatároz­ták, hogy látványosságként, a Helikon és a Via hotelek közötti parti sétányon sátrat állítanak, és a sátor alatti két esztendős látványosság a hajóépítés lesz. (A dolgok érdekessége majd az a dobogó, ahonnan jól látható majd a hajóépítés minden fá­zisa. Minderről Gyergyák Fe­renc tájékoztatta lapunkat, mondván: a földvári Baka Attila és hajóépítő csapata fogja a gá­lyát elkészíteni. Ők értenek ma Magyarországon egyedül ehhez a fából való építés mesterségé­hez. A gálya óriási a maga nemé­ben. Hossza 31,21 méter, szé­lessége 5,76 méter, merülése a Balatonhoz méretezett 1,2 mé­ter volt. Négy évig dolgoztak rajta velencei mesterek, mire a vízre bocsájthatták. Kellett hozzá - ami most is kell majd - tölgyfa, mahagóni, fenyő, teak és vörösfenyő. A Phoenix újraépítése az idén kezdődik és 30 millióba kerül majd. A pénzt a város, magán- személyek és az erre a célra lét­rehozott alapítvány fogják biz­tosítani. K. F. Áruházi születésnap Pepsi-Fema sportnap Pécsett Már „hajnali” 9-kor óriási tömeg fogadta a pécsi FEMA bevásárlócentrum alkalmi pó­diumán vidám zenét adó steier- marki Markt Music Kapelle együttest. Ez volt a kedvcsi­náló: s népviseletben hölgyek kínálták a pálinkát hozzá. A FEMA harmadik szülinapját Pepsi-Fema Sportnappal ünne­pelték, ami ilyenkor egyet jelent valamiféle sajátos népünnepél­lyel Pécs betonházas részében. Mint azt Misefa Zoltán üzle­tigazgató említette, az idén még három ilyen mulatságot szeret­nének szervezni. Annak elle­nére, hogy nem igen hiszi, hogy evvel lehetne növelni a bevételt. A bevásárlóközpontot megsze­rették az emberek. Tegnap pél­dául 11 millió forintos forgal­mat regisztrált az áruház, ami minimum 10 000 vásárlót je­lenthet. (Hétfőtől nyári nyitva- tartás lesz, azaz este 8-ig várják a vevőket.) No de térjünk vissza a napra, mely többezer embert vonzott a pódium és a sörsátor környé­kén. Talán azért is, - mint azt Szilágyi Jenő műsorvezető emlí­tette -, mert rendkívül sok gyermekprogram akadt. Itt vol­tak a „Családos kerékpáros buli”, a „Túra-vár vetélkedő” és az ötpróbaverseny eredmény- hirdetései. A nap sztárvendége­inek sorában pedig a Hobo Blues Band és Deák Bili Gyula közös koncertje vonzotta a fia- tal-középkorúakat, hiszen Deák Bili jó pár esztendeje nem tur­nézott Hoboval. K. F. T ermál vízhasznosítás Zalában Holland és izlandi befektetők Zalában megindult a hatal­mas - több, mint 80 kutat szám­láló - termálvízkincs hasznosí­tásának előkészítése. Nyolc-tíz település már meg is tette az első lépéseket a sokféle célra alkalmas melegvízkutak ügyé­ben. Az állami földalap terhére tulajdonba vették a szükséges területet, vízjogi és próbaüze­melési engedélyt szereztek be, Söjtörön és Salomváron pedig már előrehaladott tárgyalások folynak hazai befektetőkkel. Komoly az érdeklődés Hollan­diából: a megyében járt ottani vállalkozók egy csoportja meg­kapta a tíz legjobban hasznosít­ható termálkút kiajánlását, s a közeli jövőben izlandi befekte­tők társaságában térnek vissza. A legígéretesebbek közé tartozó Bocska és Oltáré közötti kutak balneológiái, áramtermelési célra, s nagy mennyiségű bróm és jód kinyerésére egyaránt al­kalmasak. Letenye már elkészí­tette hasznosítási tanulmányát, egyúttal bel- és külföldi kiaján­lását is a ritkaságnak számitó, 105 Celsius fokos nagynyo­mású vízgőzt tartalmazó kútjai- ról. Zalaegerszeg-Andráshida két melegvízforrásának kiakná­zásához a Mineralimpex vállalt segítő szerepet. Jó hír a gazdáknak: több lesz a csapadék Horvát részvétel a jégelhárításban Klein Józsefné Romonyán beindítja a talajgenerátort Az idén kezdi negyedik sze­zonját a NEFELA Dél Magyar- országi Jégesőelhárító Egyesü­lés, amely 1991-ben alakult meg azzal a céllal, hogy Bara­nya, Somogy és Tolna megye területén talajgenerátoros mód­szerrel akadályozza meg a jég­károk keletkezését. Az Egyesü­let anyagi alapját a három me­gye mezőgazdasági nagyüze­mei és a biztosítók adták össze, illetve az Országos Meteoroló­giai Intézet vitte be az egyesü­letbe a korábbi, rakétás jégeső­elhárítási rendszerben is üze­melő 30 millió forint értékű hármashegyi radarállomását. A talajgenerátor legjellegze­tesebb része az égetőkémény, amelyben 900 fokos hőmérsék­leten acetonos ezüst-jodid olda­tot égetnek el. A levegőbe jutó molekulák igen apró kristá­lyokká állnak össze, amelyeket a zivatar előtti felszálló levegő a jeget hordozó felhő belsejébe repít. A sokmillió apró, jéghez hasonló kristály köré víz rakó­dik, sok kis jégszem keletkezik, így akadályozzák meg, hogy a jégszemcsék kövérre hízzanak és letarolják a termést. A kisebb jégszemek lefelé zuhanva a me­legebb légrétegekben jórészt el­olvadnak és nem tesznek kárt a növényekben. Az eljárás káros anyagot nem bocsát ki. A talajgenerátoros rendszer hatékonyabb a rakétás jégesőel­hárításnál és mintegy hússzor olcsóbb. A három megye terüle­tén nyolcszázezer hektárt véde­nek meg 19 millió forint ráfor­dítással. A területen élők és gazdálkodók egységes támoga­tása esetén további 20 generátor telepítésével a három megye tel­jes területe védhető lenne. A mezőgazdasági szervezetek hektáronként jelenleg 74 forint egyesületi hozzájárulást fizet­nek, de a gazdálkodók mellett 170 önkormányzat is támogatja az egyesület munkáját, amely non-profit szervezet, a befize­tett költséghozzájárulást ma­radvány esetén visszafizetik a tagoknak. így történt ez a tava­lyi aszályos évben is, amikor a készülékek 36 alkalommal vé­geztek felhőmódosítást. Az idei év az előrejelzések szerint csa­padékosabb lesz. Ez már ta­vasszal érzékelhető volt és má­jus elseje óta többször működ­tek a készülékek. Május 11-én jégverés volt a védett területen kívül Tengelicen, Tolna me­gyében. A talajgenerátorok hét órán át üzemeltek és kisebb jégverést csak Kővágószőlős mellől jelentettek. A hazai jégesőelhárító rend­szer eredményességét fokozni fogja, hogy Horvátországban a jövő hónaptól talajgenerátoros készülékekre cserélik le a raké­tákat. A NEFELA elméleti és gyakorlati tapasztalatainak át­adásával a horvát szakemberek 2,5 millió hektárt kívánnak le­védeni, 400 talaj generátorral. Ez azért is jelentős a jégeső el­leni harcban, mert a jeget hozó felhők általában dél-nyugatról érkeznek és ha már Horvátor­szág felett sikerül kristályokat juttani a felhőbe, akkor előfor­dulhat az is, hogy az ottani ha­tóanyag nálunk fejti ki jótékony hatását. A horvátok nyolc ra­darközponttal figyelik az időjá­rás alakulását és előrejelzési in­formációkkal fogják ellátni a hazai hálózatot. Kép és szöveg: Farkas István Repülőbemutató lesz Budaörsön Először mutatkoznak be a nagyközönség előtt a Magyar Honvédség legkorszerűbb MÍG 29-es vadászgépei azon a nagy­szabású, egész napos haditech­nikai és repülőnapon, amelyet május 21-én rendeznek Budaör­sön, a Magyar Honvédelem Napján. A rendezvényen szá­mos olyan szárazföldi, légvé­delmi és repülőtechnikai esz­közt mutatnak be, amelyet a magyar közönség eddig nem ismert. Falusi vendégfogadók A meglévő értékeink tisztele­tét és felfedezését jelenti az, ha egy-egy család falun, vagy ta­nyán tölti szabadságát. Ezt Csáky Csaba, a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének elnöke mondta szom­baton Debrecenben. Az 1989-ben megalakult szövetség eddigi munkáját ösz- szegző és terveit bemutató saj­tótájékoztatón hangsúlyozták: a falusi-tanyai vendégfogadás új- rahonosításával szeretnék el­érni, hogy a hozzánk látogató turisták az ország egészét ismer­jék meg, ne csak a fővárost, a Balatont és a pusztákat. Jelen­leg a szövetségnek 280-300 te­lepülésen van szálláshelye. Hat­száz család foglalkozik vendég­látással, s csaknem ötezer ven­dégágy várja a turistákat. Pető Iván Horn Gyulánál Pető Iván az SZDSZ elnöke szombaton otthonában meglá­togatta a kórházból két napja hazatért Horn Gyulát a Magyar Szocialista Párt elnökét és az SZDSZ nevében mielőbbi gyó­gyulást kívánt neki. Ezt az SZDSZ sajtóiroda közlemény­ben tudatta szombaton a Ma­gyar Távirati Irodával. Légzsákok, karosszériák, gyermekülések, árak Autók és a biztonság Horn Gyula sajnálatos bal­esete újból az érdeklődés előte­rébe helyezte a különböző gépkocsik biztonságot szolgáló technikai megoldásait. Kaponyi László, az Autófit Autószerviz Kft. vezetője sze­rint a nálunk forgalomban lévő személygépkocsik mindegyike kielégíti valamilyen formában a nemzetközi, biztonságot szolgáló előírásokat. Ezeken belül is néhány típus - Volvo, Saab -, fokozott biztonságot nyújt. Természetesen a mai nyugati márkák nagy része, szemben a nálunk még szép számmal futó régi keletiekkel, jóval nagyobb biztonságot nyújtanak az energiaelnyelő rendszerrel, a blokkolásgátló­val, biztonsági kormánnyal vagy a légzsákkal. A biztonságot azonban meg kell fizetni. Egy neves márka egyik középkategóriájú típusa például, ha vezetőoldali lég­zsákkal kérjük, 46 000-rel, ha kétoldali légzsákkal, akkor 93 000-rel kerül többe. Ugyan­ehhez a típushoz egy ÄBS blokkolásgátló 125 000-be ke­rül. A légzsák valamikor csak az amerikai asztronauták védel­mére szolgált. Ma egyes típu­sok természetes tartozéka, más esetekben a vevő kívánságára beépíthető a vezető oldalára vagy akár a másikra is. Japán konstruktőrök már a hátul ülők esetében is kísérletképpen al­kalmazzák. Két fajta méretű légzsákkal találkozhatunk a gyakorlatban: a kisméretű, 35-40 literes és a nagyméretű, teljes biztonságot nyújtó, amely 67 literes. Léteznek már oldallégzsákok is, az első ülé­sek oldaltámlájába vagy az aj­tóba vannak beépítve. Áz ütkö­zés pillanatában ezek a testet elnyomják a karosszériától, megvédve a fejet, a medence- csontot, a csípőt a sérüléstől. Az autógyárak némelyike a gyerekek biztonságára is gondot fordít, néhány típusá­nak hátsó ülésébe beépített speciális gyerekülést is normál tartozékként, a hárompontos biztonsági övvel együtt. Ezek a rendszerek általában négy éven felüli gyermekek védelmére alkalmasak. A különböző, megerősített karosszériák már minden irányú ütközés esetén jól védenek. Érdekes, hogy a legújabb Audi alumíniumváz­zal és lemezekkel készült, amely 40 százalékkal köny- nyebb karosszériát eredmé­nyezett a szokásosnál, ugyan­akkor, a kísérletek szerint, az ütközési próbákon biztonsá­gosabbnak bizonyult a ha­gyományosnál. A biztonság természetesen nemcsak a ve­vők pénztárcáját érinti érzé­kenyen, a gyártók is óriási összegeket fordítanak rá. A Ford Mondeo kifejlesztése például 6,5 milliárd dollárba került. Cs. L. 1994. MÁJUS 15., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom